A cikkem tartalma:
Szelektív hulladékgyűjtés és környezetvédelem az építés alatt
Lehetséges ez? Szerintem nem csak, hogy lehetséges, hanem egyenesen kötelezővé tenném! Véleményem szerint az építési szelektív hulladékgyűjtés hazánkban nem, hogy gyerekcipőben jár, hanem még a gondolata sem született meg. Pedig az építési hulladék a legjobban kontroll alatt tartható fajtákból áll: van a Pur habos doboz, meg a Helles doboz. Ennyi. Na jó, ennél azért egy picit árnyaltabb a helyzet, de a kommunális hulladékokhoz képest igen egyszerű lenne szortírozni az építési hulladékokat. Ezzel amúgy majdnem mindenki nyerne: a hulladékudvar jól jár, mert pénzt keres az újrafelhasználással. Az unokáink egy tisztább világot örökölnek. Mi pénzt spórolunk, de több energiánkba kerül a szelektív gyűjtés.
Mi történik a magyar rögvalóságban?
Ehhez képest mi történik? Rendelünk egy 8 m3-es építési hulladékkonténert, és belevágunk csirkecsonttól kezdve téglatörmeléken át minden sz@rt. Ezek a konténerek ügyesen úgy vannak kitalálva, hogy nincs fedelük, úgyhogy kb. 400 km-es távolságban a szél elteríti a környékünkön a mocskunkat (Anyjuk, havazik augusztusban! – nem, csak a szomszéd hőszigeteli a házát). Ezután jön a kocsi a konténerért, és elviszi a határba (jó esetben hulladékudvarra), ahol leborítja az örökkévalóságnak. Ezután megbüntetnek a hulladékgazdálkodással foglalkozó cégek, hogy műanyag palack volt az építési törmelék között. És jóízűen megrendeljük a következő konténert…
Szerintem ez így nagyon nem stranzsé, de az esetek 95%-ában pont ez történik (a büntetés nem törvényszerű)!
Ha ezt a cikket elolvasod, akkor megtudod, hogy milyen trükkökkel érdemes elbánni az építésed alatt keletkezett hulladékkal úgy, hogy a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot hagyd, és a pénzedet is normális célra fordíthasd (csajok, drogok, buli, Mészáros Lőrinc pénzügyi megsegítése, stb…).
Az első lépés a helyes hulladékgazdálkodás irányába
Zsákok, minden mennyiségben: nekem kb. 50 db sittes és 50 szelektív hulladékos zsákra volt szükségem eddig. Egy-egy ilyen zsákba darálva befér egy kisebb felnőtt (mészhintéssel) is, vagy… eltértem a tárgytól. Miért kell a zsák? Azért, hogy szépen, szelektíven, zárhatóan tudjuk tárolni a hulladékot, ne vigye szerte szét a szél. Fontos még, hogy így tudjuk szállítani utánfutóval, vagy az autónk csomagtartójában. Egy sittes zsák ára kb. 50-100 Ft-ig terjed, a szelektív hulladékos zsák tök ingyenes. Azt vagy az önkormányzattól, vagy attól a hulladékgazdálkodással foglalkozó cégtől igényeljünk, akinél van élő kukaszerződésünk. Ha már úgyis feltelefonáljuk a hulladékudvart, akkor kérdezzünk rá a helyi szabályokra, hogy mit kell betartsunk ahhoz, hogy tényleg hulladékmentes építésünk lehessen. Jó eséllyel segíteni fognak, mert ez nekik is érdekük.
Második lépés a környezetvédelem felé
Ezekből a szemeteszsákokból az építésünk minden szegletébe elhelyezni egyet-egyet. A lényeg, hogy az a melós, aki készül eldobni a keze ügyébe kerülő taknyos zsepit, az pont telibe találja a szelektív hulladékos zsákot. Ha meg éppen a száraz zsemlét dobná el, akkor ott legyen a sittes zsák. A zsákokat erősen ragasszuk valami felülethez, hogy a szél ne borítsa fel.
Szóval 10 m-enként mindkét zsákot érdemes kitenni egymás mellé, és elmagyarázni, hogy a sárga zsák a szelektív hulladékos zsák, abba megy a karton, a csomagoló fólia, a pet palack, a sörös doboz (ezek 2024-ben nagy kincsnek számítanak), meg az üres cementes zsák. A többi szutyok megy a sittes zsákba. Ha nem magyarázzuk el mindenkinek, akkor menni fog minden mindenhova.
Még egymillió kukával a területen is képesek kialakulni az építési hulladék hegyek. Kialakulásuk egy trehány mozdulatból ered: valaki odab@szott valami szemetet a sarokba. A következő meglátta, és okosan kikövetkeztette, hogy a szutyoknak ott a helye, és rátette a következő ganéjt. Valamilyen oknál fogva a szemét vonzza a szemetet. Ez valamilyen gravitációs tömegvonzás lehet, amire még nincs konkrét képlet. A gyakorlati kutatásaim azt mutatják, hogy egy elültetett raklap csomagoló fóliából 1-2 hét alatt méter magas vegyes tartalmú szemétkupac alakul ki úgy, hogy mellette ott vannak a szemeteszsákok. Az eltakarításra garantálhatóan nem lesznek önként jelentkezők.
Egy építőipari alapszabály, hogy szemétnek sosincs gazdája. Ha egyértelműen rábizonyítod valakire, hogy ő szemetelt, akkor se számíts beismerő vallomásra, tuti a szél hozta oda a szomszédtól…
Hulladékfajták
Betontörmelék, kipocsolt beton hulladék
A betontörmelék a legjobban újrahasznosítható hulladékfajta. A hulladékudvar pénzért hajlandó átvenni a bontott betont, méghozzá meglehetősen drágán: tonnáját 1-2.000 Ft környékén veszik át. Nem egy nagy költség, de a fuvardíj (távolságfüggő) még rájön erre a számra. A hulladékudvar ezután elhelyezi a törmelékünket, aprítják ha szükséges, és eladják útalapnak, vagy feltöltésnek. Pénzt kérnek az elhelyezésért és a vásárlásért is. A hülyének is megéri!
Az én megoldásom a következő: minden betontörmeléket helyben hasznosítok. Hova lehet elsütni a törmeléket?
- nagy egybefüggő betondarabokat régebben úsztatták a sávalap betonjában. Ma már tilos ezt tenni, de szerintem nem volt ez egy nagy hülyeség. Ha tudod, hogy mit csinálsz, akkor nem érhet nagy pofon. Véded a környezetet és pénzt spórolsz egyben. Arra vigyázz, hogy szabályai vannak a beton úsztatásnak, amiket be köll tartani!
- lábazati feltöltésbe is rakhatsz törmeléket. A legalsó rétegbe rakhatsz bőven tiszta beton aprólékot. Arra vigyázz, hogy elrothadó, szerves, zsugorodó, duzzadó, összenyomható anyagok ne kerüljenek be, mert ott később üregek keletkezhetnek. Érdemes arra is vigyázni, hogy a gépészeti alapcsövezésektől távol legyenek ezek a törmelékek, nehogy megsértsék a csöveinket.
- csepegtetőjárdák alá, útalapnak is tökéletes a betontörmelék
- gépkocsi beálló feltöltésébe is elsüthetünk egy kis betonhulladékot
A trükk az, hogy szinte bárhol is járunk az építésünkkel, mindig van egy következő munkafázis, ahol szépen el tudjuk sütni a megmarad törmelékünket. Egyedül az építés végén marad hulladékunk, amit el kell szállítsunk a szeméttelepre. Ezzel a megoldással rengeteget spórolhatunk: nem kell fizetni a hulladékudvarnak, nem kell fizetni a szállításért, és nem is terheljük a környezetünket. Mindenki nyer, a hulladékudvart leszámítva. Őket pedig semmiféleképpen sem érdemes sajnálni, az EU pályázatokon keresztül már úgyis ellopták a pénzünket.
Fólia, nejlon, karton hulladék
Valahol a falazási fázisunk környékén szembesülünk azzal, hogy az építőipar mindent veszettül raklapoz és becsomagol. Mégis sérülten érkeznek ki a megrendelt jószágok. Én téglával falaztam, ami hálóval volt összefogatva. Kb. 40 raklap tégla érkezett meg, a hozzávaló halazóhabarcsokkal. Utána 10 raklap cserép, meg 2 teherautó hőszigetelés bálánként zsugorfóliázva, meg a ragasztó, meg a dolgozók nejlonjai, meg a meg a…
Lefordítom: qrva sok nejlon hulladékunk lesz. Ha meg mered gyújtani, akkor innen a monitor elől küldök egy löfföt (pofon) az orcád képesebbik felére. Tényleg ne gyújtsd meg, bármennyire is csábító. Ezeknek egy része újra felhasználható hulladék, amit a korábban említett szelektív hulladékgyűjtő sárga nájlontacskókba kell rakni. Ezután vagy hazaviszed, és kirakod a többi sárga zsákkal együtt elszállításra, vagy beviszed egy hulladékudvarba. Ezek a műanyagok ezután reinkarnálódnak, amivel máris tettél valamit a kislányod jövőjéért. Ja, és mellesleg pénzt is spórolsz, mert ha bevágod az építési konténerbe, akkor bazi sok helyet foglalnak. Zsákolva meg tökingyért elviszi a kukáskocsi.
Még egy észrevétel: az építőiparban dolgozók tényleg nem tudnak szelektíven gyűjteni (van kivétel, én még nem találkoztam vele). Igyekezzünk megtéríteni őket, mint misszionáriusok a Szentinelézeket (nem jött össze, megcsócsálták őket). Megint elkanyarodtam.
Bontott EPS hulladék
Na ez egy durva fejezet lesz: z egyik ügyfelem vette észre a háza bontásakor, hogy sehol sem veszik át a szennyMagyarországon (2024) nincs lehetőség arra, hogy a ragasztóval szennyezett bontott EPS hulladékot elhelyezzük bármilyen szemétlerakóban! Gratulálok a MOHU-nak, ezt jól kifundálták. A sima kommunális szemétbe nem lehet rakni, szelektívbe végképp nem. Amikor telefonon elkezdtünk utána járni, hogy hova rakjuk le a szennyezett EPS-t, az volt a hivatalos válasz, hogy nem véletlenül van ennyi szemét a határban a patakparton. Mi is oda kéne helyezzük… A tiszta EPS-t szívesen átveszik, a többit dugjuk fel a seggünkbe! Tapsot nekik!
A szelektív hulladékgyűjtés elmélete és gyakorlata
A fenti írásom addig terjed, hogy a szelektív hulladék elautókázott a szeméttelepig. Mi történik vele ezután? Nos, nem pont az, amire gondolnánk. A nagy része (kb. 90%-a) sajnos mégsem használható újra. A műanyagokról elhitették velünk a petrolkémiával foglalkozó cégek, hogy tökéletesen újrahasznosíthatók. Ezúton is üzenem nekik, hogy sz@rjanak sünt. A helyzet az, hogy nagyon körültekintően kell összeválogatni a szemetet ahhoz, hogy tényleg újrafelhasználható legyen a műanyag. A gyártók még egy emblémát is alkottak, a recycle jópofa logóját. Ez a logó a világ egyik nagy hazugsága. Ráteszik a csomagolásra, és az ember elhiszi, hogy tett valamit a környezetéért. A gond ott van, hogy amin rajta van a logó, az nem feltétlenül újrahasznosítható műanyag. Van egy kis szám a logó közepén, amiből csak az 1-es, a 2-es és talán az 5-ös számút lehet újrafelhasználni, a többit nem. Na így kell jól átverni az embereket! Hiszed, hogy jót teszel, de csak a sz@rt pofozgatod…
Az előző fejezettel nem szeretnék eltántorítani senkit a szelektív hulladékgyűjtéstől, sőt. Csak arra akartam rávilágítani, hogy a szelektív hulladékgyűjtésen kívül van más út is a műanyagok visszaszorításának: ne vegyük meg őket! A jó út az lenne, hogy csomagolás mentesen, vagy könnyen lebomló csomagolásokkal élnénk az életünket, a műanyaggyártó ipar meg kicsit vegyen vissza, mert sok száz évre tette tönkre a bolygót a kapzsi hozzáállásával.
Jól kidühöngtem magam, majd megnyugszok.
Tégla, Ytong törmelék
A tiszta téglatörmelék is tökéletes lehet feltöltésnek. Úsztatott betonba már nem szabad beletenni, de járdaalapnak ideális lehet. Én a kocsibeálló alá suvasztottam el a megmaradt téglatörmelékemet. Annyira vigyázzatok, hogy a téglát apróra kell törni. Ha egészben kerül a feltöltésbe, akkor később törhet össze, ami megmozdíthatja a feltöltésünket. Mivel a feltöltéseinket amúgy is tömöríteni kell, a döngölőbéka pont megfelel a célra: úgy széttapossa a tégladarabokat, mint részeg a sörös dobozt (2024 lett, már megbánja és próbálja helyrefújni).
A szilikát, Ytong törmelékkel már megoszlanak a vélemények: többen mondják, hogy jó a feltöltésbe, többen meg nem ajánlják. A probléma a puhaságuk, ami tényleg nem ideális feltöltésbe. Én inkább járdák alá tenném be, ahol elenyésző a terhelés.
Habarcsmaradékok
A habarcsmaradék egy különleges állatfajta: mindenki undorodik tőle, pedig igazán nagyszerű stabilizáló anyag. Én a kültéri lépcsőim feltöltésére dobattam ki, ahol szépen megkötött, és növelte a betömörített kavics állékonyságát. A gondok ott kezdődnek, hogy a szakik nem merik olyan helyre kiönteni, ahol látszik az eldobott anyag. Azért nem merik, mert akkor kikövetkeztetjük, hogy pazarolják az anyagot. Úgyhogy eldugják a cuccost, hogy ne is lássad. Akkor jössz rá, hogy valami nem stimmel, amikor a kedvenc fekvőtujáid kipurcannak. Mert ott van a megmaradt takony a tövében! Ez nagyon gyakori jelenség, a kőművesek és a festők szokták elkövetni. A festőket még meg is értem, mert mire ők kiérnek az építésre, már jó eséllyel nincs hova kidobni a habarcsok maradékát, max. a WC-n lehet lehúzni. Amiért megint főbelövés jár.
Úgyhogy érdemes kijelölni egy helyet, ahova mehetnek a ragasztómaradékok, meg a szerszámok elmosása.
Raklapok
A raklap egy nagyon jól eltalált környezetkímélő eszköz. Aki a visszaváltható raklapot kitalálta, az egy érett gondolkodású ürge lehetett, aki egy mozdulattal a hulladékmentes irányba terelte az ipart. Le a kalappal előtte! Azoknak viszont jár a f@szkorbács, akik nem visszaváltható raklapokat gyártanak, használnak. Az én építésem során kb. fele-fele arányban érkeztek visszaváltható és nem visszaváltható raklapok. A visszaválthatóakat mind visszavittem, a többi meg ott rohad a területen, várva a sorsát, ami valószínű, hogy értelmetlen, tűz általi halál lesz.
Amire vigyázz a raklapok visszaváltása során:
- ha egy tüzépről vásároltál raklapos terméket, akkor oda maximum ugyanannyi raklapot vihetsz vissza
- kérni fogják a vásárláskor kiállított számlát
- általában időhöz kötött a visszavihetőség (általában fél évig veszik vissza, de ez változó)
- a raklapok minőségét letojják, általában bármit átvesznek
- a visszaváltható raklapok oldalán EU vagy EPAL feliratot találhatsz
Hőszigetelésből megmaradt hulladék
Egy családi ház építése során ebből lesz a legtöbb hulladékunk. Én polisztirol hőszigetelést alkalmaztam a homlokzatra és az aljzatra, de a födémre már kőzetgyapot kerül. Ezek a szigetelőanyagok könnyűek, morzsolódnak, úgyhogy szépen tudja vinni a szél.
Egy hirtelen ötlettől vezérelve felhívtam Miskolc szemétszállításáért felelős céget (BMH Nonprofit Kft.), hogy mégis hová menjen a polisztirol hulladék!? Tegyem szelektív zsákba, vagy csak simán dobjam a közeli mocsárba? Egyik sem ideális válasz, a hőszigetelési hulladék veszélyes hulladéknak minősül (a kifújt PUR hab is). Én nem gondoltam volna… A kedves ügyintéző hölgy azt ajánlotta, hogy zsákoljam be, vigyem be a hulladékudvarba, és ott negyedévente 250 kg-ot ingyen átvesznek. Annyi, hogy személyi igazolvány és befizetett hulladékszállítós csekk legyen nálam. Ha több szemetünk van, akkor perkálni kell. Egy átlagos családi ház építése során általában nem lépjük túl a 250 kg EPS hulladékot.
Az EPS attól, hogy veszélyes hulladék, még igen jól újrahasznosítható: darálás után a polisztirol gyöngyből könnyűbeton, csomagolás, babzsák, stb… készíthető. Én mégis a helyi felhasználásra biztatnám az embereket: nem látszó, nem járható födémre felrakható, plusz hőszigetelésnek, akár a meglévő hőszigetelés tetejére is. Valamicske haszna lesz, és nem terheljük a környezetet. Morzsolás után akár házilag is készíthetünk könnyűbetont, nem nagy ördöngösség (víz, homok, cement, polisztirol gyöngy).
Kommunális hulladék
Az építőipari melósok pont olyan emberek, mint te vagy én. Napi 8-10 órát dolgoznak a házunkon, és közben esznek, isznak, gyógyszerezik magukat, stb… az innen eredő szutyok a kommunális hulladék. Bármennyire is furcsa, ez a hulladék lesz a legnehezebb tészta. Kifejezetten gusztustalan szemétről van szó, amihez senki sem nyúl szívesen (halas konzervtől kezdve inzulinos fecskendőig bármi lehet benne). Mindezt úgy, hogy még jó eséllyel nincs szemétszállítási szerződésünk kötve a hulladékszállítós céggel. A kommunális hulladékot az építési konténerbe sem szabad beledobni, mégis mindenki ezt teszi. Én inkább hazahoztam zsákonként, és beleraktam a sima kommunális szemetesembe. Azzal is meg lehet próbálkozni, hogy megrendelünk egy kommunális szemetes konténert, de vigyázzunk vele, mert abba tényleg minden bele fog menni, és máris megbüntetnek. Arról nem is beszélve, hogy a szelektív hulladékgazdálkodás a cikkem témája, és ezzel pont az ellenkezőjét fogjuk elérni.
Jó megoldás lehet az is, hogy megrendeljük a sima kommunális szemétszállítást, mintha már be lennénk költözve. Annyira vigyázzunk, hogy a melósok tényleg csak kommunális hulladékot tegyenek a szemétbe, ne tömjék meg pl. betontörmelékkel, vagy döglött csemperagasztóval.
Csikkek, energiaitalos, sörös dobozok
Bármekkora energiát fordítunk a csikkek és dobozok gyűjtésére, kevés lesz. Az építőipar úgy iszik és dohányzik, mintha nem lenne holnap. Igyekezzünk zárható hamusokat és szelektív zsákokat tenni, főként az étkezőhely közelébe, de túl nagy csodára ne számítsunk. Én 2-3 hetente csikkszedésbe kezdek, az üdítős dobozokat meg folyamatosan dobálom a zsákba. Tapasztalatból mondom, hogy nagyon nehéz rávenni a dolgozókat a rend fenntartására. Jó trükk lehet az a fenyegetés, hogy szívesen összeszedjük mi a szemetet, de óránként 10.000 Ft-ért, amit a végén levonunk a vállalási díjból. Volt ahol még ez sem működött, mert több vállalkozó volt a területen, és mindenki a másikra mutogatott.
A csikkeket ha lehet tényleg ne hagyjuk a területen, mert képes megmérgezni a talajvizet. Több környezetmérnök barátom van, és ők 60 l szennyezett talajvízzel számolnak per csikk.
Fém hulladék
Az építésünk során tutira megmaradnak ilyen-olyan vasak. Ezeket érdemes egy helyen tárolni, és onnan mezgerélni (gyűjtögetni), ha szükség van rá. A gond csak az, hogy a lomosokat és a tolvajokat úgy vonzza a vas, mint politikust a közpénz. Ha kiraksz a házad elé egy zsák pénzt és egy zsák rozsdás vasat, akkor a vas hamarabb eltűnik. Érdemes nem szem előtt tárolni a szajrét, mert elkezdenek bejárni hozzánk a gyanús elemek, és akkor már nem csak a fémeket fogják elcsórni, hanem a szerszámokat is.
A megmaradt vashulladékok az építés végén vagy a vasas átvevőtelepeken végzik, vagy az utolsó készülő betonokba rakd bele, hadd erősítse a szerkezetet.
Fa hulladék
Főként a tető építése után lesz sok-sok fahulladékunk. Én ezeket a fadarabokat nem dobtam ki, hanem összegyűjtöttem egy nagyobb kupacba. Az építés alatt rengetegszer lesz szükség ékekre, távtartókra, ilyen-olyan alátámasztásokra. Na ezekre tökéletes a fahulladék. Pl.: ablak beépítéskor a tetőléc darabok pont jól jönnek. Vagy lambéria festéskor a megmaradt léceinkből frankó állványt dobhatunk össze, amin száradhat a frissen festett lambéria.
A fahulladékok esetében pár dologra azért érdemes figyelni:
- a szegeket, csavarokat mindig távolítsuk el a faanyagokból! Mi tudjuk, hogy nem szabad rálépni, de a látogatóba jött após már nem
- sose süssünk vagy főzzünk a megmaradt tető faanyag eltüzelésével! A tetőanyagok általában kezelve vannak rovar és gombaölővel, ami még az égést is lassítja. Ezek brutálisan rákkeltő anyagok, még a faanyag kezelése is veszélyes (Tetol FB, Bochemit, stb…). Ha meggyújtjuk, a Jóisten sem tudja, hogy mik szabadulnak ki belőlük
- faanyagot töltésnek semmiféleképpen ne alkalmazzunk! A fa idővel elrothad, a helyén lyuk marad, ami süllyedést okoz.
- a megmaradt faanyagot érdemes visszavinni a fatelepre, általában visszaveszik
- a hulladék faanyagot el lehet ajándékozni fás kazánnal rendelkező embereknek, vagy átveszi a hulladékudvar
Fel nem használt anyagok
Anyagrendeléskor én gondolat között szoktam őrlődni:
- ha túl sok anyagot rendelek, akkor azt vagy vissza kell vinnem a tüzépre (néha olcsóbban veszik vissza), vagy eladnom valahogy
- ha túl kevés anyagot rendelek, akkor lelassítom az építésemet, és a pótrendelés során pénzt veszítek az újabb fuvar miatt.
A környezetvédelem nálam a döntést az utóbbi irányba vitte, azaz inkább több kisebb fuvart rendelek, és kifizetem az aktuálisan felmerülő plusz fuvarköltséget.
Ha mégis megmarad ép, fel nem használt anyagunk, akkor először a környéken lévő építkezéseken próbáljuk eladni. Ha ott nem megy, akkor jönnek az apróhirdetési portálok. Ha ott sem megy, akkor ingyen ajándékozzuk oda valakinek, nehogy a szemétbe dobjuk ki!
Példa: van egy jó barátom, aki házat épített a meglévő faházikója helyére. A régi faházat el akarta tüzelni, de ajánlgattam neki, hogy csak próbaképpen rakja ki apróhirdetésbe. Egy nap alatt elkelt, és 400.000 Ft-ot hozott a konyhára.
Termőföld
Az építés elején még nem tudjuk, de a szűz, jó minőségű termőföld igazi kincs. Én az építéseim során a felső, humuszos réteget géppel eldepóztatom a telek legtávolabbi szegletébe. Miért? Hogy ne szennyeződjön (nagyon) be. Egy másik megoldás, hogy az építésünk végén a végső tereprendezés során letúrunk pár centi szennyezett földet, így pucolva meg a területet. Mindkettő jó megoldás, a második kicsit többe kerül.
Összegzés
Az építőipar sajnos nem egy hulladékmentes iparág. Baromi sok energiával és odafigyeléssel esélyünk lehet egy tiszta, balesetveszély mentes építési területet fenntartani, ami a szemnek is szép. Sajnos ez a mentalitás az országunkban még nagyon nem terjedt el, pedig szerintem igény lenne rá.
Én személy szerint 4 m3-es zárható tetejű szelektív hulladékgyűjtő konténerekben látom a jövő megoldását, amit ingyenesen (vagy olcsón) szállítana el a hulladékudvarra egy állami szemétszállító cég. Ott ténylegesen célirányosan, ellenőrizve kezelnék az adott hulladékfajtákat, nem csak leborítanák a kommunális hulladék közé, mint ahogy ma is teszik. Ha az építésen pedig összekeverik a hulladékfajtákat, akkor igenis keményen büntetnék!
Sajnos még az országunk sem anyagilag sem mentálisan nem jár még itt, úgyhogy trükköznünk kell a környezetvédelem és spórolás érdekében.
Tudom, hogy szervesen nem illik ide, de ha ezt a cikket olvastad, akkor jó eséllyel építkezel. Új szolgáltatást indítottam: a lényege, hogy levezénylem az építésedet, azaz építési projektmenedzseri szolgáltatást nyújtok. Ha csak pár műszaki problémával állsz szemben, akkor pedig az építőipari tanácsadásom (személyes vagy online) lehet hasznodra!
A végére beszúrok egy videót a szelektív hulladékgazdálkodás valós helyzetéről, hátha izgat még rajtam kívül is valakit a téma!
Sziasztok, Levi voltam!
Én utólag válogattam szét a szakik hulladékát. Jófogáson vettem használt big bag zsákokat (kb. 1000Ft/db). 2m3 a nagyobb fajta.
Fóliák és papír apránként ment a szelektívben, polisztirolt egy pécsi cég vitte el jó áron újrahasznosítani. Körjáratban sok felé járnak.
Le a kalappal, meghajolok előtted!
Gratula!