Penész van a falon! Mit csináljak?

Penész van a falon! Mit csináljak?

Töltött káposztát, mert azt szeretem! A viccet félretéve, ez a cikkem a házunkban megjelenő makacs penészről fog szólni. A sztori röviden annyi, hogy egy jóbarátom felhívott, hogy penész jelent meg a házában. Én meg írtam neki egy rövid útmutatót, hogy honnan származhatnak a problémák, és mik a lehetőségek a megoldásukra. A jóbarátnak meg jött a szikra, hogy készüljön erről egy cikk, hátha másokat is érdekel a téma. Én meg nekiestem a klaviatúrának, mint disznó a rozsnak.

Mi is az a penész?

A penész egy gombaféle, aminek rengeteg fajtája létezik. Ezek között a fajták között vannak károsak és jótékonyak egyaránt. Gondoljunk csak a nemes penészre a sajton, és a penészes kenyérre. Az egyik jó penész, a másik meg rossz… A penészgombák spórákat és mikotoxinokat termelnek. A spórák a szaporodásukhoz kell. A mikotoxinoknak több ezer fajtája van, és halovány gőzünk sincs róla, hogy ezekből melyik mit csinál. Egy jó támpontot azért a név is adhat: toxin, azaz méreg.

Én az egész problémát simán leegyszerűsítem annyira, hogy a házunk falain megjelenő penész sosem lesz jóbarátunk, mivel spórákat termel, amiket mi jól belélegzünk. A spórák frankó allergiás megbetegedéseket okozhatnak. A penész egyik különösen csicska fajtája a fekete penész, ami nem csak spórával, hanem mikotoxinnal is kedveskedik. A fekete penész mikotoxinja gusztusos felső légúti betegségeket, idegrendszeri károsodást, extrém esetekben halált is okoz. Azt hozzá kell tennem, hogy ha meglátunk egy penészfoltot a falon, akkor még nem ütött a végóránk: a gyenge immunrendszerű embereket jobban támadja, míg az egészséges emberek jó eséllyel semmilyen tünetet sem tapasztalnak. A gond az, hogy a full egészséges embereknek is meggyengül néha az immunrendszere… Amúgy igazán kedves dolog tőle, hogy felső légúti vérzést és allergiát is okoz egyszerre. Mindezt úgy, hogy hazánkban nem is őshonos a disznaja, úgy importáltuk a meleg égövi országokból. Ezúton is köszönjük nekik az ajándékot…

Mi okozza?

A penésznek nem kell túl sok, hogy beköltözzön hozzánk: állandóan nedves, nehezen szellőző, kellemesen hűs helyeket keres (vizes fal). Ha megtalálta, akkor nekiáll szaporodni, és telivágni a levegőt spórával. Na ezek a spórák a mi ellenségeink. Persze nem futkorászhatunk lepkehálóval, hogy elkapkodjuk a spórákat a levegőből, így a forrás elpusztítása lesz a fő célunk. Ahhoz, hogy a penészt megnyuvasszuk, az állandóan nedves helyeket kell felszámoljuk. A penészt amúgy lefújhatjuk valami penészirtó szerrel, de nem sokra fogunk menni: ha nem számoljuk fel a nedvesedést, akkor visszatér mint Lassie.

Penész lelőhelyek a házban

A penésznek megvannak a kedvenc helyei a házban:

• szekrények, ágy háttámlák mögött
• koszorú környékén, a fal és a mennyezet találkozásánál (a helyes koszorú építési cikk itt van)
• fürdőszobákban
• ablakok üvegeinek alsó tömítésénél
• ablakok kávái körül
• falak és padló találkozásánál
• északi és keleti falakon
• belső párkányok alatt
• zuhanyzó burkolatának fugáiban
• sarkokban
• függönyök mögött

Penész felszámolása

A penész okának az első lépése mindig a penész eltávolítása. Ezt mindig nedves szivaccsal tegyük (akár Szavóval átitatott szivaccsal), mert abba szépen beleragadnak a spórái. Ha egy száraz ronggyal vagy szivaccsal kezdjük vakargászni a penészes falat, akkor csak segítünk neki szaporodni: a rengeteg spóráját szétoszlatjuk a levegőben, amit aztán jól beszuszogunk. Ha a tünetet eltüntettük, sajnos nem dőlhetünk hátra. Ekkor kezdődik a nyomozás, ami a penész keletkezésének okát állapítja meg. Penész ellen nem elég csak gyorsan lefújni a falat Szavóval!

A penész okának nyomozása

A feladat egyáltalán nem egyszerű, igazi építőipari nyomozóvá kell váljunk ahhoz, hogy rájöjjünk a penész keletkezésének az okára. A trükk az, hogy meg kell állapítsuk, hogy miért van víz abban a falban, amin a penész megtelepedett. Mert a penészes fal bizony az idő nagy részében nedves, mint a kutya orra. A nedves falat házon kívülről és házon belülről érkező víz is okozhat.

Házon kívülről érkező vízből táplálkozó penész

Ázás a tető felől

A nyomozásunk egyik induló pontja a tető megvizsgálása lesz: ha a tető miatt ázik a ház, akkor viszonylag könnyű dolgunk van. Csak ki kell javítani a tetőt, és meg kell várjuk, hogy a falunk kiszáradjon. Amint kiszáradt a falunk, lecsökken a páratartalom is, és a penésznek reszeltek, már nem fog visszatérni…

A tetőt először kívülről érdemes megnézni, hogy nincs-e elcsúszott, vagy törött cserép. Ha nincs, akkor vigyázó szemünket a bádogozások felé legeltessük. A vápákat különös figyelemmel nézzük át, ők a legtöbb baj forrásai.

Ha kívülről nem látunk problémát, akkor uccu fel a padlásra (elemlámpát vigyünk): itt rothadó, elszíneződött faanyagok után érdemes kajtatni. Ha van födémszigetelésünk (hőszigetelésre gondolok), akkor azon is szoktak látszani az ázásnyomok. A faanyagokat nem csak megnézni érdemes. Tapogassuk is meg őket, hátha találunk puha, rohadó részeket.

Ha nagyon nem tudjuk, hogy mit keressünk, akkor érdemes lehet egy ácsot is felvinni a tetőre. Ők fél perc alatt kinyomozzák a gubancot, és egyből javasolják a megoldást. Az ilyen szemrevételezések általában ingyenesek, de ha megkínáljuk őket egy üveg jóféle pálinkával, akkor tuti nem sértődnek meg.

Lapos tető esetén különösen nehéz a nyomozás, mert az ázásnyom és penész nem feltétlenül ott jelentkezik, ahol beengedi a vizet a tető.

Csapóesőből származó ázás

Ha a tető rendben van, akkor érdemes a párkányokat lecsekkolni. Ha a párkányaink az ablak felé lejtenek, akkor bizony pont bevezetik a vizet az ablakhoz.  Az ablak alatt lévő párkányfogadó elem meg nem egy vízzáró szerkezeti elem, simán beengedi a csapadékot a falba. Ez hatványozottan igaz akkor, ha hó ül a párkányon. Ezt egy vízmércével lehet a legkönnyebben ellenőrizni.

A párkányok két oldalán, ahol a fallal, vagy a hőszigeteléssel találkoznak, tudod, kétoldalt is rések szoktak pihenni. Ha ezek a rések nincsenek jól kitömítve (szilóval szokták), akkor bizony itt is betalál a falba a víz, ami meg meghozza a penész kufircolási kedvét.

A párkányoknak van még egy trükkje, amit vízorrnak neveznek. A fal síkjából ki kell lógjon a párkány, legalább 2-3 cm-t. Ez a kilógás a vízorr. Ha nincs meg a vízorr, akkor a párkány a vizet alul visszavezeti a falba, onnan meg egyenes az út a penészes fal felé. Ritka, hogy hiányzik a vízorr, de inkább leírom, hátha…

Csepegtető járda hibái

Az esetek nagy részében ez szokott a gond lenni. A ház körül általában van egy járda, aminek több funkciója is van: körbe lehet járni a házat rajta, és elvezeti a vizet a fal tövéből. Penész ellen az egyik legjobb védvonal! A legnagyobb gond a csepegtetőjárdával az, ha nincs. Ha nincs csepegtetőjárda, akkor a csapadékvíz egyenesen a fal tövében áztatja az alapokat és a falakat. A fal a nekitámaszkodó nedves földből kapillárisan felszippantja a nedvességet, és bevezeti a lakótérbe. Ez pedig vizes falat és szép kis penészfoltokat eredményez. Az alapoknak sem kedvez az állandó fürdőzéses wellness: az alattuk lévő talaj megsüllyed (vagy dagad), és idővel a ház falán gyönyörű repedések jelennek meg a penész mellett, grátiszba. Gyakran látok kavicsterítést a csepegtetőjárda helyén, nem tartom túl jó megoldásnak: a víz ugyanúgy baszkurálja az alapokat…

Ha van csepegtetőjárdánk, akkor érdemes egy vízszintezővel megnézni, hogy merre lejtenek. Ha a ház felé van a lejtés, akkor pont ők okozzák az ázást. Azonnal javítani kell, mert így nagyobb gondot okoznak, mintha nem lennének.

A csepegtető járdák és a fal találkozásánál általában szokott lenni egy rés. Ez a rés is csak púp a hátunkon: ezen keresztül tud befolyni a falhoz a víz. Persze jogosan jön a reklamáció, hogy a járda külön mozog a faltól, ott mindig is rés lesz, megszüntetni nem is lehet. A teljesen végleges megoldás tényleg ritka, de van egy jó trükköm a probléma kezelésére: valamilyen bitumenes anyaggal ki lehet tömíteni a rést, ami így hellyel közel vízzáró lesz. Én erre bitumenes zsindelyragasztó trutymót ajánlok (tubusos, sziloplasz kinyomóval kinyomható).

Vízelvezető csatorna hibái

A vízelvezető csatorna nevéhez méltóan el kell vezesse a háztól a vizet. Nagyon gyakori probléma, hogy frankón megépítik a csatornákat a fal aljáig, és ott meg jól úgy felejtik, félkészen. A csatornák a háztól legalább 3-4 m távolságra vezessék el a vizet! A lábazatot mosó esővízcsatorna az építőipar egyik legnagyobb eretneksége. Ázást, penészt, szerkezeti süllyedést okoz, simán hazavágja a gyönyörűen megépített házat.

Akkor sem rózsás a helyzet, ha az elvezetett víz visszatalál az épülethez! Érdemes lehet szikkasztót építeni (távol az épülettől), ami egy gödör nagy szemcséjű kaviccsal feltöltve. Na ebbe a kavicsosba vezessük ügyesen bele a vízelvezető csatornát!

Ha a függő ereszcsatornák rossz állapotban vannak, akkor felmerülhet a gyanú, hogy valahol rávezetik a vizet a penészes falra.

Ház felé lejtő terep

Vigyázzunk a ház felé lejtő udvarokkal, beállókkal, utcával, stb… Ha a terep a ház felé lejt, akkor bizony a víz is a ház környékén fog kikötni. Bármilyen jól építjük is meg a házat, egy kiadós zápor okozta lezúduló víz gondokat fog okozni.  Ha van lehetőség, akkor a terepszinteket úgy alakítsuk ki, hogy a víz elfele csordogáljon a háztól. Ha ez nem oldható meg, akkor dréncsövezésre lesz szükség, amit én egy szükségmegoldásnak tartok (sokan vitatkoznak ezzel, lehet igazuk van, az igazság odaát van).

Sokat javíthatunk az ügyön, ha a házat az építés során kiemeljük a terepből. Én legalább 30-40 cm kiemelést ajánlok minden ház esetén. Persze egy kész ház esetén már lehet okoskodni, hogy milyen jó lenne, ha ki lenne emelve… Ilyenkor marad a tereprendezés meg a drénezés.

Vakolati hibák, repedések

A penészes falnak az sem használ, ha a külső oldala nincs rendesen megvédve a csapadéktól. Nem nagyon kell magyaráznom, de ha több négyzetméteres vakolatleválások, öklömnyi repedések tarkítják a homlokzatot, akkor azokon vígan betalál a víz (cserében ott szellőzik is). Javítsuk őket expeditíven!

Falak alsó vízszigetelési problémái

Na ezt a problémát a legnehezebb kinyomozni. Jó támpontot adhat a falak tövében végig megjelenő vakolatleválás, salétromosodás és penész. Na ilyenkor gyanakodhatunk a szigetelés hiányára. Biztosra úgy mehetünk, ha kibontunk egy 20 cm-es vizes fal szakaszt, és meglessük a vízszigetelést. Ha nincs, akkor nyertünk, vagyis veszítettünk. A megoldás macerás, drága és rizikós: vagy injektálással, vagy falvágással kell pótoljuk a hiányzó szigetelést. Sajnos a penész ellen ilyen drasztikus lépésekre is szükség lehet. Az injektálás és falvágás témában már írtam egy cikket.

Házon belülről érkező víz okozta penész

Ha a külső ázási forrásokat kizártuk, akkor jöhetnek a használatból származó vizek nyomozásai. Sajnos ez egy kicsit nehezebb tészta lesz, de a feladat megoldása nem lehetetlen.

Csőtörés

Viszonylag egyértelmű, hogy ha csőtörés van valahol a házban, akkor az így megjelenő víz valami rosszaságot fog a házban okozni. Bármilyen furcsán is hangzik, de egy jó kis spriccolós, házat elöntős csőtörés néha kisebb kárt okoz, mint egy sunyi, éppen csak folydogálós fajta. A spriccolós csőtörést hamar észrevesszük, míg a másik akár évekig is megbújik, penészt, vizes falakat,egészségügyi problémákat, szerkezeti károkat, magas páratartalmat és vízszámlát okozva. Ráadásul a sunyi csőtörést baromi nehéz beazonosítani, hogy egyáltalán hol is van. Az építőipar pedig az esztétika miatt folyamatosan rejti el a csöveket. Ugyanezzel párhuzamosan pedig egyre kevésbé tartós anyagokat fejlesztünk ki és építünk be a falba (pl. rejtett wc tartály). A kettő kombinációja sajnos nem jó képletet eredményez: gyakran ázó, nedves falak. Nem egy ismerősöm (jó gazdagok is) kérte, hogy a falba rejtett csöveket újra hozzák ki a falon kívülre, hogy legalább láthassa, hogy baj van.

Az alig csordogáló csőtörést baromi nehéz megtalálni: először zárjunk el minden vízfogyasztót a házban, és fényképezzük le a vízóra állását (ezt ne zárjuk el). Ha fél nap múlva többet mutat az óra, akkor valahol gebasz van, lehet kutakodni…

Pára, mint főellenség

A pára egyszerre barátunk és ellenségünk a lakásban: ha túl kevés van belőle, akkor romlik a közérzetünk, vérezni kezd az orrunk, stb… (40% relatív páratartalom alatt). Ha túl sok, akkor páralecsapódás jelenhet meg, ami károsítja az épületet és elszaporodnak a gombák (60% relatív páratartalom felett). Az ideális páratartalom valahol 40-60%-os relatív páratartalom között van.  A nyomozásban nagy segítségünkre lehet egy mezei hőmérséklet előrejelző állomás, páratartalom mérővel.

Megpróbálom hellyel-közzel kiszámolni, hogy egy átlagos 3 személyes család mennyi párát termel a házba egy nap alatt:

• mi magunk is párát termelünk(légzés, izzadás): egy nap alatt kb. 2-3 liter/fő a termelésünk, ha végig otthon vagyunk. Mivel nem vagyunk, a felét veszem: 1 l x 3 fő= 3 l víz
•  zuhanyzás: egy zuhannyal számolok személyenként.  15 perc zuhanyzás 0,5 l vizet változtat párává: 0,5 l x 3 fő= 1,5 l víz
• főzés: mindennap főzünk, legyen átlagosan fél óra az időtartama, ami 0,6 l vizet eredményez
• ruhaszárítás: átlagosan egy mosással számolok (nincs szárítógép), ami kb. 3 liter vizet párologtat el
• felmosás, növénylocsolás: mivel nem minden nap mosunk fel (én egészen biztosan nem), így napi 0,3 l vízzel kalkulálok

Ez így együtt: 3 l + 1,5 l + 0,6 l + 3 l +0,3 l = 8,4 liter víz. Na ez a 8,4 liter víz minden nap párává változik az ügyködéseink során.

Nagy kérdés, hogy mennyi levegő veszi ezt a párát fel? Én egy átlagos családi házzal számolok, aminek a nettó lakóterülete legyen 100 m2. A belmagasság pedig 2,6 m. Így az éles elmém 100 m2 x 2,6 m =260 m3 levegőt számol ki. Ha a nap elején van egy egészséges 40%-os páratartalom ebben a házban (22 C˙-on), akkor az azt jelenti, hogy 7,76 g/m3 vízzel indulunk neki a napnak a levegőben. Ha erre rátesszük a 8400 g vizet, akkor ez jön ki: 8400 g/ 260 m3 =32,3 g/m3. És ehhez hozzájön a 7,76 g/m3, ami együtt 40g/m3. Ez pedig az előbb számolt 22 C˙-on 100%-os relatív páratartalmat jelent, ami nagyon nem baba!!! Na ezért ajánlott szellőztetni legalább napi 2-3-szor!

Szellőztetés hiánya

Az előbb kiszámoltak alapján a szellőztetés lesz a pára elleni legjobb fegyverünk! Sajnos a szellőztetés nem a lusták és a fillérbaszók sportja, ezért ők általában Szavóval folyamatosan küzdenek a penész ellen. Én is fillérbaszó típus vagyok, és a lustaságom is informatikus szintű (legmagasabb fokozat), de még sincs penész a házamban. Miért?

Mert:

• építettem egy hővisszanyerős szellőztető gépet magamnak
• vettem szárítógépet
• nem mosok fel és nem fürdök és nem főzök soha 😀
• megkérem a páromat, hogy ő szellőztessen

Sokszor hallok olyan véleményeket, hogy a falon, a födémen és a fa nyílászárókon keresztül kell távozzon a pára a házból. Ez szerintem egy bődületes nagy baromság! A falaknak, födémeknek, zárt nyílászáróknak a szellőztetés nem a feladatuk, és nem is jók benne! A helyes építő gondolkodás az, hogy a ház belső oldalán meggátoljuk a pára falba/födémbe jutását. A külső oldalon meg kiengedjük azt, ami mégis bejutott. A normális fa nyílászárók pedig olyan vastag lazúrokkal vannak kezelve, amik a pára gondolatát is megállítják. Szóval marad a szellőztetés manuális, vagy automata módon:

1. Legolcsóbban a manuális szellőztetéssel jövünk ki: napi 3-szor kitárjuk az ablakokat 5 percre, és bezárjuk őket. Ennyi idő alatt nem hűlnek ki a falak, csak a levegő cserélődik ki hűvös frissre. De pár perc alatt a levegő is visszamelegszik a tárgyakban tárolt hőtől. Ne féljünk kitárni az ablakokat!
2. A közepesen olcsó megoldás, ha beépítünk egy kezdetleges szellőző rendszert, hővisszanyerő nélkül, és egy időzítővel beállítjuk, hogy napi 3-szor szellőztessen.
3. A közepesen drága megoldás, ha az előzőre rendszerre rakunk egy házilag készített hővisszanyerőt. Erről majd egy másik cikkemben írok.
4. A legdrágább megoldás, ha kiépítünk egy gyári hővisszanyerős szellőző rendszert (meg nem térül, de komfortos).

Nem fűtünk egy szobát

Ha nem fűtünk egy szobát, akkor ott a pára nagy szeretettel kinézi a hűvösebb pontokat, és szépen lecsapódik rajtuk. Ha hosszú ideig marad így a helyzet, akkor pedig megjelenik a fekete penész is. A helyzet súlyosbodik, ha még teregetünk is a hűvös szobában. Megoldás lehet, hogy a nem fűtött szobában résszellőzésre állítjuk az ablakot, hogy állandó szellőzés alakuljon ki (nagyon nem gazdaságos). A másik megoldás a páramentesítő gép használata (drága).

Rengeteget mosunk

Ez gyakori és természetes eset, a teregetés baromi sok párát okoz. Mérd le, hogy mennyi a súlya a ruháknak a mosógépből kivéve, és egy nap múlva szárazon. A súlykülönbség az mind víz volt, és a levegőben kolbászol körülötted. A megoldás drága, de egyszerű: szárítógép használata. Hihetetlenül hatékony cucc, és kényelmes is a használata. Cserébe drága, zajos, és roncsolja a ruhákat (az enyémek össze is mennek). Én a hasznosságát a mosogatógéppel egyenlővé teszem. Ha nem akarsz szárítógépet, akkor marad a szellőztetés, amit teregetés után gyakrabban érdemes végezni.

Nyáron a legegyszerűbb, ha kinn teregetsz a szabadban: olcsó, és jó megoldás.

Rengeteget főzünk

Ha a csajos rengeteget főz, akkor mi jó eséllyel dagadtak vagyunk. Én biztosan. De a lényeg az alábbi: a főzéssel is rengeteg párát lehet a levegőbe pumpálni. A problémára páraelszívót és fedőt ajánlok. Mindkettő rendkívül hatékony, és építészeti szempontból olcsó megoldás.

Helyenként rossz a hőszigetelés

A penész a falon gyönyörűen képes megmutatni, hogy hol vannak hibák a hőszigetelési rendszerünkben. Általában a sarkok, a koszorú, az ablak kávák környéke, az északi és a keleti falak vannak veszélyben. A hűvösebb pontokra vagy területekre lecsapódik a pára, és emiatt még rosszabb lesz a hőszigetelés. Ez egy öngerjesztő folyamat… A helyzet nehezen és drágán oldható csak meg: plusz hőszigetelések felhelyezése szokott célra vezetni. És ilyenkor jön a teljes homlokzati színezés is, mivel a plusz hőszigetelés ronda lesz, ha nem kenjük le.

Gyakran látok belső oldali hőszigeteléseket is, de én csak szükségmegoldásnak ajánlom őket (az ablakkáváknál pl. jó megoldás lehet).

Zuhanyzó fugáiban penész

Na itt állítsd meg a nedvesedést, ha tudod! Itt sajnos nem sok lehetőséged van játszadozni a vízzel, úgyhogy a zuhanyzó építésénél kell baromira odafigyelni!

• ha a zuhanyzónak van külső falcsatlakozása, oda extra hőszigetelést érdemes elhelyezni (XPS)
• legyenek tökéletesek a lejtések, sehol sem állhat meg a víz az épített zuhanyzóban
• baromi jó vízszigetelést kell alkalmazni
• jó minőségű fugázást alkalmazzunk
• a lefolyó ne legyen eldugulva

Ha mégis bepenészedett a fugánk (általában a szilós fuga szokott penészedni), akkor először próbáljuk penészgátlóval kezelni. Ha nem működött, akkor sajnos ki kell cserélni a fugát: a szilós fugát viszonylag egyszerű cserélni, míg a rendes fugát sérülésmentesen szinte lehetetlen.

Páramentesítő gép

Sokan esküsznek a páramentesítő gépekre a penész elleni küzdelemben. Tényleg jó kis gépek ezek, de végleges megoldásként nem érdemes tekinteni rájuk. A levegő minőségét nem tudják javítani, egyszerűen csak kiszedik a párát a levegőből. Egy kiadós szellőztetés szerintem többet ér, mint egy bármilyen páramentesítő masina. És olcsóbb is…

Én ezeket a gépeket inkább a nyomozást segítő kelléknek tekintem: lekezeljük a penészt, kizárunk egy problémaforrást, gyorsan kiszárítjuk a házat szellőztetés és páramentesítő géppel, és lessük a végeredményt. Vajon visszatért a mocsok penész? Ha igen, akkor elölről az egész, csak másik problémaforrást zárunk ki.

Összefoglalás

Szerintem egész jól összeszedtem, hogy honnan származhat a nedvesség a házikónkban. Ha felszámoljuk a nedvesség forrását, akkor búcsút inthetünk a penésznek is.

Egy utolsó tanács: szellőztessünk minél gyakrabban, abból baj nem lehet: nem csak a nedvességet üldözzük ki vele, hanem a ház levegőjében folyamatosan felgyűlő szén-dioxid és egyéb vegyi anyagok koncentrációját is csökkenthetjük. A szellőztetés meghosszabbítja az életünket, úgyhogy szellőztess az életedért!

Ha a leírásom alapján sem sikerül kinyomozni, hogy mitől penészedsz, akkor ajánlom figyelmedbe a személyes és online építőmérnöki szaktanácsadásomat! Ha komplett házat építesz, akkor pedig az építőipari projektmenedzseri szolgáltatásom lehet hasznodra!

Levi voltam, sziasztok!