A cikkem tartalma:
Szennyvíz csatorna, hogy ne legyen sz@r a helyzet
A szennyvíz csatorna készítés komoly dolog. Elég, ha csak távolról vagy fényképen megnézzük, és máris látszik: baromi sok földmunka, élénk színű nagy csövek, verejtékes szintezés. Minden fel van túrva, hatalmas felfordulás. A valóság persze egészen más: még annál is rosszabb! 🙂 Na de nem azért vagyunk itt, hogy bárki kedvét elvegyük, sőt, ellenkezőleg! Ebben az írásban a csatornázás kültéri részeivel foglalkozunk.
A helyzet nálam

Nálam nem új bekötésről van szó, hanem a meglévő csatorna épp keresztezte az új épületbővítést. Akár gondosan körbe is építhettem volna, de valamiért van egy olyan berögzülésem, hogy a csatorna minden érintett helységből távozzon a külvilág felé. Méghozzá a lehető legrövidebb úton. Ez azt is jelenti, hogy ne fusson keresztbe a majdani nappalim alatt a cső, mert egy esetleges dugulás során nem akarom felvésni az olasz márványpadlót. Én tehát egy meglévő 125mm-es csőre csatlakoztam a telken belül, és a feladat az volt, hogy megkerülve az épületet újra becsatlakozzak. Ez megközelítőleg 16 méter nyomvonalat jelentett.
Szaki vagy házilag?
Nálam minden kivitelezési munka három csoport valamelyikébe kerül: biztonsággal meg tudom magam csinálni, nem tudom megcsinálni és szakembert hívok, illetve van a kettő közötti határeset. Eredetileg a csatornázás a harmadik, határeset csoportba került nálam. Mégis csak évekre, sőt akár évtizedekre tervezzük, ha valami nem jó, fel kell túrni újra mindent, pénz és idő megy a levesbe. Hogy jól döntöttem-e, mikor belevágtam, majd pár év múlva kiderül… Választásom viszont nem volt: jött a következő munkafolyamat, gépészt meg épp nem találtam sehol: akkor gyerünk!
Kivitelezés
A kivitelezés előtt sokat olvastam a témában. Arra jöttem rá, hogy nagyjából a következő dolgok vannak, amikre kiemelten figyelni kell: anyag és méretválasztás, lejtés, tömörítés. Az anyag tekintetében mindenhol egyértelmű utalást tettek: KG PVC cső. Ez a „narancssárga” cső, és nekem is egy ilyen volt a földben. Az én meglévő hálózatom 125 mm (átmérő) méretű volt. Mivel nem lesz sem több, sem kevesebb a csatlakoztatott szennyvíz forrás, maradtam ennél a méretnél. A csövek tokos csövek, azaz egyik végük fiú, a másik a lány. Azért a románchoz komoly síkosítás szükséges, én szappant használtam, de zsír, étolaj, akármi jó lehet (létezik gyári kenőzsír is).
Fontos, hogy a tokokat ütközésig kell tolni, nem maradhat „gödör” a két cső között. A toldó karmantyúk esetében pedig arra kell figyelni, hogy 50:50 arányban érkezzenek bele a csövek, ne tolja ki egyik a másikat. A csövek több méretben kaphatók, én 2 méteresekből alkottam, mert ezek egy sima kombiba is beférnek.

Ahol nem adja ki a méret, ott jöhet a flex. A cső elvágása legyen egyenes, és utána a flex belső oldalával csiszoljuk ékesre a cső külső szélét (a gyárban vágott végekkel már alapból így van). Így fog jól becsúszni a következő tokba vagy karmantyúba.
Tervezés és kivitelezés
A tervezés és kivitelezés során fontos még, hogy kerüljük a 90 fokos fordulókat, inkább 2db 45 fokos elemből oldjuk meg a kanyart, vagy a felállást. A 45 fokos elemek közé én tisztító idomot (T idom) is raktam. A T ágba felülről tettem egy csövet, ez eleinte kiáll a földből mint egy rakéta siló. Ez lesz a tisztító nyílás, később majd méretre lehet vágni és záró sapkával lezárni. A 45 fokos idomok közé illesztve jobbra és balra is indulhat belőle a csőgörény, ha baj van. A tisztító nyílás felállásánál annyi titkot elárulok, hogy én kivettem a zárógumi gyűrűt. Erre azért nincs szükség, mert ide üzem szerűen nem jöhet fel a víz (akkor már iszonyatos dugulásról van szó), viszont a függőleges cső ha túlságosan szorul, azzal frankón tönkre lehet tenni a beszintezett csővezetéket – de erről később.
Lejtés
Aki nem tájékozott, az azt gondolja annál jobb a csatorna, minél nagyobb a lejtése. Ez nem igaz, ha túl nagy az esés, túl gyorsan szalad le a víz és nem viszi magával az anyagot. Az aztán szépen feltapad a falára, és dugulást okoz. A nem elegendő lejtés okozta problémákat nem kell magyarázni, ha meg visszafele lejt a csatorna, azt már nem is kommentáljuk. Ami azonban fontos, hogy a vízáram mellett a csatorna lejtése hatással lehet a különböző szagok előfordulására is. Tehát tartsuk be a jól kiszámolt ajánlásokat, ez a lényeg. Néhány szaki azt mondja, 1% lejtést kell csinálni. Én több irodalomban azt olvastam, 3-5 ezrelék a helyes lejtés, az 1% már az elméleti maximum. Én úgy döntöttem, kb. 5-6 ezrelékes lejtést fogok csinálni. Ez azt jelenti, hogy 1 méteren 0,4-0,5 cm a lejtése a csőnek!

Fogtam egy 80 cm-s vízmértéket, találtam egy kopott bitfejet, ami 4,8mm magasságú. Ezt ráerősítettem szigetelő szalaggal a vízmérték végére és voilá! Ha tökéletes vízszintet mutat ezzel a kis bütyökkel a végén, akkor megvan a kívánt esés. Persze nem mindegy melyik irányba tesszük fel, ezért semmiképp se igyunk ennél a munkánál se (annyit)!
Tömörítés
Új csatornahálózatok kiépítésénél azt szoktam látni, hogy a szakik egy jó kis homokágyat készítenek, és ezt szintezik be. Nálam ez kicsit másképp ment, mivel telkem adottságainak hála a dombbal szembe kellett lejteni. Ez azt jelentette, hogy ha 40cm mélyre akarom az egyik végét ásni, a másik végén már lent vagyok majdnem egy métert. Az árok egy kicsit nagyobbra készült, mint szükséges. A szintezéshez mindenféle téglát, követ, egyéb alépítményeket készítettünk, a csövet viszont csak puha felületre fektessük! Mi hungarocellt használtunk, az jól formázható. Ahogy elkészült a nagy mű és mindenhol stimmelt a lejtés, a sarkoknál óvatosan betöltöttük homokkal és jól megcsömöszöltük oldalról a cső alatt. Azután jött pár lapát föld, hogy egy alap tartást adjon a szerkezetnek. A végső temetést és tömörítést (a döngölőbékával csak óvatosan!) a próbák után végeztük el. A visszatemetés közben nem árt, ha vörös tégla és jelölőszalag fektetéssel az utókornak is jelöljük a csöveink helyzetét.
Nyomás és folyás próbák
Ez egyszerű volt: először – még a temetés és a sarkok homokágyazása előtt – beledugtuk a végébe a slagot, és néztük, ázik-e valahol a föld. Semelyik illesztés sem engedett, hurrá! Utána jött az esés tesztelése. Bedobtunk egy zsepit, megöntöttük a végét egy vödörrel és vártunk. Ahogy megjött a vízáram, szépen elvitte a zsepit. Végig szaladtam mind a négy revíziós nyíláson, és azt figyeltem, nagyjából azonos sebességgel megy-e el a tesztalany. Úgy láttam igen, és azt is figyeltük, hogy ugyanannyira (gyakorlatilag teljesen) eltűnik a víz minden sarokból, azaz nem áll meg sehol, nincs tócsa vagy maradék.
Összegzés

Én azt mondom, neki lehet ennek állni, de legyünk nagyon körültekintőek, és figyeljünk oda minden apró részletre a kivitelezés során. Ami felülírhatja a házias csatorna-kalákázást az az új bekötés lehet, ha a helyi vízmű szakvállalkozó bevonását követeli meg. Ennek mindenképp érdemes utána nézni! Ha viszont nincsenek ilyen feltételek, vagy csak kisebb munkáról van szó, görbüljön az ásó!
Ha építőipari tanácsadásra fáj a fogad, akkor ezt az ajánlatot tudom prezentálni: online vagy személyes építőipari tanácsadás.
Amennyiben komplett ház építésének levezénylése lenne a feladat, akkor ezt az ajánlatot olvasd át: komplett projektmenedzseri szolgáltatás.
A cikket írta: Papp Zsolt
Érdekes jó cikk.
Megjegyzendő. hogy a tisztító nyílásoknál a T idom helyett az Y a jobb.
Ezt már több helyen is olvastam, de a miértre nem találtam választ.
Mi gondot okozhat egy T idom mint tisztítónyílás?
Kedves Zoltán!
Szerintem a T idom beszintezése okozhat nehézséget, mivel nincs rendes alátámasztása, és fentről kapja a nyomást. Így ott mély pont alakulhat ki, ami duguláshoz vezethet.
Üdv.: Levi
Kedves Levi!
Bevallom ez eszembe sem jutott. Inkább olyasmire gondoltam, hogy a T idom felszálló ága „sarkos” és esetleg akadályt képezhet az áramló sűrű közegnek. De nem tudom erre mennyi az esély. Ebben az esetben a tisztító idomok is hasonló kialakításúak, gyakorlatilag T idomok kupakkal.
Üdv
Zoltán
Nem tud elfutni a csőgörény takarításkor. Ha „Y” idomot építünk be, akkor a csőgörény már eleve 45 fokos szögben támadja a vízszintes csővezetéket, és jó eséllyel tovább halad.
– semmit, legfeljebb könnyebb két irányba tisztítani míg az y – esetében csak egy irányba lehet!
Szia. Egy kérdésem lenne….bent az épületben is ez az ideális lejtés? Több helyen olvasom, hogy méterenként 3 cm az ideális. Te ezt hogyan látod ? Nekem az épületben maximum 2cm lejtést tudok adni méterenként. Szerinted ez elég lesz ?
Kedves Márió!
Igen, kint-bent ugyanaz a lejtés az elfogadott. Méterenként 3 cm az 3 % lejtés, az rengeteg. Kifut a kaki alól a víz, és eldugul a rendszer. 0,5-1,5 % közötti lejtéssel kalkulálj!
Üdv.: Levi
Azt hiszem lelkes olvasó leszek.Viszont ha fizetem a csatorna dijat akkor siman rakothetek?Egy regi hazat vettünk.
Szia!
Ráköthetsz, de ennek a terveit és kivitelezését a vízmű fogja meghatározni. Amúgy nem a vízdíjat fizeted?
Üdv.: Levi