Aljzatbeton készítési útmutató: komplett leírás árakkal

Az aljzatbeton vajon mi?

Az aljzatbeton az a betonréteg, ami a padlóburkolatunkat tartja. Ezen járkálunk, erre pakolásszuk a bútorainkat, ezen esik el a kölyök, és ez melegíti a lábunkat ha padlófűtésünk van. Ez már egy majdnem látható építőipari réteg, így érdemes jól és tisztességesen megcsinálni. A cikkem arról szól, hogy miként is érdemes ezt a munkafázist tényleg jól megalkotni.

Csak úgy mellékesen jegyzem meg, hogy az aljzatbeton és a szerelőbeton tökre nem egy és ugyanaz. A szerelőbetont (a szerelőbeton elnevezés hibás, mert talajon fekvő padlónak nevezik, de már így terjedt el) valamikor az alapozás befejeztekor készítettük el. Ez volt az a betonréteg, ami a lábazati betonunkra ücsörgött fel. Erről körmöltem is egy cikket, amit itt találsz meg. A szerelőbetont felülről víz szigeteltük, és falakat építettünk rá. Ezután hőszigeteltük, tetőt építettünk, és így jutottunk el az aljzatbetonig.

Miért kell ez olyan tök jó legyen?

Az építőipar egy érdekes folyamat: a kezdetekkor még tök lazán méricskélünk. Az alapok ásása során még akár 5 cm hiba is lazán elfér, csak a lábazati falak essenek nagyjából az alapok közepe tájára! Kibetonozzuk a sávalapjainkat, és boldogok vagyunk, hogy lyuk van a s*ggünkön, és nem esünk bele. Itt is elférnek a hibák, 3-4 centi még nem a világ. Elérkezünk a lábazati fal készítéséhez, ahol már érezzük, hogy jó lenne pontosan dolgozni, hiszen itt már lehet, hogy látszó felületeink lesznek. De még 1-2 centi hiba itt is elmegy, majd a lábazati hőszigetelés ápol és eltakar… A lábazati feltöltés elkészültekor is örülünk, ha csak 2-3 cm szintezési hibánk van. A szerelőbeton lehúzásakor sincs nagy gebasz, ha a benne hagyunk 1-1,5 centit, hiszen még sok réteg kerül rá. Ugyanez igaz a szerelőbeton hőszigetelésére, 1-2 cm hiba simán lesz benne.

Az építésünk folyamán valahol azonban el kell kezdjük komolyan venni a méricskéléseket: méghozzá a falazásnál. Itt már 1 cm hibahatárral kell dolgozzunk, hiszen már csak a vakolat tudja kijavítani a hibákat. Az meg csak 1-2 cm vastag, úgyhogy vége a játszadozásoknak. Ugyanez igaz az aljzatunkra, csak itt az aljzathőszigetelés lerakása után jön el ez a pillanat. A hőszigetelésben még lehet 1-2 cm szintkülönbség, de az aljazatbetonunk már tényleg tökéletes kell legyen, itt hibának már nincs helye.

Magyarázom, hogy miért: a burkolatok a legkisebb aljzatbeton hibát is egyből megmutatják! Igaz ez a kerámiaburkolatokra, a parkettákra, PVC burkolatokra, műgyantákra, és a mindenféle burkolatokra is. A hullámos aljzatbeton frankó fűrészfogas burkolatokat eredményez, amiben megbotlik a sánta hazug ember… Ha reped az aljzatbeton, akkor a felette lévő réteg is jó eséllyel repedni fog: a repedés a kerámiaburkolatokon a legszembetűnőbb, de a parketták fugái is kinyílhatnak, mint a túlfőtt virsli.

Mániám a tervezés

Szintezés

Tudom-tudom, betonozzunk már! Azért érdemes a betonozás előtt elidőzni egy kicsit a tervezéssel. Itt főként a szintek megtervezésére gondolok. Itt már ügyesen kell szintezzünk: burkolattípusonként kell beállítsuk az aljzatbetonunk végső szintjeit. Pl.: egy kerámia burkolatnak 1,5-2 cm vastagság kell. Így a bejárati ajtók küszöbe alatt legalább ennyivel érdemes megállni a betonnal. Ugyanez igaz a teraszajtókra is. Ha pedig valahol kerámia burkolat találkozik pl. hajópadlóval, akkor ott jó eséllyel lépcső lesz az aljzatbetonunkban, és így nem lesz lépcső a burkolatok végső szintjében.

Ahhoz, hogy pontosan betonozhassunk, a szinteket erősen ajánlott (kajak mondom) egy lézeres szintezővel belőni. Ezt a profik úgy csinálják, hogy a végleges padlóburkolattól felfele 100 cm-rel húznak egy pontos, vízszintes (szinteznek), tényleg egyenes vonalat körbe a falon (teljesen körbe, hogy mindenütt lehessen mérni). Ez a méteres vonal. Innen tudja minden szakma, hogy mik a végleges szintek. Fontos lehet, hogy leegyeztessük a szakikkal, hogy ez a padlóburkolat szintje, innen mindenki visszafele kell számoljon.

Dilatációk

Egy dolog még fontos lehet: a dilatációs fuga vonalak megtervezése! Ezeket a vonalakat érdemes jól kifundálni, mert hasznosak lesznek. A dilatációs fuga vonal az egy előre irányított repedés: mi mondjuk meg a betonnak, hogy ő később hol repedjen meg. Ezt úgy tesszük, hogy szándékosan meggyengítjük a beton szerkezetét, hogy később pont ott repedjen meg, ahol mi szeretnénk. Ha ezt nem mutatjuk meg neki, akkor ő pont ott fog megrepedni, ahol a legkevésbé akarjuk: a szoba kellős közepén, keresztbe kasul, mint az ökörvizelés vágtában.

A dilatációknál van pár ökölszabály:

• minden ajtóba kerüljön egy dilatációs fuga. Ha lehet, akkor a leendő ajtólap alá essen, így ha mozgás van, akkor nem látszik majd
• a nagy egybefüggő felületeket is meg kell osztani. Én max. 4 m-enként dilatálok. Ez azt jelenti, hogy ha van egy 6×7 m-es szoba, akkor azt középen mindkét irányban megosztom
• a dilatációk burkolási fugára essenek! Ez azt jelenti, hogy az aljzatbeton készítésekor már tudnunk kell, hogy miként is fog a burkolásunk kinézni, és hol lesznek a fugák
• ha hosszú folyosónk van, arra is kell dilatáció, méghozzá keresztező irányban!
• a burkoláskor vagy rugalmas szilikonnal (fuga színű) szokás kinyomni a dilatációs hézagokat, vagy lehet venni erre kitalált dilatációs profilokat. A szilikon idővel megváltoztatja a színét, mert ilyen az élet. Szerintem a profil is, de ne legyen igazam.

Hogy készül a dilatációs fuga?

Rettentően egyszerűen! Betonozáskor, amikor a dilatáció helyére érkezünk, a még friss betonba egy hosszú egyenes léc vezetésével belekarcoljuk az irányt. Ezután, ugyancsak léc (lehúzóléc) vezetővel, jó mélyen bevágjuk a még puha betont kb. 1 cm vastagságban. Kicsit olyan, mintha tortát szeletelnénk, de nem muszáj átvágni teljes mélységig. Mivel ebben a vonalban szándékosan meggyengítettük a betont, a maradék betonkeresztmetszet engedni fog a nyomásnak, és magától átreped.

Ha kifelejtettük a dilatáció elkészítését a betonozás során, akkor sincs minden veszve: ilyenkor kővágó (gyémánt tárcsa) flexxel kell megvágjuk a betont, az előzetesen kicsapott irányban. Ha 7 cm a vastagsága a betonnak, akkor elég 3-4 cm mélységig vágni, a többit bízzuk a természetre! Nagyon izgi tud lenni ez a vágás, ha padlófűtés csövek futkorásznak a betonban. Ha sikerül átvágni a csövet, akkor ne sunnyogjuk el az ügyet, mert csak nagyobb baj lesz belőle később. Ilyenkor bontani kell egy kockában az aljzatbetont, javítani a csövet, és visszabetonozni.

Ha melósok csinálják a vágásokat meg a betonozásokat, akkor fél szemmel folyamatosan lessük a padlófűtés nyomásóráját! Ha az aljzatbetonozás alatt elmegy a nyomás, akkor valaki durva rektális fenyítést kell megéljen…

Burkolás

Mint említettem, ahhoz, hogy jól tervezhessük meg a dilatációs fugák helyét, bizony tudnunk kell, hogy milyen burkolatot (a méret a lényeg) fogunk az aljzatbetonunkra rakni. Érdemes kiszámolni, hogy mennyi burkolólapra lesz szükségünk, pl. ezzel az burkolat kalkulátor online programmal. Továbbá érdemes kiszámolni (akár kirakni szárazon), hogy pontosan hová fognak kijönni a fugák (én Autocadben szoktam kirajzolni a fugákat). Ha ügyesen kalkulálgatunk, akkor esély van arra, hogy a fugák pont dilatációra essenek, és nem kell új dilatációs fugákat kialakítani burkoláskor, ami csak elcsúfítaná a végeredményt.

Aljzatbeton vastagsága

Na itt szokott mindenki puffogni, hápogni, meg okoskodni. Úgyhogy én is ezt teszem: nálam egy jó aljzatbeton 6 cm vastagságnál kezdődik. Sokan mondanak 4-5 cm-t, de én azt keveslem. Főként a hibázások miatt. Elég, ha valahol az aljzat hőszigetelésében van 2 cm hupli, és a betonunk máris csak 2-3 cm, ami pont egy szőke p*ncihajszál vastagsága (a barna vastagabb, a feketével vontatni lehet). Szóval vegyük az aljzatbetont vastagabbra, és kisebb lesz a hibázási lehetőségünk. Én magamnak 8 cm-t tettem, de én már csak ilyen parázós (ilyen esetben a para-normális!) vagyok. Érdekesség, hogy mire idáig eljutunk, már általában nincs sok választásunk az aljzatbeton vastagságot illetően: az ajtó és a hőszigetelési szintek meghatározzák a lehetséges vastagságokat.

Hozzáteszem, hogy a vastagabb aljzatbetonnak jobb a teherbírása, kevésbé reped, és lassabb a fűtési reakcióideje, (lassabban fűthető fel, és lassabban hűl ki). Ja, és drágább…

Aljzatbeton anyaga

Beton

Én vasalt beton párti vagyok. Egyszerűen szeretem a nézését, meg a járását… Persze baromira nem mindegy, hogy milyen beton az a beton. Ide egy jó erős, finom szemcséjű betonra lesz szükség. Én általában C20, 0-4 mm-es-es szemcséjű földnedves (minimális plusz vízzel) betont ajánlok erre a célra. A C25 már eszményi. A 16 mm-es szemcseméreteket már ne erőltessük, mert nagyon nehezen dolgozhatóak be sima felületre.  A C25 0-4 mm egy jó erős, könnyen talicskázható és tömöríthető betontípus. Van aki folyós (nedves) betonnal szeret dolgozni, én inkább a földnedvest komálom. Kezdő építőknek általában a földnedves a nyerő, a profik a képlékenyt (folyós) is ügyesen bedolgozzák. A folyós betonok jobban zsugorodnak, és könnyebben eláztatják a hőszigeteléseket.

A képlékeny (folyós) betont általában nem talicskázzák, hanem pumpálják valamilyen pumival. Így kevésbé tapossuk szét a gépészeti csöveket, meg a hőszigetelést.

Esztrich

Az esztrich egy fain zsákos anyag. Direkt aljzatbeton készítésre van kitalálva. Egyfajta spéci száraz betont tartalmaz, amit vízzel keverve lehet bedolgozni. A munkaterületre (szobába) pedig egy úgynevezett esztrich pumpával juttatják be (a pumpa lehet Feri és Józsi is, két talicska társaságában). Ez a pumpa egy vonóhoroggal vontatható szerkentyű. A végén van egy etető csőr, ebbe szokás az esztrichet zsákosan rácsapni. A csőrön van egy vágóél, ami szétvágja a zsákot, és a cucc bezuhan a pumpába. A gép bekeveri vízzel a szajrét, és bepumpálja a munkaterületre. Olyan, mint egy mini stetter. Főként a profi csapatok birtokolnak ilyen szerkentyűket, akik csak ebből keresik a betevőt.

Sima mezei zsákos aljzatbeton esztrich

Ez kb. egy sima száraz beton, zsákokba porciózva (viva ‘la környezetvédelem, jó sok papírzsákunk lesz a buli végére). Egy 40 kg-os zsák 1.500-1.600 Ft környékén kapható meg. Persze írják a zsákon, hogy ilyen-olyan adalékok, zsugorodásgátlókat, repedésgátlókat, meg kötéserősítőket tartalmaznak, de én csak a gyíkemberekben és a lapos földben hiszek. Szóval ez egy (papíron) spéci C20 szilárdság körüli 0-4-es beton. Árban jelentősen drágább (kb 4-szeres ár) így betonozni, mintha hozatnád a kész betont. Ezt a fajta esztrichet földnedvesre szokás keverni, és pont úgy kell betonozni vele, mint egy sima mezei betonnal. Anyagszükséglete kb. 20 kg/cm/m2. Magyarul, ha 6 cm vastagon terítjük, akkor 1 m2-re 120 kg. azaz 3 db 40 kg-os zsák esztrich kell.

A kötésideje a betonéhoz hasonlatos, elviekben annyi hét, ahány cm vastagon terítettük.

Beltéri önterülő aljzatbeton esztrich

Az önterülő esztrichek nagy előnye, hogy gipszes kötéssel dolgoznak. Emiatt tök jó folyós anyaggal tudunk dolgozni. Amiatt, hogy folyós a cucc, nagyon egyszerű vele dolgozni: egyszerűen beöntjük a kiöntendő szobába, és egy hosszú pálcával kimasszírozzuk a légbuborékokat a folyós anyagból. Elhúzni, nem kell, mivel önterülő. Padlófűtésre is tökéletes. Nagy hátránya, hogy bazi drága. Egy 40 kg-os zsák kb. bruttó 2200 Ft körül mocorog. A kiadóssága 19 kg/cm/m2 (egy m2-re 1 cm-hez kell 19 por). 100 m2 kiöntéséhez 5 cm vastagságban 237 zsák kell, ami kb. bruttó 530.000 Ft (kihozatott betonból 120.000 Ft-ból megvan). Kültérre ne használjuk ezt az anyagot, mivel a vizet a gipszes kötése miatt nem szereti. A fagyot meg még annyira sem. Amire még érdemes vigyázni: a nagy víztartalma miatt képes szétáztatni a hőszigetelést, így a technológiai fóliát itt nagyon jól kell lerakni (átfedéseknél leragasztani, felfordítani a falra, stb…).

Az önterülő esztrich esetében a dilatáláció kialakítására csak utólag van esély.

Ezzel a fajta esztrichhel az aljzatbeton készítés munkadíján és az időn tudunk spórolni. Ha nincsenek megfelelő szakijaink, akkor ez egy tűrhető megoldás lehet (bár pumpa kell hozzá). Ha pedig az idő szorít, akkor is jól jöhet a gipszes gyors kötés.

Kültéri önterülő aljzatbeton esztrich

Na ez egy drága cucckeráj (kb. 4.000 Ft/zsák), úgyhogy csak tőmondatokban fogalmazok: ugyanazt csinálja, mint a beltéri, csak kültéren. A gipszes kötés helyett cementes kötést ad, így lassabban is köt, de bírja a vizet és a fagyot (a kettőt együtt azért nem). Sajnos ritka az, hogy kültérre ne kelljen lejtés, de ahova vízszintes felület kell, oda szóba jöhet.

Előkészítő lépések

Én a munka kezdetét valahová oda teszem, hogy elkészült a lépésálló aljzat (minimum EPS100) hőszigetelésünk. Ezen rajta csücsül a technológiai fóliánk, ami arra jó, hogy ne engedje a vizes dzsuvás betont a hőszigetelésbe belefolyni. Amúgy egyéb értelme nincs (a hőtükrös fóliákról dühöngtem már egyet, nem ismétlem meg a kirohanásomat). Megcsináljuk a peremszigetelést, ezután pedig a fóliára leterítjük az acélhálóinkat.

Az acélhálóink 2 célt szolgálnak: 1., erősítik a betonunkat 2., rá lehet rögzíteni a padlófűtés csöveit. Sajnos az esetek 90%-ában az első funkció nem érvényesül, mert a hálókat egyenesen ráteszik a fóliára. Az meg jól körbeveszi az acélhálót, ami egyszerűen nem találkozik össze a betonnal. Így csak távrandi van, ami nem okoz (beton)merevedést.

Peremszigetelőzés

A peremszigetelő egy abszolút jelentéktelen sz@rságnak tűnik, pedig nagyon fontos feladata van: tágulási helyet biztosít az aljzatbetonnak! Mondok egy példát: láttam egy házat, ahol kifelejtették a peremszigetelőt a betonozás előtt. Szépen kibetonoztak, és bekapcsolták a padlófűtést. A fűtés meg szépen elkezdte kitágítani az aljzatbetont. A szerencsétlen beton nem tudott hová tágulni, úgyhogy megnyomta a tartó téglafalakat. A téglafalak annyira kinyomódtak, hogy kívülről a házon körben keletkezett egy vízszintes repedés. Egy tök új házon.

Tanulság: ne felejtsd ki!

Beépítés: körben, az összes fal (kültéri, beltéri) tövében az 1 cm vastag, 10 cm magas tekercses peremszigetelőt fel kell szegezni/tűzni/ragasztani. Így a betonunknak lesz irányonként 2 cm helye mocorogni. Nem egy drága tétel, de sokat kispórolják… Miután bebetonoztuk az aljzatbetont, a kilógó felesleget szikével le kell vágni, mielőtt a barbár vakolók bevakolják azt.

Tegyük le jól az átkok hegesztett acélhálót!

A trükk egyszerű, mint egy pofon: először tényleg a hőszigetelésre és a fóliára tesszük a hegesztett hálóinkat. Erre jön a gépész, és jól rátekeri a padlófűtés csöveket a vasakra. Ezután jövünk mi, akik cselesen kiemeljük a vasakat. Totyogó mozdulatokkal lapos betondarabokat (széttört zsalukő) teszünk a hálónk alá, így megemelve azt. Sajnos a betonozás alatt még rámászkálnak a kőművesek a vasakra, így folyamatosan ellenőriznünk kell, hogy került-e beton a vashálónk alá?! A lényeg az, hogy a vasakat mindenhol vegye körül a friss betonunk. Így a padlófűtés csövei is magasabbra kerülnek egy kicsit, ami jót tesz a hőleadásnak.

Azzal, hogy a vasakat körülveszi a beton, azok végre elkezdenek dolgozni, és frankón megerősítik a betonunkat. Amúgy ha már megvettük, akkor tényleg legyen értelmük is…

Egy másik dolog a vashálónk vastagsága: én d=8 mm (8 mm-es átmérőjű)-es hegesztett acélhálót szoktam tenni az aljzatbetonba, 15 cm x 15 cm-es kiosztással. Persze sokan csak d=6 mm-es hálót alkalmaznak. Ezt sem elítélni, sem megerősíteni nem tudom, mivel még olyat nem csináltam. Lehet, hogy az is pont elég… A d=4 mm-es csirkehálókat én nem erőltetném.

És ha már vasalunk: az átfedéseket sose felejtsük el, átkozottul fontosak: legalább 2 kockányi átfedést alkalmazzunk. Ahol nincs átfedés, ott olyan, mintha vas sem lenne a szerkezetben. Tudom-tudom: a vas a mániám, ez van. Én amúgy a nem padlófűtött (radiátoros) helyiségekbe is beraktam a hegesztett acélhálót.

Betonozzunk!

Kész vagyunk a szintezéssel, a fóliázással, a peremszigetelőzéssel, a vasalással, a gépészettel, meg a vasalás kiemelésével. Tök jó, betonozzunk. Én, mint korábban említettem, a kész, előkevert beton híve vagyok: C20 vagy C25, 0-4 mm-es szemcseméret, kissé nedvesebb, mint földnedves konzisztencia.

Szerszámok, amire szükségünk lesz az aljzatbeton készítéséhez

• alapterülettől függően 2-3 talicska (Borsodban furik, Erdélyben tajiga)
• 2 m-es lehúzóléc, működő vízszintező libellával (ellenőrizzük, hogy tényleg jó-e?), minden kőművesnek 1 db
• fa, vagy műanyag simító (kartecsni), minden kőművesnek 1 db 60 cm-es elég szokott lenni
• lézeres szintező jelfogóval
• geotextília, vagy építési fólia
• kőműves kanál minden kőművesnek 1 db
• lapát, segédenként 1 db
• hulladék OSB lapok, némi faanyag
• beton C20 vagy C25 0-4 mm-es, 5 főre max. 4 m3 egyszerre

Emberek, akikre szükségünk lesz az aljzatbeton készítéséhez

• 1 vagy 2 igazán profi (józan) kőműves. Mi a 110 m2 8 cm vastag aljzatbetonunkat 2 ügyes kőművessel 2 nap alatt készítettük el
• 1 lapátolós segéd: ő fogja a kiborított betont talicskába lapátolni
• kőművesenként 1 talicskás segéd: ők hozzák be a betont, és őket szidja folyamatosan majd a kőműves (ha tanultál volna, deg*ci nehéz, folyik a víz a s*ggemen, stb…)
• mi, akik folyamatosan aggódunk, és ellenőrizzük (szintezzük) a készülő munkát

Mielőtt megjön a betonos billencs

1. 

   Mielőtt megérkezik a billencs, vagy konténeres betonos kocsi, érdemes kitalálni, hogy hová depózzuk le a betonunkat. Lehetőleg közel az ajtóhoz, és könnyen megközelíthető legyen. Erre a szent helyre érdemes fóliát teríteni, vagy ha van, OSB lapokat teríteni, hogy a betonunk maradékát is szépen fel tudjuk lapátolni

2. az indulási helységekhez OSB táblákból utat építeni a talicskák számára. Ne engedjük, hogy a talicskák és a melósok a fűtéscsöveken kolbászoljanak! Sőt, a hőszigetelést és a fóliázást is hazavágják…
3. ellenőrizzük a vasaink kiemelését! Ha benyomódott a kiemelésünk a hőszigetelésbe, akkor újra emeljük ki őket. Ja, a beton felső szintéből sem lóghatnak ki a hegesztett hálóink. Ez főként az átfedések környékén szokott előferdülni…
4. mentsük meg a küszöbeinket! Főként a bejárati és teraszajtók fogják kapni az ívet. Építsünk fából hidat a küszöbök felé, és az ajtók éleit ragasszuk le peremszigetelővel. Sőt, én a kilincsekre is tekertem a peremszigetelőből.
5. ha van rá lehetőségünk, vegyük le a bejárati ajtószárnyat
6. a szerszámokat készítsük ki a munkaterületre
7. lőjjük be a lézeres szintezőt, meg a jelfogót a végső aljzatbeton szintre!
8. tervezzük meg, hogy melyik szobákat csináljuk meg először: általában a nagyobb szobákkal érdemes kezdeni, hogy a kisebb helyiségekre jusson a kevesebb beton a végén. Így tudunk majd trükközni
9. reggeli, kaki, pisi, cigi legyen meg, nap közben nem nagyon lesz idő rá (na jó, a cigire igen)!

Hurrá, megjött (a beton)!

Ahogy a teherautó leborította a betonunkat, azonnal takarjuk le a halmot egy jó kis geotextiliával, vagy fóliával. Érdemes egy kicsit meg is locsolni a geotextiliát! Így nem égeti meg a nap, és nem szökik el belőle a nedvesség a szél és napsütés hatására. Mivel lassanként fog kopni a mennyiség, érdemes már az elejétől nyomni a tempót, nehogy ránk kössön a beton!

1. Indulhat az üzem, a talicskákkal vigyünk a kőművesekhez a friss, ropogós betonunkat
2. a vashálónk alá terítsünk egy réteg betont! Így tutira bemegy a beton a háló alá, és munka közben nem tapossuk le a hálóinkat
3. készítsünk jó tömör szintező halmokat, és ezekre vigyük fel a lézerrel a pontos szintet. Értsd: pontosan addig tegyünk betont a halomra, míg jó szintre nem keveredünk. A halom tömör legyen.
4. a beszintezett halmok közé a falak tövében betonozzuk be jó tömören a szintezősávokat. A kartecsnivel tök jól lehet tömöríteni  a betont, fentről kell püfölni, míg meg nem tömörödik. A gépészeti csövek miatt a tűvibrátoros tömörítés itt nem játszik.
5. vannak, akik egyből a szintező sávokat csinálják, a halmokat kihagyják. Az is tökéletes, de ellenőrizzük méterenként a szinteket a lézerrel. Itt max. 0,3-0,5 cm hiba fogadható el!!!
6. készítsünk szintező halmokat és sávokat párhuzamosan a fal menti sávokkal! Ezek a sávok annyi távolságra legyenek egymástól, hogy a lehúzóléccel mindkét sáv tetejéig átérjünk egy fogással! Csak egy szobát sávozzunk be mindig, nehogy kevés legyen a betonunk!
7. jöhetnek a sávok közötti részek: kezdjünk a kitöltéssel ott, ahol a sávozást kezdtük! Ott már jó eséllyel erősebbre kötött a sáv teteje, nem fogjuk tudni elkaparni/rontani a léccel! Mivel kétoldalt a sávok jó szintet adnak, csak ki kell tölteni betonnal a közt (kicsit magasabbra, hogy mindig lehúzni kelljen belőle), jól letömöríteni a simítóval, és a léccel lehúzni a felesleget
8. ha jó a lehúzott felület, akkor vadásszunk lyukak után: a kőműves kanállal tapasszuk be őket betonnal
9. a simítóval körkörös mozdulatokkal simogassuk simára a beton tetejét (a profik gépi körsimítóval dolgoznak)
10. folyamatosan ellenőrizzük a szintezővel a szintjeinket
11. menet közben a dilatációkra vigyázzunk, ne maradjon ki (ajtó, szoba közép).

Amikre még vigyázzunk!

• • a leborított betont óránként locsoljuk meg vízzel! Nem eláztatni kell, csak finoman visszaadni az elpárolgott részt

• ha belekezdtünk egy szobába, akkor azt félbe nem hagyhatjuk! Csak a dilatációk mentén hagyhatjuk abba a betonozást (következő napon folytatjuk)
• folyamatosan kifelé jöjjünk a házból a munkával! Ne zárjuk be magunkat a kész munkával
• a garázsok általában eséssel készülnek (garázskapu felé, hogy kifolyjon a kocsiról leeső havas lucsok)
• 1-2 napig ne menjünk rá a kész aljzatbetonra (még ha megöl a kíváncsiság, akkor se)
• a dörzsölés hatására egy minimális homokréteg lesz a betonunk tetején. Seperjük össze, oszt annyi! Ha képlékeny betonból készítjük az aljzatot, akkor nem lesz homok
• ha ránk kötött a beton, akkor ne dolgozzuk be! Sokkal többet bukunk, mintha újat rendelnénk
• fagyveszély esetén Kalcidurt (fagyálló) kérjünk a betonunkba. Ez max -5 C˙-ig véd, de nem csodatévő anyag: farkasordító szeles hidegben nem betonozunk!
• az elkészült betont védeni kell a napsütéstől, a huzattól, és az idiótáktól (belesétálnak a kész felületbe)
• a kész betonfelületet1-2 nap múlva meg lehet locsolni, de csak permetezéssel, kevés vízzel. Így később burkolhatunk, de erősebb lesz az aljzatbeton
• burkolni az aljzatbetont annyi hét múlva szabad, ahány centi vastag a betonunk (pl.: egy 6 cm vastag betont 6 hét múlva burkolhatunk)
• a pozitív sarkakhoz szokás még egy T alakú feszültségmentesítő dilatációt kialakítani (átlósan, a T szára átlósan 10 cm hosszban megy, a teteje ugyancsak 10 cm)

Árak

Mint minden építőipari munka során, itt is van egy anyagár és egy munkadíj. Megpróbálom egy 7 cm vastag 100 m2-es aljzatbeton példáján keresztül bemutatni az árakat.

Egyet nem szabad elfelejteni: legalább 3 árajánlatot kell kérni, hogy tisztán láthassuk, hogy ki akar dolgozni, és ki akar hirtelen meggazdagodni!

Anyagár

Kezdjük az anyaggal, mivel ez az egyszerűbb:

• Beton : 100 m2 x 0,07 m betont kell rendeljünk. Ez 7 m3 C25/ 0-4 mm földnedves beton. Ezt manapság kb. bruttó 27.000 Ft fuvarral együtt (3.500 Ft a fuvar rész)/m3 => 7 m3 x 27.000 Ft= 190.000 Ft
• peremszigetelő: kb. 10 tekercs kell, a válaszfalak miatt. Az ára kb. 2.000 Ft/tekercs. Egy tekercs 25 m szigetelőt ad ki. 10 tekercs x 2.000 Ft = 20.000 Ft

Szóval együtt a kettő: bruttó 210.000 Ft/100m2 -> egy négyzetméter aljzatbeton anyagára: bruttó 2.100 Ft/m2

Munkadíj

Na itt nagy a szórás, de megpróbálom levezetni:

Nagyjából 2 napig fog dolgozni 2 profi kőműves, és 3 segéd. A kőművesek olyan 40-50.000 Ft-ba vannak egy napra fejenként, a segédek pedig 20-25.000 Ft környékén kaphatók egy napra. Vegyük a nagyobb díjakat, hogy ne legyenek meglepetések! Kőművesek: 50.000 Ft x 2 kőműves x 2 nap= 200.000 Ft. Segédek: 25.000 Ft x 3 segéd x 2 nap= 150.000 Ft. A kettő együtt kb. 350.000 Ft. Erre rájön a felvonulási költség, meg egyéb kitalált  kreténségek. A végére kb. 400.000 Ft lesz a munkadíj 100 m2-re. Így kiszámolhatjuk, hogy nagyjából 4.000 Ft-ba kerül 1 m2 aljzatbeton munkadíja.

Érdekes, hogy a munkadíjak ára régen nagyjából az anyagárakkal voltak egy szinten. Na ez szépen megváltozott mostanság!

Anyagár + munkadíj

Az anyagárunk bruttó 2.100 Ft volt, a munkadíjunk pedig 4.000 Ft. Összeadva egy négyzetméter aljzatbeton bruttó 6.100 Ft-ba kerül, ami még nem is annyira vészes. Budapesten ennél persze drágább kalkulációkkal lehet számolni (- hogy hívják az indiánt, aki mindig megszívja? – Szopacs)…

Elkészült a nagy mű

Ha elkészültünk, akkor találomra tegyük le jó sok helyen a lehúzólécet a beton tetejére! Vízszintesen kell álljon a libella, és nem lehetnek nagy lyukak a léc alatt! 2-3 mm feletti szinteltérések esetén már padló kiegyenlítőzni illik! Amúgy a 2-3 mm még a simán tökjó kategória! Ha centis hibáink vannak, akkor profi burkolóra lesz szükség, hogy szépen helyrehozza a hibákat. 2 cm-es hibák esetén már elég sz@r lesz felragasztani egy kerámiaburkolatot. A parketták meg nagyon csálén fognak állni. Ilyenkor több lehetőségünk is van:

1. elég drágán több réteg padlókiegyenlítővel helyrehozzuk a felületet
2. baromi drágán felcsiszoltatjuk a betont (csináltattam már, tényleg bazi drága)
3. megpróbáljuk ragaszóval kihozni az egyenetlenségeket (vigyázzunk, hogy a ragasztónk mekkora vastagságot enged egy rétegben)

Ha burkolás előtt kiszúrjuk, hogy megrepedt (nem a dilatációnál) a betonunk, akkor még semmi sincs veszve: léteznek feszültségmentesítő lemezek, amikkel még menthető a szitu. De ez már burkolás, ami egy következő cikk témája lesz majd… alig várom, hogy arról is írhassak (ja, nem! Utálok és nem is tudok burkolni)

Zárszónak csak annyit mondanék, hogy minél jobb minőségben készül az aljzatbeton, annál olcsóbb lesz a burkolás!

Amúgy meg elkészültünk, gratulálok az új betonodhoz! Bátran kolbászolhatsz rajta! Ha összedzsuvázod, akkor burkolás előtt simán egy kalapáccsal fel tudod vakarni a rádöglött anyagokat!

Ha neadj Isten építkezel, és szükséged van egy projektmenedzserre (rám), aki profin levezényli az építésedet, akkor olvasd el a cikkemet az új szolgáltatásomról, hátha egymásra találunk, mint a kapa és a tándra! Ha pedig csak szaktanácsra van szükséged, akkor válaszd az építőmérnöki tanácsadásomat. Személyes és online tanácsadást is vállalok!

Ha angolul is érdekel az oldalam, akkor ide gerjedj!

Írta: Levi