E gerenda

E gerenda előszó

Ebben a cikkemben bemutatom a magyar házak építésének legfontosabb födémszerkezetét, az e gerenda födémszerkezetet. Ez a födémszerkezet az egyik leggyakoribb, ha nem a leggyakoribb betonfödém fajta hazánkban. Ez a népszerűség annak köszönhető, hogy használatával egy rendkívül stabil, tartós és viszonylag olcsó betonfödém építhető. A kivitelezés sebessége kifejezetten gyors, ha az ember fia tudja, hogy hogyan is kell egy ilyen födémet megcsinálni. Ha viszont nincs képben az építő, akkor lassan is tud sz@rt építeni vele.

Ebben a cikkemben ezt a tudást igyekszem monitorra vetni. Mivel én nem vagyok túlzottan gyakorlott az E gerendás építészetben, tőlem tapasztaltabb emberek tudását kértem kölcsön: A Hámori és Társa Kft. ügyvezetőjét kértem meg, hogy mutassa be a technológiát. Ő pedig készséggel kioktatott a témából. Ezúton is köszönöm neki az irányadást! Természetesen ő nem ilyen tapló stílusban tálalta az információkat, de átfordítottam a saját paraszt stílusomra…

A technológia bemutatása

Kezdjük mindjárt az elején: az e gerendás födém kicsit olyan, mintha legóznánk. Kétféle elemünk van, mindkettő betonból készül, és baromi nehéz. Ez nem a kisfiúk játszótere, ide komoly férfierőre van szükség. A legfontosabb elem maga a vasbeton E gerenda, amit a téglafalra kell ráhelyezni 60 cm-enként (néha 30). Ha a gerendák benn vannak, akkor pedig úgynevezett béléstesteket (kefniket) kell közéjük helyezni. Ez a technológia leírása 2 mondatban. Ha ez ilyen egyszerű lenne, akkor boldog boldogtalan E gerendát pakolna a falaira. Szerencsétlenségünkre a technológia ennél jóval bonyolultabb és nehezebb kivitelezést kíván meg.

E gerenda és kefni
E gerenda csendélet. Ennek pont így kell kinéznie!

Az E gerenda bemutatása

A gerenda egy egyszerű betongerenda, amit a betonüzemben öntenek ki az erre kitalált gyártósoron. Nem egy atomfizika a készítése, de otthon azért ne állj neki ilyet készíteni. Az anyaga vasbeton (betonozós cikk), amit speciális formájú zsalukba öntenek. A zsalukba az öntés előtt előfeszített vaspászmákat (betonacél) helyeznek. Mint minden jól megtervezett vasbetonszerkezet esetében, itt is a beton veszi fel a nyomóerőt, és a vasalat veszi fel a húzóerőt. Mivel a nyomóerő az E gerenda felső részében jelentkezik, oda főként beton kerül (azért 1 szál vasat ide is raknak a gyártók).

A gerenda alsó öve már más tészta: itt jelentős húzóerő lép fel, és a kefnik is ide támaszkodnak fel. Így ide a gyártók több betont és vasat is becuccolnak: 5-7 szál vasat és ellapuló talpat öntenek a nagyobb húzóerő és inercia elérésének érdekében. A jobb gyártók ezeket a futó vasalatokat össze is kötözik valamilyen kezdetleges kengyelféleséggel. Ezzel a technikával egy vasúti sínhez hasonló keresztmetszetű baromi kemény, nagy teherbírású betongerendát kapunk, amire akár a jövőnket is ráépíthetjük (rá is fogjuk). Az ellapuló talp nem csak a teherbírást növeli: erre a kiálló fülre huppannak rá a kefnik.  Egyre azért vigyázzunk: olyan helyre ne rakjunk ilyen gerendát, ahol felülre kerül a húzóerő. Mivel ott kevés vasalat van, nem lesz képes elviselni a felső övében jelentkező húzást. Nem erre tervezték (hanem kéttámaszú tartónak), na!

Az E gerenda méretek

Az E gerendáknak kétféle magassági és rengeteg hosszúsági mérete (60 cm-enként növekvő) van. Az E gerendákat meglepő módon E betűvel jelölik. Az E betűt egy szám követi, ami a falköz méretét adja meg. Vigyázzunk, ez a méret nem a gerenda teljes hossza! A teljes gerendahossz a falra felfekvési hosszak + a falköz hossza! A felfekvési hosszak 5 m-es gerendahosszig 10-10 cm, afelett meg 12-12 cm.

A ház tervezésekor figyelni kell arra, hogy ezeket a járatos e-gerenda méreteket használjuk (az építész és statikus tervezőt figyelmeztessük). Ha nem ezekkel a szabványméretekkel kalkulálunk, akkor bizony egy mérettel nagyobb gerendát kell vásároljunk, és utána méretre kell vágjuk őket. Egy másik megoldás, hogy egyedi méretű E-gerendákat gyártatunk. Ennek minálunk két akadálya van: drága, és senki sem vállalja.

Az E gerenda méretre vágása egyáltalán nem gyerekjáték: nagy flexxel kell vágni őket, valami olyan koronggal, ami beton és betonacél vágására is alkalmas. A sima gyémánt korong 1-2 gerendát átvág, utána lehet kidobni, mert a betonacél átvágásakor tönkremegy.

E-gerenda
Valahogy így néz ki egy mezei E-gerenda. Talán ívesebb a teteje…

Családi ház tervezés E gerendával

A legkisebb gerendaméret 2,4 m, a legnagyobb 6,6 m. Szóval adjuk ki az építész és statikus tervezőnek, hogy úgy alkossák a szobákat és a házat, hogy az E-gerendákat ne kelljen vágni! Ha nem tud így tervezni a tervező, akkor érdemes gyakorlottabb szaki után nézni…

A gerendakiosztásra már tervezés során ügyelni kell: túl nagy fesztávok esetén drágul a födém fajlagos négyzetméterára, hiszen 4,8 m-es fesztáv felett már kettőzni kell (szorosan egymás mellé rakni két gerendát) a gerendákat, és így drágább lesz a födém. Néhány esetben (6 m felett) már néha bejön a háromszorozás is! Én a gerenda kettőzés miatt biztosan nem módosítanám az alaprajzot, inkább legyen kicsivel drágább a ház, de legalább olyan legyen, amilyet én szeretnék. Így is megköti a kezünket a beton gerendák hossza.

Amúgy a tervezőkről pár szó: az építész tervező lesz az a jóember, aki a gerendák (és ezáltal a szobák méreteit) hosszát meghatározza, de a statikus tervező lesz, aki a födémet méretezi. A statikus által készített terv lesz a szentírás, és ha szükséges, akkor az építész a statikus terv alapján módosítja a tervét. Szerencsés esetben a két ember egy és ugyanabban a testben éli az életét, és ezáltal megkönnyíti a tervezés folyamatát.

Az E jelű betongerendáknak van még egy trükkje: egy kicsi ívük van az előfeszítésnek köszönhetően. Ha leterheljük őket (rárakjuk a kefniket), akkor szépen kilapulnak, és nagyjából vízszintes felületet kapunk. Szóval ne tojjunk be, ha ívesek a gerendáink. Ha oldalsó irányban van ívük, az már más tészta.

E gerenda ár

Lássuk a gerendaméreteket árral:

E gerenda jelölése
E gerenda teljes hosszaMekkora falközt hidal át?1 db gerenda súlyaMennyit fekszik fel a falra?Kell-e kettőzni szabad áthidalásnál?Gerenda bruttó közelítő darabára
E-24260 cm240 cmkb. 105 kg10-10 cm mindkét végénnem10-11.000 Ft
E-30320 cm300 cmkb. 130 kg10-10 cm mindkét végénnem12-13.000 Ft
E-36380 cm360 cmkb. 155 kg10-10 cm mindkét végénnem15-16.000 Ft
E-42440 cm420 cmkb. 175 kg10-10 cm mindkét végénnem17-18.000 Ft
E-48500 cm480 cmkb. 200 kg10-10 cm mindkét végénigen20-21.000 Ft
E-54564 cm540 cmkb. 225 kg12-12 cm mindkét végénigen22-23.000 Ft
E-60624 cm600 cmkb. 250 kg12-12 cm mindkét végénigen24-25.000 Ft
E-66684 cm660 cmkb. 270 kg12-12 cm mindkét végénigen27-29.000 Ft

A kefnik (béléstestek) bemutatása

A kefnik, vagy más néven béléstestek kicsit olyanok, mint a zsalukövek: üreges, vasalatlan betonelemek. A formájuk szerint olyan leírhatatlan izék: téglatest alakúak, de van két válluk, ez támaszkodik fel az E gerendákra. Súlyuk kb. 20 kg/db, és lukas (osztás van a lyukban) a közepük. A luk azért van ott, könnyebb és olcsóbb lehessen a béléstest. A kefnik jele EB (előregyártott béléstest?)

Kefnik mérete

Hazánkban háromféle kefni méretet szokás használni. Ez azért van, mert az E-gerendáknak is több magassági mérete van, és így jönnek ki szépen síkba.

EB 30/19

Ez a legkevésbé elterjedt béléstest típus. Csak a 30 cm-es tengelyközzel lerakott E gerendák közötti rést tölti ki. A tervezők nagyon ritkán használják ezeket a megoldásokat, méghozzá okkal: egyszerűen nem terjedt el, és nem is gyártják. Ha a ház terveződ ilyet rajzol be a házadba, akkor ott azért csacsogj el vele, hogy honnan a náthás lótarkóból fogsz anyagot vásárolni, mert ritka, mint az alkoholmentes pálinka…

Kefnik, béléstestek
Így érkeznek a béléstestek a teremtőjüktől, a betonüzemtől

EB 60/19

Ez a legelterjedtebb kefni méret. 60 cm tengelytávolságra elhelyezett E gerendák közét tölti ki. A /19 a kefnik és az E gerendák magasságát mutatja meg. Arra vigyázzunk, hogyha 19 cm magas E gerendát tervezett be a tervező, akkor a hozzávaló, EB 60/19-es típusú kefniket vegyük meg! Ja, és még valami: a gyártók imádnak a zsebünkre trükközni. Vannak kefnik, amik 25 cm szélesek, és vannak 20 cm-esek. Nehéz interpolálás és végeselem számítás után kijön, hogy a 25-ösből elég 4 db kefni 1 méter befedésére. A 20-asból meg 5 db kell. Úgyhogy érdemes vigyázni a kereskedőkkel. Néha leakciózzák az árat, de elfelejtik megemlíteni, hogy 20%-al több anyagot kell rendeljünk. Ilyenkor lapítás van, meg hadoválás arról, hogy te rendelted meg…

Ár: darabja valahol bruttó 500-600 Ft körül mozog, már a 25 cm széles típusnak. Egy raklapra 60 db zsuppolnak fel a gyártók. Így egy raklap súlya nem csekély, kb. 1,2 – 1,3 tonna.

EB 60/24

Újabb ritka kefni fajta. Nagyon hasonlít az EB 60/19 -esre, csak 19 cm helyett 24 cm magas. Ezért is szokták magasított kefninek becézni. Az ügy érdekessége az, hogy ugyanahhoz a 19 cm magas E gerendához való ez a kefni is, de felfele szépen kilógicsálnak a síkból. A gerendák felett keletkezett üregeket ki kell betonozni, így még nagyobb lehet a feszítőerő, és ezáltal a födém teherbírása. Felbeton ehhez is ajánlott. Csak egy bibit tudok ezzel a béléstesttel kapcsolatban: ezt is nehéz beszerezni…

Gerendák, kefnik rendelése, kiszállítása

Ha van egy jó tervünk, akkor a gerendák mennyiségének és fajtájának kiszámítása gyerekjáték lesz: a bejelentési terv tartalmazza, hogy miből mennyinek kell lennie. Ha nem tartalmazza, akkor ez a becses feladat a miénk lesz. Egy üres terven ceruzával méretarányosan számológéppel számolva menjünk végig, hogy miből mennyit rendeljünk.

Ha megvannak a méretek és a mennyiségek, akkor jöhet a rendelés: több tüzéptől és kereskedőtől kérjünk árakat. Korábban már párszor írtam, hogy egy árajánlat nem ajánlat. Sőt, akár a szimpatikus gyártók területi képviselőit is érdemes felkajtatni, mert hiába, hogy listaáron adnak anyagokat: tudják, hogy melyik kereskedő a legolcsóbb.

Árajánlati trükkök

Mind a kefnire, mind az E gerendára kérjünk árakat! És a lényeg ki ne maradjon: szállítással kérjük az anyagot, méghozzá KCR-es kocsival! Ez a szállítási baromság hihetetlenül fontos! Gondold át: a gerendákból a legkisebb is 100 kg feletti súlyú. Ez nem a kézzel pakolgatós kategória. A nagyobb gerendák súlya felülről nyaldossa a negyed tonnát, ami baromi sok.

A szállítás időzítése is fontos: ha nincs kész a téglafalazatunk, így hiába hozattuk frankó KCR-es teherautóval a födémet, nem tudja majd felpakolni a helyére a darus kocsi. Szépen lerakja a földre, valahova a ház környékére, ezzel aláírva a halálos ítéletünket: visszazuhanunk a középkorba, rakhatjuk fel kézzel az égbe a sok sz@rt. Mindenképpen daruztassuk fel a falak tetejére először a gerendákat, utána a földre 1-2 raklap kefnit. A kefniket kézzel felpakoljuk a gerendák közé, és erre mehet a többi raklapos béléstest.

Kettőzött és sima E-gerenda födém
Arra a kis felületre kell egy jó erős koszorút berittyenteni. A béléstesteket meg érdemes betömködni valami nájlonnal, hogy ne csurogjon beléjük sok beton.

Építsünk E gerenda födémet!

Mint minden építésnél, itt is a terv lesz a szentírás! Az építész tervtől nem nagyon érdemes eltérni, mert:

  • ha gáz van, akkor hirtelen te leszel a felelős
  • a hatóságok szénné büntethetnek
  • simán a nyakadba szakadhat a ház, mind a sok-sok tonnájával.

Legózzuk össze a hozzávalókat

Szóval terv szerint daruzzuk fel a KCR-es kocsival a falak tetejére az E gerendákat, és szépen, terv szerint osszuk el őket a kiírt tengelytávolságokkal (ez lesz a 60 cm vagy a 30 cm)! Ha a KCR-es kocsi nem ér be a ház fölé, akkor jönnek a daruk: az IFA daruk (7-9.000 Ft/óra) a legmozgékonyabb típusok, a nagy autódaruknak (15.000 Ft/óra) van a legnagyobb kinyúlása. Ha elkezdtünk felrakodni, akkor az sem mindegy, hogy honnan indulunk, és az sem, hogy mennyik a felfekvési hosszak! Ezeket érdemes tényleg komolyan venni, és akkor nem lesz gubanc. Amúgy egy nagy legózáshoz hasonlít az egész. Ha sikerült a beton gerendákat felgórni, akkor jöhet a kefnizés.

A béléstesteket kézzel szorosan egymás mellé be kell rakosgatni. Miközben a dögnehéz kefnikkel egyensúlyozunk, arra is vigyázzunk, hogy a már berakott kefnikre ne lépjünk, mert simán beszakadhatnak alattunk a szemétjei, ezzel biztosítva egy kiadós mogyiropit és zsacsipacsit. Szóval csak óvatosan. Ha beterítettük a teljes felületet, akkor kész is vagyunk… a munka felével.

Koszorú és felbeton készítése

Merthogy a nehezebbik fele a melónak még sajnos hátravan:

Az összetákolt beton gerendáink és béléstesteink még önmagukban baromira nem viselkednek egységesen: lötyögnek, átszelelnek, meg csupa olyan dolgokat csinálnak, amik egy födém esetében elfogadhatatlanok. És még a téglafalunk teteje sincsen összefogatva koszorúval, pedig a szerencsétlen téglák ezt kifejezetten igényelnék.

Ekkor jön képbe az a megoldás, hogy bevasaljuk és bezsaluzzuk a koszorút, és a felbetonba való acélhálóval, meg a pipavasakkal együtt egyszerre kiöntjük az egészet a pics@ba betonnal. Na így ütünk két legyet egy ütésre. Így minden mindennel egyben fog dolgozni, ami építészetileg sosem hátrányos: lesz egy koszorúnk, ami összefogja a téglafalunkat. Lesz mellette egy felbetonunk, ami rendes járható födémet ad, akár még egy szintet is ráépíthetünk. És ügyesen kiékeljük betonnal az E gerendás födémünket, hogy ne mocoroghassanak el a kefnik meg a gerendák. A vasbeton koszorúra meg mehet a következő emeletnyi tégla.  Tuti vétel, ha nem rontjuk el.

Ennek az egész technológiának a lelke a terv szerinti összevasalás: gyönyörű, folytonos vasalatú koszorú, a felbeton acélhálózása, és két technológia (és az e-gerendák lukainak) összekötése bekötő és pipavasakkal (terv szerint, ne a kocsmában kérdezd, hogy hogyan néz ki a pipavas!). A betonacélok élővilágáról már összepötyögtem egy írást, érdemes lehet kattintani. A betonozást se bagatelizáljuk el, az is baromira fontos: stetterrel, vibrálva érdemes legalább 6-7 cm felbetont minőségi betonból (C20/25) egybeönteni a koszorúval, és a gerendák hézagaival (kiékelés). Ha ezt nem rontjuk el, akkor van esély a sikerre (repedésmentes födém).

Nézzük az árakat

Talán már korábban említettem, hogy az E gerendás födém egy eléggé gazdaságos födémtípus. Az ár/érték mutatója kifejezetten jó. Ha a födémtípusokat ár szerint növekvő sorrendbe szeretnénk rakni, akkor talán a hagyományos ácsolt fa födém lenne az indulás. Ez a legolcsóbb technológia. A második helyre a szeglemezes tetőszerkezet által ajándékként kapott fafödém érkezik meg. Harmadik helyezett szerintem az E gerendás födém. A két első helyezettel ellentétben ez már egy járható, akár több szintes házat is jól kiszolgáló födémtípus. A dobogóról lecsúsznak a mindenféle márkák födémei (Porotherm, Leier, Isofix, Ytong stb…). Ezeknek a födém típusoknak is egyenként megvannak a kiemelkedő tulajdonságai, lehet pont arra lesz szükséged. De árban az E gerendás fölött tanyáznak. A legdrágább és egyben a legtutibb födémtípus a monolit födém. A monolit födémmel szinte szabad kezet kapsz a tervezés során.

Én ha födémet számolok, akkor nem csak a technológia árát figyelem: én azt is csekkolom, hogy mennyi m2 tartószerkezetre van szükség az építéshez. Magyarázom. Ha egy E gerendás födémet építünk, akkor nagy valószínűséggel kellenek belső tartófalak, oszlopok. Ha egy 10-es válaszfal helyett 30-as tartófalra van szükség, és ez a fal 10 m hosszú, akkor bukunk 2 m2 hasznos alapterületet. Ami a mai építési árak mellett kb. 5-800.00 Ft! Hoppá! Így már a számításunk is módosul, mert kapásból ennyivel drágább lett a házunk. Ezt a számítást minden háznál egyedileg érdemes elvégezni, mert néha meg pont jól jön az a tartófal.

E gerenda terv
Ez a példánk E gerenda terve, egy egyszerű kádárkocka

Számoljunk egy konkrét esetet!

Vegyünk egy kádárkocka házat példának! Adottak a belméretek: 9,9 m x 10,2 m -es házikó, középen egy 30-as tartófallal elválasztva. Egyszerű esetet vettem, de a valóság ennél sokkal cifrább szokott lenni. Erre a házra legóznánk egy E-gerendás födémet, mennyi lesz az összes költség?

Először is szükségünk lesz magukra a vasbeton gerendákra, amiket a csupasz téglafalra daruzunk fel a korábban említett KCR-es darucsodával és a közé való béléstestekre:

  • 2 x 18 db E48 -as vasbeton E gerendát kell a rajzom szerint felrakni, 60 cm-es tengelytávolsággal. Ennek az anyagköltsége: bruttó 756.000 Ft, ha az E48-as gerenda darabja 21.000 Ft
  • 680 db EB 60/19-es normális, sima béléstestre. Ha a béléstest darabját bruttó 550 Ft-ért kapuk, akkor 680 db  X 550 Ft = bruttó 347.000 Ft
  • daruzásra, kiszállításra kb 60.000 Ft-ot számoljunk
  • munkadíjra legalább ennyit tegyünk félre a kocsmapénzből, ha nem többet!

Lássuk együtt az eddigi tételeket:

756.000 Ft + 347.000 Ft + 60.000 Ft = 1.163.000 Ft, ami nálam 1,2 millió. Nálad is ennyi lesz (ha nem több), nyugi. Erre még rájön az 1,2-1,5 milliós munkadíj, ha nem a haverokkal csináljuk.

Az nálam együtt bruttó 2,7 millió Ft. Erre jön még rá a koszorú, a vasalás és a felbeton ára, amiket csak nagyságrendileg adok meg:

  • koszorú komplett ára méterenként: bruttó 19.000 Ft. 44 m koszorú ára:  850.000 Ft
  • vasalt felbeton m3 ára stetterezve: bruttó 45.000 Ft. Kb. 11 m3 felbetonra lesz szükségünk, ami 11 x 45.000 Ft = 500.000 Ft

Lássuk egybe az egészet: 1.200.000 Ft (szerkezet anyaga) + 1.500.000 Ft (szerkezet munkadíja) + 850.000 Ft (koszorú anyag+díj) + 500.000 Ft (felbeton anyag+díj) = bruttó 4.050.000 Ft

Ez a 4 millió Ft 114 m2 födémet ad, ami kb. 35.000 Ft/m2 bruttó árat ad. Persze van ahol olcsóbb, és van ahol jóval drágább a csízió, ez csak irányadás…

Kész E-gerenda
Ilyen mennyezetet ad az E-gerenda és kefni páros

Repedések az E gerendás födémen

Ez a bekezdés azokról a födémekről szól, amik már évtizedekkel elkészültek, és gyanúsan 60 cm-enként végigrepedt párhuzamos hajszálrepedésekkel. Na ilyen esetben szinte biztosak lehetünk abban, hogy e-gerendás födémmel állunk szemben: a gerendák vonalait látjuk szépen kirajzolódni 60 cm-enként. Ilyenkor több dolog történhetett: vagy a vasalatot felejtették ki (vagy nem túl szakszerűen készítették), vagy a felbetonnal spórolhattak. A probléma ijesztőnek tűnik, de nem komoly. Valószínű, hogy ha már 20-30 éve vígan megáll az épület, akkor nem lesz később sem komoly gondja. A repedések viszont trükkösek: újra meg újra megnyílnak. Erre vagy álmennyezetet, vagy egy jó erős hálózott vakolatot/glettelést tennék, és már el is tüntettük az idegesítő repedéseket.

Amúgy ezek a repedések alkalmasak menőzésre is: belépünk egy bármilyen házba, és meglátjuk a repedéseket. Kaján vigyorral benyögjük, hogy szép a ház… E gerendás a födém? A tulaj ámulva igent fog dadogni. Egy-egy ilyen laza manőver után az ott lakók szakértőnek tartanak majd, a csajok meg utánunk fognak pisilni…

Összefoglalás

Az E gerendás födém szerintem egy tuti technológia, ha tudjuk a szabályait és a trükkjeit: olcsó, gyors, stabil. Igazi magyar csoda, csak dicsérni tudom. Fő hátrányának azt említem meg, hogy a tervezés alatt szépen megköti a kezünket a 60 cm-enként növekvő gerendahossz. Persze a födémek típusait lazán lehet keverni akár egy házon belül is: ide egy kis E gerenda, oda egy kis monolit, amoda meg semmi sem kell, mert az a kert… Így a megkötéseken is lehet enyhíteni.

A végére beraktam egy videót a felbeton készítéséről. Ha figyelmesen lesed, a vasalást is le lehet csekkolni!

Építsetek gyönyörű födémeket, betonozzatok nagyokat és ereszkedjetek!

Levi voltam, sziasztok!

8 hozzászólás

  1. Szia Levi,
    Egy 4,8 m x 18 m-es pincét szeretnék lefedni 5 m-es E gerendákkal (duplázva) és hozzá való kefnikkel. A külső falak alatt a sávalap az alap, de emellett kell-e sávalap, ha a belső falak (2 db a rövidebb oldallal párhuzamosak) gipszkarton vagy ytong felhaszálásával készülnek?
    Válaszod előre is kösönöm!
    Gábor

    1. epitoabc
      Author

      Kedves Gábor!

      Gipszkartonhoz 100%, hogy nem kell alaptest, elég neki vagy a födém, vagy a vasalt szerelőbeton. Ytong esetében már ajánlott megerősíteni az alapokat. Sávalapot is szoktak alá rakni, de nem túl mélyet, elég csak 40 cm-t lemenni. Néha csak a vasakat sűrítik be a válaszfalak mentén, még sávalapot sem mélyítenek. Érdemes a tervezőt megkérdezni, hogy ő mit ajánl.

      Levi

  2. A fenti levelemhez kiegészítés, hogy a pince felett nem lesz épület, csak teraszként funkcionál majd.
    Üdv,
    Gábor

  3. Kedves Levi,

    30 éve épült egy szintes családi ház, nem használt padlás terét szeretném szigetelni. A vasbetonfödémre tennék, 8cm vastag terhelhető közetgyapot lemezt. A gerenda 660 cm (a terület 70 nm).
    A kőzetgyapot súlya nm-ként 12 kg körül van. Ez a 840 kg extra teher nem fog a födémre vagy a ház állagára károsan hatni?

    Előre is köszönöm a választ.
    Üdv
    Ildi

    1. epitoabc
      Author

      Kedves Ildi!

      Bátran tegyétek rá a kőzetgyapotot, semmi baja nem lesz a háznak. A vasbeton födémekre bátran rakhatsz, semmi bajuk nem lesz.

      Üdv.: Levi

  4. köszi szépen Levi. Egyébként a cikked nem csak gyakorlatias hanem nagyon szórakoztató is, visítottam a nevetéstől a szófordulatokon… zacsipacsi, és társai.
    Minden jót
    Üdv
    Ildi

  5. Helló Levi! Kérdésem,hogyan lehet E gerendás födémnél a padlásfeljárót kihagyni? A gerenda kiosztása 60 cm,de afeljárók szélesebbek. Köszönet! József

    1. epitoabc
      Author

      Kedves József!

      2 lehetőséget ismerek: az egyik a 60 cm szélességű padlásfeljáró: pl. Fakro Quickstep 60×120 OLB Basic 280 (van több típus is). A másik megoldás az, hogy már úgy tervezzük a házat, hogy arra a részre monolit födémet kelljen önteni. Ezt a tervező kell kiokoskodja, és a statikát is ki kell számolja. Utólagos beépítésnél ha az E-gerendát átvéssük, akkor jó eséllyel magunkra döntjük a házat.

      Üdv.: Levi

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük