A cikkem tartalma:
Mi kő? Térkő!
Ebben a cikkben a térkő lerakás a beszédtéma. Méghozzá hosszan, minden igényt kimerítve. Miért is jó ez neked? Ha építkezel, akkor a cikk alapján akár magadnak is meg tudod csinálni a térkő burkolatot. Ha meg nincs fiskusod a több tonna térkő házilagos lerakásához, akkor valószínű, hogy kiadod a munkát valami szerencsétlen vállalkozónak. A vállalkozó munkájának ellenőrzéséhez pedig érdemes konyítani a szakmához. Ezt a konyítást pedig ebben a cikkben röhögve meg lehet szerezni. Beton? Döngölés? Szegélykő? Homokozás? Burkolás? Gerincsérv? Kérem fáradjon a következő bekezdéshez!
Tervezzünk!
Akármennyire is imádnánk a boltba rohanni pénzkötegeket lobogtatva, az első lépés a tervezési fázis. A tervezés abból áll, hogy kinézzünk a számunkra megfelelő térkövet és helyszínrajzot. Itt fontos lesz a szín, a méret és a vastagság.
Szín
A cél az, hogy olyan színt találjunk ami szépen beilleszkedik a környezetébe. Ez nem azt jelenti, hogy ugyanolyan kell legyen, mint a mellette álló ház fala, sőt. Ügyes tervezéssel ki lehet emelni mind a házat, mind a térkövezett felületet. Ajánlom a mintás felületű lapokat: sokkal jobban elrejtik a rákerülő szennyeződéseket, mint a homogén, egyszínű lapok. Ha elrontjuk a lerakást, akkor a hibákat is jobban eltünteti a mintás felület. Ezt a trükköt bármilyen burkolás esetén ajánlom. A nők természetesen az egyszínű, világos bézs színű lapokért rajonganak (van kivétel, de én nem ismerem még az ismerősét sem), na ezt a legnehezebb tisztán tartani. Szerintem egy szép lap koszosan rondább, mint egy kevésbé szép lap tisztának tűnve. De ez egyéni döntés (lenne, ha nem mindig a csajok választanának mindenben -> na nem akarom, hogy úgy tűnjön, hogy nincs egyenlőség, de nincs ->abbahagyom, de nincs igazság ->nincs ->Vica, remélem olvasod!).
A szín választásakor arra is érdemes vigyázni, hogy legyen hozzá való szegélykő (akár lépcsőelem) is.
Térkő méretek
A térkő mérete több dolgot is meghatároz: ha kevés a helyünk, akkor érdemesebb lehet kisebb méretű térkövet használni. Ugyanez igaz az ellenkező esetben is: nagy területre nagy méretű kő ajánlatos. A mérettel még vannak további furfangosságok is! Ha kicsi térkövet választunk, akkor rengeteg fugánk lesz, amiben vígan fognak tobzódni a gyomok, a hangyák és egyéb csicskadványok. Persze a nagyobb típusú térkő esetében is így lesz, de kevesebb a fuga, kevesebb a szívás elve működik.
Másik szempont, hogy már meghatározott méret esetén (pl. járda szélessége) érdemes olyan méretű térkövet választani, ami úgy illeszkedik, hogy kevés vágással is szép eredményt kapjunk. Így kevesebb a munkadíj és az anyagdíj is.
Minden gyártónak megvannak a saját méretei, amiket természetesen folyamatosan változtatnak, nehogy véletlenül pótolni, toldani vagy javítani lehessen a pár éve lerakott térburkolatot. Én erre a mentalitásra valami hihetetlen módon haragszom, és innen is üzenem a kitalálóknak, hogy szüljenek sünt minden nap kétszer! Ez ellen a kreténség ellen úgy védekezhetünk, hogy pluszba rendelünk 1-2 m2 térkövet, hogy baj esetén legyen mihez nyúlni később. Ezen is a gyártók fognak nyerni.
Térkő vastagság
A csajok a vastagságra buknak, és ebben az esetben a fiúk is: minél vastagabb egy térkő, annál jobban terhelhető. Általában 3 különböző vastagságú térkövet szoktak gyártani a gyártók:
- 4 cm vastag: gyalogos forgalomra ideális, szóval autóval ne furikázzunk rajta
- 6 cm vastag: személygépjármű forgalomra tervezett térkővastagság
- 8 cm vastag: erre már a teherautó is vígan felhajthat, bírni fogja
És természetesen vannak a 4,5 cm meg a 3,5 cm vastag borzadványok, amiket azért talált ki a gyártó, hogy később nehogy pótolni vagy javítani tudjunk a felületen. Ezeket az idióta vastagságú köveket valaki szívatásból találta ki!
Térkő rétegrend
Amint megvan a szín, a méret és a vastagság, érdemes felvázolnunk magunknak a térkő rétegrendjét! Ez azért fontos, hogy a kivitelezés során láthassuk, hogy miből mennyit kell vegyünk, meddig menjünk le az ásás során, mennyi betonra lesz szükségünk, stb… A térkő rétegrend abban is segít, hogy a csatlakozó szinteket is szépen beállíthassuk: pl. egy lépcső esetében, ami sima kerámiaburkolatot kapott és az utolsó fok térkőben végződik. Itt a betonok szintjét a térkő rétegrend fogja meghatározni. Ha ezt elrontjuk, akkor különböző méretű lépcsőfokaink lesznek, amin a vendégeink esnek-kelnek majd, mint a frontkatona.
Amit kapásból kiemelnék: én térkő rétegrendet nem tudok elképzelni betonágyazat nélkül! Vannak, akik a térkő alá csak tömörített kőzúzalékot, meg geotextíliát tesznek, de az a valaki nem én vagyok. Akármilyen kicsi forgalomra és terhelésre tervezünk, kerüljön a térkő alá beton. Hogy miért? Több oka is van:
- a beton alapréteg nem hajlamos a süllyedésre, míg a tömörített ágyazat idővel süllyedhet, konszolidálódhat.
- a beton alapréteg nehezebben gyomosodik fel. A tömörített rétegekből vígan előjönnek a gyomok még a geotextília terítés ellenére is.
- a beton alapréteg homogén, mindenhol teherbíró. A tömörített kavicságy helyenként kemény (ahol a Jóska döngölte), helyenként meg puha (ahol nem a Jóska döngölte). Ahol puha, ott lesz a hupa. Ez rímelt.
Szóval a gyártók ajánlása ellenében, szerintem igenis kötelező a beton réteg a homok alá az összes térkő rétegrendben. Ha nem tesszük bele, akkor pár év múlva gyomok fognak megjelenni, amiket folyamatosan irtani kell. És a gyomok után idővel a térkő hepehupás is lesz attól függően, hogy hol áll meg rajta a víz és hol lett rosszul tömörítve. Ez a beton lehet vasalatlan CKT (C6 vagy C8-as beton) is, nem kell atombunkert építeni. A betonokról ebben a cikkemben bővebben olvashatsz.
Térkő rétegrend a gyakorlatban
Egy jó térkő rétegrend szerintem így néz ki:
- szerves anyagoktól (fű, gyomok) megpucolt döngölőbékával letömörített föld (ásásokról itt egy cikket találsz, benne árakkal)
- 15-20 cm vastag homokos kavics, vagy kavics vagy apró szemcsés bontott beton. A lényeg nem a drágaságon van, hanem azon, hogy a víz ne tudjon alulról a betonba (következő réteg) szivárogni. Ja és szépen elosztja a terhelést is. A lényeg, hogy szemcsés legyen, és lapvibrátorral szépen legyen betömörítve.
- 8-12 cm vastag betonréteg. Ez lehet CKT, lehet vasalt beton, bármi ami beton. Még tömöríteni (lapvibrátorozás nem árt) sem szokás nagyon, csak földnedvesen bedolgozni. A bedolgozással kapcsolatban annyit, hogy azért érdemes jól beállítani a szinteket, max 1-2 cm-es hibákat engedhetünk meg magunknak, mert erre már jön a homokréteg.
- 2 cm vastag homokréteg. Ez helyenként 3 lesz, helyenként 0,5 cm. Ez lesz az a réteg, ami pontosan beállítja a szintünket. Ezt szépen kell megcsinálni: csak finoman elhúzzuk. Nem tömörítünk, meg ilyenek. Én erre a rétegre cement port szoktam hinteni, de ez az én baromságom, nem kötelező. Fontos, hogy sehol se lógjon ki a beton a homokból, mert azon billegni fognak a lapok!
- jöhet a térkő lerakása a homokágyra! Ezek a lapok fentebb említettek miatt lehetnek 4 (gyalogos), 6 (személyautó) és 8 (teherautó) cm vastagok.
Ez szerintem egy időtálló, tuti térkő rétegrend. Nehezen gyomosodik, mert nincs szerves anyag benne, nem süllyed, mert beton van alatta, és nem is annyira drága. Építéseim során dolgoztam cégek mellett, akik nagyban térköveztek, és ők is ezt a rétegrendet alkalmazták. Baba!
Térkövezés házilag
Megvan az elmélet, elmentünk a boltba, megvettük a kavicsainkat és a szegélyköveinket is! Eljött a térkő lerakás ideje! A térkövezés lépései ugyanazok akkor is ha mi csináljuk, és akkor is ha rábízzuk egy burkoló brigádra.
Térkő lerakás lépései
- az első lépés a kitűzés: kimérjük a sarokpontokat és vasbeton cövekeket ütünk le. Ezek közé a cövekek közé rugalmas kőműves zsineget érdemes kifeszíteni.
- ásás: ha lehet géppel, ha nem akkor kézzel áskálódni kezdünk. A térkő végleges szintjétől 30 cm-re érdemes a komplett terepet legyalulni és jól megdöngölni egy döngölőbékával!
- ássunk tovább: a térkő oldalsó megtámasztásához szegélykövet kell bebetonozzunk. Ezt betongerendába szokás megtenni, méghozzá oldalsó megtámasztással. Leírni nehezebb, mint megcsinálni. A kívánt vonalba kell betont rakni, sokat. Górjuk hát meg betonnal, és rakjuk bele a kerti szegélyt. A szegélykő üljön bele a betonba kb. 10-12 cm-t. A szegélykő teteje egybe kell essen a térkő tervezett tetejével. Ahhoz, hogy pontosan dolgozhassunk, a zsineg kell mutassa végleges szintet és irányt (kitűzés). Ez a térkő lerakás egyik legfontosabb lépése!
- locsoljuk és hagyjuk megkötni a betont (1-2 nap)
- jöhet a sóder: szépen teregessük el a sóderünket 10 cm-es rétegekben lapvibrátorozva. A tömörítést semmiféleképpen ne hagyjuk ki, a profik sem teszik.
- rendeljünk betont: a C6-os vagy C8-as CKT beton is pont megteszi! Ha 12 cm vastagságban betonozunk, akkor nagy baj nem történhet. Ezt a betont gereblyével terítsük el és léccel igazítsuk vízszintbe! Tömöríteni lehet, méghozzá lapvibrátorral. Így tuti lesz a minőség még akkor is, ha házilag térkövezünk!
- hozzuk a homokot: átlag 2 cm 0-4 -es homokot kell teríteni a betonfelületünkre, és szépen tükörsimára elhúzni egy lehúzóléccel! A beton nem lóghat a homokból ki. Ha mégis kilógicsál, akkor ott egy billegő és idővel eltörő térkőre számítsunk.
- én ezen a ponton olyat szoktam, amit senki sem: cement port szórok a homok tetejére. Valamiért megnyugtat a tudat, hogy ez így van, gyakorlati haszna szerintem nem sok van.
Itt indul a látványos folyamat, ekkor kell kihívni a családot, hogy ámuljanak:
- szorosan illesztve a gyártó által biztosított lerakási rajz szerint rakjuk le a térkövet! Próbáljuk úgy rakni, hogy a tetejük síkba kerüljön és keveset kelljen vágni!
- a fugák irányaira vigyázzunk, jól kell kinézzen a nagy mű!
- seperjük be a fugákat! Ez egyszerűen hangzik, de nem az. Több hullámban kell végezni, és amikor elkészültünk akkor locsoljuk meg. Ekkor rájövünk, hogy nem készültünk el. Létezik speciális beseprő homok, ami színes, mész-mentes és gyomtaszító. Nem is drága, de itthon a sima homok a divat.
- lapvibrátorral be kell tömöríteni a köveket. Ha cementet szórtunk a homokra, akkor úgy vibráljunk, hogy még nem érte víz a felületet. A lapvibrátor aljára gumilapot kell rakni, hogy ne karistolja össze a felületet. Ezt a lapot a kölcsönzőben vágják utánunk díjmentesen, csak kérni kell!
Ezekkel a lépésekkel a térkő lerakás gyerekjátékká változik, és egy herélt giliszta is meg tudja csinálni a munkát 😀 <—Hát nagyon nem… Kemény, fáradtságos munka elé nézünk, ami szerencsére nagy haszonnal is kecsegtet.
Térkövezés ára
1 m2 térkő lerakás költségvetésén keresztül az árakkal is tisztába kerülhetünk:
Ha a térkövezés házilag készül, akkor az anyagdíjakkal és munkagép költségekkel kell számolni. Ha a térkő lerakás egy kőműves brigád feladata lesz, akkor munkadíj, anyagdíj és munkagép költségeink lesznek.
Anyagköltségek
- gépi ásás: kb. 4-5.000 Ft/m2 -> 0,3 m x 1 m2= 0,3, m3 földet kell kiásni és megmozgatni.
- 2 oldali megtámasztáshoz beton (CKT): kb. 2200 Ft -> 0,3 m x 0,3 m x 1 m x 2 db = 0,18 m3 beton.
- szegélykő a 2 oldalra: 1.800 Ft -> 2 db 1m-es szegélykő
- sóder ágyazat: kb. 800 Ft -> 0,15 x 1 m2= 0,15 m3 sódert kell letömöríteni lapvibrátorral.
- betonozás homok alá: kb. 1.500 Ft -> 0,1 m x 1 m2= 0,1 m3 betont kell elteríteni és szintbe húzni.
- homokterítés: kb. 200 Ft -> 0,02 m x 1 m2 = 0,02 m3 homokot kell gyönyörűen elsimogatni.
- térkő lerakása: kb. 4-5.000 Ft -> itt középkategóriás térkővel számoltam, ez a szám durván eltérhet az igényektől.
Szumma: ha a térkövezés házilag készül akkor kb. 16.500 Ft-os anyagdíjjal számoljunk négyzetméterenként. Sok? Baromi sok! Szerencsére ehhez a számhoz még hozzájönnek a fuvarozási, csomagolási, pöcsörészési díjak, amik kb. 10%-os árnövekedést jelentenek: a végső anyagdíj 18.150 Ft/m2. Bamm!
Munkadíjak
Ehhez a brutális anyagdíjhoz szerencsére nem társul hasonlóan magas munkadíj, de azért ez sem lesz olcsó: kb. 7-10.000 Ft/m2-rel érdemes kalkulálni.
Egy 50 m2-es térkő lerakás anyaggal és munkadíjjal együtt 1,3 millió Ft körül alakul, ha profikra bízzuk az ügyet. Ha a térkövezés házilag készül, akkor 900.000 Ft környékén megáll a beruházás. A feladatunk annyi, hogy betartsuk a térkövezés lépéseit, és ügyesen tervezzük meg a felületet, különös figyelemmel kísérve a térkövezés rétegrendjét.
Térkövezés házilag, tuti tippek:
Ha már arra adtuk a fejünket, hogy a térkövezés házilag készüljön, akkor az alábbi tippekkel tovább javíthatjuk acélos kőműves teljesítményünket:
- ha mindkét oldalra szegélykövet kell rakjunk, akkor számoljuk ki az elméleti szélességet! Pl.: 20 cm x 20 cm széles térkövek esetén 40, 60, 80, 100 cm széles járdát tudunk kialakítani + a szegélykövek vastagsága (5 cm körül szoktak mocorogni). Ha egy kb. 100 cm széles járdát szeretnénk, akkor 5 x 20 cm lenne a szegélykövek belső távolsága. Ehhez érdemes hozzáadni 1-1 cm-t, hogy ténylegesen be is férjenek a köveink! Így lesz 102 cm a belső táv. Ehhez jön hozzá a szegélyek vastagsága, ami 2x 5 cm=10 cm. Így együtt 112 cm lesz a járdánk szélessége! De baromi jók vagyunk béjbiii! Ezt a profik is pont így csinálják, nem csak azok akik a térkövezést házilag végzik.
- a térkövet flexxel szokás vágni, méghozzá a nagyobbik félével. 230 mm-es kővágó korongot használjunk. Azok a korongok, amik úgy néznek ki, mint a fémvágó korongok baromira rossz választásnak bizonyulnak. Egy normális korong acélból készült és gyémánt vágófelülete van. Az áruk borsos, kb. 5000 Ft/db egy normális típus.
- mindig vegyünk 1-2 m2-rel több térkövet a kelleténél! Sérülés, csere, javítás esetén legyen mihez nyúlni
- a térkőfelületen a víz vígan csordogálhat. Lejtéseket alkalmazzunk, hogy ne a házat áztassuk, és a térkő alatt se parkoljon a víz.
- a fugázást egymásután többször is érdemes elvégezni, hogy tényleg betömködjük a lukakat!
- némely térkő fajta oldalán kapaszkodó fülek (olyan nútféder féle) vannak, ezzel jobban összedolgoznak, és a fugákat is egységesre állítják.
- ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, akkor érdemes kimenni egy nagy tüzép udvarára. Tuti, hogy 1000 féle térkővel van végigrakva.
Egy témán kívüli ajánlat
Ha a blogomat olvasgatod, akkor nagy rá az esély, hogy építkezel. Ha pedig építkezel, akkor pont kapóra jöhet a projektmenedzseri szolgáltatásom. Ha csak jó tanácsra, vagy építőmérnöki szakvéleményre van szükséged, akkor pedig ezt az oldalamat böngészd át: építőmérnöki szaktanácsadás (személyes és online)!
Térkő gyártók
Térkő gyártókkal Dunát lehet rekeszteni, de azért felsorolok párat, meg linket is dobbantok hozzájuk:
- Semmelrock: ők az egyik legnagyobb cég a térkő gyártók között. Nagy választék, és viszonylag magas ár jellemzi őket. Jó minőséget adnak, meg is kérik az árát. Link
- Abeton-Viacolor: ez a cég két térkő gyártó fúziójából alakult ki. Kevésbé puccos a megjelenésük, de jó minőségű árut adnak. Az áruk közepes. Link
- Leier Térkő: nagyon baba térköveik vannak, drágán adnak jó minőséget. Én a Semmelrockkal teszem egy polcra őket. Link
- Barabás térkő: magyar családi vállalkozásból feltörő térkő gyártó cég. A minőségük közepes, az áruk alacsony. Én ár-érték viszonylatban őket ajánlom. Link
Végezetül itt egy frankó videó hogy hogyan is csinálják a nagyok:
Levi voltam, sziasztok!
Tisztelt Kerekes Levente!
Nagyon jó cikkeket ír érdemes olvasni sok hasznos dolog van benne.
Udvar térköveztetése előtt állunk ezzel kapcsolatban lenne pár kérdésem.
Azt már több helyen olvastam, hogy az árok ásásnál a szegélykő végett 20-30 cm-re szélesebbet ássunk, mint amilyen szélesen tér kövezni szeretnénk.
De azt nem írták sehol sem, hogy teljes mélységben 20-30cm-rel legyen széles az árkunk?
Ha van 40-45cm mély árkom +30cm-rel szélesebb akkor az első rétegre, azaz a darált betonra lesz rakva a betonágy a szegélynek?
Szegélykő ágyazásához a beton milyen szemcsenagyságú sóderból legyen? 0-24-es vagy másmilyen legyen?
Betonágyazat CKT betonnak is jó a 0-24-es sóder? Ez a réteg mennyire gyorsan fogja majd az esővizet átengedni a murvához képest?
CKT betont házilag hogy keverjük, 1m3 sóderhez mennyi cement kell?
Ha nem betonágyazat lesz, akkor milyen szemcsenagyságú murvát érdemes rakni?
– Darált beton lenne legalul.
– Következő réteg murva lenne, csak milyen szemcsenagyságú legyen az a kérdés.
– Térkőnek az ágyazó réteg is murva lenne annak jó a poros murva?
Az egyes rétegek minimum milyen vastagok legyenek minimum?
Köszönöm megtisztelő válaszát!
Tisztelettel:
Tajti Imre
Kedves Imre!
Köszönöm a biztatást!
A kérdések nagyon jók, megpróbálok rájuk értelmesen válaszolni:
Teljes szélességben legyen mély az árok? – Szerintem igen, és érdemes a darált betonra rakni a kétoldalt futó betongerendát, ebbe pedig beleülhetnek a szegélykövek. Tehát a felület teljes szélességében érdemes kiszedni a földet, + 30 cm oldalanként. Ezt a felületet pedig lehet jól betömöríteni döngölőbékával, és feltölteni darált betonnal. Ezután újra lehet döngölni békával.
Szegélykő ágyazáshoz bátran mehet a nagy szemcséjű beton, a 0-24 tökéletes erre a célra.
A betonágyazathoz is tökéletes a 0-24-es sóderből készült CKT. A CKT is átengedi a vizet, ha nincs rendesen betömörítve. Én arra esküszöm, hogy lapvibrátorral tömörítsük a CKT-t. A murva jobban átereszti a vizet, és szerintem ez nem tesz neki túl jót: az alatta lévő földréteget tudja áztatni, és süllyedések jelennek meg. Ezért ajánlom jobban a CKT-t. Ha kicsit ki is mosódik alatta a föld, akkor is képes áthidalni a süllyedéseket. Mások arra esküsznek, hogy a víz inkább szivárogjon le a földbe, és ne áztassa a betonokat, mert ez mészvirágzást okoz. Én inkább az első véleményen vagyok.
CKT recept: 200-220 kg cement + 1 m3 sóder + annyi víz, hogy földnedves konzisztenciát kapjunk. Én ezt a receptet egy C6-C8 közötti CKT minőségre tippelem.
Murvából a 0-55-ös minőséget (a porosat) szokták ajánlani, ez jól ékeldődik, a kis hézagok is ki lesznek töltve. A darált beton nem engedi fel a talaj felől jövő kapilláris vizet, a murva jól tömörítve meg megadja a stabilitást. Én ide inkább a CKT-t ajánlom, de sokan ellenkezően vélekednek, és ők is jó minőséget adnak. Én a hosszútáv miatt ajánlom a CKT-t.
Ágyazó rétegnek én 0-4-es homokot ajánlok, nem murvát.
Rétegvastagságok:
darált beton: 15-25 cm
teherviselő tömörített murva: 20-30 cm
0-4-es ágyazó homok 2-3 cm
Remélem, hogy segítettem!
Üdvözlettel: Levi
Kedves Levi!
Tanácsot szeretnék kérni. Két éve készült el az udvarunkon belül egy kocsibeálló és kosárlabda pálya térkőből. Amennyire én tudom, zúzott kő ágyazat van alatta.
Most medence építés miatt egy markolónak és egy teherautónak kellene átjönni rajta, hogy kihordjuk a földet az udvarból. Nem kérdés, hogy meg fog süllyedni a térburkolat, hiszen nem erre lett méretezve, a kérdésem az lenne, mit tegyünk annak érdekében, hogy ez a süllyedés a lehető legkisebb mértékű legyen, és esetleg a kövek egészben maradjanak, hogy újra lehessen majd rakni?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Asztalos Tímea
Kedves Tímea!
Én a helyetekben vastagon végigszórnám puha homokkal az egészet. Ezután vastag acéllapokkal beteríteném azt a területet, amin átmennek a gépek. Ilyen acéllapok a munkagépeseknél szoktak lenni, meg kell kérdezni, hátha van házon belül annyi amennyi nektek kell. Ezek a lapok szépen elosztják a terhet, így nem pontszerű nyomás éri a burkolatot. A homok azért kell, hogy a lapok ne sértsék meg a térkövet. Ez a recept nem garancia a sikerre, de ad valami esélyt az ügynek. A homokot a végén talajlazítónak fel lehet használni.
Üdv.: Levi
Kedves Levi!
Köszönjük a tanácsot!
Üdv. Timi
Kedves Levente!
Nagyon hasznos a cikk. Köszönöm. A kérdésem részben térkővel kapcsolatos. Kedden lesz betonozva a kerítés alapja. Jó a követező elképzelésem? Toló kapu lesz, a kapu alá 20 cm vastag beton, legalább 20 cm széles, bevasalva, hosszában legalább 2 szál betonvas, mely összekötve a kerítés vasalásával. A kerítés alapja kb. 70-80 cm mély, 30 cm széles, 40*20-as kengyellel, 25 cm-t, a 4 sarkában 12-es betonvas. Barabás téglából lesz a kerítés fala. Majd valamikor térkővel lesz burkolva, az utcán. Ezért azt gondoltam, hogy a toló kapu sínje alá végig mindenképpen kell 20-30 cm szélességeben térkő, melyet ragasszak le pl. csempe ragasztóval? A toló kapu sínje úgy lesz lefúrva. A térkő magasság a ki fog állni, a mostani járda szinttől, oda pedig betonból gondoltam kialakítani a lejtést, az udvaron és az utcán is, kb. 20-20 cm hosszan elnyújtva. Ön szerint ez így elég erős lesz? Terhelhető ez később pl. 4 tengelyes teherautóval? Az utcán jó állapotban lévő beton járda van, nem repedezett, csak csúnya. Arra gondoltam, hogy arra rá lehetne tenni a térkövet. kb. 2 cm vastag 0-4-es ágyazóréteg, majd mehetne rá a térkő. A meglévő járda szélére rá ragaszthatom az egy sor térkövet valamivel, vagy mindenképpen szegélykövet kell betonozzak? Köszönöm előre is.
Kedves Levente!
Nagyon hasznos a cikk. Köszönöm. A kérdésem részben térkővel kapcsolatos. Kedden lesz betonozva a kerítés alapja. Jó a követező elképzelésem? Toló kapu lesz, a kapu alá 20 cm vastag beton, legalább 20 cm széles, bevasalva, hosszában legalább 2 szál betonvas, mely összekötve a kerítés vasalásával. A kerítés alapja kb. 70-80 cm mély, 30 cm széles, 40*20-as kengyellel, 25 cm-t, a 4 sarkában 12-es betonvas. Barabás téglából lesz a kerítés fala. Majd valamikor térkővel lesz burkolva, az utcán. Ezért azt gondoltam, hogy a toló kapu sínje alá végig mindenképpen kell 20-30 cm szélességeben térkő, melyet ragasszak le pl. csempe ragasztóval? A toló kapu sínje úgy lesz lefúrva. A térkő magasság a ki fog állni, a mostani járda szinttől, oda pedig betonból gondoltam kialakítani a lejtést, az udvaron és az utcán is, kb. 20-20 cm hosszan elnyújtva. Ön szerint ez így elég erős lesz? Terhelhető ez később pl. 4 tengelyes teherautóval? Az utcán jó állapotban lévő beton járda van, nem repedezett, csak csúnya. Arra gondoltam, hogy arra rá lehetne tenni a térkövet. kb. 2 cm vastag 0-4-es ágyazóréteg, majd mehetne rá a térkő. A meglévő járda szélére rá ragaszthatom az egy sor térkövet valamivel, vagy mindenképpen szegélykövet kell betonozzak? Köszönöm előre is.
Kedves Béla!
Szerintem a kapuval nem lesz gond, így elsőre teljesen jónak tűnik az elképzelés. Én úszókaput csináltam magamnak, de az ön elképzelése is tökéletes. Szerintem a 20 cm beton elég, bár lehet, hogy nem CKT-t, hanem egy C16-os betont érdemes letenni, nehogy megnyomja a teherautó. A térkő vastagsága pedig 8 cm-es kell legyen, hogy bírja a nagy megterhelést.
A járda esetében simán jó a leragasztott külső sor. Szoktak ilyet csinálni, simán megáll úgy is.
Üdvözlettel: Levi
Kedves Levi!
Köszönöm a megerősítést. Igen én is úszó kaput szerettem volna, de 350*190 cm-es tele kapu lesz, és a lakatos nem javasolta, mert amennyiben pl. csak 100 cm-re van nyitva, akkor szerinte ez erős szél lehet meg nyomhatja, mivel nem tud át fújni rajta. Azt nem tudom, hogy valós probléma lehet, vagy csak a kivitelezése okoz neki problémát. Ami hátrány szerintem a toló kapunál, hogy 16 mm magas omega sínen kell áthajtani az autóval. A beton C16 lesz.
Köszönettel: Vajai Béla
Kedves Levente!
Nagyon érthető és követhető a leírása a térkövezés menetéről. A közeljövőben nálunk is térkövezésre kerül sor, a rétegrend az Ön által is javasolt rétegrend lesz. Kérdésként merült fel, hogy a térkövet a ház lábazatához közvetlenül tegyék vagy a ház lábazatához kerüljön coulé kavics és utána a térkő. Ebben a kérdésben szeretném a véleményét kérni. Válaszát előre is köszönöm szépen.
Üdvözlettel: Szűcs Edit
Kedves Edit!
Én a lábazathoz hozzázárnék a betonnal: a kulékavics bevezeti a vizet az alapokhoz, ami komoly gondok forrása lehet. A lábazathoz zárt térkő áztatja a lábazati xps-t, de nem engedi az alapot tönkremenni. Ha megoldható, akkor a térkő és az alatta lévő beton eséssel legyen rakva: elfele vezesse a vizet a háztól.
Üdv.: Levi
Kedves Levi!
Ezek szerint az oly sokszor látott lábazat melletti kulékő/kavicságy díszítés műszakilag kifogásolható?
Milyen módon lehetne akkor megakadályozni, hogy a felcsapódó esővíz ne koszolja össze a lábazatot?
Üdv, Sanyi
Kedves Sándor!
Igen, ha levezeti az alapokhoz az esővizet. Ha csinálsz egy járdaalapot, és a fal tövébe kavicsot teszel (alatta beton van, ami kivezeti a vizet oldalra), akkor megoldhatod a gondodat.
Üdv.: Levi
Köszönöm szépen a választ!
Kedves Levi!
Nagyon szépen köszönöm a választ.
Üdv, Edit
Tisztelt Levi.
A részletes leírás teljesen oké,rendben van.
A kérdésem a következő.
Fugázáshoz marosi homok és cement keveréke egységesebb stabilitást eredményez?
Üdvözlettel
Gyula
Kedves Gyula!
Lehet cementtel is csinálni, de besepréskor megfesti a térkő felületét. Én is próbáltam. Ha szürke a térkő, akkor talán elmegy, de egy színes térkőnél ez akár végzetes is lehet.
Üdv.: Levi
A szinesnél egyértelmű,jelen esetben szürke a térkő.A stabilitásra öszpontosítanék,nevezetesen,hogy az igéybevételtől ne mozogjon ki a térkő/gyalogos közlekedés/ ill.mekkora fugaméretet javasol.
Kedves Levente!
A betonozott tükör esetén vizzáró fugát kell kialakítani? A beszivárgó nagy mennyiségű esőviz, mondjuk egy kocsibeállónál nem nyomja ki a ültető homokréteget, ha ráhajt a gépjármű? Arra gondolok, felázik a homok és mint egy hidraulika kinyomja a terhelt térkövek alol a homokot, és nyomvályús lesz.
Üdv.: Ferenc
Üdv!
Térkő esetében vízzáró fugát ritkán alkalmazunk. Létezik, de az esetek 90%ában nincs rá szükség. Leginkább a gyomok ellen alkalmazzák, és úgy készül, mint a hidegburkolatok esetén. A fuga néha kimosódik, de ezt a víz okozza, nem az autók.
Üdv. Levi
Kedves Levente!
Nagyon hasznos a cikk a cikk, ezer köszi.
Szeretném megkérdezni, hogy vállalsz térkövezést a 3. kerületben?
Jövőre szeretnék kb. 300 nm kövezni.
Köszönöm előre is a választ.
Feri
Kedves Feri!
Én miskolci vagyok, Budapestre nem mennék dolgozni. A másik pedig, hogy nem is térkövezek, csak a korábbi tapasztalataimat írom ki magamból.
Üdv.: Levi
Kedves Levi!
A térkő alatt szeretnénk elvezetni 6 m-nyi szakaszon az esővizet egy 110-es pvc csőben. Tudnál erre rétegrendet javasolni?
Köszönöm,
Viktória
Kedves Viktória!
Én az esővizet valahol a sóderréteg alatt vezetném el. Ha félsz a fagytól, akkor leviheted 80 cm mélyre, de nem jellemző. A kiásott gödörbe homokágyba befektetném a KGPVC csöveket, és befedném homokkal. Ezt betömöríteném lábmunkával, nehogy sérüljön a cső. Ezután sóder, CKT, homok, térkő a felfele mutató rend.
Üdv.: Levi
Érdeklődnék, hogy egy olyan helyen, ahol a következő adottságok vannak: évtizedek óta traktorok, teherautók által letaposott sóderes, agyagos föld, rajta mart aszfalt és zúzott kavics keveréke (18 éve tömörödik), arra milyen rétegek kellenének még a térkő alá, ha az út közepesen emelkedik? Előre is köszönöm a választ.
Kedves Robi!
Alulról felfelé: 15 cm sóder vagy zűzalék tömörítve (ha nincs beszennyzve a mart aszfalt földdel, agyaggal akkor elhagyható), 10 cm Ckt, 2 cm 0-4 homok, térkő. Nagyjából ugyanaz a rend, mint máshol. Az emelkedő nem igazán számít…
Üdv.: Levi
Kedves Levi!
Köszönöm a gyors választ! Nincs beszennyezve. Valaha szerintem folyómeder vagy nem is tudom mi lehetett itt (millió évvel ezelőtt), mivel az egész udvar a domboldallal együtt gyakorlatilag olyan, mintha sóder lenne.
Kedves Levi!
Köszönöm az előző válaszát.
Az lenne még a kérdésem, hogy a szegélyt milyen széles és milyen magas betonágyba érdemes rakni? Hány centit menjen bele a betonágyba a szegély? Az egyik térköves azt javasolta, hogy a végleges magasságtól maradjon el 30 cm, de így akkor szerintem legalább 15 cm magas betonágy kell, hogy max. 5 cm bele menjen majd a szegély. Vagy a betonágy tetejére megy csak a szegély és az oldalak fogják tartani a szegélyt? Nem sok az a 30 cm? Darált beton van alul arra jön majd a murva. Gondolom a darált betonra legyen rakva a betonágy!? Vagy legyen terítve murva és arra menjen a beton ágy?
Köszönöm válaszát!
Üdvözlettel: Tajti Imre
Üdv kocsibejáróhoz milyen vastag ckt javasolt? Van ahol akár 35 cm-t is javasolnak van ahol 10 cm-t is elegendőnek találnak bevasalva.
Kedves Attila!
CT-ból én 15 cm környékén raknék le. Vasalni CKT-t lehet, de akkor már inkább egy C12-t raknék 12 cm vastagon. Mondjuk terheléstől is függ minden, ha a tűzoltó kocsi forgolódik rajta, akkor mindkettő eltörik.
Üdv.: Levi
Kedves Levi!
A következő térkő rétegrendet látom a rajzodon:
– kavicsréteg,
– CKT beton,
– 0-4 homok.
Én egy 35 m2 területet szeretnék térkövezni gyalogos forgalomra(kerti bútor, sütögető). Jelenleg 0-24 sóder áll rendelkezésemre. Szeretném kérdezni, kavicsrétegnek megfelelő ez? Van aki azt mondta nem a legjobb, mert gömbölyű és nem jól tömöríthető. Ha megfelelő milyen vastagságban? Erre nem földnedves, hanem kevert beton menne (betonkeverő van, lapvibrátort meg bérelni kellene).
Kedves Csaba!
Tömöríthető a sóder is, csak lapvibrátorral. Térkő alá tökéletesen megfelel…
Üdv.: Levi
Kedves Levi!
Én is így raknám a térkövet ahogy írtad azzal a rétegrendel és betonnal. Nekem a vízelveztés a kérdés. A térkő között a víz beszivárog. Mivel beton van alatta így az ültető homokba. Ez nem okoz gondot? Esetleg a betont a fagy megemli nem töri szét? Bár látom alatta van 20 cm kavicságy de ott még minidg meg tud fagyni a talaj. Szóval a fagy nem okoz kárt a betonozásban? Vagy van benne betonháló? Köszönettel Zoltán
Kedves Zoltán!
A fagy nem fogja szétnyomni a betont, erre van a kavicságy, ami védi. Itt nem a fagyás a gond, hanem a jég képződés. Ha nem vízben áll a beton, akkor nem is emelkedik meg.
Hálót én azért szoktam tenni a betonokba.
Üdv.: Levi
Kedves Levente!
2 témában kérném a tanácsát. Járdasávot szeretnék építeni a ház körül térkőből. A rétegrenddel én is egyetértek, mármint a betonos verzióval még akkor is, ha csak gyalogos forgalom lesz rajta. Viszont egy olyan dilemmám van, hogy nekem a lábazat burkolva van, ráadásul nem egyenletes a lap felülete, hanem struktúrált. Attól félek, hogy a lap és a térkő között a víz beszivároghat (csapó esővíz esetén, sajnos előfordul), így erre keresem a megoldást. Gondoltam a lábazathoz is szegélykövet, de szinte biztos, hogy nem illeszkedne egyenletesen, illetve nem is indokolt. Javasolták azt is, hogy ne rakjak a lábazathoz szegélykövet, hanem hagyjak el 2-3 cm-t, és dolgozzak be betont (finomszemcséset, pl; estrich), így a lábazati lap és a térkő között beton lenne. Ön mit javasol? Melyik verzió működhetne a gyakorlatban? Vagy van esetleg erre jobb megoldás? Ha ez utóbbit, akkor rakjak valamilyen anyagot dilatációnak a lábazati lap és a beton közé (1-2 mm-es)? Valami olyasmire gondoltam, mint a parkettaalátét habfólia. Vagy esetleg valamilyen tömítőanyag?
Illetve a másik kérdésem, hogy nálam a ház oldalai 10-15 méter hosszúságúak. A homokágy alatti betont kell dilattálni? Ha igen, akkor milyen távonként?
Megtisztelő válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel,
Szabó Gábor
Kedves Gábor!
A 2-3 cm beton jó ötlet. Van még egy jó megoldásom: díszes kavics a járda és lábazat találkozásához. Magyarázom. Az alsó betonréteg szépen befut a lábazathoz, ott összeérnek. Így az alaphoz lefolyó vizet megfogtuk. A térkő kb. 10 cm-el a lábazat előtt megáll, a belső sor ragasztva van, átvezető csövekkel. Az elhagyott 10 cm-be pedig díszkavicsot lehet tölteni. Ez nem engedi felszivárogni a vizet., és jól is néz ki.
Üdv.: Levi
Kedves levente!
Kertépítésbe fogtunk mi is. Jelenleg talaj csere történik.
A kert szélébe mindenhová kavics ágyat szeretnénk kialakítani, aminek a széleit sima térkővel szeretnénk szegélyezni. A kavics ágy alá aggrofoliát raknék, mert állítólag jobb mint a geotextília, kevésbé ereszti át a gyomot. Alatta némi termőföld, felette kavics (6-7 cm mélyen 16-32 es méretű).
A kérdésem az, hogy a szegélynek szánt térkövet (10x20x6x) hogyan rakjam le, hogy ne süllyedjen meg. Én nem terveztem alá tenni semmi extrát, viszont csak a talaj behordása és tömörítése után kezdeném el kialakítani a kívánt szegélyt. Ez így megfelelő lehet? A kert többi része füves lesz.
Köszönettel,
Arnold
Várom észrevételeit ezzel kapcsolatban.
Kedves Arnold!
Ha jól tömörített kavicságyra kerül, és oldalról meg van támasztva, akkor elviekben nem lesz gond. De ennek a rendszernek amúgy nem ez a helyes építési módja: betonágyazatba rakott szegélykő lenne az ideális, ha megfelel a kinézete.
Üdv.: Levi
Én igazán nem vagyok szakember, de azért vannak itt hülyeségek rendesen. Pl. „betonozzunk a térkő alá, mert akkor nem nő ki a gyom”. A gyomok nem a térkő alatti 6-30 cm-es mélységből fognak kinőni, hanem a szálló pollenek és magok a a térkövek közötti résekbe beesve, ott megtapadva fognak kinőni a térkövek közül. Sajnos még a fugázáshoz használt kvarchomokban is megtapadnak a különböző gyomnövények pollenjei és apró magja, ezekkel nem lehet mit kezdeni, időközönként ki kell szedegetni és kész. (Még gyomirtóval lehet a közöket lepermetezni.)
Egy nagyon nagy tévhit, miszerint a térkő alá betonozás meggátolja a térkő későbbi süllyedését!!!! Ez bullshit (…ahogy azt a jól tanult Kínai diák mondja…)! Bármilyen porózus anyagot teszel a a beton és a térkő közé – márpedig kell, mert a felületi egyenetlenségeket az fogja kiegyenlíteni – az idővel megsüllyed, eső kimossa, fellazítja, stb.
Lehet, hogy nehéz elhinni, de saját szememmel láttam, hogy térkő alá betonoztak és egy év után a kövek véletlenszerűen megsüllyedtek. Egy év gyalogos forgalmi használat után úgy néz ki, mint a Balaton felszíne viharban. És ha valaki most arra gondol, „hát persze, mert nem vibrálták le rendesen”… De igen, használták lapvibrátort gazdagon! Szóval hülyeség a betonozás térkő alá, kivétel ha vízzáró alapot akarsz építeni nehéz gépek alá…
Homokot én nem raknék térkő alá, mert azt kimossa az eső, de legalábbis fellazítja. Bár ha a térkövezést egy betonvályúba tesszük, ahogy itt az le van írva, akkor ennek kisebb az esélye, de szerintem mindenképp instabil alap lesz. Ahogy instabil a kaviccsal történő alapozás, mivel a kavicsok széle gömbölyded, úgy elcsúsznak, szétcsúsznak egymáson. Próbáld ki, hogy rálépsz a talajra kiöntött kb. 20cm vastag pl. 32-es kulé kavicsra vagy rálépsz a 32-es zúzott kőre! A kulé kavics „kifolyik”, kiperdül a talpad alól, a zúzott kövön viszont stabilan megállsz…
Sódert és homokot szerintem nem szabad használni térkövezésnél, mert ezek később biztosan megsüllyednek még egy stabilnak hitt beton alapon is!
Amúgy jók a weblapon a leírások, tetszenek. De ennél a résznél gondoltam, megosztom veletek a környezetemben láttakat és tapasztaltakat.
Kedves Atesz!
Nem nyitok vitát, de mindhárom fejezetedben nagyon nagyot tévedsz… Kérlek ne oszd, terjeszd ezeket az infókat…
Üdv.: Levi
Kedves Levi!
Térkövezés előtt állunk, és bizonytalan vagyok, pedig rengeteget olvastam a témában. A magyar weblapok közül a Tiéd ír a legrészletesebben erről a témáról. Magam is egyetértek abban, hogy térkő alá kell a beton. Viszont a gyártók katalógusaiban teljesen más rétegrendet ajánlanak. Még az olyan térkő alá sem ajánlják a betont, amire autóval fogunk parkolni.
A katalógusban ajánlott munkamenet és rétegrend a következő (3,5t-s kocsiig):
– a kiásott alapot békával tömöríteni
– erre kerüljön 0-8-as kavics/sóder 10 cm vastagon
– erre 20cm vastagon 16-32 zúzott kő
– majd 10cm vastagon 8-16 zúzott kő
– végül 3 cm vastag ágyazóréteg 4-8 zúzott kő
A kavics/sóder/homok kerülése ki van emelve a leírásban. Magam is az általad vázolt verzióban szerettem volna lerakni, mielőtt elolvastam a gyártó ajánlását, amiben az is le van írva, ha már meglévő betonra szeretnénk rakni, akkor se homokba ágyazzuk, ugyanis a homok nagy mennyiségű víz felvétele esetén felfagyhat és felnyomhatja a köveket, a jobb vízelvezetés miatt is érdemes zúzott kőbe fektetni – a gyártó szerint.
Nah már most mivel én valahogy nem szeretnék engedni abból, hogy betont rakok alá, a két verzió kombinációját gondoltam megvalósítani, és a véleményedre lennék kíváncsi. A terv a következő:
– 8-10cm kavics/sóder a kiásott, békával tömörített földre
– erre 10-12cm C16/20 beton 6mm vastag 150x150mm vashálóval
– erre kerülne 4-8 zúzott kő ágyazórétegnek, de a vízelvezetés miatt 6-7 cm vastagon, labvibrátorral tömörítve
Ez egy nagyjából 10 fokos emelkedővel rendelkező 6×6 méteres autóparkoló lenne.
Szerinted ez mennyire lenne megfelelő?
Köszönöm a válaszod
Kedves Tibor!
Szerintem működhet a dolog, de arra vigyázz, hogy valamerre lejtenie kell a rendszernek. Egy másik nehézséget a szaki fogja adni: jó eséllyel el fog átkozni, hogy a homok helyett zúzott kavicsra kell burkoljon.
Üdv.: Levi
Az a szaki én leszek 🙂 Szinte az egész házat egyedül/családdal/barátokkal építettük és sokat segített a az epitoabc.hu ebben, köszönet érte 🙂
Ha esetleg lesz időd kifejteni, érdekelne a véleményed arról is, hogy vajon miért preferálják a gyártók a beton nélküli lerakást, és a zúzott követ a sóderrel/homokkal ellentétben.
Szép napot! 🙂
Kedves Levi!
Köszönöm, hasznos volt a leírás! Egy kérdésem lenne: ha a rétegrendben “nem szerepelhet” beton, akkor azt mivel pótoljuk?
Köszönöm!
Kedves Zsóka!
Ilyen esetben zúzottkő szokott bekerülni lentről felfelé csökkenő szemcsemérettel. A tömörítés itt nagyon fontos lesz!
Üdv.: Levi
Kedves Levente!
Térkövezés elött állok. Az a problémám, hogy a telek nagysága és elhelyezkedése miatt, a vízóra aknát (kb. 60 éve) a kapubejáróba helyezték el. A vízóra beton fedele (fedlap) az idők során megsérült, repedezett és mállik. Ezért úgy döntöttem, hogy elbontom és egy új beton fedlapot öntök. Mivel személygépkocsi forgalommal számolok, igy az előírás 20 cm vastag beton fedelet kell készítenem (a mérete miatt készen nem kapok).
Az akna belső mérete 110cm x 110 cm, a külső mérete megközelítőleg 130 cm x 130 cm. A fedlapon egy 60 cm x 60 cm lemez nyílás található, ami az egyik sarok fele el van tolva (nem középen van).
A beton fedlap elkészítését Estrich C25/30 minőségű zsákos kültéri, fagyálló betonnal tervezem (pld.: SAKRET BE04a 30 kg-os kiszerelés).
Az a kérdésem, hogy a fedlap vasalását mekkora méretű vasbetonnal kell elkészíteni és a vasbeton szálak milyen távolságra legyenek egymástól, a vasbeton szálak végeit vissza kell-e hajtani. Egyáltalán ilyen vastag (20 cm) beton esetén elég-e az egy sor vasbeton háló, vagy más kialakítás kell.
Illetve ellehet-e készíteni a beton fedlapot úgy, hogy arra a térkő kerüljön. Egy 6 cm vastag térkő esetén hány cm-t kell elhagyni a térkövezés és a fedlap között. A térkő közvetlenül a beton fedlapra kerül-e, vagy valamilyen rétegrendet kell itt is tartani.
Az így elkészített fedlapra hány nap (7-28 nap??) után lehet személygépkocsival rámenni?
Megtisztelő válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel: Damjanovics István
Kedves István!
Nem vagyok biztos benne, hogy a beton fedlap lesz a tökéletes út: vízóra leolvasáskor fel kell emelni ezt a fedlapot, ami térkővel együtt már irtó nehéz lesz. Én inkább valamilyen acéllemezzel kalkulálnék, aminek készítenék egy fém keretet zsanérral. Ha mégis betonozna, akkor térkő nélkül 170 kg lesz a fedlap!
Ha mégis betonra kerül a választás, akkor hegesztett betonacél háló darabot raknék bele. Ha nincs kéznél betonacél háló, akkor 8 mm átmérőjű acéllal erősíteném meg, 10 cm-es kiosztással. A térkő alá lehet homokot tenni, vagy akár rá is lehet ragasztani a térkövet flexibilis csemperagasztóval a fedlapra. Ilyen esetben 1,5 cm-es magasabbra betonoznám a fedlapot.
Kocsival 2-3 hét után rá lehet hajtani a kész műre.
Üdv.: Levi
Kedves Levente!
Köszönöm a tanácsadást és a gyors választ.
Lehet, hogy félreérthető voltam, ugyanis a vízóra eredeti beton lefedését kell elbontanom és visszaépítenem, ami 130cm x 130cm-es 20 cm vastag beton, amin egy 3 mm-es vaslemezből készített 60cm x 60cm nyitható nyílás van. A kérdésem a 20 cm vastag beton betonacéllal történő megerősítésére és annak térkővel való lefedésére vonatkozott. Ebben az esetben is elég a 8 cm-es betonacél 10 cm-es hálóval a 20 cm vastagság 1/3-ban történő elhelyezésével? A 60cm x 60cm nyitható vaslemez ajtót vissza építeném és nem fedném le térkővel.
Nagyra értékelem a házilagos építkezésben nyújtott tanácsadásait. A mai mesterember hiányos világban sokan arra vagyunk kényszerülve, hogy a ház körül felmerülő kisebb nagyobb kőművesmunkákat saját kivitelezésben végezzük el.
A honlapja nagy segítséget nyújt abban, hogy ezeket a munkákat szakszerűen tudjuk végezni. Ismerőseimnek nyugodt szívvel tudom ajánlani!
Tisztelettel: István
Kedves Levente,
Autóbeálló masszív betonrétegére tettük a térkövet. Lerakás előtt a betont a 2 keréknyom között és a szélen egy csíkban a kerítés és a beton között feltörtük, hogy ott zöld felület lehessen. Így a keréknyomnak kialakult a beton alap. A kerítés és a beton közötti részen elég ményen ki lett ásva a föld (kb 50 cm). A beton mellé rakott szegélykő kb 1 évvel a lerakás után megdőlt kifele és hézagok alakultak ki a térkőben. Kérdés, hogy ezt a megdőlést mi okozhatja. Felmerült, hogy a föld sáv nem lett rendesen visszatömörítve a szegély alatt, vagy az, hogy a nagy betonfelületről a kis földcsíkra túl sok víz jut és amiatt süllyedt meg a föld, vagy esetleg az, h nem alkalmaztunk vízzáró fúgát, így esetleg a térkő és a beton közé bejutott víz rontott el valamit. Tudnál esetleg tanácsolni valamit, hogy milyen módon javítanád ki? Elég nagy felületről van szó. Kb 35 m hosszú a beálló. Szegélykő újrarakása (föld letömörítése után); föld alatt dréncső vezetése, vízzáró fúgázásmerültek fel. Előre is köszönöm a segítséget. Tisztelettel Kristóf
Kedves Levi!
Magunk térkövezünk. Követjük a rétegrendet, amit javsoltál a rajzon; saját tapasztalat alapján is csakis betonalappal…
A kérdésem az, hogy a betonalapú térkövezésnél is érdemes 1-1.5 cm-el feljebb szintezni a térkövet a szegélykőhöz képest? Ezt a murvás alapú megoldásnál javasolják általában, hogy vibrálás után ne kerüljön a térkő lentebb, mint a szegély, de betonalaposnál nem találtam erre infót. Betonra 2 cm homokot tervezünk.
Előre is köszönöm,
Rita
Kedves Rita!
A betonos megoldásoknál nincs szükség a túlemelésre, mivel nem fog süllyedni.
Üdv.: Levi
Kedves Levi!
Egy kis rétegrendi segítségre lenne szükségem. Az utcafront és a ház között van egy egy 3,5-4 méter széles 30 méter hosszú közlekedő sáv, amit szeretnénk kicsit pofásabbá tenni! Ez egy a ’90-es évek vége felé (vélhetően, mert mi 2020-ban költöztünk be, de a szomszéd így emlékszik) leszórt apró szemű sóderes szakasz, ami az évek során brutális módon tömörödött. Volt nálunk többször is sittes teherautó, markoló, de a csúcs egy 8 tonnás rakománnyal megrakott teherautó volt. Ez a közlekedő mindent kibír! Nem göröngyös, nem nyomvonalas, nem gazosodik! Tökéletes, lenne, ha nem lenne ronda! 🙂 A kérdésem az lenne, hogy ha ezt meg szeretném tartani (ha lehet) és erre tenném rá a térkövet, milyen rétegrend lenne a legideálisabb a számomra?
Előre is Köszönöm a választ!
Joci
Kedves Joci!
Ha jó az alap, akkor erre bátra pakold rá a térkövet: 2 cm vastag 0-4-es homokkal csinálj kiegyenlítő réteget, és erre meghet a térkő.
Üdv.: Levi
Kedves Levente! Sajnos csak most olvastam a blogot! Térkő lerakás volt nálunk. A rétegrend Ckt beton, zizi, térkő, és a homok. A kavicságyat kifelejtette a vállalkozó. Mit lehet tenni? 80m2-t nem szeretnék újrarakatni. Valahol olvastam, hogy esetleg a betont át lehetne fúrni a vízelvezetés segítésére. Ez megoldás lehet? Milyen távolságonként célszerű? Előre is köszönöm a választ! Péter
Kedves Péter!
A CKT betont nem érdemes fúrogatni, mivel ez önmagában is vízáteresztő anyag. Nem érdemes felszedni sem, mivel a CKT pont úgy viselkedik, mint egy jó erősen betömörített homokos kavics. Szerintem simán hagyd így…
Üdv.: Levi
Üdv,
Először is köszi a hasznos cikket. Szintén térkövezést tervezünk, méghozzá a ház körül lerakott régi betonra szeretnénk rátenni. A felszedés nem nagyon jöhet szóba, régen ugyanis nem sajnálták az anyagot, valószínűleg a felszedés többe kerülne mint a lerakás 🙂 A rétegrend úgy nézne ki, hogy a régi betonjárda, arra homok, majd rá a kő, a betonjárda mellé meg szegélykő ami összefogja az egészet.
Az egyetlen dolog amitől tartok, hogy mivel a rég betonjárda a ház alapja mellett van, és eddig úgy ahogy lefolyt a járdáról a víz a mellette lévő füves részre, most viszont ugye le lesz zárva szegéllyel az egész, és félek hogy „medencét” csinálok a ház mellé. OK, a térköveken gondolom elfolyik a nagyja ha van egy kis lejtés, de ugye a fugában homok van, ami átengedi valamennyire a vizet, alatta a beton viszont nem. Olvastam ilyet hogy esetleg érdemes megfurkálni a régi betont, esetleg arra gondoltam hogy egyes helyeken hagynék 1-2 mm rést a szegélyek közt. Vajon jelenthet ez gondot, előfordulhat hogy megreked esetleg a víz, és mondjuk a fagy szétnyomja, vagy megreked a ház mellett a nedvesség? (Az alapon van lábazati XPS, de akkor is, tudomásom szerint a ház mellől jobb inkább elvezetni a vizet). Szóval érdekelnének a vélemények, ötletek.
Üdv, Karcsi
Szia Karcsi!
Teljesen jó az észrevétel, ezért szoktuk CKT betonnal csinálni a térkövezést. Ez vízáteresztő, így nem pang a térkő alatt a víz… Én a szegélyeknél oldanám meg a víz kieresztését: nem folytonos betonmegtámasztást adnék neki, hanem kihagynék részeket. Ezek a részek nagy személyű kaviccsal lennének kitámasztva, abba elmehet a víz. És a lejtés legyen jó erős kifelé!
Üdv.: Levi
Szia Levente,
Nagyon jó a cikk, köszi !
Egy dolog van amit nem igazán értek, rétegrendből van vízáteresztő és a vízzáró ami a CKT beton alapú.
Azt írod a CKT is vízáteresztő, máshol azt olvasom hogy vízzáró és egy betonteknőt hoz létre.Gondolom vhol félúton az igazság, hogy a CKT mérsékelten vízzáró…
Az lenne a kérdésem, hogy az utca felé, kifelé az autókapuhoz lejtek és a kapuban K vagy vastagított kerti szegéllyel van lezárva a térkő akkor a térkő alá befolyó víz hol fog távozni ? A záró szegély megfogja a vizet, jól gondolom ? Ilyenkor innen a térkő alól hogyan kell a vizet elvezetni ?
Vagy a CKT-n keresztül az elszikkad ? Ott hol, hajszálrepedésekben ? Nem fagy szét ?
CKT alapú térkövezést fogunk csinálni, nem kérdés, de jól lenne ezt a dolgot megérteni. Nagyon köszönöm a válaszod előre is.
üdv Tamás
Kedves Tamás!
Én úgy tanultam, hogy a CKT vízáteresztő. Néha drénbetonnak is nevezzük. A térköves kocsibeálló tervezésed során három irányba mehetsz: vagy CKT betonnal készíted az alapot (közepes vízelszivárogtatás + közepes stabilitás), vagy zúzottköves alapokat készítesz (gyenge stabilitás, jó vízelszivárogtatás), vagy vasalt betonalapot készítesz (nagy stabilitás, rossz vízelszivárogtatás). Ezek közül kell választanod 😀 A szegélykő tényleg megfogja a vizet, itt salétromosodás jelentkezhet, ha nincs kivezetve a víz… Erre a kivezetésre láttam megoldásokat, de egyik sem tökéletes: pl.: lyukak hagyása a betonalap környékén, vagy a szegélykő elhagyása és öntartó műanyagszegély alkalmazása (ez amúgy egész jónak tűnik). Így nálam a CKT a befutó…
A CKT szemcsés, és nem tömör anyag, a szemcsék között lefolyik a víz. Így nincs pangó víz, salétromosodás, fagyveszély, így repedések sem…
Üdv.: Levi
Üdv.: Levi