Kész szerelőbeton

A szerelőbeton vajon mi?

A szerelőbeton egy beton lemez, ami családi ház építése esetén valahol a feltöltés és a lábazati beton tetején ücsörög. Ez a beton lehet vasalt és vasalatlan. Érdekesség, hogy a szerelőbeton mást és mást jelent a családi ház építőknek, és az ipari megrendeléseket építő építőipari vállalkozásoknak. Egy családi ház esetében a szerelőbetonnak teherelosztó szerepe van, és nagyon fontos technológiai szabályokat kell betartani ahhoz, hogy tényleg jó lehessen.

Az ipari építés során a szerelőbeton az egyik leglenézettebb, legteszkósabb szerkezeti elem. Röviden leírom, hogy miért: a lényege az ipari szerelőbetonnak az, hogy ne a sóderen dolgozzunk. Magyarul ne legyünk koszosak. Na jó, még a vasalatot is ügyesebben el tudjuk rajta helyezni, és az sem lesz sáros. Az ipari szerelőbetont általában 5-10 cm vastagságban C8-C12 földnedves betonból készítik úgy, hogy se vassal, sem pontos kivitelezéssel sem terhelik a környezetet. Lecsapják a földre, és elhúzzák, mint kisiskolás a taknyot. Általában lapvibrátorral levibrálják, aztán kezitcsókolom.  Tényleg csak annyi szerepe van, hogy sík legyen, és tiszta. Ha törik, reped, nedvesedik, akkor is jó. A szakik ezen a betonon szerelik meg a vasalást, és erre kerül a végleges betonszerkezet.

Ipari szerelőbeton
Az ipari szerelőbeton az a kiloccsant beton, a vasak alatt. Nem egy megbecsült szerkezeti elem…

Szerelőbeton a családi ház építésében

Családi ház építése során a szerelőbeton elkészítése az egyik leglátványosabb mérföldkő. Innen szokták a szakik nagy büszkén benyögni, hogy kinn vagyunk végre a dágványból (földből). Itt szokott véget érni az alapozás folyamata is.

Egy családi ház esetében a szerelő beton komoly terheket ad át az alapozásnak: a falak és a padló terheit. A falak adják a legnagyobb nyomást, ide nagyon nem lesz elég az iparban megszokott C8-C12 betonminőség. Ide már C20-25 minőségű vasalt betonokat szokás alkalmazni. A padló felől is érkezik terhelés, de közel sem akkora, mint a falak felől (a teher nagy, de eloszlik a nagy felület miatt). Érdemes a szerelőbetont jó megcsinálni, mert képes arra, hogy az alaptest felől jelentkező repedéseket megállítsa. Ugyanígy a falazat felől érkező terhelési csúcsokat is szépen szétosztja, és az alaptest felé már egyenletes terheket ad át. Igazán hasznos jószágról beszélünk, bárhonnan is nézzük! Hálánk jeléül illik jól és olcsón megcsinálni…

Aljzatbeton vs. szerelőbeton

A köznyelvben az emberek napi gyakorisággal keverik össze a két fogalmat. A Hejőpapi COOP-ban minap vérre menő vita folyt a farhátak és a tömlős vér felett, hogy melyik melyik.

Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy tisztázzam a problémát: a szerelőbeton az a betonréteg, amit a lábazati feltöltésre (sóderes feltöltés) teszünk rá. Az aljzatbeton pedig ugyancsak egy betonréteg, de több réteggel a szerelőbeton felett ücsörög. Őrá kerül a padlóburkolat. A szerelőbeton 10-15 cm vastag, és vadul meg van vasalva. Az aljzatbeton vastagsága 6-9 cm, és a vasai vékonykák. A szerelőbeton teteje nem gond, ha hibákat tartalmaz (pár centi simán belefér). Az aljzatbeton tükörsima kell legyen, hiszen őrá kerül a padlóburkolat. A szerelőbeton kavicsszemcséi jó nagyok, a maximális méret akár 36 mm átmérőjű is lehet (ha lehet inkább 24 mm-eset rendeljünk). Az aljzatbeton szemcséi finomak, hogy ügyesen el lehessen dolgozni a betonozás során. Én 0-4-es betonból szoktam kérni, ami 4 mm-es legnagyobb átmérőjű szemcsét jelent.

Aljzatbeton rétegrend
Ezen a képen a saját házam aljzatbeton rétegrendjei vannak rajta. Én a szerelőbetont erősebbre vettem a terven szereplőtől.

Aljzatbeton rétegrend

Az aljzatbeton rétegrend általában az a komplett rétegrend, ami a padlóburkolattól a lábazati feltöltés sóderéig tart. Mivel minden terv egyedi, az aljzatbeton rétegrend épületenként változik. Sőt, hogy fokozzam, még helységenként is más és más. Pl.: egy konyhában és egy garázsban teljesen eltérő rétegrendeket kell kialakítani. Szerencsére ezeket az aljzatbeton rétegrendeket nem nekünk kell kitalálni, hanem a tervezőnek. A bejelentési vagy engedélyes terv oldalsó metszetein szokott ücsörögni, méghozzá számozva. Ahelyett, hogy egyenként leírnám a rétegrendeket, inkább beszúrom a saját épülő házikóm aljzatbeton rétegrendjét…

Szerelőbeton vastagsága

A tervezők általában 10 cm körüli vastagságú szerelőbetonokat szoktak tervezni. Nekem konkrétan pont 10 cm volt kiírva, de inkább 12-14 cm vastagságút készítettem. Én a 10 cm-t eléggé vékonykának érzem, főként úgy, hogy hatalmas fesztávú lemezeket kellett készítsek.

A szerelőbeton vastagsága a terven szereplő méretnél kisebb nem lehet! Ez egyértelműen hangzik, de nem az: ha hullámosan készítettük el a lábazati feltöltésünket, akkor a szerelőbetonunk vastagsága is változik a hullámokkal együtt! Úgyhogy, csak óvatosan: lehet, hogy 90%-ban 15 cm vastag a betonunk, de 10 %-ban csak 5!!! Na ez így nem lesz jó! Mindenütt legalább az előírt vastagságú kell legyen!

A szerelőbeton vastagságát az oldalsó zsalukkal fogjuk beállítani: minél magasabbra építjük az oldalsó zsaluinkat, annál vastagabb lesz a szerelőbetonunk.

Lábazati feltöltés szerelőbetonra várva
Lábazati feltöltés szerelőbetonra várva

A lábazati feltöltés fontossága

Ahhoz, hogy a szerelőbetonunk olcsón és jó minőségben készülhessen, egy dolog kell, de az nagyon: a tökéletes lábazati feltöltés. A jó lábazati feltöltés ismérve az, hogy atomra le van tömörítve, és tökéletesen sík. A tökéletesen sík felület alatt tényleg tökéletesre gondolok: ha 5-10 cm eltérések vannak a síkjában, akkor baromi sok pénzünk fog elúszni a betonozáskor. Mivel a szerelőbetonunk teteje tökéletesen sík lesz, így annak az alja fogja ezeket a hibákat elnyelni. Méghozzá úgy, hogy az egyenetlenségeket/hullámokat a szerelőbeton öntése során kibetonozzuk. A drága betonozás helyett inkább az olcsó sóderrel javítsuk a hibákat, és valamilyen szintezővel ellenőrizzük sűrűn! Ehhez a lépéshez lézeres szintezőt ajánlok, valamilyen jelfogóval. Szóval gereblyére fel, tényleg legyen penge a lábazati feltöltésünk!

Gépészeti felállások

A szerelőbetonunkban gépészeti kiállások is lesznek ha akarjuk, ha nem! Ezeket a felállásokat érdemes megóvni a vasalás és a betonozás közben: minden felállás mellé üssünk le egy d=16 mm-es betonacél darabot (fi 16-nak mondjuk, olyan, mint a Fifi, de csak a fele), és dróttal kössük a felállást hozzá. Ha megoldható, a vasat ne a csövön keresztül üssük le! A gépészeti felállásokat peremszigetelővel (1 cm vastag szigetelőszar) is érdemes körbecsomagolni 1-2 rétegben. Így a betonunktól külön mocorog majd!

A vasalás alatt a hálóinkból flexxel érdemes a kiállások helyét szépen kinyesni! Még így is van esély arra, hogy a nagy és nehéz betonacél hálók lerakásakor letörünk 1-2 csövet, úgyhogy csak óvatosan!

Szerelőbeton betonozása
Ezen a képen éppen a stetterre várunk: kész a zsalu, kész a vasalás, jöhet a beton

Vasalás a szerelőbetonban

A vasalás helyes elkészítése is igencsak fontos lépés! A betonvasakról szóló cikkem itt található. Rengetegen raknak mindenféle csirkehálót átfedés és kiemelés nélkül a szerelőbetonjukba, és utána meg csodálkoznak, hogy itt egy repedés, ott egy süllyedés…

A betonba helyezett vasháló feladata a betonban jelentkező húzóerők felvétele. Bármilyen furcsa is, de ha rálépünk egy bármilyen betonra, abban mindenféle húzóerők lépnek fel. Ezeket a húzóerőket a beton bénán viseli, de semmi pánik, erre kell a vasháló! Ezt érdemes fejben tartani még a kocsmából hazafelé botorkálás közben is.

Átmérő, kiosztás

A lényeg: hegesztett betonacél hálókat érdemes alkalmazni, méghozzá átfedéssel, és sűrű kiosztással. Én az én szerelőbetonomba d=8 mm vastag, 15×15 cm-es kiosztású acélhálót raktam, és ezzel valószínű, hogy túllőttem a célon… Általában d=8 mm, 20×20 cm-es kiosztású hálókat szoktak rakni a szakik, de van aki megelégszik a d=6 mm-es átmérővel is.

Én a 20×20 cm-es kiosztást nem erőltetném, mert nem túl gazdaságos: egy betonszerkezetben jobban dolgozik sok kisebb átmérőjű vas, mint kevesebb nagyobb. Érthetőbben: ha ugyanannyi kiló vasat rakunk be két szerelőbetonba, és az egyikbe kevesebb, de vastagabb szálat rakunk be, a másikba meg több véknyat, akkor a több vékony szállal rendelkező beton lesz a jobb.

Na akkor milyen vas is kell a szerelőbetonba? Hát az a fajta, amit a tervező megtervezett és kiírt a tervre. Általában nem hasraütés szerűen készülnek a tervek, de van kivétel. Ha nem hegesztett acélhálót tervezett meg a szaki, hanem helyszínen, szálakból font vasalatot, akkor rettenetesen megszívtuk. Érdemes egyeztetni vele, hogy milyen megfontolásból is alakultak így a tervek…

Vasháló alul vagy felül?

Az összes építőipari népmese azzal kezdődik, hogy hol volt, hol nem volt, a betonacél a beton alsó övében volt… Sajnos az építők élete nem csak játék és mese, úgyhogy a vas néha felköltözik a felső övbe (rímelt): a mesénk főgonosza, a húzóerő gyakran a szerelőbeton felső részében jelenik meg, úgyhogy oda is vasakat kell elhelyezzünk. Az én esetemben elhelyeztem egy plusz pontalapot a legnagyobb felületem közepére úgy, hogy felülről nem kap terhelést. Ez egy ügyes alsó támasztást ad, ami meg felső oldali húzóerőket. Elviekben a statikai terven a vasalás gyönyörűen rajta kell legyen, erről puskázzunk, ne fejből dolgozzunk!

Lábazati feltöltés
Itt talán látszanak a felálló vasak is. Nameg a kosz a lábazati betonon! Magasnyomásúval estem neki, sikerrel

Lábazatból felálló vasak

A lábazati betonunk készítése során remélhetőleg készítettünk felálló vasakat! Ezeket a felálló vasakat a szerelőbeton készítése során jól felhasználjuk: ügyesen lehajtjuk őket, és ezekre ültetjük a betonacél hálóinkat! A lehajtás mehet simán lábbal úgy, hogy a vasak tövébe teszünk valami vékony csődarabot: így szép, sarkos hajtásaink lesznek. Vigyázzunk, a vasak baromi élesek, óvatosan a családi ékszerekkel!

Ha mindet lehajtottuk (a feltöltés irányába) akkor a hálóinkat érdemes rájuk helyezni, és hozzájuk kötözni!

A lábazati betonunk teteje jó eséllyel finoman meg van hintve sárral, sóderrel, és egyéb számunkra haszontalan jószágokkal. A vasalás előtt érdemes ezeket elpucolni, hogy a szerelőbeton tiszta, szennyeződésektől mentes betonfelületre ülhessen rá. Így sokkal jobban ragaszkodnak egymáshoz. Én erre a célra egy mezei nagynyomású mosót használtam, de a sima kerti slagos mosás is pont megteszi.

Vannak népek, akik a lábazati betont zsalukőből készítik. Az utolsó sor zsalukövet pedig szándékosan csak félig-negyedig töltik betonnal. A taktikájuk az, hogy a szerelőbetonnal töltik fel a kimaradt részt. Így tényleg tökéletesen együtt dolgozik a lábazat a szerelőbetonnal. Az ötlet tényleg jó, de egy dologra figyeljünk: a zsalukövekből minden szennyeződést (sár, homok, sóder) el kell távolítani a betonozás előtt, különben pont az ellenkező hatást érjük el!!!

Átfedés

Az acélhálóink valamilyen megfontolásból imádják, ha rendszerben dolgozhatnak: átfedésben kell rakni őket! Egyáltalán nem elég egymás mellé lazán ledobálni őket! Az átfedés legalább 2 kocka egymásra lapolását és összekötözését jelenti nálam, átmérőtől és kiosztástól függetlenül! Gyakran látok olyat, hogy csak 1 oldal van átfedésben. Az nem patent, minden olyan oldal legyen átfedésben, ott, ahol háló hálóval találkozik!

Vigyázzunk, ahol 4 háló találkozik, ott jó vastagon lesznek a vasak! Mindenhol lessük meg, hogy a vasak ne lógjanak ki felfele a betonból (gyanús helyek ellenőrzése szintezővel)! Ahol gubanc van, ott hajtogatni kell!

Betonacél hálók elhelyezése

Azzal, hogy ügyesen kitaláltuk az átmérőt és a kiosztást, még nem vagyunk készen, sőt. Ha nem jól helyezzük el ezeket a rozsdás sz@rokat, akkor annyit érnek majd, mit egy fingból font ostor…

Szinte minden brigádban van 1-2 ember, aki csak simán a sóderre teszi le a hálót. Ez nem kicsi hiba. Ennyi erővel a kukába is helyezhetné a drágán megvett vasakat: el kell emelni a sóderágytól a vasainkat. Ahol hozzáér a sóderhez, ott nem működik már a vas. Ha valahol beletemetődik a sóderbe, ott úgy kell számolni, hogy nincs is vas…  Elemelni lehet betondarabokkal (megmaradt zsalukövet széttörjük), vagy direkt erre készített műanyag tappancsokkal. Mindkettő jól működik, tessék alkalmazni őket! Az a jó, ha a hálóink kb. 2 cm-el a sóderágyazatunk felett lebegnek! Ez azért jó, mert így a beton a vasháló alá tud folyni, és így szépen körülöleli azt. Ha a szaki azzal védekezik, hogy betonozás közben majd megemelgeti a vashálót, akkor ne higgyünk neki. Nem fog az emelgetni semmit, mert el lesz foglalva a betonozással. Amíg ott vagyunk lehet ráránt párat (fúj), de ahogy elfordulunk, már elfogy a lendület…

A lényeg az, hogy a vasak az alsó síkban (néhol felül is lehetséges), a sóder felett kell lebegjenek pontonkénti alátámasztással!

Lehetségesek helyek, ahol a vasakat sűríteni kell, ezen ne lepődjünk nagyon meg! Sőt, néhol nem csak alsó, hanem felső vasalást is kiírhat a szimpatikus tervező. Ezeket még véletlenül se felejtsük ki!

Még egy dologra érdemes figyelni: ha leraktuk a hálóinkat, akkor már ne futkorásszunk túl sokat rajtuk: ha sokat kolbászolunk rajtuk, akkor a távtartó tappancsok (betondarabok) besüllyedhetnek a sóderágyazatba, és a vasaink a sóderben köthetnek ki. Ammeg senkinek sem jó.

Zsaluzási praktikák

Ha szépen a helyükön csücsülnek a vasaink, akkor a következő lépésünk az oldalsó zsaluk elkészítése lesz. Ez egy viszonylag könnyű feladat, nem kell nagyon ráparázni… A kipocsolt 10-15 cm vastagságú betonunknak szerencsére egészen elenyésző nyomása lesz, így nem kell atombiztos zsalukat készítenünk. Én OSB (18 mm vastag) táblákat vágtam fel, és egyszerűen a lábazati zsalukövekhez dübeleztem fakötésű alátétekkel és beütős dübelekkel.

A zsaluk készítésének van egy trükkje: ha a zsaluk tetejét pont a készítendő betonunk tetejéhez igazítjuk, akkor betonozás közben a széleken nem kell szinteznünk. Én ezt úgy csináltam, hogy a zsaluk tetejét lézeres szintezővel állítottam be, és úgy rögzítettem őket. A betonban a dübel úgy kapaszkodik, mint kullancs a seggszőrben, azzal nem lesz gond.

Ha kész a zsaluzás, akkor oldalról érdemes belenézni a síkba: a zsaluk teteje szépen egy síkot kell alkosson, és nem lóghat ki felfelé se sóder, se vasalás. Egyedül a gépészeti kiállások lógicsálnak ki, felfelé.

Fóliaterítés beton alá

Sok irányból hallom, hogy érdemes a lábazati sóder tetejére egy technológiai fóliaterítést zsuppolni. Én ezt a fóliát nem erőltetném: szerintem nehezen kivitelezhető, drága, és kicsit értelmetlen is.

Mire jó a fóliaterítés? Általában a különböző rétegek elválasztására szoktuk használni. Itt viszont nem elválasztani kell a rétegeket, hanem pont összetapasztani. Egy másik vélemény szerint a fólia a kapillárisan felszivárgó nedvességtől óvja a betont. Háááát, hogyis monnyam! Ez a szerencsétlen fóliaterítés nem fog sokat segíteni a talajvíz/talajpára ellen. Cserébe egész jól be tudjuk zárni a betonunkba a vizet. Főként, ha a szerelőbetonunk oldalát is vízszigeteljük (igen, csináljuk!).

A betonozás egyik velejárója, hogy a beton szépen befolyik mindenféle kis üregekbe. Így plusz tapadást biztosít az alatta lévő réteggel. A fólia ebben sem sokat segít a betonnak.

Szóval én azon az állásponton vagyok, hogy ha nagyon rajtunk van a fóliázás, akkor hajrá, nagy bajt nem fogunk csinálni. Maximum a pénztárcánk lesz egy kicsit vékonyabb, de ha a kőműves erősködik, hogy fóliázzuk az alapokat, akkor bátran rúgd csak seggbe a komácskát!

Kész szerelőbeton
A kész szerelőbeton másik szögből. Ha oldalról bele tudunk nézni, akkor láthatjuk a hibáinkat. Az előtérben a tűvibrátor ostorán koszlik a por

A betonozás csodája

Megvan a feltöltés, kész a vasalás, állnak a zsaluk. Jöjjön a betonozás! Ez az egynapos feladat igazán derék és könyökgyilkos elfoglaltság, de az eredmény simán megéri a kínlódást.

A betonozásnak van pár olyan kritériuma, amit igencsak érdemes betartani, ha jó végeredményt szeretnénk!

A szerelőbeton típusa, minősége

A szerelőbetont abból a betonból kell készíteni, amit kiírt a tervező. Pont. A betonokról már írtam cikket, itt olvashatod. Azért természetesen megírom, hogy mi a bevett szokás, hogy ellenőrizhesd a terveződet: általában C20/25 KK (XC1) betont szoktak alkalmazni a hozzáértők. Erősségben a következő fokozat a C25/30 KK, ez már általában mindenhová jó szokott lenni. Régebben a szakik C16-os betonokat alkalmaztak, ez volt az általánosan elfogadott mérce. Ma a C16-nak a C20/25 felel meg.

Másik kérdés a beton folyóssága: kissé képlékeny betont érdemes vásárolni, szerelőbetonnak ez az ideális konzisztencia. A földnedves szót szádra ne vedd, csak ha azzal nem folytatod, hogy helyett kissé képlékenyt kérek. Ámen!

Beton kiszállítása

Én egy igazi spórolós zsidó vagyok, ha stetterezésről van szó, de ebben az esetben nem lehet megspórolni a betonpumpa árát. Ha csak egy 100 m2-es felületet betonozunk 12 cm vastagságban, akkor is 12 m3 betont kell odataligázni és elhúzni. 12 m3 beton súlya valahol a 30 tonnát karcolja! Ha mindenki csak 3 tonnát cipel odébb egy nap alatt, akkor is 10 segéd kell hozzá. 10 segéd ára valahol 100-150.000 Ft körül mozog, feketén. A stetter meg kinyomja 4-5 óra alatt a szajrét, óránként 15.000 Ft-ért. Az 75.000 Ft. Olcsóbb a stetter, és kevesebb a hulladék és a mocsok is. Az én esetemben volt még 1 plusz alaptest is, és a felületem is 170 m2 körül volt. Így 23 m3 (58 tonna) betont dolgoztunk be, méghozzá egész ügyesen. A társaság a barátaimból állt (zenész, gépész, logisztikus, villamosmérnök, kommunikációs, minőségellenőr, sorvezető, stb…), és pont egy napba került elvégezni a jó hangulatú munkát.

Beton vibrálása

Valami hihetetlenül gyakran látok szerelőbeton betonozást tömörítés nélkül! Ha egy tételen ne spóroljunk, akkor bizony a tűvibrátor legyen az! Egy napra bérelhető 6-7.000 Ft-ért! Aki ezen spórol, az megérdemli a sorsát: az hagyján, hogy a C20/25-ös betonjából a bedolgozás végére már csak C12/15 lesz. A durvább gond az, hogy fincsi kis lukakat hagy a betonjában, amibe jó eséllyel víz fog befolyni. A befolyt víz télen megfagy, és a beton felső 5 cm-re újra sóderré varázsolódik. Ilyenkor szoktak jönni a rokonok a világmegváltó ötletekkel, pl. add el az alapot telkestül.

A vibrálás elhagyása már a betonozás másnapján is látszani szokott: a vasalás mentén hajszálrepedések jelennek meg. Ezektől nem érdemes megijedni, ezek csak esztétikai repedések. A durvája később jön…

Beton vibrálása
Betont tömöríteni kötelező és erősen ajánlott

A tűvibrátor amúgy egy két részből álló valami: van egy ostora és egy malaca. A malacot transzformátornak is nevezik a sótlan kőművesek. A malacba csatlakozik az áram, és az ostor.  Az ostor másik végén van a vibrofej. Na ezt kell a betonba beletunkolni, és szerelőbeton esetében a stetter által kinyomott, és segédek által elgereblyézett betonban végighúzogatni jó sűrűn. Ennyi! Ezen tényleg ne spórolj! Ha az összes idióta cikkemmel csak annyit érek el, hogy betömöríted a betonodat, akkor már megérte, és nyugodtan pusztulok bele a koronavírusba (nem is, élnem kell)!

Beton elhúzása

A beton elhúzása egy igazán embert próbáló feladat: gumicsizmában görnyedünk, és folyamatosan gerincsérv okozó mozdulatokat hajtunk végre. Én az alábbi módszert ajánlom: először körbe, a zsaluk mentén húzzuk el a sávokat, szépen vízszintbe. Itt még szintezni sem nagyon kell, mert a zsalu magassága a sík. Egyedül a lehúzóléc legyen vízszintes a kezünkben. Utána 1,5 m-enként sávokat alkotunk (ide már szintezni kell, jöhet a lézeres szintező jelfogóval). A sávok szépen kötnek, és mi el kezdjük a sávok közötti területeket elhúzni. Így a sávok közötti terepet nem nagyon kell szintezni, kétoldalt a sávok adják a szintet. Az én 170 m2-emet 2 ember húzta le: Zsolti a zenész, és én, az életművész.

Beton utókezelése

Ha sikerült túlélnünk a betonozást, akkor már csak pár feladatunk van: 2-3 nap múlva elbontani a zsalukat, és naponta 1-3-szor utókezelni a remekművet. Az irodalom azt írja, hogy nyári melegben érdemes folyamatosan locsolni a betont, de én még embert nem láttam, aki erre képes lenne. Ha vállalkozó készíti a szerelőbetont, akkor biztosak lehetünk benne, hogy maximum napi 1-szer lesz locsolva a nagy mű (nagy eséllyel egyszer sem). Érdemes kézbe venni az irányítást, és személyesen jól belocsolni a betont. A locsolás jó támpontot adhat a kész betonunk minőségéről: ha sok kicsi, sekély tócsánk van, akkor viszonylag sík betont alkottunk. Ha mély, egybefüggő tócsáink vannak, akkor még gyakoroljunk egy kicsit… Ha nagyok a tócsák, akkor sem kell megijedni, még sok-sok réteg kerül a szerelőbetonra, ezek szépen eltüntetnek minden gubancot. Don’t fos!

Árak

A végére hagytam egy kényes témát, a piszkos pénzügyeket.

Az én 170 m2-es felületemre az alábbi anyagokra volt szükség:

  • 6 tábla OSB (18 mm vastag) – bruttó: 38.000 Ft
  • 15 tábla hegesztett acélháló 8x8x150x150-es kiosztás – bruttó 330.000 Ft
  • dübelek, csavarok- bruttó 15.000 Ft
  • peremszigetelő 1 tekercs – bruttó 2.500 Ft
  • beton 23 m3 C20/25 KK XC1 0-24 betonpumpával (5 óra)- bruttó 480.000 Ft
  • tűvibrátor bérlés 1 napra – br. 6.000 Ft
  • kötöződrótok – bruttó 3.500 Ft
  • szerszámok – kb. bruttó 15.000 Ft

Az egész anyagdíj egyben: kb. bruttó 900.000 Ft –> 900.000 / 170 m2 = bruttó 5.300 Ft/m2

Munkadíjra kb. ugyanennyit nyugodtan számolhatsz, de legjobb, ha több árajánlatot kérsz, és biztosra mész. Én kb. 6000 Ft-os m2 árakat kaptam bruttóban. Mivel az egészet saját kezűleg csináltam, ezt a 6000 Ft/m2-t simán megspóroltam (kb. 3 heti munkám ment el vele).

Szummázva:

  • anyag: bruttó 5.300 Ft/m2
  • díj: bruttó 6.000 Ft/m2

Szerelőbeton ára kompletten: bruttó 11.300 Ft/m2

Finálé

Szerintem egész ügyesen körbekolbászoltuk a témát… A sztori tanulsága: ha van időd és kedved foglalkozni az üggyel, akkor bátran vágj bele akár saját magad is a szerelőbeton építésébe, nem egy életveszélyes feladat. Elrontani a vasalásoknál és a beton bedolgozásánál lehet a dolgot, de most, hogy figyelsz rá, nem lesz gond!

Ha meg az írás alapján úgy döntenél, hogy ezt a feladatot átpöckölnéd valaki másnak, és pont Miskolc környékén építkezel, akkor keress bátran: megindítottam a projektmenedzseri szolgáltatásomat, ami érdekes lehet számodra is!

A végére egy videó pár “jól sikerült” építőipari kivitelezésről!

Sziasztok, Levi voltam!

 

5 hozzászólás

  1. Nekem nem jön ki a matek. A beton kobmetere kb 24e nettó. És ebben se a szállítás, se a pumpa nincs benne… Az a 23m3, az inkább az 1 milliót súrolja!

    Ezt leszamitva örök hála és köszönet a blogért! Rengeteg hasznos infó és zseniális hasonlatok! Csak így tovább!

    1. szerintem azért ,mert ez a cikk kb 10 éves

      1. epitoabc
        Author

        Én tegnap rendeltem 14.000 Ft nettóért betont. Erre még rájött a szállítás, bruttó 3.000 Ft. Ez Miskolcon van. Persze vannak húzós áru üzemek itt is, de vannak viszonylag olcsók is…

        Levi

  2. Nagyon jó cikk, mint a többi is, amit olvastam tőled.
    Sok hasznos infót tudtam kiszemezgetni belölük.
    Köszi! 🙂👍
    (A videó sajnos már nem érhető el, pedig kíváncsi lettem volna rá..😕)

  3. Szia Levi!

    A technológiai időkkel kapcsolatban nem találtam idevágó anyagot a neten, mennyi pihentetési idő javasolt az alábbiak esetén?
    Sávalap
    szerelőbeton
    belső vízszintes gerendák
    födémbeton
    aljzatbeton (estrich)
    vakolás
    glettelés.

    Illetve ami még fontos lehet és szintén nem találtam meg a neten, hogy melyik munkafázis után, melyik következik. Egy ideig egyértelmű számomra, de a belső munkálatokat nem tudom elhelyezni benne, illetve, hogy hol lehet párhuzamosítani pl.: Főfalazás után már elkezdődhet-e a villanyszerelés egy része, vagy az estrich betonozás után mikor jöhetnek a vakolók: (villanyszerelés, vakolás, glettelés, aljzatbeton, vízvezeték szerelés, burkolás) :

    Tükör -> Kitűzés -> Alapásás ->Gépészet áttörések -> Vasalás ->Betonozás -> Zsalukövezés ->Vasalás -> Betonozás -> Lábazati feltöltés, döngölés -> Vasháló -> Betonozás -> Gépészet kiállások -> Vízszigetelés a főfalak alá -> Főfalazás -> Belső vízszintes gerendák -> Áthidalók -> Födém (egerendás) -> Koszorú, zsaluzás, hőszigetelés -> Felbeton -> Tető

    Köszönöm
    Thomas

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük