Az első magvas gondolatok

A legtöbb építeni szándékozó ember így gondolkodik: okéjs, leesett egy kis zseton, amúgy is unom a panelt, a szomszéd lakásba beköltözött videás ütvefúrógép, úgyhogy építsünk egy házat és költözzünk! Legyen ekkora és akkora, legyen teteje, meg lapostévé a wc-ben, sörcsap a kandallóban, meg négy hold telek hozzá! És ekkor megérkezik az építésztervező, hátán a részeges kivitelező meg a Janibá, aki majd a telket eladja, ha végre leérett a szilva (nem lekvár készül majd belőle) és együttes erővel kitalálnak egy olyan magas pofarogyasztó árat, amivel az ember libidója nemes egyszerűséggel eltűnik, mint közpénz a politikusok között.

Mit tehetünk, hogy ne mi legyünk az előbb bemutatott emberek?

Számoljunk!

Sokszor, ellenőrizve, több fajta módszerrel, és így van esélyünk (nem sok), hogy eltrafáljuk az építendő házunk árát.

1. számítási módszer

Egyszerű, mint egy pofon. Cserébe csak egy pontatlan, inkább irányadásra alkalmas számot kapunk. Kitaláljuk, hogy hány négyzetméteres lesz a házunk. Ez a külső falak által bezárt terület értéke. A mi esetünkben legyen 100 m2! Szóval ezt a 100 m2-t szorozzuk fel egy kivitelezési bruttó négyzetméterárral. Durr!!! Ez ingoványos talaj, mert tudnunk kell, hogy mennyire spéci házat akarunk. Továbbá ez a szám nagyban függ az építést kivitelező cég áraitól. Ahhoz, hogy jobban megértsük a négyzetméterárat, adok egy -tól-ig intervallumot. Eddig a legolcsóbb házépítő cég akiről hallottam bruttó 140.000 Ft-ért épített 1 m2 házat kulcsrakészen. A legdrágább, amit építettünk, majd 700.000 Ft-ba került négyzetméterenként. Szerintem a magyar átlag kb. 170-180.000 Ft között építkezik négyzetméterenként. Szóval, legyen mondjuk 180.000 Ft x 100 m2= 18.000.000 Ft a házikó építésének ára. Feljebb írtam, hogy ez csak egy becsült szám, amely nem tartalmazza a közmű bekötések árát, a telek árát, általában a kerítést sem, sőt a kert beültetése is ránk vár majd.

2. számítási módszer

Pontos tervekkel kell rendelkezzük, anélkül nem megy. Ha megvannak a tervek, akkor szépen csinálunk, de inkább csináltatunk egy árazatlan költségvetést, és beáraztatjuk a kivitelező jelentkezőkkel. Ezzel tuti pontos számot kapunk, de ehhez rengeteg mindennek kell klappolni:1., legyen kész tervünk 2., ténylegesen pontos árazatlan költségvetésünk legyen 3., a kivitelező ne legyen lusta / analfabéta és igenis árazza be szépen.

3. számítási módszer

Ugyanaz, mint a 2. verzió annyi különbséggel, hogy lusták vagyunk árazatlan költségvetést csinálni, úgyhogy megkérjük a kivitelezőt, hogy csináljon Ő egyet, ami mindent tartalmaz. És ekkor elmondjuk neki, hogy ilyen sarokkád, olyan tégla, megy csempe kell. Erre Ő vagy ott helyben elátkoz, vagy otthon a családjának magyarázza el, hogy mit is képzelünk. Ilyenkor vagy megcsinálja, vagy nem. Ha megcsinálja, akkor az nem 1 nap alatt készül el majd. Egy komplett ház költségvetése bizony 10-20 oldal is lehet.

Ezek volnának a számítási módszerek, amivel nagyságrendileg kideríthető a házépítés ára. Én ha most építenék, akkor vegyíteném őket. Amikor még tényleg a legelején járunk, és még csak azt számolgatjuk, hogy mennyi a keret, akkor mehet az első megoldás. Ezzel azt tudjuk belőni, hogy beleférünk-e majd a keretünkbe? Ha erre a kérdésre igen a válasz, akkor később lehet pontosítani a számokon.

Később

Ott járunk, hogy már tutira építünk. Megvan a telek, megvannak a kész tervek, de most már jó lenne tudni, hogy pontosan mennyit is kell kikoplalni a kocsmapénzből. Itt az előző fejezetben vázolt második-harmadik verzió jön szóba. Itt már bizony nem babra megy a játék, hanem a pénzünkre. Úgyhogy innentől csak keményen, meggondoltan döntsünk, mert a legkisebb tévedések is bazi nagy költségekkel járnak. Gondoljunk csak bele: itt a legkisebb eltérés pl. akár csak ezer forint alku a beton köbméterárából már az építés során egy havi munkabérünket jelentheti. És ez csak egy mondat a betonosoknál, cserébe 1 havi munkánkat megspóroltuk. És ez csak 1 tételnek csak a fele (a másik fele a munkadíj, amiből ugyancsak lehet alkudozni).

Az építés ideje alatt jobban megéri az ajánlatokat számolgatni és versenyeztetni, mint  dolgozni. Ha mondjuk egy év alatt  elverünk 25.000.000 Ft-ot telekre és az építésre, akkor az azt jelenti, hogy 2.000.000 Ft-ot költünk havonta. Ez akkora tétel, amire megéri vigyázni. Ha csak 10%-ot fogunk meg azzal, hogy versenyeztetünk, már akkor is havonta 200.000 Ft-ot nyerünk (nem költünk el).

Versenyeztetés

Van pár dolog, amit ha betartunk, akkor pénzügyileg is jól jövünk ki, szarrágónak sem tartanak majd, és a kivitelező is kijön a pénzéből. Lássuk ezeket a szabályokat:

  • egy árajánlat nem árajánlat! Soha! Ez az egyik legfontosabb tétel! Legalább 3 árajánlatot kérünk olyan cégektől, akik tutira nem ismerik egymást, nincsenek üzleti kapcsolatban egymással<—- ez a tétel a legfontosabb
  • egyforma műszaki tartalmat versenyeztessünk! Később úgyis belekeveredünk a sok papírba, inkább érdemes ugyanarra kérni az ajánlatokat, kiválasztani a legjobbat, és ha még kell valami, akkor még kérni ajánlatot
  • nem mindig a legolcsóbb a legjobb! Léteznek igazi tré csapatok, akiket jobb kerülni. Ajánlatot nehezen adnak, pontatlanok, telefonra nem válaszolnak, nem jönnek a bejárásokra, etc… Ezek általában olcsók, és arra jók az ajánlataik, hogy a normális brigádoknak odalobogtassuk a számaikat, hogy tessék, ennyiért is lehet! Jó esetben valamennyit alkudhatunk ezzel a taktikával. A tré csapatokat ne sajnáljuk egy percet sem, úgyis átb@sztak volna 🙂
  • minél többfordulós versenyeztetést rendezünk, annál nagyobb lesz az alku, és többet nyerünk. Az ember azt gondolja, hogy idegesíti a soklépcsős alkuval kivitelezőt, és így is van. Kínjában fog lejjebb menni az árakkal. Azért ezzel a taktikával csak csínján, mert ha túlzásba esünk, akkor egy idő után megutáltatjuk magunkat, és az nem vezet jóra.
  • minden ajánlat legyen leírva, maradjon meg az utókor számára!
  • ha már nem tudunk az árral lejjebb menni, akkor jöhet az ajándék kérés pl.: egy gépész csapatot fejben kiválasztottunk, az ár már nem megy lefelé, de még alkudoznánk… ilyenkor kell azt mondani, hogy oké, rendben vannak a számok, csak még adjon ajándékba 2 wc csészét és 1 piszoárt! Biztos, hogy belemegy, mi meg nyerünk egy csomó pénzt. Érdemes mindig eljátszani, általában bejön!
  • az árajánlat mindig legyen megbontva anyag és díj tételre! Ha az építés alatt ránk jön, hogy inkább mégis megveszünk valamit, akkor lehessen elszámolni a kivitelezővel. Ezt így neki nem érdemes az orrára kötni, mert arányaiban megnöveli a munkadíj árát, és rosszul jövünk ki a végén. Neki elég annyi, hogy anyag+díj osztásban adja az ajánlatot!

Bruttó-nettó keveredés

egész jól bele lehet keveredni a nettó-bruttó játékba! Vigyázzunk, a komolyabb csapatok nettóban számolnak, 1,27-es szorzással kapjuk meg a bruttó értéket. Ha van 3 ajánlatunk, ebből 2 nettó és 1 bruttó, akkor számoljuk át mindet vagy nettóra vagy bruttóra és úgy hasonlítgassuk a tételeket. Még a gyakorlottak is könnyen átverődnek!

Fekete munka:

  • szépen lehet pénzt spórolni, ha feketén dolgoztatunk. Itt most az kéne álljon, hogy nem szabad, meg törvénytelen, meg a nagy büdös LÓF@SZT! Hát nem: igenis jól működő intézmény, a kis csapatok ebből élnek meg. Amire számítsunk: a munkadíjból lehet feketézni. Az anyagot ugyanúgy ki kell fizesse a boltnak, így onnan nem tud áfát csalni. Ha az anyag áfáját is el akarjuk csalni (miért ne?), úgy a tüzépeseknél kell próbálkozni (nehezebb dió). Ha feketén dolgoztatunk egy vállalkozót, akkor nem fog számlát adni, és nettó árat kell fizessünk. Ilyenkor a garancia is kérdésessé válik, mivel nem tudjuk bizonyítani a munka elvégzését. Továbbá, amikor kész a ház, a NAV kérheti a számlákat az építésről 5 évre visszamenőleg… ilyenkor van gáz.

Ha ezeket az alapokat betartjuk, akár milliókat is spórolhatunk. Remélem, hogy fogsz is!

Jó pénzköltést kívánok!

Levi

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük