A cikkem tartalma:
A sávalap vajon mi?
A sávalap egy baromi drága műfajnak tűnik, minek is kell ez egyáltalán Nekem? Kérdi az olyan ember, aki még nem látott építést. Nos, a feladata egyszerű, és nagyszerű: a falazatot tartja, ami elég fontos a komfort szempontjából… Már az állékony falazat. Minél jobban csináljuk meg az alapjainkat, annál kevesebb lesz a repedés a falainkon. Lehetne ganéjra is falazni, de úgy süllyedne, mint a magyar futball színvonala.
Miért pont sávalap?
Az alapozás rendkívül egyszerű, ha a helyén kezeljük a dolgokat: ideális esetben nem az alapozás határozza meg az épülő épületet, hanem fordítva. Családi házat szeretnénk építeni, aminek falai vannak. A falak viszik függőlegesen lefele a tető terheit, és szépen átadják az alaptesteknek. Az alaptestek meg a teherviselő talajnak. Mivel a falak folyamatos, vonalszerű megoszló terhelést adnak, nem pontszerűt, az alátámasztásuk is vonalszerű kell legyen. Ez a vonalszerű alátámasztás lesz a gyönyörűséges sávalapunk. Ha csak pontszerű terhelést adna, akkor pontalap kéne alá. Ez az ideális eset. Ha pl. mocsárba építkezünk, akkor bizony a tervező el fog térni a megszokott sávalap-falazat kombinációtól.
Hogy néz ki egy sávalap?
Az ideális sávalap a tartó- és néha a válaszfalaink alatt fut végig, vonalszerűen. Az általános ásási szélesség kb. 40-50-60 cm, a mélysége minimum 80 cm. A 80 cm a fagyhatár. Az ásásokról pattintottam már egy cikket, itt találod. Általában inkább túltervezzük a mélységet, így 100 cm mélyre szoktunk leásni. Ezt a hosszú gödröt betonnal töltjük meg, és erre a betonra épülnek a falak. A betonunk csak nyomóterhelés felvételére alkalmas, de fellépnek húzó- és nyíróerők is. Ezeket a húzó- és nyíróerőket betonvasak beépítésével tudjuk kiegyenlíteni. A betonvasak beépítése drága és macerás feladat, vannak szabályai, amikkel sajnos kevés építő van tisztában. Nagyon figyeljünk a vasalás beépítésekor, mert elég pár hibát véteni, és a beépített acélok nem fogják elvégezni a feladatukat.
Sávalap vasalásának szabályai
- Egy betonacél ára bruttó 350-400 Ft körül mozog (Jesszus 2025. éve), átmérőtől függően. Minél vastagabb vasakkal dolgozunk, annál olcsóbb a kg-ra levetített ár. Erre rájön a munkadíj.
- A betonvasak átmérő alapján vannak osztályozva. Pl.: egy 10 mm átmérőjű betonvasat 10-es vasnak becézünk.
- Járatos méretek: 4-es, 6-os, 8-as, 10-es, 12-es, 16-os, 20-as, 25-ös, 32-es.
- Családi ház építésekor a 8-as, 10-es, 12-es, 16-os, 20-as vasakat használjuk.
- A rozsdás betonvasak pont olyan jók, mint a nem rozsdásak.
- A vasainkat betonhajlítóval (létezik kézi és gépi is) hajlítjuk, flexxel (kicsi, nagy) vágjuk.
- A sávalapban a meghajlított vasakat dróttal kötözzük össze, ha hegesztjük, akkor gyengül az anyaga, kisebb terhelést fog kibírni. Ne engedjük a melósoknak, hogy hegesztgessenek. Nekik sokkal könnyebb és gyorsabb, amikor meg süllyed az alaptest, akkor már messze járnak.
- A betonvasat 6 és 12 méteres hosszban tudjuk megvenni. Levágni könnyű belőle, toldani nehezebb: átmérőtől függően átfedéssel és összedrótozással egymás mellé soroljuk. Az átfedési hossz a vas átmérője szorozva 42. Pl. egy 12-es vas tolásakor 1,2 cm x 42= 50 cm hosszban kell egymás mellett feküdjön a két szál vas. Semmiféleképpen nem hegesztjük össze őket!!!
- A vasalat folytonos kell legyen, különösen a sarkokra odafigyelve. Ott L alakban meg kell hajtani a szálakat. A sarkokon a legnagyobb a terhelés, ott kell a legjobban figyelni! Az L alak minden irányába folytonos legyen a vasalat! A sarkokhoz és a T elágazásokhoz plusz erősítő vasakat kell hajtani (statikai terven általában ott van)
- T alakú találkozás esetén ugyancsak L alakú vasakkal kell megoldani a találkozást!
- Egy sávalapban 4-8 szál 12-es vasat érdemes futtatni a sávalapok teljes hosszán!
- Semmiféleképpen nem maradhat bepergett föld, agyag, sörösdoboz, kismacska, se semmi a vasalat alatt, között! Ahol ilyen cuccost hagyunk benn a betonozás idejére, ott jó eséllyel meggyengítjük a sávalapunkat!
A betonozás
A betonozással el is készül a sávalapunk, tulajdonképpen ezzel koronázzuk meg az eddig befektetett munkánkat. Mielőtt hívjuk a mixereket, lássuk, hogy hogyan is állunk: ki van áskálva a munkagödrünk, a laza cuccok mind kiszedve, a vasalat bepattintva, az visszapergett laza cuccok újra kiguberálva.
No akkor hajrá, betonozzunk! Az első feladatunk az, hogy megállapítsuk a betonozás módját: mixerrel, vagy stetterrel bentonozzunk-e!?
Mixeres betonozás:
A mixeres betonozzás olcsóbb, viszont batár nagy hely kell hozzá. Minden irányból hozzá kell férjen a mixeres kocsi, aminek csak a hátuljából, kb. 3-4 m hosszú toldóval tudjuk kiplöttyinteni a matériát. Kétféle mixert különböztetünk meg. A kicsi 6 m3 betont hoz ki maximum, a nagyobbak 10 m3-esek. A kis mixerek fürgék, fordulékonyak, jobb a terepező képességük. A nagyok pont az ellenkező tulajdonsággal bírnak. Evidens, hogy akkor mindig kicsi kocsikat rendeljünk, hiszen árban nem drágábbak. Abba érdemes azonban belegondolni, hogy amíg várunk a 4 m3 betonokra, az embereink díját is fizetni kell. Az építőiparban az idő sajnos pénz.
A beton kiszállított ára két tényezőből áll: anyagdíj és fuvardíj. Az anyagdíj a beton minőségétől, a fuvardíj a kiszállítás távolságától. Télen szoktak még téli pótlékot követelni, és ha nincs teli a mixer betonnal, akkor plusz fuvardíjat kérnek. Ha túl sokáig tart a betonozás, akkor az elhúzódó idő miatt plusz pénzt számolnak. Általában egy órát ingyenesen dolgozik nekünk a mixeres, azután perkálni kell. Ezeket az árakat mindig alkudozzuk le a kinézett betonüzemtől. Érdemes előadni, hogy ennyi, meg annyi betont fogunk még rendelni, így nagyobb az esély az alkura. Az üzemek árait érdemes megversenyeztetni, általában ha 3 árajánlatunk van, akkor már nem nagyon lövünk mellé a számokkal. A sorrend: 3 árajánlat, utána alkudozás.
Stetteres betonozás:
Hoppá, hoppá! Itt már kezdünk mélyen az építőipar kénköves bugyraiba merülni. Drága, spéci, ha a csajod meglátja, akkor 1 hétig pörög rajta a bugyi!!! Magyarázom: 2 db bazi teherautó egymásnak háttal összeparkol, az egyik egy hatalmas forgóputtonyból áttölt egy rahedli betont a másikba, onnan a másik egy csőrendszeren keresztül 20, akár 35 m távolságra kipumpálja elementáris erővel. Mindezt nagy zajjal, füsttel, ordibálással kísérve kell elképzelni. Frankó mi?!
Kezdem az előnyeivel:
- rendkívül gyors, akár 20-30 m3 betont ki tud fújni egy óra leforgása alatt (ez a mixeres kocsi idejének 3-4 szerese)
- szinte bármilyen nehezen hozzáférhető helyen bevethető
- pontosan lehet vele dolgozni, akár réteges terítést is lehetővé tesz
- a mixerek nem tapossák szét a munkaterületet, annyi kárt tesz, hogy ahol letalpal, ott megnyomja a földet (beszaggatja az aknafedlapot), plusz valahol el kell mossa magát
Hátrányai:
- pénz-pénz-pénz: drága… óránként nettó 15-20.000 Ft-ba (2025-ös a matek) fáj, és a letalpalásra és az összepakolásra alapból kiszámláz 1-1 plusz órát a munkán felül. Ez azt jelenti, hogy 40-60.000 Ft-ot elkér úgy, hogy nem csinált effektív munkát
- csak oda vezényeljük ki, ahol felső vezeték nem állja útját
- eléggé balesetveszélyes (ha béna a kezelő)
- ha vannak zsaluk, akkor a hirtelen kipumpált beton akár megnyomhatja a zsaluzatot. Jól előkészített munkaterületet és zsalukat igényel
- a munka végén 1/4 m3 beton benn marad a kocsiban, ezt csak maga alá tudja kiüríteni, ezt furikkal (talicska a nem borsodiak kedvéért) kell bevinni a munkaterületre
- kell neki egy hatalmas parkolóhely, ahol elfér a mixerrel együtt, és a mixerek váltani is tudják majd egymást
- ha lassan látják el betonnal, akkor a gatyánkat ráfizetjük arra, hogy várunk a betonra óránként 20.000 Ft-ért–> legalább 3 mixerrel meg kell támogatni
Akkor most stetter vagy mixer???
Nehéz kérdés, én azt mondom, hogy ha könnyen megközelíthető a terület, akkor jobban megéri sima mixerrel becuppantani az anyagot. A stetteres megoldást azoknak ajánlom, akik tutira jól szervezik a mixeres utánpótlást, vagy olyan kényszerű helyzetbe kerültek, hogy mixerrel nem oldható meg a betonozás.
Beton, beton, beton
Mielőtt végigolvasnád ezt a fejezetet, hadd ajánljam egy cikkemet, ami részletesen bemutatja a betonozást: Beton érthetően
A végére hagytam az egyik legfontosabb döntést: milyen típusú betont válasszak az épülő sávalapomba? A betonokat a nyomószilárdságuk alapján osztályozzák. Ezek a furmányos építőmérnökök kitalálták, hogy egy jól bevált, mindenki által megszokott rendszer helyett bevezetik az úgynevezett EuroCode típusú jelölést, amit szerencsére senki sem ért. Így kialakult egy olyan katyvasz, amiben mindenki keveri a régi és az új jelöléseket. Még sokat segít a helyzeten az is, hogy nagyon hasonlít egymásra a két jelölés, így legalább össze is lehet keverni őket.
No elég is a károgásból, mondom az alapokat: a beton angolul concrete. Emiatt C betűvel jelöljük a betont (egy korábbi évezredben B jelölése volt, B, mint beton). A C betűt egy szám követi, ez a beton nyomószilárdsága: pl. C20/25 = C, mint beton 20/25= a 20 az a szabványos betonhenger nyomószilárdsága, 25 a szabványos betonkocka nyomószilárdsága. Ezek a számok minél nagyobbak, annál keményebb betont kapunk a végén. Cserébe drágább is maga az anyag. Sávalapba általában C16/20 körüli betonokat érdemes alkalmazni. A végére bekerül annak a jelölése, hogy mennyire legyen folyós a cucc. Adhatják földnedvesen (FN vagy F1), kissé képlékenyen (KK vagy F2) és képlékenyen (K vagy F3).
Beton rendelése
Szóval a végén így rendeljünk a betonos komától: Józsikám beton kéne ide hozzám péntekre, 10 órára. Keverjetek mán’ 8 m3 C16/20-XC1-32-F2 betont, de izibe. Sávalaphoz lesz, mixerrel küldjed, mehet bele a nagyméretű szemcse is, ha a cementet megint kisajnálod, akkor nem fizetem ki a két hónappal ezelőtti számlát, oszt mehetsz vissza lopni Svájcba…
Sávalap betonjának bedolgozása
A frankón kiválasztott és megrendelt betont a bedolgozással még simán tönkre lehet tenni: a kivitelezők véleménye a sávalap betonozásról az, hogy oda kell irányítani a teherautót (vagy stetter csövét) a munkagödörhöz, és egyszerűen bele kell folyasztani a betont. Ezután számlázás és seggrészegség következik.
Az én véleményem ennél bonyibb: a sávalap betonozás folyamata alatt regeteg levegőt juttatunk a beton anyagába. Ez nem igazán tesz jót a szilárdságnak (a lyuk nem tart), ezért a friss betont tömöríteni szükséges. A tömörítés mehet kézi csömöszölős módszerrel (egy bottal addig baszogtatjuk a betont, amíg be nem tömörödik) és vibrációs módszerrel. A vibrációs az ajánlott. Hogy miért? Mert a csömöszölés soha sem készül el. A kivitelező megígéri, hogy becsszóra meglesz, de gondoljuk csak át: ki fog nagyságrendileg 100 tonna betont kézileg pár óra alatt begyömöszölni a helyére? Szóval bérelni kell egy tűvibrátort (nem a csajoknak való típust, hanem a sokezer wattost 40 cm-es tűvel, külön tápegységgel) és függőlegesen 30-40 cm-es távval bedugni a betonba, várni pár másodpercet és kihúzni. A vibrációs mozgás hatására bugyborékolni fog a beton, és csökken a szintje. A bubik a távozó levegőt mutatják.
Ha zsaluink vannak, akkor különös figyelemmel vibrátorozzunk, mert egy pillanat alatt szétpattintja a tákolat-zsalukat.
Beton úsztatása
A sávalap betonjábaba lehet mindenféle cuccokat pottyantani. Ez nem azt jelenti, hogy 8 napos hullákat rejtsünk el benne, hanem azt, hogy minden olyan cuccot belepakolhatunk, ami megközelíti a betonunk keménységét. Sziklát, keményebb betondarabokat, vaslomokat, meg ilyeneket. Fát, nikecellt, műanyagokat, üreges cuccokat, szerves hulladékokat kerüljük. Ez azt is jelenti, hogy ha föld, sár kerül a betonba (fog kerülni), akkor azt ki kell venni belőle. A betonba került úsztatott lomok között mindenféleképpen legyen elválasztó betonréteg, egymással ne érintkezzenek. Régen a törvény engedte az ilyen úsztatásokat, manapság talán tilos (EuroCode). Ez semmiféleképpen ne vegye kedvünket az ilyen jellegű huncutságoktól, nyugodtan szegjünk törvényt, mert ez is a pénztárcánkra megy: lomot tüntetünk el, és betont nyerünk vele. Későbbi cikkeimben még taglalom, hogy hova lehet az építési szemeteinket úgy eltüntetni, hogy ne károsítsuk a környezetet, és pénzt is nyerjünk vele.
Összegzés
A sávalapunk egy földbe ásott betondarab, amiben vasszálak futnak kengyelekkel összekötve. Ezt a betondarabot meg lehet jól és rosszul csinálni: ha jól akarjuk, akkor legyen meg a mélység, a betonminőség, a vasalat, jól legyen betömörítve, sík legyen a teteje, és ne legyenek túl részegek a dolgozók!!!
Ha tetszett a cikk, és szükséged van építőipari tanácsadásra, vagy akár egy komplett ház levezénylésére keresel embert, akkor én lehetek az embered! Olvasd át a szolgáltatásomról (korábbi két link) szóló írásokat, és keress bátran! Ha jobban is megismernél, akkor lessed meg a TV szerepléseimet!
Sok sikert kívánok!
Kedves Író!
Bár a cikk nem mai, de nagyon jó kis leírás.
Egy dolog merült fel bennem a sávalap vasalásával kapcsolatban….
Mindenhol azt olvasom, hogy a vasat az alap felső harmadába kell tenni.Miért nem teszünk bele 2 v 3 „sor” vasat?
Csak az ára miatt vagy azért mert nem változtat érdemben az alap terhehetőségén?
Köszönöm!
Ákos
Kedves Ági!
A felső harmadba tett vasalat is jól működik, bár én úgy tanultam, hogy a betongerendák alsó, húzott övét érdemes vasalni. Ettől függetlenül a felső harmad is tökéletesen megteszi. Az ideális amúgy az lenne, hogy alul egy jó erős sor vasalat, és a tetejében egy másik sor. Középre nem igazán érdemes tenni, mert ott a nyomatéki ábra 0 környékén van:nyomott oldalról érünk át a húzott oldalra, így ott kicsi a terhelés, max. nyírásra dolgozik a vas. Árban úgy jössz ki jól, ha csak oda teszel vasat, ahol igénybe is van véve.
Üdv.: Levi
Kedves Levi,
Nagyon hasznosak a cikkeid. Terasz kialakítása előtt állunk. L alakú házrészhez szeretnénk 2×4 m hosszú oldalú +0,75m magas teraszt építeni.
Sávlap mérete: 0,4×0,8m,
Vasalat: sávlap felső harmadába 4×12-es betonacélt 0,25 m-ként, 8-as 0,25×0,25m kengyelvasakkal, épület alapjába bekötve.
Lábazat: 25-ös zsalukő, melybe soronként 2 szál 10-es betonvas futna, merőlegesen 0,25 m-ként 10-es betonvasból függőleges vasalás, mely a sávlapba kb. 40 cm mélyen helyezkedne el.
Betonlemez: 8 cm, 6-os 15×15-ös térhálóval. Az épületrész és a talafeltöltés között folyékony bithumen, 6 cm XPS, drain lemez.
A teraszt sittel tölteném fel, beton alatt közvetlen kapna egy néhány cm murva réteget.
Ez a kialakítás így jónak tűnik, vagy túlzó? Jelen állás szerint nem tervezzük bépíteni a teraszt, de szeretném meghagyni annak a lehetőségét, hogy a későbbiekben változik a terv.
A terasz kialakítandó lépcsőjét is alapozni kell (le kell vinni fagyhatár alá?), célszerű a terasz alapjával egyben kialakítani?
Nagyon szépen köszönöm a válaszod.
Üdv.
Joci
Tisztelt Író
Sajnos csak most találtam rá erre a nagyszerű oldalra, amihez ezúton gratulálok, remek írások, remek stílusban, érthetően, nekem laikusnak is felfogható 🙂
Mivel tavasszal magam is házbővítési projektbe fogok, szeretnék néhány kérdést feltenni, ha nem gond.
Családi házunk (jó öreg kádárkocka) bővítését tervezem, egy 25 nm2-es lakrésszel, pincelejáróval.
Az lenne a kérdésem, mivel ellentmondásos véleményeket olvasok a témában, hogy a készülő alapot és a ház falát érdemes e egybekötni a régi ház alapjával és falával?
Van aki azt mondja, nem szabad, mivel az új épületrész süllyedni fog, van aki betonvassal az alapot egybeköti, a falakat a régit félig kivési és az újjal egybeköti, stb.
Tiszteletteljes kérdésem az lenne, hogy Önnek mi a véleménye ebben a témában. kössem e egybe, vagy sem.
Megtisztelő válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel: Tamás Csaba
Kedves Csaba!
Én a mindenféleképpen összekötős fajta vagyok. Ha hagyjuk szabadon süllyedni az új részt, akkor egy örökké átrepedő találkozási pont lesz a jutalmunk. Az összekötéssel van esély ezt a repedést elkerülni. A siker nem garantált, de esély van rá.
Üdv.: Levi
Tisztelt Levente.
Nagyon szépen köszönöm válaszát.
Köszönettel:
Tamás Csaba
Kedves író!
A sávalap betonozással kapcsolatban tisztelettel kikérném a véleményét.
Mi maradnánk a hagyományos kis betonkeverős, sógor-koma-jóbarát önkéntesek csapata, nagymama töltötkáposztája és a jó hangulatról gondoskodó, önbizalmat növelő bunyós Pityu háttér zenei betonozási módszernél. 🙂
Mi a véleménye, esetleg a tapasztalata, hogy a sávalapot két részből oldanánk meg? Mivel az alapot a földszintől kb fél méterrel magasabbra terveztük, ezért tervünk a következő: hogy egyik nap kiöntenénk a földszintig az alapot, másnap meg felraknánk a zsalukat és folytatnánk a kívánt magasságig a betonozázt.? Természetesen külön-külön beletennénk a vasalatot. A föld szinti réteg tetejébe tegyünk még plusz összekötő betonvasakat, vagy nincs rá szügség, vagy mindenfélekép egyszerre öntsük ki a sávalapot? Válaszát előre is megköszönnénk, üdvözlettel vajdaságból! 🙂
Kedves Ervin!
Ez így leírva tök jól hangzik, de sokkal drágábban fogsz a végén kijönni, mintha rendelnéd a betont. Ha unatkoztok, akkor mehet a buli, de ilyen megoldásokat akkor szoktak elkövetni, ha nem közelíthető meg a munkaterület. Amúgy a vasalások OK-k, a tüskék is jó ötlet. A betonokat nyugodtan szétválaszthatod, nem lesz semmi baja, mindenki így csinálja.
A zsaluzás kicsit lassabb lesz egy napnál, de mivel helyben kavarjátok a betont, max. csúsztok egy picit. Azzal számoljatok, hogy 1 m3 beton súlya 2,4-2,5 tonna! Ha kell 35 m3, akkor az 72 tonna. Aki ezt belapátolja a keverőbe, az aznap nem fog r*cskázni 😀
Sok sikert, és üdv Miskolcról: Levi
Kedves Levente!
Köszönöm az eddigi írásaid, hiánypótlóak, mind szakmai szempontból, mind a stílust tekintve. Sok borsodi van a médiában, ezzel a stílussal és tudással, sztendápolni is lehetne! 🙂
Érdekelne a véleményed.
Egy meglévő félkör teraszt szeretnék bővíteni úgy, hogy az egyik oldala szögletes legyen. Erre az egyik oldalról alkalmasnak gondolom a átlag 2 méterre lévő régi fészer alapját felhasználni, úgy, hogy összekötöm egy régi alapot a félkör terasszal. Az egyik oldal íves. Ezt betüskézve 30 centinként, innen onnan, a tálcabetont behálózni, 10cm C20/25 betontálcával készíteni a síkot. A sávalapot bevasaznám 4-es vasból kengyel, a bordás vas 8-as lenne. A sávalap a legszélesebb pont, 310cm.
Az első gondom, hogy kb. 50-60 centire a föld alatt ott megy be a házba a gázvezeték. Ha csak a vezeték fölé készítem el a sávalapot, akkor a fagyhatár figyelmen kívül hagyása okozhat-e gondot a későbbiekben, illetve ha lemegyek a vezeték alá, figyelve arra, hogy 80cm legyen az alap mélysége, ez a vezetékben okozhat-e bármi problémát? Kihagyhatom-e a vezeték környezetét, így lenne a sávalap alján, egy 30×40 centiméteres ugrás.
A másik. Nem tud bejönni a betonszállító. Milyen állagú betont rendeljek, ha kb. 20m-re úgy kell betalicskáznom a betont? A C20/25 alá nem mennék.
Kétszer kell zsaluznom, az biztos, 30cm magas a régi terasz.
Egyszer csinálok egy sávalapot 20 centis kiállással, és a régi alapban lévő 150×20 cm-es kihagyás (aminek szintén ott az alapja, csak ott ajtó volt), rész kiöntésével, a belső részt feltölteném a meglévő terasz burkolatával, felfagyott, kavics helyett, majd erre jönne a 10cm tálcabeton.
Az egész betonfelület szigetelését. Üdvözlettel GY-M-S Megyéből.
Nem fejeztem be.
„Az egész betonfelület szigetelését” helyett.
Az egész betonfelületet szigetelni tervezem, valamilyen MAPEI termékkel, van arra valami javaslatod?
Na befejeztem. 😀
Köszi!
Kedves József!
A 4-es vasak kengyelnek túl vékonykák lesznek. Nem a teherbírással van a gond, hanem inkább a beépítéssel. Nagyon nyeklik-nyaklik majd az egész gerenda. A gázvezetékre húzz egy védőcsövet, és bátran vezesd keresztül az alapon. Így eléred a fagyhatárt, ami nagyon javasolt…
Beton: földnedvest hozass, az lapátolható, és amikor kiöntik, nem folyik el, mint a hígf*s. A C20/25 teljesen jó. A beépítéskor meg dobj hozzá kegy kevés vizet, hogy bedolgozható legyen.
Szigetelés: a Mapeinek van egy feszültségmentesítő lemeze, MapeGuard a neve. Ez vízszigetel is, és jó drága. Ezzel a mozgásokból adódó (lesz) repedések egy részét is áthidalod.
Üdv.: Levi
Udvozollek!
Nagyon informativ oldalt allitottal ossze, gratula !
Hamarosan toldani akarok a meglevo hazamhoz egy 20-25nm konyhat terasszal. A haz savalap melysege nem melyebb 50 centinel, mert mar 30 centi melysegben csak oriasi kovek, kavics es fold van. Kerdesem az, hogy muszaj lesz 80cm melysegre mennem az uj toldassal? Es csinalhatok olyant, hogy az arokban csinalok egy 25-30 cm mely savalapot, amibe vasbetont teszek es errol a szintrol zsalukovel jovok fel a megfelelo szintig? Tehat, hogy a zsalukovet be lehet tenni a fold ala?
Koszonom szepen,
Endre.
Kedves Endre!
Rakhatsz zsalukövet föld alá, nem lesz baja. Ha már alapozol, szerintem legalább egy statikus véleményét kérd ki. Az alapozási mélységnél a 80 cm a fagyhatár, nem érdemes e fölé menni. Általában 2 szabály van: követni kell a meglévő alapozási síkot, és minimum 80 cm alá kell menni.
Ü
Üdv.: Levi
Kedves Levente!
Nekem betonvas mérettel van egy kis kételyem. Szintén hozzáépítés lesz kockaházhoz. 6x10m.-es terület.
A hosszanti szakaszon, a meglévő házalap mellett lesz felszíni vasgerenda, és keresztbe is lesz 2db, ami összeköti az sávalapot. Az új alap hozzá lesz vasalva a régihez. A sávalapba ön szerint nem túlzó a 14-es méret, 8-kengyellel?
Továbbá a másik a 8-as acélháló 2 rétegben a szerelő betonba.
A kivitelezőm szerint a 12-es vas is elég, 8-as kengyellel, és 6-os háló. Hasznosnak tartom a statikusok munkáját, de nem foglalkoznak azzal hogy nem feneketlen az ember zsebe. Érdekelne a véleménye.
Köszönöm!
Elnézést! Nem vasgerenda, hanem vasbeton gerenda, a felszíni összekötő.
Kedves Attila!
Az esetek nagy részében elég szokott lenni a 12-es vas. A kengyelnek a 8-as is túlzó, bár kényelmesebb vele dolgozni, mert nem nyeklik-nyaklik. A hálóból én a 10-es vagy 15 cm -es kockaméretre esküszöm, ilyenkor lehet kisebb a z átmérő. Minderre maximálisan figyelembe kell venni, hogy amit a tervező kiírt, az általában szent, ő viszi a balhét…
Üdv.: Levi
Kedves Szerző!
Engem csupán annyi érdekelne, hogy a sávalapokban mekkora pontosság megengedett függőlegesen. Úgy értem a legmagasabb és legmélyebb pont között megkötött, több hetes állapotban milyen különbségek normálisak. Gondolom a sávalapot még kevesen szintezik ki lézerrel, hiszen a tömörödés miatt úgyis keletkeznek mélyebb részek. A sávalapra a szokásos módon két sor zsalukő kerül majd, amit már termeszetesen az ágyazattal szintezni kell. Ezt értem. Előre is köszönöm.
Kedves Olvasóm!
Én már a sávalap tetejét is lézerrel szoktam ellenőrizni… Én ide 2-3 cm pontosságot szoktam engedélyezni. A sávalapot készítéskor tűvibrátorral tömöríteni kell, innentől már süllyedések nem alakulhatnak ki! A bedolgozott friss betont érdemes 2 m-es lehúzóléccel elhúzni és lézerrel ellenőrizni (2-3 cm pontosság elfér). Így a következő szint (lábazat) pontosabban készülhet. A zsalukő ágyazata vékonyabb lehet, szebb lesz a zsalukő lábazatod.
Üdv.: Levi
Jo napot,
Csaladi hazat epitunk.
Az alap ugy van tervezve, hogy 50×50 cm (szelesseg x magassag) savalap c12/15 betonbol. Erre jon ra a 30cm szeles vasbeton labazat c16/20 betonbol. Erre jon a koszoru illetve fodemlemez. Ennyi az alap.
A telek enyhen lejtos, a haz 18m hosszusaga menten 40cm szintkulonbseg van, a haz 8m szelessege menten pedig kozel 20cm. A talaj kaveszinu agyag (homokszemcsekkel)
1. Az alaparok kiasasa soran a feneksikjat nem alakitottak vizszintesre hanem minden iranyba nagyjabol parhuzamos a terulet termeszetes esesi vonalaval.
Ezutan beleontottek a c12/15 betont.
2. Ennek a c12/15 betonnak a teteje se lett vizszintes, foleg a haz hosszusaga menten a 18m alatt esik kb. 14cm-t.
Most kovetkezik a labazat zsaluzasa vasazasa es betonozas.
(A kivitelezo azt allitja, hogy a labazat teteje vizszintes lesz s akkor azzal megoldodik minden…)
Kerdes a fent emlitett ket pontban a vizszintesseg hianya tud-e problemat okozni es ha igen mekkorat ?
Koszonom,
Kedves Pál!
A helyzet nem ideális, de nem is tragikus. Az alapozás alsó síkját lépcsőztetve kell kialakítani, a lépcsők között vízszintes szakaszokkal. Ez azért van így, hogy ne alakulhassanak ki vízszintes ébredő erők. Az alapnak az a a legjobb, ha csak függőleges erők terhelik. Itt a probléma nagysága függ az esés szögétől.
A sávalapban a 14 cm nem sok, bár én lézerrel 1-2 cm pontosságot követelek meg. A sávalapból ha állnak ki függőleges tüskék, akkor azok összefogják a két betonréteget (sávalap-lábazat). Ha nincsenek, akkor be kell tüskézni!
Én lassan új kivitelező felé kacsintanék, mert innentől jönnek a pontos munkák…ű
Üdv.: Levi
Koszonom valaszat,
1. az alaparok alja: ha 18 meteren esik a talaj 40-45 cm-et, akkor az eses kb. 2.5%, az kb. 1.6 fokot jelent.
2. a savalap tetejen: ha 18 meteren esik kb 14 cm-et, akkor az eses kb. 0.8%, az kb. 0.5 fok.
Ezek az esesi szogek konkretabban.
Akkor ezek tukreban mekkora a problema?
Kedves István!
Ezek a hibák nem életveszélyes hibák, de attól még nem így kellett volna csinálni. Érdemes jól ledokumentálni, az e-naplóba beírni egy bejegyzést erről, hogy a tervektől eltérően így készült az alapozás. Ha később mégis csúszás alakulna ki, akkor van bizonyító erejű írás. Ha nagyon utána akarsz nézni a dolognak, akkor a terveződdel konzultálj, ő tervezte az alapozást, ő tudja, hogy belefér-e ilyen hiba.
Üdv.: Levi
Koszonom
Kedves Író!
Kerítést tervezek építeni, természetesen sávalapra. Lehet vasalt zsalukőből építeni az alap földben lévő részét (vízóraaknám teljes egészében ilyen), vagy kell egy vasalt beton sáv az aljára, és csak arra jöhet a zsalukő akár a terepszint alatt is, vagy a vasalt sávalapnak mindenképpen a terepszint fölé kell érnie, és csak lábazatban használható zsalukő?
Üdv,
Marci
Kedves Marci!
A terepszint alá ne használj zsalukövet, oda öntött (monolit) beton való. Minimálisan lemehetsz a zsalukövekkel a terepszint alá, de a vízszigeteléseket jól csináld meg, nehogy ázás és felfagyás alakuljon ki!
Üdv.: Levi
Kedves Levi!
Támfal építésére adtam a fejem, a kérdésem a következő lenne. A sávalap alá mehet közvetlenül a gv35-ös bitumenes vízszigetelő lemez és úgy egyben végigfuttatva a lemez a zsalukő és föld között, vagy kerüljön a sávalap alá sóder, majd beton arra a lemez és úgy a zsalukő (mintha kerítést építenék csak természetesen végig futtatva a föld és zsalukő között az alapot kihagyva)?
Másik kérdésem, 12m hosszan lesz a támfal kb. másfél méter magasan. az alapba 4 szál 12-es vas kerül 20cm-ként 8-as vassal kengyelezve. függőlegesen 10-es vassal lesz a zsalukő megerősítve, vízszintesen 2 szál 8-as vassal soronként. Tennél középre megerősítő oszlopokat, vagy hogyan tudnám megerősíteni ennél jobban? ( a vasalat már meg lett véve)
Köszönöm válaszod!
Kedves Áron!
Huhh! Ezt remélem, hogy nem tervező írta le neked! Szóval:
– sávalap alá nem mehet sóder
– a sávalap alá nem érdemes vízszigetelőt tenni, mert rámegy a gatyád is, és nem fog működni
Inkább ezt ajánlom: megcsinálod a föld színéig a 80 cm mélységű sávalapot, csak betonacél és beton kerüljön bele. Erre jöhet a vízszigetelés, és erre a zsalukövek. A vízszigetelést átszúrják majd a felálló vasak.
Oszlopokat tennék, sőt! Ilyenkor vagy merőleges irányú megerősítések, vagy L alakú sávalap szükséges. Az L alakú sávalap egyik szárára csüccsen rá a föld.
Üdv.: Levi
Üdv.!
Koszorú vasalásnál a 12-es átmérőjű hosszanti szál kiváltható kettő darab 8-as átmérőjű szállal? 8-as a kengyelezés és négy darab hosszanti szál van előírva. Ahogy olvasgattam a cikkeit, egyikben találtam egy olyan szösszenetet, hogy egy vastagabb szál helyett jobb akár több vékonyabb, a nagyobb felületen való érintkezés miatt. Egy 6×4 méteres szoba koszorujaba mennének, ami mindkét oldalról épülettel van közre fogva. A 12-es betonacél elfogyott, maradt ki viszont 8-as bőven. Ha járható út ezeket használnám fel. Előre is köszönöm válaszod!
Kedves Péter!
Bátran kiválthatod, a súly is stimmel.
Üdv.: Levi
Üdvözlöm Levi ! Egy könnyű szerkezetes mellék épületet szeretnénk építeni.9 méter hosszú, és 5 méter széles .Elképzelésünk szerint ezt a négyzetméter mennyiséget öntenénk be mixer betonnal 25 cm -es vastagon ,alap nélkül !,,???
körben kengyeles 20x 20-as betonvas koszorút raknánk,az Ön által leírt L alakú összekötéssel .közbe pedig beton vas hálót két rétegben .A koszorú vas szerkezetet összekössük-e a hálós szerkezettel ?.Egy csápos autó emelőt is szeretnénk majd rá építeni erre a betonra . Milyen vastag beton acélt használjunk ,úgy a kengyelnél ,és milyen vastagot a hálónál ? Köszönöm előre is a válaszát
Kedves István!
Ezt leginkább terveztetni kéne, nem csak úgy menni előre. Statikust ajánlok erre a célra.
Üdv.: Levi
Kedves Levi!
Családi ház építése előtt állok, olyan kérdésem lenne, hogy a sávalapba mindenféleképpen kell vasszerelés tenni vagy elegendő a sávalap tetejére kerülő zsalukő tetejére a 12-es szálvasak + a szerelő betonba a 8-as betonvasháló?
A talaj agyagos, a ház L alakú, a födémje fa lenne betoncseréppel.
Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Kedves Liza!
Az esetek 99%-ában kell vasalat a betonba. A legjobb, ha a tervező által megálmodott verziót követitek. Ebben ott lesz valahol a vas is… Lehet, hogy nem alul, de valamilyen talpgerenda formájában ott rejtőzik valahol az erősítő vasszerelés.
Üdv.: Levi
Kedves Levi!
Gratulálok az oldaladhoz, sok hasznos információt tartalmaz, biztosan sok munkád van benne!
Nekem az alapozással kapcsolatban lenne kérdésem: 60m2 családi háznál a sávalap elkészült fölé 3 sor zsalukő kerül majd, ez fel lesz töltve és le lesz tömörítve földdel 15 cm-re a zsalukő tetejétől. Innen kaviccsal kellene feltölteni, és erre jönne majd a szerelőbeton. Valaki azt javasolta, hogy a kavics helyett inkább tegyünk lépésálló XPS hőszigetelést, és erre kerülne a szerelőbeton. Szerinted ennek mennyire van létjogosultsága, ha az anyagi szempontokat nem vesszük figyelembe? Én attól félek, hogy az XPS nem fogja bírni a súlyt (pl. közfalak) és megsüllyed az egész, de a másik fél nagyon köti az ebet a karóhoz.
Válaszodat előre is köszönöm, és további sok sikert kívánok!
Kedves Nikoletta!
Én nem erőltetném a dolgot! Sokkal drágább végeredményt kapsz, és semmi értelme a dolognak. Grátiszba meggyengíted a feltöltésedet. Lemezalapozásnál szokták ezt a módszert elkövetni (méretezve az XPS erősségét is). A tanácsadód keveri az alapozási módok hőszigetelései módjait. Röviden-tömören: sávalapot nem a szerelőbeton alatt hőszigetelünk, hanem fölötte.
Üdv.: Levi
Kedves Levi!
Köszönöm a cikkét, nagyon hasznos!
Az lenne a kérdésem, hogy a sávalapból felálló tüskéket, amikre majd a lábazati zsalukövek jönnek mikor kell betenni az alapba? Hozzá kell drótozni a sávalap acélszerkezetéhez? Illetve honnan lehet tudni, hogy milyen távolságra/sűrűn kell rakni egymástól?
Köszönöm,
András
Kedves András!
Ha a statikai terven szerepel, akkor terv szerint kell berakni őket. Ha nem szerepelnek a terven, akkor a sávalap képlékeny betonjába szoktuk elsimítás után beszúrni őket úgy, hogy 40 cm-t benne legyenek a betonban. Én 25 cm-enként szoktam lerakni őket. Így egy zsalukőbe 2 db fog belemenni. Ehhez köthető a zsalukőben futó függőleges vas.
Üdv.: Levi
Üdv,
Nekem is sávalappal kapcsolatban lenne kérdésem.Kerítés építés lenne nálunk….a kivitelező szerint elég az alap a száll vas vasalás is,nincs szükség kengyelezésre.
Ez igaz lehet?
Kedves Imre!
Hááát, nem. A szálvasakat a kengyelezés tartja a helyén. Ha jól sejtem, akkor nincs vashajlítójuk, vagy idejük a kengyelezésre. Nem kell túl sűrűn kengyelezni, de elhagyni sem szabad…
Üdv.: Levi
Üdv sávalap beton igényét milyen számítással tudom kiszámolni? 14m hosszú 85 cm mély 52cm széles
Válaszát előre is köszönöm.
Kedves József!
Össze kell szorozni a méreteket: 14 m x 0,85 m x 0,52 m x 1,1 = 6,81 m3
Jó betonozást!
Üdv.: Levi
Üdvözletem!
5 méter shosszú, 30 széles, 80cm mély sávalapot készítenék zsaluköves kerítésnek.
Magam keverném a betont. Kérdésem az lenne, hogy lehet több lépcsőben készíteni?
Mondjuk első nap csak félig töltöm meg a kiásott árkot, másnap rátöltök?
Tudom, hogy nem köt így össze a beton, nem lesz homogén, de „csak megáll rakta a kerítés hosszútávon”? Előre is köszi a választ
Kedves Józsi néne!
Lehet rétegesen betonozni, nem lesz baj belőle. Annyi a lényeg, hogy a rétegek között ne legyen sár, kavics, semmi.
Üdv.: Levi
Üdvözlöm!
Sávalapot és a szerelőbetont szabad egyszerre készíteni?
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Sándor!
Nem igazán lehet megoldani. Lehetne, de általában szükség van egy lábazatra is, ami rendesen bekavar. A szerelőbeton alatti sóder tömörítésekor is beszakad a sávalap oldala.
Szóval lehetne, de nem lehet.
Üdv.: Levi
Szia Levi!
Családiház belső sávalapba elég csak egy sor vasalat középen vagy kettesével kell ott is rakni mint a külsőt? Belül nincsen nyíró erő csak felső terhelés, vagy hülyeséget kérdeztem? 🙂
U.i.: Statikán duplán van csak spórolnék a vassal.
Köszönöm!
Az kimaradt, hogy a tüskézésről van szó a sávalapból a zsalukő függőleges összefogásához.
Kedves Rajmund!
A belső sávalapokba is kettesével kell rakni a vasalatot. A vasak mindig a széleken dolgoznak, mivel ott vannak a legnagyobb húzóerők. A beton közepe felé fokozatosan csökken a húzóerő, így oda nincs értelme vasat tenni. A tervet kövesd, jól rajzolta a tervező.
Üdv.: Levi
Kedves Levi!
Nagyon jó, hogy létrehoztad ezt az oldalt! Köszönöm!
Meglévő Bicskei dűlőben lévő családi házunkat szeretnénk bővíteni és a sok ,,kőműves” miatt nehéz megfelelő szakembert találni, megbízni! Te nem vállalsz véletlenül vagy direkt alapozást, falazást?! 😁😊 Köszönöm és sok sikert az élet minden területére! Hajni
Kedves Hajnalka!
Cuki vagy, de nem.
Üdv.: Levi
Kedves Levi!
Mi a lényege a 80-110cm fagyhatarnak? ( Szetfagy a beton ha nincs ilyen mélyen? ) Tudom, hogy ilyen mélyre szokták letenni az alapot, de mi a helyzet a vasalt talpgerenda esetén? Ott miért elégséges a 60cm vas nélkül öntött alap? Köszi előre is.
Üdv Géza
Kedves Levi!
Gratulálok, nagyon hasznos leírásokat adsz.
Két kérdésem lenne zsalukővel kapcsolatban. Egy meglévő melléképület felhasználásával bővítést szeretnék kb 30 nm, amelyhez 2-2 m sarokfalat kell kialakítani, amelyen korcolt lemeztető lesz (nem nagy súly). A fal 2,5 m magas lesz.
1. Az alapot lehet 3 v 4 sor vasbetonokkal megerősített 30-as zsalukőből építeni hogy gyorsabb legyen a betonozás, hogy ne kelljen zsaluzni?
2. Hasonló elven a betonkoszorút lehet zsalukőből építeni?
Üdv.
Gábor
Kedves Gábor!
Az alapot nem szoktuk zsaluzni, általában a föld ezt megoldja. Ha lábazatra gondolsz, akkor általában jó szokott lenni a zsakukő.
Koszorút zsalukőből nem csinálunk…
Üdv.: Levi
Szia Levente!
Elnezest a tegezesert, ha megsertodtel ne valaszolj. 🙂
A csaladi hazunk hatso felere nez(ett) egy ablak a konyhabol. Ezt kicsereltuk egy teraszajtora, de a teraszt 2 eve hiaba varjuk, nem nott ki a foldbol (50 cm magasan, labazat magassagban vartuk). Kerdesem az volna, hogy savalap keszitesekor eleg-e kb. 80 cm mely, 30 cm szeles vasalt beton savalap, amennyiben kesobb a teraszt konnyuszerkezetes megoldassal szeretnenk teli kertnek beepiteni?
A 2. kerdesem, hogy savalapot csak a terasz kulso oldalaira kell megalmodni, vagy a meglevo fal melle/tovebe is? Vagyis a meglevo alap melle kell még egy savalap a terasz belso felere is?
Kedves Ádám!
Locsoljátok, hátha kinő, mint a gomba! 🙂
Komolyra fordítva a szót:
A mélység teljesen ok, a szélesség inkább 40 cm legyen, és vasaljátok.
A belső oldalra akkor nem kell sávalap, ha az új alapozást és lemezt össze tudjátok kötni (vasalni) a ház alapjaival. Mivel télikert készül, ez általában megoldható.
Üdv.: Levi
Kedves Levente!
A kérdésem a következő lenne:
Melléképületet tervezek. 20mX3m alapterületű. Igazából tároló helyiségek. 80 cm mély sávalapot tervezek, de őszintén megmondva az iszonyat vasárak miatt nem tervezném bevasalni. A falak 2m magasak lesznek egy egyszerű félnyerg tetővel. Véleményed szerint mindenképpen vasalni kellene? Természetesen az aljzatba már menne vasalat. Válaszodat előre is nagyon köszönöm!
Szia Tamás!
Én mindenféleképpen vasalnék. Drágább lesz a javítás, mint amennyit spórolsz a vasaid árán. Használj vékonyabb vasakat, és így valamennyit spórolhatsz…
Üdv: Levi
Kedves Levente,
Szeretnék segítséget kérni, házam bővítését tervezem és a sávalap vasalásával vagyok kicsit bajban.
6,8m*6,9m a bővítés. Ugye az acélszálak 6 v 12 méter hosszúak.A 6 méteres rövid a 12 méteresből pedig megint csak rövid darab maradna.
Hogyan lehetne ezt gazdaságosan megoldani?
Toldani a sarkokhoz célszerű?
köszönöm a segítséget!
Kedves Feri!
A 12 m-es szálból általában kevesebb hulladék szokott keletkezni. Érdemes átgondolni, hogy hova lehet elsütni a lehulló darabokat: tüskének, saroktoldásnak, L alakú vasaknak, stb…
Üdv.: Levi
Kedves Levi!
Nagyon hasznosak az írásai és örömmel olvasom.
Véleményére lennének kíváncsi. Adott egy tetőteres ytong falazatú ház. A statikus 60*60 cm sávalapot tervezett vasalás nélkül erre jön 4 sor 40 cm es zsalukő amiből 1 sor lesz felszín felett. A minden sor zsalukőbe 2 szál 12mm betonvas lenne és 12mm es függőlegesen is. Ez így jó? Nem láttam még ilyet. Nem lenne jobb 50*50 cm-es 8mm kengyelbe 6 szál 12mm betonvas a 60*60 as alapba és a zsalukőbe mondjuk 6mm vagy 8mm vasalást rakni?
Üdvözlettel Tibor
Kedves Tibor!
Tényleg elég furcsa megoldást sikerült kiötlenie a tervezőnek: vízszintesen max 10-es vasakat szoktunk a zsalukövekbe rakni, a függőleges vasak 12-es átmérője rendben van. Elviekben a zsalukő lábazat funkcionálhat teherelosztó gerendaként, de erre még tervezésben nem láttam élesben példát. Az ön megoldása 100%, hogy jobb, de munkaigényesebb is. Az ön megoldása tökéletesen megdolgoztatja a vasakat: alul a húzott övben is , és felül a nyomott övben is van vas.
Bármelyik utat is választja, a statikussal le kell okéztatni, és rajzoltatni hiszen ő viszi a balhét, ha mégsem stimmel valami!
Üdv.: Levi
Kedves Levi!
Az oldalon levő infók nagyon jók!
Gratula és Köszönet!
Egy rövid kérdés:
Egy kétszintes (fölszint, emelet) ikerház, 300m2 alapterület, sávalapjára C25/30-XC2-32-F1 beton van mérnök által tervezve. A cikkben a szemcseméretről nem sok szó esett. A beton gyártók listáiban a 32-es méret nem nagyon szerepel. Bár a mérnököt kellene kérdeznem, de szerinted ez a szemcseméret jó lehet? Az aljzatra, födémekre már16-os méret van kiválasztva.
Üdv,
Péter
Kedves Péter!
A nagy szemcsék erősítik betont. Amellett, hogy erősíti a betont, olcsóbb is lesz, mert kevesebb cementre van szükség az üzemben a keveréskor (kisebb a fajlagos felülete a kavicsoknak, így kevesebb cementre van szükség). A betonüzemek 32-es szemcseszerkezet helyett manapság a 24-eset szokták alkalmazni, ami általában tökéletesen jó szokott lenni az alapokba. Az aljzatra és födémre azért írt ki 16-os szemcsét a tervező, mert azzal könnyebb dolgozni (simítani, elhúzni), szebb felületet ad…
Üdv.: Levi
Kedves Levi!
Régi téglaalapú ház mellé szeretnék 3,5X2,5 méteres előteret építeni. 6 db 1m mély 25 centis cölöpalap tetejéje 30×30-as sávalapot tervezek. Elegendő lehet? Milyen vasat tegyek bele, és hogyan találkozzanak a cölöp és a sáv pontjai?
Köszönettel.
Szabolcs.
Kedves Szabolcs!
Ennyi infóból lehetetlen véleményt adni. Szerintem a statikus legyen az, aki ezt meghatározza, ne te…
Üdv.: Levi
Üdv Levi!
Én vagyok a statikus, a cölöpfúró és a kőműves is egyben. Megy rá egy 250 centi magas 30-as kistégla fal. 6-os kenygyellel(10×10-esre hajtott), 4 db 8-as vas megy bele 130-as oszlopokba. Az oszlopok tetején kilógó vasakat hozáhajom,kötöm a 30×30-as sávalap vízszintes vasaihoz. Azok 20×20-as kengyelben 20-es hosszanti vasak lesznek. Csak nem szakad szét.👌
Üdvözlöm,
Segítségét szeretném kérni!
Adott egy 8m × 8m -es alap. A sávalap vasalása 10-es betonacélból van a kengyel négy sarkánál, +1 szál középen. A kengyelek 8-os anyagból készültek 250×250mm -es négyzetek. Az a problémám, hogy a vasaláshoz nem tettek sarokmerevítő vasakat csak összetolták őket. Az alap min.80cm mély és 50cm széles. A tetején egy sor zsalukő van kiöntve. Erre kerül a vasalt lemez, ami 13-15cm -es lesz. Ytongból készült épület kerül rá, E gerendás kefnis födémmel. A tetején terasz lesz. Az lenne a kérdésem, hogy a vasalás megfelelő-e illetve nem lesz-e probléma abból, hogy nem történt sarok összekötés (csak egymásba csúsztatták a vasalatot és összekötötték), ha baj, mit tehetek? Még csak az alapozás van meg, még az alapra ültetett vasalt lemez nincs meg. Köszönöm válaszát.
Kedves Zoltán!
A sarkokhoz és T elágazásokhoz kötelező az L vas, mivel ott a legnagyobb az igénybevétele az alaptestnek! Érdemes elővenni a betonacél szerelőket, mert ezt általában a laikusok is tudni szokták!!! Hogy miként menthető a helyzet? Én az összes sarokhoz és elágazáshoz plusz betonacél erősítést helyeznék el a vasalt lemezbe (alsó+ felső vas erősítés). Hogy jó lesz-e? Nem tudom, de csak javítani tud a helyzeten…
Üdv.: Levi
Nagyon szépen köszönöm.
Kedves Levi,
Igen, már elővettem a vasszerelőket és kész megoldani a problémát, de csak a probléma „már el van vetve” 🙂 Én is erre gondoltam, mint amit leírtál.
Még pluszban gondoltam arra, hogy a sarkoknál, pl. a T csomópontnál lefúrok sarokirányba, a T három irányából, min. 24-es fúróval és beleteszek 20-as betonacélt, beragasztom kétkomponensű szerkezeti vegyi ragasztóval, és a vasak teteje pedig úgyis a vasalt lemezbe kerül. Meg persze az általad említett sarok merevítéseket alulra is és felülre is beleteszem, amit hozzákötök a vashálóhoz. Mert a fal vonalában mindenképpen dupla vashálóval számolunk. Ez így csak jobb lesz egy fokkal. Köszönöm szépen
üdv , felújításról lenne szó, először pontalapot kellene öntenünk oszlopoknak , aztán a két oszlop közé pedig sávalapot, a kérdésem az lenne hogy milyen módon tudom összekötni vasalat szempontjából a pontalapot a sávalappal utólag,? válaszod köszönöm előre is
Kedves Zsolt!
Ennek két útja is van:
1. Utólagos tüskézéssel (ragasztott vagy befeszített)
2. A pontalapokba be kell előre tenni a vasakat, de felállítva. Amikor készül a sávalap, belehajtjuk a felállított vasakat.
Üdv.: Levi