Előszó

Az alapozás egy baromi drága műfajnak tűnik, minek is kell ez egyáltalán Nekem? Kérdi az olyan ember, aki még nem látott építést. Nos, a feladata egyszerű, és nagyszerű: a falazatot tartja, ami elég fontos a komfort szempontjából Már az állékony falazat. Minél jobban csináljuk meg az alapjainkat, annál kevesebb lesz a repedés a falainkon. Lehetne ganéjra is falazni, de úgy süllyedne, mint a magyar futball színvonala.

Miért pont sávalap?

Az alapozás rendkívül egyszerű, ha a helyén kezeljük a dolgokat: ideális esetben nem az alapozás határozza meg az épülő épületet, hanem fordítva. Családi házat szeretnénk építeni, aminek falai vannak. A falak viszik függőlegesen lefele a tető terheit, és szépen átadják az alaptesteknek. Mivel a falak folyamatos, vonalszerű megoszló terhelést adnak, nem pontszerűt, az alátámasztásuk is vonalszerű kell legyen. Ez a vonalszerű alátámasztás lesz a gyönyörűséges sávalapunk. Ha csak pontszerű terhelést adna, akkor pontalap kéne alá. Ez az ideális eset. Ha pl. mocsárba építkezünk, akkor bizony a tervező el fog térni a megszokott sávalap-falazat kombinációtól.

Egy egyszerű alaprajzot választottam

Hogy néz ki egy sávalap?

Az ideális sávalap a tartó- és válaszfalaink alatt fut végig, vonalszerűen. Az általános szélesség kb. 60 cm, a mélysége minimum 80 cm. A 80 cm a fagyhatár. Általában inkább túltervezzük a mélységet, így 100 cm mélyre szoktunk leásni. Ezt a hosszú gödröt betonnal töltjük meg, és erre a betonra épülnek a falak. A betonunk csak nyomóterhelés felvételére alkalmas, de fellépnek húzóerők is. Ezeket a húzóerőket betonvasak beépítésével tudjuk kiegyenlíteni. A betonvasak beépítése drága és macerás feladat, vannak szabályai, amikkel sajnos kevés építő van tisztában. Nagyon figyeljünk a vasalás beépítésekor, mert elég pár hibát véteni, és a beépített acélok nem fogják elvégezni a feladatukat.

Vasalás szabályai

  1. Egy kiló vas ára bruttó 250 Ft körül mozog, átmérőtől függően. Minél vastagabb vasakkal dolgozunk, annál olcsóbb a kg-ra levetített ár.
  2. A betonvasak átmérő alapján vannak osztályozva. Pl.: egy 10 mm átmérőjű betonvasat 10-es vasnak becézünk.
  3. Járatos méretek: 4-es, 6-os, 8-as, 10-es, 12-es, 16-os, 20-as, 25-ös, 32-es.
  4. Családi ház építésekor a 8-as, 10-es, 12-es, 16-os, 20-as vasakat használjuk.
  5. A rozsdás betonvasak pont olyan jók, mint a nem rozsdásak.
  6. A vasainkat betonhajlítóval (létezik kézi és gépi is) hajlítjuk, flexel (kicsi, nagy) vágjuk.
  7. A sávalapban a meghajlított vasakat dróttal kötözzük össze, ha hegesztjük, akkor gyengül az anyaga, kisebb terhelést fog kibírni. Ne engedjük a melósoknak, hogy hegesztgessenek. Nekik sokkal könnyebb és gyorsabb, amikor meg süllyed az alaptest, akkor már messze járnak.
  8. A betonvasat 6 és 12 méteres hosszban tudjuk megvenni. Levágni könnyű belőle, toldani nehezebb: átmérőtől függően átfedéssel és összedrótozással egymás mellé soroljuk. Az átfedési hossz a vas átmérője szorozva 32. Pl. egy 16-os vas tolásakor 1,6 cm x 32= 52 cm hosszban kell egymás mellett feküdjön a két szál vas. Semmiféleképpen nem hegesztjük össze őket!!!
  9. A vasalat folytonos kell legyen, különösen a sarkokra odafigyelve. Ott L alakban meg kell hajtani a szálakat. A sarkokon a legnagyobb a terhelés, ott kell a legjobban figyelni! Az L alak mindkét irányába folytonos legyen a vasalat!
  10. T alakú találkozás esetén ugyancsak L alakú vasakkal kell megoldani a találkozást!
  11. Egy sávalapban 4-8 szál 12-es vasat érdemes futtatni a sávalapok teljes hosszán!
  12. Semmiféleképpen nem maradhat bepergett föld, agyag, sörösdoboz, kismacska, se semmi a vasalat alatt, között! Ahol ilyen cuccost hagyunk benn a betonozás idejére, ott jó eséllyel nem fog működni az alaptestünk!

A betonozás

A betonozással el is készül a sávalapunk, tulajdonképpen ezzel koronázzuk meg az eddig befektetett munkánkat. Mielőtt hívjuk a mixereket, lássuk, hogy hogyan is állunk: ki van áskálva a munkagödrünk, a laza cuccok mind kiszedve, a vasalat bepattintva, az visszapergett laza cuccok újra kiguberálva.

No akkor hajrá, betonozzunk! Az első feladatunk az, hogy megállapítsuk a betonozás módját: mixerrel, vagy stetterrel bentonoozunk-e!?

Mixeres betonozás:

A mixeres betonozzás olcsóbb, viszont batár nagy hely kell hozzá. Minden irányból hozzá kell férjen a mixeres kocsi, aminek csak a hátuljából, kb. 3-4 m hosszú toldóval tudjuk kiplöttyinteni a matériát. Kétféle mixert különböztetünk meg. A kicsi 6 m3 betont hoz ki maximum, a nagyobbak 10 m3-esek. A kis mixerek fürgék, fordulékonyak, jobb a terepező képességük. A nagyok pont az ellenkező tulajdonsággal bírnak. Evidens, hogy akkor mindig kicsi kocsikat rendeljünk, hiszen árban nem drágábbak. Abba érdemes azonban belegondolni, hogy amíg várunk a 4 m3 betonokra, az embereink díját is fizetni kell. Az építőiparban az idő sajnos pénz.

A beton kiszállított ára két tényezőből áll: anyagdíj és fuvardíj. Az anyagdíj a beton minőségétől, a fuvardíj a kiszállítás távolságától. Télen szoktak még téli pótlékot követelni, és ha nincs teli a mixer betonnal, akkor plusz fuvardíjat kérnek. Ha túl sokáig tart a betonozás, akkor az elhúzódó idő miatt plusz pénzt számolnak. Általában egy órát ingyenesen dolgozik nekünk a mixeres, azután perkálni kell. Ezeket az árakat mindig alkudozzuk le a kinézett betonüzemtől. Érdemes előadni, hogy ennyi, meg annyi betont fogunk még rendelni, így nagyobb az esély az alkura. Az üzemek árait érdemes megversenyeztetni, általában ha 3 árajánlatunk van, akkor már nem nagyon lövünk mellé a számokkal. A sorrend: 3 árajánlat, utána alkudozás.

Stetteres betonozás:

Hoppá, hoppá! Itt már kezdünk mélyen az építőipar kénköves bugyraiba merülni. Drága, spéci, ha a csajod meglátja, akkor 1 hétig pörög rajta a bugyi!!! Magyarázom: 2 db bazi teherautó egymásnak háttal összeparkol, az egyik egy hatalmas forgóputtonyból áttölt egy rahedli betont a másikba, onnan a másik egy csőrendszeren keresztül 20, akár 35 m távolságra kipumpálja elementáris erővel. Mindezt nagy zajjal, füsttel, ordibálással kísérve kell elképzelni. Frankó mi?!

Kezdem az előnyeivel:

  • rendkívül gyors, akár 20-30 m3 betont ki tud fújni egy óra leforgása alatt (ez a mixeres kocsi idejének 3-4 szerese)
  • szinte bármilyen nehezen hozzáférhető helyen bevethető
  • pontosan lehet vele dolgozni, akár réteges terítést is lehetővé tesz
  • a mixerek nem tapossák szét a munkaterületet, annyi kárt tesz, hogy ahol letalpal, ott megnyomja a földet, betont, plusz valahol el kell mossa magát

Hátrányai:

  • pénz-pénz-pénz: drága… óránként 10-12.000 Ft-ba fáj, és a letalpalásra és az összepakolásra alapból kiszámláz 1-1 plusz órát a munkán felül. Ez azt jelenti, hogy 20.000 Ft-ot elkér úgy, hogy nem csinált effektív munkát
  • csak oda vezényeljük ki, ahol felső vezeték nem állja útját
  • eléggé balesetveszélyes
  • ha vannak zsaluk, akkor a hirtelen kipumpált beton akár megnyomhatja a zsaluzatot. Jól előkészített munkaterületet igényel
  • a munka végén 1/4 m3 beton benn marad a kocsiban, ezt csak maga alá tudja kiüríteni, ezt furikkal (talicska a nem borsodiak kedvéért) kell bevinni a munkaterületre
  • kell neki egy hatalmas parkolóhely, ahol elfér a mixerrel együtt, és a mixerek váltani is tudják majd egymást
  • ha lassan látják el betonnal, akkor a gatyánkat ráfizetjük arra, hogy várunk a betonra óránként 10.000 Ft-ért–> legalább 3 mixerrel meg kell támogatni

Akkor most melyik legyen???

Nehéz kérdés, én azt mondom, hogy ha könnyen megközelíthető a terület, akkor jobban megéri sima mixerrel becuppantani az anyagot. A stetteres megoldást azoknak ajánlom, akik tutira jól szervezik a mixeres utánpótlást, vagy olyan kényszerű helyzetbe kerültek, hogy mixerrel nem oldható meg a betonozás.

Beton, beton, beton

Mielőtt végigolvasnád ezt a fejezetet, hadd ajánljam egy cikkemet, ami részletesen bemutatja a betonozást: Beton érthetően

A végére hagytam az egyik legfontosabb döntést: milyen típusú betont válasszak az épülő sávalapomba? A betonokat a nyomószilárdságuk alapján osztályozzák. Ezek a furmányos építőmérnökök kitalálták, hogy egy jól bevált, mindenki által megszokott rendszer helyett bevezetik az úgynevezett EuroCode típusú jelölést, amit szerencsére senki sem ért. Így kialakult egy olyan katyvasz, amiben mindenki keveri a régi és az új jelöléseket. Még sokat segít a helyzeten az is, hogy nagyon hasonlít egymásra a két jelölés, így legalább össze is lehet keverni őket.

No elég is a károgásból, mondom az alapokat: a beton angolul concrete. Emiatt C betűvel jelöljük a betont (egy korábbi évezredben B jelölése volt, B, mint beton). A C betűt egy szám követi, ez a beton nyomószilárdsága: pl. C20/25 = C, mint beton 20/25= a 20 az a szabványos betonhenger nyomószilárdsága, 25 a szabványos betonkocka nyomószilárdsága. Ezek a számok minél nagyobbak, annál keményebb betont kapunk a végén. Cserébe drágább is maga az anyag. Sávalapba általában C12/15, vagy C16/20 körüli betonokat érdemes alkalmazni. A végére bekerül annak a jelölése, hogy mennyire legyen folyós a cucc. Adhatják földnedvesen (FN), kissé képlékenyen (KK) és képlékenyen (K).

Beton rendelése

Szóval a végén így rendeljünk a betonos komától: Józsikám beton kéne ide hozzám péntekre, 10 órára. Keverjetek mán’ 8 m3 C16/20 KK betont, de izibe. Sávalaphoz lesz, mixerrel küldjed, mehet bele a nagyméretű szemcse is, ha a cementet megint kisajnálod, akkor nem fizetem ki a két hónappal ezelőtti számlát, oszt mehetsz vissza lopni…

Beton bedolgozása

A frankón kiválasztott és megrendelt betont a bedolgozással még simán tönkre lehet tenni. A betonozás folyamata alatt sok levegőt juttatunk a beton anyagába. Ez nem igazán tesz jót a szilárdságnak, ezért tömöríteni szükséges. A tömörítés mehet kézi csömöszölős módszerrel (egy bottal baszogtatjuk a betont) és vibrációs módszerrel. A vibrációs a legajánlottabb. Ehhez bérelni kell egy tűvibrátort (nem a csajoknak való típust, hanem a 40 cm-es tűvel, külön tápegységgel) és függőlegesen 30-40 cm-es távval bedugni a betonba, várni 1-2 másodpercet és kihúzni. Ha zsaluink vannak, akkor különös figyelemmel vibrátorozzunk, mert egy pillanat alatt szétpattintja a tákolat-zsalukat. Ja igen: a betonba lehet mindenféle cuccokat pottyantani. Ez nem azt jelenti, hogy 8 napos hullákat rejtsünk el benne, hanem azt, hogy minden olyan cuccot belepakolhatunk, ami megközelíti a betonunk keménységét. Sziklát, keményebb betondarabokat, vaslomokat, meg ilyeneket. Fát, nikecellt, műanyagokat, üreges cuccokat, szerves hulladékokat kerüljük. Ez azt is jelenti, hogy ha föld, sár kerül a betonba (fog kerülni), akkor azt ki kell venni belőle. A betonba került úsztatott lomok között mindenféleképpen kerüljön betonréteg, egymással ne érintkezzenek. Régen a törvény engedte az ilyen úsztatásokat, manapság talán tilos. Ez semmiféleképpen ne vegye kedvünket az ilyen jellegű huncutságoktól, nyugodtan szegjünk törvényt, mert ez is a pénztárcánkra megy: lomot tüntetünk el, és betont nyerünk vele. Későbbi cikkeimben még taglalom, hogy hova lehet az építési szemeteinket úgy eltüntetni, hogy ne károsítsuk a környezetet, és pénzt is nyerjünk vele.

Összegzés

A sávalapunk egy földbe ásott betondarab, amiben vasszálak futnak kengyelekkel összekötve. Ezt a betondarabot meg lehet jól és rosszul csinálni. Ha jól akarjuk, akkor legyen meg a mélység, a betonminőség, a vasalat, jól legyen betömörítve, sík legyen a teteje, és ne legyenek túl részegek a dolgozók!!!

 

Sok sikert kívánok!

34 hozzászólás

  1. Kedves Író!
    Bár a cikk nem mai, de nagyon jó kis leírás.
    Egy dolog merült fel bennem a sávalap vasalásával kapcsolatban….
    Mindenhol azt olvasom, hogy a vasat az alap felső harmadába kell tenni.Miért nem teszünk bele 2 v 3 “sor” vasat?
    Csak az ára miatt vagy azért mert nem változtat érdemben az alap terhehetőségén?

    Köszönöm!
    Ákos

    1. Author

      Kedves Ági!

      A felső harmadba tett vasalat is jól működik, bár én úgy tanultam, hogy a betongerendák alsó, húzott övét érdemes vasalni. Ettől függetlenül a felső harmad is tökéletesen megteszi. Az ideális amúgy az lenne, hogy alul egy jó erős sor vasalat, és a tetejében egy másik sor. Középre nem igazán érdemes tenni, mert ott a nyomatéki ábra 0 környékén van:nyomott oldalról érünk át a húzott oldalra, így ott kicsi a terhelés, max. nyírásra dolgozik a vas. Árban úgy jössz ki jól, ha csak oda teszel vasat, ahol igénybe is van véve.

      Üdv.: Levi

  2. Tisztelt Író
    Sajnos csak most találtam rá erre a nagyszerű oldalra, amihez ezúton gratulálok, remek írások, remek stílusban, érthetően, nekem laikusnak is felfogható 🙂
    Mivel tavasszal magam is házbővítési projektbe fogok, szeretnék néhány kérdést feltenni, ha nem gond.
    Családi házunk (jó öreg kádárkocka) bővítését tervezem, egy 25 nm2-es lakrésszel, pincelejáróval.
    Az lenne a kérdésem, mivel ellentmondásos véleményeket olvasok a témában, hogy a készülő alapot és a ház falát érdemes e egybekötni a régi ház alapjával és falával?
    Van aki azt mondja, nem szabad, mivel az új épületrész süllyedni fog, van aki betonvassal az alapot egybeköti, a falakat a régit félig kivési és az újjal egybeköti, stb.
    Tiszteletteljes kérdésem az lenne, hogy Önnek mi a véleménye ebben a témában. kössem e egybe, vagy sem.
    Megtisztelő válaszát előre is köszönöm.
    Tisztelettel: Tamás Csaba

    1. Author

      Kedves Csaba!

      Én a mindenféleképpen összekötős fajta vagyok. Ha hagyjuk szabadon süllyedni az új részt, akkor egy örökké átrepedő találkozási pont lesz a jutalmunk. Az összekötéssel van esély ezt a repedést elkerülni. A siker nem garantált, de esély van rá.

      Üdv.: Levi

      1. Tisztelt Levente.
        Nagyon szépen köszönöm válaszát.
        Köszönettel:
        Tamás Csaba

  3. Kedves író!
    A sávalap betonozással kapcsolatban tisztelettel kikérném a véleményét.
    Mi maradnánk a hagyományos kis betonkeverős, sógor-koma-jóbarát önkéntesek csapata, nagymama töltötkáposztája és a jó hangulatról gondoskodó, önbizalmat növelő bunyós Pityu háttér zenei betonozási módszernél. 🙂
    Mi a véleménye, esetleg a tapasztalata, hogy a sávalapot két részből oldanánk meg? Mivel az alapot a földszintől kb fél méterrel magasabbra terveztük, ezért tervünk a következő: hogy egyik nap kiöntenénk a földszintig az alapot, másnap meg felraknánk a zsalukat és folytatnánk a kívánt magasságig a betonozázt.? Természetesen külön-külön beletennénk a vasalatot. A föld szinti réteg tetejébe tegyünk még plusz összekötő betonvasakat, vagy nincs rá szügség, vagy mindenfélekép egyszerre öntsük ki a sávalapot? Válaszát előre is megköszönnénk, üdvözlettel vajdaságból! 🙂

    1. Author

      Kedves Ervin!

      Ez így leírva tök jól hangzik, de sokkal drágábban fogsz a végén kijönni, mintha rendelnéd a betont. Ha unatkoztok, akkor mehet a buli, de ilyen megoldásokat akkor szoktak elkövetni, ha nem közelíthető meg a munkaterület. Amúgy a vasalások OK-k, a tüskék is jó ötlet. A betonokat nyugodtan szétválaszthatod, nem lesz semmi baja, mindenki így csinálja.
      A zsaluzás kicsit lassabb lesz egy napnál, de mivel helyben kavarjátok a betont, max. csúsztok egy picit. Azzal számoljatok, hogy 1 m3 beton súlya 2,4-2,5 tonna! Ha kell 35 m3, akkor az 72 tonna. Aki ezt belapátolja a keverőbe, az aznap nem fog r*cskázni 😀

      Sok sikert, és üdv Miskolcról: Levi

  4. Kedves Levente!
    Köszönöm az eddigi írásaid, hiánypótlóak, mind szakmai szempontból, mind a stílust tekintve. Sok borsodi van a médiában, ezzel a stílussal és tudással, sztendápolni is lehetne! 🙂
    Érdekelne a véleményed.
    Egy meglévő félkör teraszt szeretnék bővíteni úgy, hogy az egyik oldala szögletes legyen. Erre az egyik oldalról alkalmasnak gondolom a átlag 2 méterre lévő régi fészer alapját felhasználni, úgy, hogy összekötöm egy régi alapot a félkör terasszal. Az egyik oldal íves. Ezt betüskézve 30 centinként, innen onnan, a tálcabetont behálózni, 10cm C20/25 betontálcával készíteni a síkot. A sávalapot bevasaznám 4-es vasból kengyel, a bordás vas 8-as lenne. A sávalap a legszélesebb pont, 310cm.
    Az első gondom, hogy kb. 50-60 centire a föld alatt ott megy be a házba a gázvezeték. Ha csak a vezeték fölé készítem el a sávalapot, akkor a fagyhatár figyelmen kívül hagyása okozhat-e gondot a későbbiekben, illetve ha lemegyek a vezeték alá, figyelve arra, hogy 80cm legyen az alap mélysége, ez a vezetékben okozhat-e bármi problémát? Kihagyhatom-e a vezeték környezetét, így lenne a sávalap alján, egy 30×40 centiméteres ugrás.
    A másik. Nem tud bejönni a betonszállító. Milyen állagú betont rendeljek, ha kb. 20m-re úgy kell betalicskáznom a betont? A C20/25 alá nem mennék.
    Kétszer kell zsaluznom, az biztos, 30cm magas a régi terasz.
    Egyszer csinálok egy sávalapot 20 centis kiállással, és a régi alapban lévő 150×20 cm-es kihagyás (aminek szintén ott az alapja, csak ott ajtó volt), rész kiöntésével, a belső részt feltölteném a meglévő terasz burkolatával, felfagyott, kavics helyett, majd erre jönne a 10cm tálcabeton.
    Az egész betonfelület szigetelését. Üdvözlettel GY-M-S Megyéből.

    1. Nem fejeztem be.
      “Az egész betonfelület szigetelését” helyett.
      Az egész betonfelületet szigetelni tervezem, valamilyen MAPEI termékkel, van arra valami javaslatod?
      Na befejeztem. 😀
      Köszi!

    2. Author

      Kedves József!

      A 4-es vasak kengyelnek túl vékonykák lesznek. Nem a teherbírással van a gond, hanem inkább a beépítéssel. Nagyon nyeklik-nyaklik majd az egész gerenda. A gázvezetékre húzz egy védőcsövet, és bátran vezesd keresztül az alapon. Így eléred a fagyhatárt, ami nagyon javasolt…
      Beton: földnedvest hozass, az lapátolható, és amikor kiöntik, nem folyik el, mint a hígf*s. A C20/25 teljesen jó. A beépítéskor meg dobj hozzá kegy kevés vizet, hogy bedolgozható legyen.
      Szigetelés: a Mapeinek van egy feszültségmentesítő lemeze, MapeGuard a neve. Ez vízszigetel is, és jó drága. Ezzel a mozgásokból adódó (lesz) repedések egy részét is áthidalod.

      Üdv.: Levi

  5. Udvozollek!
    Nagyon informativ oldalt allitottal ossze, gratula !
    Hamarosan toldani akarok a meglevo hazamhoz egy 20-25nm konyhat terasszal. A haz savalap melysege nem melyebb 50 centinel, mert mar 30 centi melysegben csak oriasi kovek, kavics es fold van. Kerdesem az, hogy muszaj lesz 80cm melysegre mennem az uj toldassal? Es csinalhatok olyant, hogy az arokban csinalok egy 25-30 cm mely savalapot, amibe vasbetont teszek es errol a szintrol zsalukovel jovok fel a megfelelo szintig? Tehat, hogy a zsalukovet be lehet tenni a fold ala?
    Koszonom szepen,
    Endre.

    1. Author

      Kedves Endre!

      Rakhatsz zsalukövet föld alá, nem lesz baja. Ha már alapozol, szerintem legalább egy statikus véleményét kérd ki. Az alapozási mélységnél a 80 cm a fagyhatár, nem érdemes e fölé menni. Általában 2 szabály van: követni kell a meglévő alapozási síkot, és minimum 80 cm alá kell menni.

      Ü
      Üdv.: Levi

  6. Kedves Levente!

    Nekem betonvas mérettel van egy kis kételyem. Szintén hozzáépítés lesz kockaházhoz. 6x10m.-es terület.
    A hosszanti szakaszon, a meglévő házalap mellett lesz felszíni vasgerenda, és keresztbe is lesz 2db, ami összeköti az sávalapot. Az új alap hozzá lesz vasalva a régihez. A sávalapba ön szerint nem túlzó a 14-es méret, 8-kengyellel?
    Továbbá a másik a 8-as acélháló 2 rétegben a szerelő betonba.
    A kivitelezőm szerint a 12-es vas is elég, 8-as kengyellel, és 6-os háló. Hasznosnak tartom a statikusok munkáját, de nem foglalkoznak azzal hogy nem feneketlen az ember zsebe. Érdekelne a véleménye.
    Köszönöm!

    1. Elnézést! Nem vasgerenda, hanem vasbeton gerenda, a felszíni összekötő.

    2. Author

      Kedves Attila!

      Az esetek nagy részében elég szokott lenni a 12-es vas. A kengyelnek a 8-as is túlzó, bár kényelmesebb vele dolgozni, mert nem nyeklik-nyaklik. A hálóból én a 10-es vagy 15 cm -es kockaméretre esküszöm, ilyenkor lehet kisebb a z átmérő. Minderre maximálisan figyelembe kell venni, hogy amit a tervező kiírt, az általában szent, ő viszi a balhét…

      Üdv.: Levi

  7. Kedves Szerző!

    Engem csupán annyi érdekelne, hogy a sávalapokban mekkora pontosság megengedett függőlegesen. Úgy értem a legmagasabb és legmélyebb pont között megkötött, több hetes állapotban milyen különbségek normálisak. Gondolom a sávalapot még kevesen szintezik ki lézerrel, hiszen a tömörödés miatt úgyis keletkeznek mélyebb részek. A sávalapra a szokásos módon két sor zsalukő kerül majd, amit már termeszetesen az ágyazattal szintezni kell. Ezt értem. Előre is köszönöm.

    1. Author

      Kedves Olvasóm!

      Én már a sávalap tetejét is lézerrel szoktam ellenőrizni… Én ide 2-3 cm pontosságot szoktam engedélyezni. A sávalapot készítéskor tűvibrátorral tömöríteni kell, innentől már süllyedések nem alakulhatnak ki! A bedolgozott friss betont érdemes 2 m-es lehúzóléccel elhúzni és lézerrel ellenőrizni (2-3 cm pontosság elfér). Így a következő szint (lábazat) pontosabban készülhet. A zsalukő ágyazata vékonyabb lehet, szebb lesz a zsalukő lábazatod.

      Üdv.: Levi

  8. Jo napot,

    Csaladi hazat epitunk.

    Az alap ugy van tervezve, hogy 50×50 cm (szelesseg x magassag) savalap c12/15 betonbol. Erre jon ra a 30cm szeles vasbeton labazat c16/20 betonbol. Erre jon a koszoru illetve fodemlemez. Ennyi az alap.

    A telek enyhen lejtos, a haz 18m hosszusaga menten 40cm szintkulonbseg van, a haz 8m szelessege menten pedig kozel 20cm. A talaj kaveszinu agyag (homokszemcsekkel)

    1. Az alaparok kiasasa soran a feneksikjat nem alakitottak vizszintesre hanem minden iranyba nagyjabol parhuzamos a terulet termeszetes esesi vonalaval.

    Ezutan beleontottek a c12/15 betont.

    2. Ennek a c12/15 betonnak a teteje se lett vizszintes, foleg a haz hosszusaga menten a 18m alatt esik kb. 14cm-t.

    Most kovetkezik a labazat zsaluzasa vasazasa es betonozas.

    (A kivitelezo azt allitja, hogy a labazat teteje vizszintes lesz s akkor azzal megoldodik minden…)

    Kerdes a fent emlitett ket pontban a vizszintesseg hianya tud-e problemat okozni es ha igen mekkorat ?

    Koszonom,

    1. Author

      Kedves Pál!

      A helyzet nem ideális, de nem is tragikus. Az alapozás alsó síkját lépcsőztetve kell kialakítani, a lépcsők között vízszintes szakaszokkal. Ez azért van így, hogy ne alakulhassanak ki vízszintes ébredő erők. Az alapnak az a a legjobb, ha csak függőleges erők terhelik. Itt a probléma nagysága függ az esés szögétől.

      A sávalapban a 14 cm nem sok, bár én lézerrel 1-2 cm pontosságot követelek meg. A sávalapból ha állnak ki függőleges tüskék, akkor azok összefogják a két betonréteget (sávalap-lábazat). Ha nincsenek, akkor be kell tüskézni!
      Én lassan új kivitelező felé kacsintanék, mert innentől jönnek a pontos munkák…ű

      Üdv.: Levi

      1. Koszonom valaszat,

        1. az alaparok alja: ha 18 meteren esik a talaj 40-45 cm-et, akkor az eses kb. 2.5%, az kb. 1.6 fokot jelent.

        2. a savalap tetejen: ha 18 meteren esik kb 14 cm-et, akkor az eses kb. 0.8%, az kb. 0.5 fok.

        Ezek az esesi szogek konkretabban.
        Akkor ezek tukreban mekkora a problema?

        1. Author

          Kedves István!

          Ezek a hibák nem életveszélyes hibák, de attól még nem így kellett volna csinálni. Érdemes jól ledokumentálni, az e-naplóba beírni egy bejegyzést erről, hogy a tervektől eltérően így készült az alapozás. Ha később mégis csúszás alakulna ki, akkor van bizonyító erejű írás. Ha nagyon utána akarsz nézni a dolognak, akkor a terveződdel konzultálj, ő tervezte az alapozást, ő tudja, hogy belefér-e ilyen hiba.

          Üdv.: Levi

  9. Kedves Író!
    Kerítést tervezek építeni, természetesen sávalapra. Lehet vasalt zsalukőből építeni az alap földben lévő részét (vízóraaknám teljes egészében ilyen), vagy kell egy vasalt beton sáv az aljára, és csak arra jöhet a zsalukő akár a terepszint alatt is, vagy a vasalt sávalapnak mindenképpen a terepszint fölé kell érnie, és csak lábazatban használható zsalukő?
    Üdv,
    Marci

    1. Author

      Kedves Marci!

      A terepszint alá ne használj zsalukövet, oda öntött (monolit) beton való. Minimálisan lemehetsz a zsalukövekkel a terepszint alá, de a vízszigeteléseket jól csináld meg, nehogy ázás és felfagyás alakuljon ki!

      Üdv.: Levi

  10. Kedves Levi!
    Támfal építésére adtam a fejem, a kérdésem a következő lenne. A sávalap alá mehet közvetlenül a gv35-ös bitumenes vízszigetelő lemez és úgy egyben végigfuttatva a lemez a zsalukő és föld között, vagy kerüljön a sávalap alá sóder, majd beton arra a lemez és úgy a zsalukő (mintha kerítést építenék csak természetesen végig futtatva a föld és zsalukő között az alapot kihagyva)?
    Másik kérdésem, 12m hosszan lesz a támfal kb. másfél méter magasan. az alapba 4 szál 12-es vas kerül 20cm-ként 8-as vassal kengyelezve. függőlegesen 10-es vassal lesz a zsalukő megerősítve, vízszintesen 2 szál 8-as vassal soronként. Tennél középre megerősítő oszlopokat, vagy hogyan tudnám megerősíteni ennél jobban? ( a vasalat már meg lett véve)
    Köszönöm válaszod!

    1. Author

      Kedves Áron!

      Huhh! Ezt remélem, hogy nem tervező írta le neked! Szóval:
      – sávalap alá nem mehet sóder
      – a sávalap alá nem érdemes vízszigetelőt tenni, mert rámegy a gatyád is, és nem fog működni

      Inkább ezt ajánlom: megcsinálod a föld színéig a 80 cm mélységű sávalapot, csak betonacél és beton kerüljön bele. Erre jöhet a vízszigetelés, és erre a zsalukövek. A vízszigetelést átszúrják majd a felálló vasak.
      Oszlopokat tennék, sőt! Ilyenkor vagy merőleges irányú megerősítések, vagy L alakú sávalap szükséges. Az L alakú sávalap egyik szárára csüccsen rá a föld.

      Üdv.: Levi

  11. Üdvözlöm Levi ! Egy könnyű szerkezetes mellék épületet szeretnénk építeni.9 méter hosszú, és 5 méter széles .Elképzelésünk szerint ezt a négyzetméter mennyiséget öntenénk be mixer betonnal 25 cm -es vastagon ,alap nélkül !,,???
    körben kengyeles 20x 20-as betonvas koszorút raknánk,az Ön által leírt L alakú összekötéssel .közbe pedig beton vas hálót két rétegben .A koszorú vas szerkezetet összekössük-e a hálós szerkezettel ?.Egy csápos autó emelőt is szeretnénk majd rá építeni erre a betonra . Milyen vastag beton acélt használjunk ,úgy a kengyelnél ,és milyen vastagot a hálónál ? Köszönöm előre is a válaszát

    1. Author

      Kedves István!

      Ezt leginkább terveztetni kéne, nem csak úgy menni előre. Statikust ajánlok erre a célra.

      Üdv.: Levi

  12. Kedves Levi!

    Családi ház építése előtt állok, olyan kérdésem lenne, hogy a sávalapba mindenféleképpen kell vasszerelés tenni vagy elegendő a sávalap tetejére kerülő zsalukő tetejére a 12-es szálvasak + a szerelő betonba a 8-as betonvasháló?
    A talaj agyagos, a ház L alakú, a födémje fa lenne betoncseréppel.
    Válaszát előre is nagyon köszönöm!

    1. Author

      Kedves Liza!

      Az esetek 99%-ában kell vasalat a betonba. A legjobb, ha a tervező által megálmodott verziót követitek. Ebben ott lesz valahol a vas is… Lehet, hogy nem alul, de valamilyen talpgerenda formájában ott rejtőzik valahol az erősítő vasszerelés.

      Üdv.: Levi

  13. Kedves Levi!

    Gratulálok az oldaladhoz, sok hasznos információt tartalmaz, biztosan sok munkád van benne!
    Nekem az alapozással kapcsolatban lenne kérdésem: 60m2 családi háznál a sávalap elkészült fölé 3 sor zsalukő kerül majd, ez fel lesz töltve és le lesz tömörítve földdel 15 cm-re a zsalukő tetejétől. Innen kaviccsal kellene feltölteni, és erre jönne majd a szerelőbeton. Valaki azt javasolta, hogy a kavics helyett inkább tegyünk lépésálló XPS hőszigetelést, és erre kerülne a szerelőbeton. Szerinted ennek mennyire van létjogosultsága, ha az anyagi szempontokat nem vesszük figyelembe? Én attól félek, hogy az XPS nem fogja bírni a súlyt (pl. közfalak) és megsüllyed az egész, de a másik fél nagyon köti az ebet a karóhoz.
    Válaszodat előre is köszönöm, és további sok sikert kívánok!

    1. Author

      Kedves Nikoletta!

      Én nem erőltetném a dolgot! Sokkal drágább végeredményt kapsz, és semmi értelme a dolognak. Grátiszba meggyengíted a feltöltésedet. Lemezalapozásnál szokták ezt a módszert elkövetni (méretezve az XPS erősségét is). A tanácsadód keveri az alapozási módok hőszigetelései módjait. Röviden-tömören: sávalapot nem a szerelőbeton alatt hőszigetelünk, hanem fölötte.

      Üdv.: Levi

  14. Kedves Levi!

    Köszönöm a cikkét, nagyon hasznos!
    Az lenne a kérdésem, hogy a sávalapból felálló tüskéket, amikre majd a lábazati zsalukövek jönnek mikor kell betenni az alapba? Hozzá kell drótozni a sávalap acélszerkezetéhez? Illetve honnan lehet tudni, hogy milyen távolságra/sűrűn kell rakni egymástól?

    Köszönöm,
    András

    1. Author

      Kedves András!

      Ha a statikai terven szerepel, akkor terv szerint kell berakni őket. Ha nem szerepelnek a terven, akkor a sávalap képlékeny betonjába szoktuk elsimítás után beszúrni őket úgy, hogy 40 cm-t benne legyenek a betonban. Én 25 cm-enként szoktam lerakni őket. Így egy zsalukőbe 2 db fog belemenni. Ehhez köthető a zsalukőben futó függőleges vas.

      Üdv.: Levi

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük