Falazás, közkívánatra

Először is falazás!

Falazás, mert mindenki állandóan falazni akar. De miéééért? Hát azért, mert egy kezdő házépítő a házából a falakat látja, az van a szeme előtt. Én egy kicsit talán haragszom erre a hozzáállásra, mert a falak nagyon kicsi részét teszik ki egy komplett háznak, mégis mindenki ezen lovagol. Általánosan elmondható, hogy az emberek azzal foglalkoznak a legtöbbet, amihez úgy-ahogy értenek. Senki sem fog azzal tökölni, hogy én márpedig a csempe alá aljzatkiegyenlítőt rakok, vagy a vasalatok helyesen legyenek kivitelezve. Ennek örömére szépen megtervezik a csodálatos falakat, jó árban megcsináltatják, és a megspórolt összeget szépen elbukják az alapokon, vagy a tetőn, amivel inkább nem foglalkoznak. Az építőipar mocsok egy dolog: ki kell lépnünk a komfortzónánkból, és olyat kell csinálnunk, ami nem esik jól… igenis, hagyjuk a falakat, és foglalkozzunk a tetővel és az alappal, tököljünk az árajánlatokkal, és ostorozzuk a földmunkagépest!

Szóval még egyszer: FALAZÁS 🙂

Sok-sok eldöntendő kérdés áll előttünk:

• ki csinálja majd?
• válaszfal vagy tartófal?
• miből készüljön?
• milyen vastag legyen?
• télen, vagy nyáron építjük?
• melyik a legolcsóbb?
• stb…stb…stb…

Lássuk csak sorban!

Miből készüljön a falunk?

Felsorolok pár falazóanyagot, a teljesség igénye nélkül:

• kő
• tégla
• Isoshell
• beton
• fa
• szilikát
• könnyűszerkezetes falak
• vályog
• kisméretű tégla
• megerősített nikecell
• szendvicspanel
• homokkal töltött palackok, gumiabroncsok
• stb..

A legelfogadottabbat apró nyomokkal jelöltem 🙂

Menjünk csak végig rajtuk, és szépen meg is kommentálom mindegyiket!

Kő:

Ősrégi építőanyag, pont olyan, mint egy vár: hideg, rideg, atomstabil. Ritkán épít már kőházat a magyar, mert drága, és eljárt felette az idő. Az angolok használják még de onnan inkább ne tanuljunk építkezni, mert azok tetentókok (székely szó, balf@szt jelent)!

Előnye: elpusztíthatatlan, jól tartja a hőt. Hátránya: nem hőszigetel, drága, csak régimódi mesterek tudják szépen rakni.

Tégla:

Nagyrészt ezzel falazunk. Egyszerre modern és régi, egyszerre meleg és kemény. Én nem akarok senkit sem rábeszélni, de az emberek 95%-a szerintem ezzel épít (Magyarországról van szó). És a magyar az egy fifikás népség, általában (jobban) tudja, hogy mi a jó.

Előnye: occsó, hőszigetel, állékony, könnyen rakható, magától nem pusztul, tartja a pufferhőt. Hátránya: a vizet általában nem komázza, érdemes nem túl sokáig áztatni, lehet venni igazi ganaj minőséget is, vannak már jobb hőszigetelő építőanyagok, érdemes kiegészíteni plusz hőszigeteléssel. Mindent összevetve ez mifelénk a bestbuy, csak a likacsosságot, vastagságot és márkát kell kiválasztani.

Fa:

Van, aki erre gerjed. Az illatára, a tapintására, a lélegzésére, meg a járására. Ha valaki erre vágyik, akkor nem szabad lebeszélni, én sem teszem. A famániákus ha téglaházat épít, akkor jó eséllyel megbánja. Nem azért, mert rossz, hanem mert nem ezt akarta. Szóval aki fára vágyik, az fát vegyen! Előnye: jó hőszigetelő, talán lélegzik (talán nem), jó a hangulata, annak könnyű építeni akinek van gyakorlata. Hátránya: lehetne olcsóbb (mi nem), tűz rohadás és bogárveszélyes, kissé tájidegen, az építéskor olyan problémák merülnek majd fel amikre csak kevesen tudják majd a választ, kezelni kell.

Szilikát:

Egyszerű, mint az 1×1! Szép fehér hőszigetelő blokkokból falazunk. Ez a módszer a patikusoknak való. Nincs kosz, mértani pontossággal lehet falazni. Nem kell sódert halmozni, keverni a maltert, tűrni a téglavágás utáni dzsuvát. Ha hozzáértő ember csinálja, akkor szinte művészi falazatokat eredményez. Kár, hogy utána eltűnik a glett és a dryvit alatt. Az amúgy hatalmas előny, hogy nem kell vakolni, hanem egyből glettelhető.  Sajnos van pár hátránya is: puha, mint a csigaf@asza, emiatt gyakran megerősítést igényel. Drága is, főként az újabb, márkásabb anyagok (Ytong). A régi szilikátfalak nagy hátránya, hogy senki sem tudja, hogy miből épült. Többen sugárzásra, mérgező anyagokra gyanakodnak, mivel az alapanyagok kohósalakot is tartalmaztak.

Előnyei: szépen és könnyen lehet falazni, jó hőszigetelő, jó hőpuffere van, nem kell vakolni. Hátránya: kissé drága és puhább, mint egy téglafalazat.

Könnyűszerkezetes falak:

Ez eléggé bonyolult téma, de szökjünk neki! Egy egyszerű fa vagy fém tartóvázra sok-sok hőszigetelést raknak, majd kívül belül becsukják OSB-vel, gipszkartonnal. Pestiesen mondva nemszar, de: megvannak azok a hátrányok amik a fánál vannak és nem az örökkévalóságnak épülnek, cserébe pedig gyorsabban elkészül és olcsóbb! Na dönts, ha tudsz: kicsivel gyengébb a tartóssága, de olcsóbb. Szerintem a téglafalak komoly kihívója, de én nem itt mennék bele, hanem itt: Falazott, könnyűszerkezetes vagy készház épüljön?

Előnyök: gyorsan épül, olcsó, könnyű szerkezetű, egyszerűbb alapozást kíván, vízmentes, tiszta építés. Hátrányok: Gyengébb a zajszigetelő képessége, a pufferhőt sem tárolja jól, a tűz-víz-bogár komoly ellenség, nehéz ráfúrni pl egy konyhaszekrényt. Ha kacérkodunk ezzel a technológiával, akkor kérjünk ilyen és téglás árajánlatot. Össze kell hasonlítani, lehet ezzel jössz ki jobban. Én személy szerint a jövőbiztosabb (tégla falazás) technológiákat kedvelem, de ez az én hülyeségem.

Isoshell:

Legónikecell, betonnal kitöltve. Idiótabiztosnak, jövőbiztosnak tűnik, vonzza az egyszeri építeni vágyókat, mint politikust a közpénz. Modern, gyorsan lazán építhető, mi kell még? Hát van azért pár dolog, ami még jól jönne: a hőszigetelés az jó dolog, ha kívül van. Belül nem igazán hasznos, mivel nem tartja a hőt a falunk (hamar kihűl a ház, a falak nem sugározzák vissza a kalóriát). Továbbá atomra lezárja a házat, kiegészítő hőcserélős szellőztető tuti kell hozzá. Az ablakok sem lehetnek túl gagyik, túl nagy lesz a különbség a fal és ablak hőáteresztése között. Szerintem érdekes technológia, de én egyelőre nem látom, hogy akkora előnye lenne.

Előnyök: passzívházas technológia, könnyű összerakni, ha egyszerű az alaprajz, bazistabil, gyorsan elkészül. Hátrányok: nincs a háznak szinte semmi hőtároló kapacitása, a belső falak alapból puhák, spéci csavarok kellenek a rögzítéshez, gipszkartonozni kell bent, drága, a passzívházas technológia követeli a többi passzívházas technológiát, bonyolult alaprajzzal már nem olyan könnyű megépíteni, a válaszfalaktat általában már sima téglából építik.

Beton:

A hollandus építészet alapja, alias BETONFAL! Sőt, már a Szlovákok is csinálgatják. Jól hangzik mi? Hát… Hőszigetelés nuku, utólag kell rárakni, különben belefagyunk a házba. Stabil, mint a kormánypropaganda, sose reped, sose pusztul el. Ázhat, fagyhat, a kamion is nekimehet, még a Knight Rider is inkább átugratja. Nálunk ritka, de vannak országok, ahol esküsznek rá. Én az Isocellhez hasonlítom, ha szigetelik kívülről.

Előnyök: kemény, mint a kád széle, örök élet, a hangot nyeli, tartja a hőt. Hátrányok: nehéz megépíteni, zsaluzni kell, drága, hőszigetelés utólag kötelező, nem igazán lélegzik.

Vályog:

Ez maga a hipszter mennyország, már látom is magam előtt a sok szakállas egyenbájalexet, ahogy a szart a szalmával keverik, közben macifröccsöt isznak, és fikázzák a rendszert. Elavult építőanyag, pár előnnyel és több hátránnyal. Ma már senki sem készíti pár elvakult emberen kívül, használt háznál inkább nagy hátrány, mint előny. A víz a kriptonitja, szuperképessége pedig a hőszigetelés és az ár.

Előny: occsó, egyszerű előállítani, tökéletes a hőszigetelése, jó hőtároló képessége van. Hátrány: vastag falazatot kíván (60 cm felett), ha víz éri szétmállik, van némi falusi szaga (nem feltétlen hátrány, van aki imádja), általában a végeredmény nem derékszögű, függő, sík, vízszintes, szinte sehol sem lehet kapni stb…

Létezik beltéri vályogtégla, amiből válaszfalat lehet építeni, jó hőtartó kapacitással. Én nem erőltetném.

Kisméretű tégla:

A járásképtelenségig részeg kőművesek alapanyaga. Akárhogy építed, sosem omlik össze. Ez a csodálatos téglafajta alkalmas a nagyméretű téglából készült falak megerősítésére, vagy akár önálló házépítésre is. Ha önállóan építünk belőle házat, akkor valószínű, hogy valahol letúrtak egy házat, és annak a bontott anyagát építjük be, vagy csak simán lopott a cucc. Így akár még az anyagiak is kijöhetnek. Ha nincs lehetőséged ellopni egy komplett ház anyagát, akkor inkább ne ebből építkezz! Amúgy ritka az az építőanyag, amit újra fel lehet használni. Mindenféleképpen kiegészítő hőszigetelést kell rá rakni!

Előnyök: kemény, bírja a vizet, nem romlik, könnyű vele a falazás, jó hőtároló kapacitása van. Hátrányok: nem túl szapora rakni, ha loptuk (vettük) akkor valószínűleg nincs megpucolva (megkérhetjük a károsultat), hőszigetelni kell, újonnan nem érdemes venni.

Innen átlépünk a nem igazán hagyományos építészet irányába, úgyhogy én sem látok teljesen tisztán, leginkább a megérzéseimet tudom megírni.

Megerősített polisztirolhab falak:

Youtubon láthatók olyan videók, amiken a falazás polisztirolhabból készül, akár minimális cement erősítéssel (habbeton) vagy a lapok közé erősített faanyagokkal. Ezek eléggé költséghatékony megoldásnak tűnnek, de a falak merevségét adó anyagokon spórolnak. Hossztávú megoldásnak nem ajánlom, sőt engedélyeztetni sem igazán lehet kicsiny országunkban. Szerintem a zajok akadálytalanul mennek át rajta, és bármennyire is jó hőszigetelők, tuti nem komfortosak.

Szedvicspanel:

Leginkább ipari felhasználásra adottak, de vannak olyan (khm) bonyolult elmék, akik házépítésre alkalmazzák.Kevés előnyét sok-sok hátránnyal egyensúlyozza ki: olcsó, de szar.Hátrányai: hanggátlása nulla, ronda, mint a lóharapás, hőszigetelése sem elégséges, hőtárolása nulla, lakhatatlan. Előnye: olcsó és még olcsóbb alapozással beéri.

Homokkal, agyaggal töltött gumiabroncsok, palackok, vackok:

Erről is csak videókat láttam, a technológia neve: Earthship. Elég hülye egy név, de a technológia kecsegtető… szemétből építenek házat, ami elkészültekor egy állékony, hőszigetelt, lakható valami lesz. Természetesen ne az IKEA katalógusban látott látványra számítsunk, hanem egy rusztikus, girbegurba, de mégis otthonos házra. Részemről támogatom az ötletet, mivel csökkenti az ökológiai lábnyomot, és visszatereli az embereket a természet irányába. Tessék megnézni a videókat róla! Természetesen a mi hatóságaink mereven elzárkóznak előle, mivel nem eléggé környezetszennyező!!!

Ki építse a falainkat?

Tán a kőműves? Na nem feltétlenül! Elviekben ő a felelős a falazásért, de itt a setét Borsod megyében nem ritka, hogy az emberek maguknak falaznak.  A helyzet az, hogy ténylegesen pénzt tudunk spórolni azzal, hogy ezt a munkafázist bevállaljuk mi magunk. Ilyet csak akkor tegyünk, ha bírjuk a gyűrődést, a hideget, a meleget, az esőt, és a meszes port minden testnyílásunkban. Írtam is szösszenetet a tégla falazásról: Tégla falazási útmutató kezdőknek. A falazásról ne az a kép jusson eszünkbe, hogy egy tiszta ruházatú, ép fogsorú szakember a ragyogó napsütésben a legnagyobb tisztaságban lerak egy téglát…

Ha úgy döntünk, hogy mi magunk akarjuk megcsinálni a falazást:

Sose dolgozzunk egyedül! Kell legalább, de minimum 1 azaz egy darab fő, aki segít majd nekünk. Gondoljuk csak át: fenn állunk a kőműves bakon, és kell a malter, kell a tégla. A maltert ki kell keverni, a téglát méretre kell vágni. A tégla helyére pakolászása csak a jéghegy csúcsa. Szóval az ideális a 3 db fő, a minimum a 2 legény. Ebből a pár főből nem árt, ha van valaki, aki tudja a téglakötés szabályait (nem túl bonyolult egy külön cikkem lesz rá). Továbbá, a vezető egyéniségnek bizony ki is kell tűznie a falak helyét. Jó pontosan, leginkább 1-2 cm (Borsodban 3-4 cm, alkoholfüggő) hibahatáron belül. Az ideális esetben ki is szintezzük a falat, és amit elrontottunk az alapozás szintezésénél, azt itt most szépen kikorrigáljuk.

Ha kőműves falaz:

Na akkor jöhet igazándiból a háború, mert bizony ezek a jótét lelkek nagyon szeretnek hibázni. Erős ellenőrzéssel, ráhatással, és a gyenge minőségű szeszes jellegű italok távol tartásával sok eredményt érhetünk el. Lássuk hát, hogy mire kell vigyázni:

• Az alap sikerült, ahogy sikerült, túl vagyunk rajta. Ha nagyon girbegurba, sehol sem vízszintes, akkor az első sor téglával kijavíthatjuk a hibát. Ehhez érdemes kicsit gondolkozni, hogy hogyan tüntethetők el a problémák. Úgyhogy az első sor lesz a legfontosabb sorunk, ezt inkább többször ellenőrizzük!
• Az első sor tégla alá vízszigetelést szoktunk olvasztani (lehet kátránypapírt is tenni, inkább 2 rétegben). Ezt azért tesszük, hogy az alapból a nedvességet a falunk ne szívja fel. Sehol se hagyjuk ezt ki!
• Az első sor tégla tökéletesen vízszintben kell legyen! Elég pár cm hiba, a sorok fugái nem fognak találkozni, szépen futni. Ezt szinte lehetetlen megoldani egy egyszerű vízmércével. Tessék szintezővel ellenőrizni! Az első sor tégla alá, a vízszigetelésre falazóhabarcs kerül változó vastagságban. Így az első sorunk teteje teljesen vízszintes lesz.
• Az első sor tégla tökéletesen terv szerint kell a helyére (helyszínrajzilag, azaz felülnézetileg) kerüljön. Ez azt jelenti, hogy a merőlegesek tényleg merőlegesek legyenek. Ezt átló méréssel lehet ellenőrizni: ha van egy téglalap vagy négyzet alakú helységünk, akkor a sarkok közötti átlónak ugyanannyinak kell lenni! Ezzel a módszerrel rengeteg hibát ki lehet küszöbölni. Azt elfelejtettem említeni, hogy a méréseket leginkább egy 30 m-es acélszalaggal végezzük. A műanyag szalagok nyúlnak, ami nagyon átverhet. A falak helyeit a szakik kicsapózsinórral szokták kitűzni. Szemre lehetetlen falazni, ha nincs zsinór, akkor tutira gebasz lesz.
• A téglák teteje vízszintes legyen (igen, az első soré egészen biztosan legyen az)!
• Érdemes az ajtók, ablakok helyét színes festékszóróval kijelölni. Miért? Azért, mert befalazzák, aztán lehet bontani. Ha van egy 90 cm széles ajtó, akkor érdemes 93 cm helyet kihagyni, hogy be is férjen a helyére. Ugyanez igaz az ablakokra is.
• Az első sor lerakása után igencsak belendül a falazás, főként, ha több szaki ügyködik rajta. Ilyenkor árgus szemmel kell kutatni már a hibákat.
• Minden sor lerakásakor ellenőrizzük a fal függőlegességét egy jó minőségű 2,5 m-es léccel. Ha rájövünk, hogy elrontottuk a 3. sort, és már a 10.-et tesszük, akkor már nincs javítási lehetőség. Max vastagabban vakolunk, stb…
• A jó szakik minden sor lerakását a sarkokkal kezdik, ami után zsineget feszítenek ki. Így rakják a sarkok közötti mezőket.
• Ha a falban több, mint 1,5 cm hiba van, akkor nem fér el a vakolatban. Ilyenkor vastagszik a vakolat és vékonyodik a pénztárcánk vastagsága.
• Ha van helység, amibe nem tudunk bemenni, kijönni, vagy nincs ablaka, az több, mint gyanús…
• Az ideális vízszintes habarcsvastagság 1-1,5 cm, így a magasság egy sor téglával és habarccsal 25 cm körül alakul.
• A függőleges tégla hézagokba nem rakunk habarcsot. A téglák szorosan illeszkednek, a falon nem csillan át a napfény.
• Ez hülyén hangzik, de a szép fal általában a jó. Ez a falazás egyik alapszabálya.
• Ne hagyjuk, hogy a dolgozók leigyák magukat, hacsak nem imádjuk a bonyodalmakat!
• Tartsák be a téglakötés szabályait: függőleges fuga nem esik fuga fölé, még akkor sem, ha a Józsi mondja!
• Egy jó kőműves mindig megmagyarázza, hogy amit elrontott a falazás alatt, az pont miért kell úgy maradjon! Mivel mi fizetünk, inkább ne maradjon úgy, finoman közölni kell a vágyámunkat, miszerint kell az az ablak, és a görbe fal sem a fétisünk.

Válaszfal vagy tartófal?

Viszonylag egyszerű a válasz: a tervező majd szépen megmondja, hogy miből mennyit. És itt jövünk mi! Ezek a tervező lelkületű emberek nem igazán spórolnak a hellyel. Általában a telkünk mérete behatárolja, hogy mekkora lehet a maximális házméretünk. Ebből a maximális méretből ki kell hozzuk a legjobb helykihasználást. Ez azt jelenti, hogy tartófalat csak oda tervezzünk, ahova feltétlen szükség van rá! A képlet egyszerű: egy válaszfal vastagsága 13 cm a kétoldali vakolattal, egy tartófal 33 cm minimum. Ha spórolósan tervezünk, akkor nyerhetünk pár négyzetmétert. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy esztelenül kicseréljük a falakat, hanem a tervezővel konzultálva egyenként a statikát is átgondolva változtatunk. Ennek a módszernek van még egy előnye: olcsóbb is lesz az építkezés, mivel a tartófalazat ára magasabb, mint a válaszfalaké…

Milyen vastag falaink legyenek?

Kezdjük a válaszfalakkal, mivel ez egyszerűbb kérdés: az általános vastagság 10 cm, amire ráadódik 1,5 cm vakolat oldalanként. Ez együtt 13 cm. Anyaga lehet a fent sorolt anyagokból bármi, de a tégla az általános. Szilikátból lehet 5 cm vastag falat is húzni, de ezzel óvatosan, mert eléggé gyenge tartása van.

Tartófalak számításánál egy trükköt szoktam alkalmazni: minden anyag végezze a saját funkcióját! Ha téglával falazunk, akkor a tartóerőre méretezzük, ne a hőszigetelésre. Vannak falazat kalkulátorok a neten, érdemes jól végigpróbálgatni őket. Nekem ez jött ki a leghatékonyabbra családi ház külső falazat esetén: vékony téglafal, 30 cm vastagságban, jó vastag (akár 15-20 cm) hőszigeteléssel. Így a tartó szerepet a tégla, a hőszigetelést a Dryvit rendszer végzi. Léteznek további tégla méretek is: 38 cm, 44 cm vastagság. Ezek is jól működnek, ez esetben a tégla plusz hőszigeteléssel bír, viszont pénzt és alaprajzi helyet veszítünk. Mivel én is gyagyás vagyok, 38-as falazatot választottam 12 cm hőszigeteléssel. Ez már egy komoly hőszigetelésű falazat, gyakorlatilag ágyúval az elefántra kategória… Természetesen, ha böhöm lakóparkot tervezünk, akkor a tervező benyögheti, hogy a 30-as tégla nem felel meg a tartószerkezetre…

Téli vs. nyári falazás

Mindenki fújja, hogy falazni nyáron kell! Ez így sajnos csak féligazság, mivel nyáron könnyű falazni, de bizony eléggé drága is tud lenni: ilyenkor eléggé telítve van a piac, az ügyesebb szakemberek már le vannak einstandolva. Ha ránk jön a falazhatnék, akkor oda kell csábítsunk egy brigádot, de ez nyáron tuti drága lesz. Télen (főként február környékén) felszabadulnak a mesterek, és leengedik az áraikat, hogy találjanak valami munkát a kiürülő piacon. Cserébe viszont nehezebb a hóban, fagyban építeni. Konklúzió: én tavaszra időzíteném a falazásomat: a mesterek még nem dolgoznak teliben, és még viszonylag lenn vannak az árak… még előfordulhatnak fagyok, így az időpontot jól kell megválasztani. Ha magunk csináljuk a falazást, akkor inkább nyáron süljünk ropogósra, mint télen fagyjunk meg.

Gazdaságosság

A legfontosabb kérdés! Akkor melyik a legolcsóbb? Szerintem a tégla jön ki a legolcsóbbra, de érdemes a kalkulátorokat használni: http://www.csaladihaztervezes.hu/kalkulator/falszerkezet-kalkulator

Itt bizony nem csak az ár lesz a mérvadó, hanem az üzemeltetési költség is. Lehet, hogy olcsón megépítkezünk, de később a rezsidémon lezabálja a gatyánkat a gázórán keresztül. Ebben az „U” hőáteresztési tényező fog segíteni. Minél kisebb, annál faintosabb a falazatunk. Vegyünk egy átlagos házat! Ennek a háznak az évi fűtési költsége legyen 300.000 Ft! A falakon a teljes fűtési költség 35%-a szökik el, ez 105.000 Ft. Egy jól kiválasztott hőszigetelés egy átlagos 100 m2-es házra kb 1.000.000 Ft, és ezzel még csak felezzük a fűtési költséget. Elköltöttünk 1.000.000 Ft-ot, és megspóroltunk évi 53.000  Ft-ot!!! Az én matekom szerint kell vagy 20 év, hogy megtérüljön a befektetés, addigra meg úgyis lerohad a falról a nikecell. Ezzel tuti sokan vitatkoznának, és én is elismerem, hogy bizony a környezetvédelemre való tekintettel mégis meg kell csinálni a hőszigetelést.

Szóval a bevált recept: 30-as tégla, rá pedig 8-12 cm nikecell. Ha bírjuk a munkát, és rákészülünk a melóra, akkor a szomszéddal megrakjuk mi magunk. Ha van pénz lóvéra, és inkább azzal foglalkozunk amihez értünk, akkor majd megoldják a kőművesek!

Jó falazódást kívánok!

Levi