Az örök kérdés: Falazott , könnyűszerkezet vagy készház?

Minden építkezni vágyó életében legalább egyszer felmerül az a kérdés hogy falazott vagy könnyűszerkezetes legyen az épülő ház? Szerintem érdemes egy egész cikket erre a témára szánni.

Azt gyorsan letisztázom, hogy a könnyűszerkezet nem feltétlenül egyenlő a készházzal, mivel a készház falait és födémjét kamionra rakva szállítják a helyszínre, és állítják össze. Könnyűszerkezetes házat össze lehet rakni gyárban és a helyszínen is.

Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a háromból két technológiát is próbáltam: dolgoztam már olyan cégnél, ahol hagyományos technológiájú házak építésével foglalkoztunk. Sőt már magamnak is építtettem téglaházat. Jelenleg is építkezem, és megint téglából készítem (sajátkezűleg!) a házat. És igen, próbáltam az érem túloldalát is: a Berger Házak Zrt.-nél is dolgoztam fél évet. Ők az egyik legprofibb magyar készház építő cég manapság, és igencsak dinamikusan fejlődnek a rengeteg megrendelésüknek köszönhetően. A betanulási időszakomban egy tökéletes oktatásban vettem részt, és egyből meg is kaptam 7 projektet. Így igencsak jó képet kaptam a technológiáról és a könnyűszerkezetes mentalitásról.

Falazott vs könnyűszerkezetes

Azoknak, akik arra várnak, hogy kimondjam az egyértelmű győztest, már most elmondom, hogy csalódást fogok okozni: előnyök és hátrányok lesznek, és mindenki eldönti, hogy Neki melyik a fontos. Így talán nem sértek vérig senkit sem…

Lássuk az árakat!

Árérzékeny országunkban ez a legfontosabb, úgyhogy kezdjük ezzel!

Mindenhonnan azt mondják, hogy kb. 10%-al olcsóbb egy könnyűszerkezetes ház egy falazott háznál. Na ez szerintem így nem állja meg a helyét: az én épülő házam (nettó 135 m2) kb. 24.000.000 Ft-ba kerül. Ebből a tégla és a födém kb. 2.500.000Ft-ba kerül. Ez a teljes ház költségvetésének 10,5%-a. Akkor ingyen lenne a könnyűszerkezetes fal és födém? Egyáltalán nem.

Én másképpen közelítem meg a témát: mindkét technológiával lehet olcsón gagyit, és drágán jót csinálni. Ahhoz, hogy a könnyűszerkezet jó is legyen, ahhoz legalább annyit kell költeni, mint egy falazott házra. Mindkét technológiával lehet olcsón és drágán is építeni. A legolcsóbb lehetőség a gyenge minőségű könnyűszerkezet. Szerintem innen jön, hogy olcsóbb 10%-al. Manapság egy normális ház négyzetméterára lassan a nettó 350.000 Ft-ot ostromolja (vidéken olcsóbb – 220-250.000 Ft/m2), ebbe mindkét technológia belefér.

Egy készház általában drágább egy helyszínen megépített könnyűszerkezetes háznál: ellenőrzött minőséget ad, sokkal gyorsabb, és sokkal jobb műszaki megoldásokkal rendelkezik.

Még általában egy tételen lehetne spórolni a könnyűszerkezettel: az alapon. Na ezt a lehetőséget én pont nem erőltetném: a fagyhatárig mindkét verzióval le kell menni! Egyedül a sávalap szélességén lehetne csökkenteni, amivel nyerhetünk 10-15 m3 betont, ami 2-300.000 Ft. Ekkora tételnél elenyésző összeg, cserébe meg rizikózunk. A készházas cégek nagyon komoly alapokat készítenek, és minden esetben talajmechanikát, geodéziát, statikai terveket készíttetnek. Ebből általában nem is engednek.

Én az árra egált mondok.

Könnyűszerkezet a helyszínen építve

Technológia

A falazásokról már korábban írtam egy cirkadalmas szösszenetet, érdemes elolvasni, mert még több technológiát írtam le benne: Falazás, közkívánatra

Könnyűszerkezet

Készülhet fa vázzal és acél vázzal. Mindkét esetben a váz hordozza a fellépő terheléseket kiegészítve 2 oldali OSB vagy gipszrost palánkolással. Általában az épület tervezésekor a palánkolás is biztosítja a merevséget, méghozzá a tárcsamerevséget (én úgy képzelem el, mint a bútorok hátfalát, amit végig odaszegeznek a vázhoz). A kétoldali borítás között valamilyen hőszigetelés ücsörög: az olcsóbb megoldásoknál üveggyapot, a közepesnél kőzetgyapot, és a fullos cégeknél cellulóz befújást alkalmaznak. Ez hő és hangszigetelést is ad. Általában ezt a hőszigetelést még kiegészítik homlokzati hőszigeteléssel is, így érve el a passzívház közeli Lambda (hőátbocsájtási tényező – minél kisebb, annál jobb) értéket. A födém is hasonlóan működik: fa vagy acélváz (tervezve, méretezve), hőszigetelés, álmennyezet.

A könnyűszerkezetes házak egyik komoly ellensége a nedvesség. Ez a kriptonitja, ha nem védekezünk ellene. Szerencsére alulról véd a vízszigetelés, fentről a tető, kívülről a homlokzat. Egy helyről nem vagyunk védve: belülről! A bent keletkezett pára lazán tönkretehet egy ilyen házat. Természetesen ez ellen is lehet (kell) védekezni: belső oldali párazáró fóliával, és külső oldali páraáteresztéssel. Így a bekerülő nedvesség kifele takarodik a falszerkezetünkből, megóvva a faanyagokat és a hőszigetelést. A komolyabb gyártók és építők erre nagyon ügyelnek, saját falszerkezeti rétegrendeket alakítanak ki. Ha hiányzik a belső oldali párazárás (párazáró fólia), akkor a fürdés, teregetés, a kipárolgásunk stb. szépen áztatja a tartószerkezetet… És ha valaki azt mondaná, hogy a gipszkarton párazáró, akkor annak innen üzenek egy csicskapofot.

Az eső ugyanolyan komoly gondokat okoz, mint a készházaknál. A következő fejezetben kitérek rá.

Készház profi módon

Készház

Szinte ugyan az, mint a könnyűszerkezet, de mindezt komoly gyártmánytervek alapján csinálják, gépesítve benn egy gyárépületben. Általában favázzal dolgoznak. Az elkészült falakba berakják a nyílászárókat, felpattintják a hőszigetelést, és előre befektetik a gépészeti és villamossági alapcsövezést. Szürreálisan hangzik, de nagyon szépen működik. Ezután felrakják a falakat, a födémet és a tetőt pár kamionra és kivándorolnak vele az építési területre. Ott a már elkészült vízszigetelt alapra rádaruzzák az alkatrészeket, és frissen melegében összeépítik. Rendkívül látványos folyamat! Hatalmas előnye, hogy minden cm pontossággal működik, mivel a falakat és a tetőt is automata CNC gépek készítik. Ezek a gépek hihetetlenül, már bútorasztalos szinten pontosak. A építés során azért néha 1-2 cm hiba összejön, de ez kivédhetetlen. Még így is nagyságrendekkel pontosabb a többi vetélytársánál.

Nagyon fontos ezeknél a házaknál, hogy amíg nincs kész a tető, eső ne érje a szerkezet: a szigetelőanyagok megszívják magukat vízzel, és penész, rothadás indul be. Akár az OSB palánkolást is felduzzaszthatja, korhaszthatja.  Ha bezárjuk ezt a vizet, évek kellhetnek hozzá, hogy az onnan kipárologjon! És addig ott rohad. Ha mégis megázott a szerkezet, akkor ki kell bontani a rétegrendeket, és lecsekkolni, hogy mekkora a kár. Azonnal kijavítani a hibákat, és mehet tovább a buli. Ez minden könnyűszerkezetes háznál igaz, és fontos!

A jó öreg tégla…

Hagyományos falazott

Ezt mindenki ismeri: böhöm alapok, rajta vízszigetelés, azon a tégla, vagy Ytong, vagy beton vagy ami csak eszünkbe jut. A tégla belülről vakolva vagy gipszkartonozva, kívülről hőszigetelve, aztán kezit csókolom. A tetején koszorú koronázza meg a napot. Páratechnikával nem foglalkozunk nagyon (aki igen, annak pacsi). Az építést nagyon elrontani nem lehet, maximum a pontatlanságok jöhetnek képbe. Persze sok szorgalommal ezt is el lehet rontani: téglakötés hiánya, cement kispórolása, függőleges, vízszintes és derékszög hiánya, alaptest vasalatának elhagyása stb… A nedvességet jobban bírja, mint a könnyűszerkezet, de ez sem mindenható. Ha tartósan áztatjuk (éveken keresztül mondjuk csőtöréssel), akkor ez is szétmállik. A falazott házak a közismertebb, hülyebiztosabb a technológiák közé tartoznak.

A téglafalakat az eső nem bántja nagyon. Hagyni kell kiszáradni, és csak ezután vakolni, szigetelni. Ennyi.

Technológia összegzése

A könnyűszerkezetes házara jobban kell figyelni, hogy tényleg jók legyenek. Olyan szakembert is nehéz találni, aki tényleg ügyesen végigviszi a projektet. A készházak picit drágábbak, de valószínű, hogy kevesebb lesz később a gondunk. Tégla házat már az újszülöttek is kenik-vágják, hiszen a tudás benne van az anyatejben. Könnyebb jó szakit találni hozzá, és nehezebben elrontható, megengedőbb technológia.

Kivitelezés gyorsasága

Gyorsaságban egyértelműen a készházak viszik a prímet. Utána a helyszíni könnyűszerkezet következik, és a falazott ház kullog be utoljára a célba.

A készház nagy tempóját magyarázom: miközben az alapokat készítik a kőművesek, már a gyárban elkészülnek a falak. A falakba már ott bekerül a gépészet és a villanyszerelés az ablakokkal és a hőszigeteléssel együtt. Ahogy megkötött az alaptest, vízszigetelik, és következő nap (!!!) jöhetnek a kamionok. Kb. 2 hét alatt felállítják a falakat, födémet és a tetőt is elkészítik. 2 hét alatt egy zárható, hőszigetelt alap vezetékelt házunk lesz! Ez azt jelenti, hogy egymás mellett futnak a folyamatok, ami hatalmas szó. Egy hagyományos építésnél egymás után következnek a folyamatok, itt meg egyszerre készül minden. Ahhoz, hogy ez így menjen, a készház építő cégnek hihetetlenül pontosan szerveznie kell a kapacitásait, amitől nem térhet el. A 2 hét után az építés átvált a hagyományos technológiákra: gépészet, villanyszerelés, burkolás, stb…

A helyszíni könnyűszerkezet is gyorsan megy, de itt csak a falazás – födémépítés idején lehet fogni valamicske időt.

A hagyományos falazott technológiát már ismerjük: egy nettó 135 m2 (lakóterület)-es ház falazása, födémkészítése olyan 1-1,5 hónapot vesz igénybe. Ha monolit födémben (helyszínen öntött) gondolkodunk, akkor nyugodtan adjunk hozzá még egy hónapot.

Stabilitás

Volt egy kis pitty-putty

Mindenki ezen vinnyog: a könnyűszerkezetet majd elviszi a szél, meg a tornádó. Én itt szeretnék megnyugtatni mindenkit, hogy Magyarországon nem viszi el. Amerikában igen, de azok idióták (Donald Trump az elnökük!). Nálunk nincs, és nagyon kicsi az esélye, hogy lesz.

Földrengés

A földrengés gyakoribb, és azt pont jobban viseli a könnyűszerkezetes ház (készház is): a fa és a csavaros kötések is jobban viselik a mozgást a rugalmasságuk révén. A csavarok nem csak nyomóerőt, hanem húzóerőt is felveszek, ami tök baró. A téglánál leginkább a gravitáció tartja egyben a falakat és a födémet. Földrengéskor egyszerűen ridegen viselkedik, szétcsúszik a falazott ház.

Árvíz

Egyik szerkezetnek sem tesz jót, de a falazott ház jobban viseli a vizet. Persze ilyenkor nem csak a falak mennek gatyára: az alapok kimosódhatnak,ami végzetes mindkét szereplőre nézve. Egy készház esetében a víz komoly károkat okoz a falszerkezetben: a szálas hőszigetelés tönkremegy, az OSB és a gipszrost megszívja magát, rohadni kezd és felvastagszik. A tartóerejét is elveszíti, ami nagyon nem tuti. A faváz vagy acélváz túlélheti az árvizet, de az acél rozsdásodni kezd, a fa meg csavarodni, mozogni. Egyik sem túl jó. Egy tégla fal jól elázik, de van esély a kiszáradásra. A vakolatok lepotyognak, a homlokzati hőszigetelés akár meg is megúszhatja a balhét.

Szél

Korábban írtam, hogy nagyon ritka az olyan erejű szél, ami bármelyik házat elvinné. De a gondolattal eljátszatunk, hogy mi lenne, ha: egy fa vázas könnyűszerkezet nem is annyira könnyű, mint gondolnánk. Egy acélváz már rizikósabb tornádó esetén. A legtutibb a tégla. Amúgy nagy vihar esetén úgyis a tető repül el először, és ebben az összes technológia vastagon érintett.

Ebből lesz még normális ház

Tűz

Mivel a könnyűszerkezetben sokkal több az éghető anyag, ezért szebben is ég egy ilyen ház a falazottnál. Több kiégett téglaházat láttam, és volt olyan, ami megúszta a bontást: a tető szépen leégett, de a falakat megtartották egy kiadós statikai vizsgálat után. Egy könnyűszerkezetes tűz után seprűre és kukára van szükség. A készházak rengeteget fejlődtek tűzvédelmi szempontból. A tömör faanyagok nehezebben égnek, és a jó tervezés is sokat segít a tűz elkerülésére.

Eladhatóság

Egy téglaházat sokkal könnyebb eladni: a fejekben egyszerűen ez rögzült be. Egy falazott házban kevesebb a meghibásodási lehetőség, kevésbé kell odafigyelni az építés során, és a bentlakás is rizikómentesebb. Eladáskor mindenki a legrosszabb dolgokra gondol: mi van, ha csőtörés volt? Mi van, ha elázott az épület? Mi van, ha rosszul építették meg? Ha elhagyták a terveket, akkor vajon hogy lehet hozzátoldani, ráépíteni? Sok ilyen kérdés miatt az emberek jogosan kevesebbre tartanak egy használt könnyűszerkezetes házat. Ez van, sok évnek kell eltelni ahhoz, hogy ez megváltozzon. És nem is biztos, hogy változni fog. A könnyűszerkezetes házat építők általában egész életükre tervezik a házukat, mert tudják, hogy az eladáson bukni fognak. Eladásra, albérletre nem annyira ajánlott…

Környezetvédelem

Környezetvédelmi szempontból abszolút a könnyűszerkezetes ház nyer (mindezt úgy, hogy még ez is környezetszennyező, csak kevésbé, mint a falazott)! A fa megújuló építőanyagnak számít, az OSB meg egyenesen fahulladékból készül! A tégla és cement gyártás sajnos nagyon környezetszennyező. Rengeteg energia szükséges az égetésekhez, a kötéskor meg CO2 szabadul fel, ami üvegházhatást okoz. A hagyományos falszerkezet rengeteg anyagot tartalmaz, amit bányászni és szállítani kell. Bontáskor pedig a nyakunkon marad a rengeteg tégla és betontörmelék, amivel nem nagyon tudunk mit kezdeni. Maximum útalapnak, feltöltésnek alkalmas. Én a könnyűszerkezetre úgy tekintek, mint az elektromos autókra, csak kevesebb megkötéssel. Tuti, hogy ez a jövő, mert ha nem, akkor egyszerűen nem lesz jövőnk. Lassan át kell állítsuk az agyunkat, különben a gyermekeink és az unokáink egy szétrombolt bolygót örökölnek, és nem tudnak megélni.

Egyértelműen a készház a nyerő, sőt ez az egyik fő ok, amiért ezt a technológiát választják az építkezők.

Fincsi penész a könnyűszerkezeten. Nyami!

Tartósság

Mind a három versenyző tartós, ha ügyelnek rájuk. És az összes tönkremegy, ha nem védjük az időjárástól őket. A tégla egy kicsit lassabban, de ő is pont úgy elpusztul, mint a másik kettő. Ilyen egyszerű. A fő ellenség a víz, ez ellen kell erősen védekezni. A könnyűszerkezetet a pára is jobban kínozza, de cserébe kevésbé érzékeny az alaptest mozgásaira. A tégla jobban bírja a vizet, de az alap mozgásaira kifejezetten érzékeny. A készházak általában tovább húzzák, mint a helyszínen épített könnyűszerkezetes társaik.

Én egy kicsit a tégla felé húzok, mert a könnyűszerkezetes ház jobban ki van téve az anyaghibáknak: nem igazán tudom, hogy a fóliák, amik a párazárásért felelősek, mennyire tartósak. Továbbá minden egyes fúrás esetén átlukasztjuk a párazárást, ami hosszútávon nem túl jó a szerkezetének. Gondoljunk csak bele: ha 50 évre tervezünk egy házat (annyira), akkor mennyi polc, kép, TV, WC csésze, szekrény lesz felfúrva. Sok, sőt rengeteg.

A csőtörések is a tégla felé billentik a serpenyő mérlegét. A téglafal esetében nehezebben vesszük észre az ázást, de legalább nem mállik ott szét a szerkezet. Javításkor a könnyűszerkezetes falat fóliázni kell, ami általában kimarad. Ha nem marad ki, akkor rossz típusú fólia kerül be.

Én itt  a téglát hozom ki nyertesnek. Megjegyzem, hogy gondos karbantartás és üzemeltetés mellett a könnyűszerkezetes is pont olyan jó, mint a falazott ház.

Kényelem

Előre leszögezem, hogy itt nem fogok győztest hirdetni. Méghozzá azért, mert egyik sem kényelmesebb a másiknál, csak egyszerűen más.

Tégla

A nagyobb puffertömeg miatt nehezebben hűl ki, de cserébe sokkal nehezebb felfűteni is! Gondoljunk csak bele: egy jól programozott kazán esetén, ha reggel elmegyünk dolgozni, akkor lekapcsol a fűtés. Mire hazaérünk, leesik a hőmérséklet, amit a kazánunk eszeveszetten próbál visszaemelni. Csak ez nem igazán fog menni neki! Hidegben leszünk még akár órákig, hogy nyalná meg a sót! Én próbáltam beállítani így a kazánomat, és nem sikerült kényelmesen megoldani. Az esetek 90% -ában ez történik. És ilyenkor beállítja az ember a fűtést állandó hőfokra, és pazarol. Ha padlófűtésünk van, akkor ez a probléma hatványozottan jelentkezik. Hogy a helyzetet súlyosbítsam, a kondenzációs kazánok alacsony hőfokon a legtakarékosabbak. Ha mégis beállítjuk úgy a fűtést, hogy hazértünkre fűtsön, akkor sem az optimális alacsony hőfokon dolgozik majd, hanem nyomja neki, mint süket a csengőt!

Egy másik eset az elutazás: pl. elmegyünk 10 napra Mucsajbasznádra síelni. Szépen levesszük 5-10 fokra a fűtést, hogy mire hazaérünk, egy jégveremmé váljon a ház. Na ide szép hazaérkezni: mi klímával, kazánnal, villamos sütővel (!), gáztűzhellyel (!!!), sőt még hajszárítóval is próbáltuk befűteni a házat, de éjszakára még nem volt 15 fok a pecóban… Tök jó, összebújós élmény volt.

Cserébe szellőzéskor nyugodtan nyitva felejthetjük az ablakot, nem fog széthűlni a ház, és a falak is melegséget sugároznak. Na nem lehúzni szeretném a nagy puffertömegű házakat, csak rávilágítani, hogy az előny néha hátrány is lehet.

Hanggátlása kifejezetten jó, ezen nincs mit vakarózni.

Nagyon reklámozzák a profi termosztátokat, de annyira nem hasznosak.

Készház, könnyűszerkezet

A kisebb puffertömeg miatt kevésbé tartja a meleget, ami lehet előny is, és hátrány is: szellőztetni óvatosabban kell, de nem kell túlspilázni a dolgot. Ha nyitva marad az ablak 20 percre, még nem lesz jégverem a szobából.

Sajnos a reggel elmentem dolgozni, fűtés lekapcsol, hazajövök bekapcsol dolog itt sem igazán működik, mert a hőmérséklet csökkenéssel lecsapódik a pára, amit a levegőben tároltunk. Ha lecsapódik, akkor meg penészedik, áztat, szerkezetet károsít. Ez meg pont ennek a szerkezetnek nem hiányzik. Kár érte, jó ügynök volt.

Nagy előny, hogy telelésből hazajőve ügyesen vissza tudunk fűteni, méghozzá kisebb kazánteljesítménnyel. Sőt az egész szerkezethez gyengébb fűtésre lesz szükségünk. Ez amiatt van, hogy nem kell nagy tömeget felfűtsünk. Cserébe jól megtervezett, kiegyensúlyozott gépészetet kell választani, nehogy hőmérséklet ingadozás legyen a vége.

Hanggátlása gyengébb a téglánál, de van egy érdekes funkciója: szélesebb spektrumú hangot képesek elnyelni, mivel több fajta anyagot tartalmaz a falszerkezete! Az OSB és a gipszkarton elnyeli a mélyebb hangot, a hőszigetelések a magasabbat. Persze nem olyan hatékonysággal tompít, mint a tégla, de jó tudni, hogy ilyet is tud…

Ráépítés, hozzátoldás

Tégla

Ezt az építészetet általában az utolsó zugtervező is ismeri, és akár tervezés nélkül is kendácsolhatunk frankó rátoldást, vagy plusz szobát, vagy amit csak akarunk. Kőművest szerencsére nem lasszóval kell fogni, van belőlük választék bőséggel. Ha elhagytuk az eredeti terveinket, akkor sincs semmi, könnyen kitalálhatjuk, hogy hol vannak a tartófalak, és hogy hova terhelt a födém.

Ami nehézséget okoz, az inkább kivitelezésnél jelentkezik:

  • rengeteg kosz, törmelék
  • vizet hordunk be a házba
  • nehéz munka
  • a rátoldások vonalában gyönyörű repedések jelennek meg.
Itt dolgoztam a mérnökségen. Patika, mi?

Készház, könnyűszerkezet

Na ilyen esetben a terveinkre úgy vigyázzunk, mint a lányunk szüzességére! Mivel bezárjuk a szerkezetet, halovány gőzünk sem lesz később, hogy hol vannak a vázfák, hova terhelt az áthidaló, hol van letalpaló oszlop, stb… Tervezőt és kivitelezőt egyenesen lehetetlen ehhez a technológiához találni, mivel még nincs befutva. Majd 20-30-40 év múlva lesz bőven belőlük.

A kivitelezés viszont patika:

  • kevés a hulladék, az is elégethető
  • kevés víz kerül be az építés során a házba
  • viszonylag egyszerű meló
  • a rátoldásnak később nyoma sem lesz, ha szakértő csinálta.

Készház építők

Hagyományos falazott házépítő cégekből Dunát lehet rekeszteni. Készház építő cégekből még kevés van, gyorsan felsorolom amiket ismerek:

  • Berger Házak Zrt. (országos, profik, nem a legolcsóbb, magyar cég) – link
  • Wolf Haus (országos, profik, nem a legolcsóbb, osztrák cég) – link
  • Grand-Ács (országos, középkategória, magyar cég) – link

Összegzés

Remélem, hogy eléggé kiveséztük a témát, és a cikk alapján mindenki ki tudja választani a neki való építési technológiát. Mindegyiknek megvan az előnye és a hátránya, de nagy összességben ezt mondanám: akinek nagyon kevés a pénze annak helyszíni könnyűszerkezetet ajánlok. Aki imádja az új technológiákat, védené a környezetet, és kevés az ideje annak készház való. Aki problémamentes bejáratott megoldást keres, az falazzon. Minden másra meg Mastercardot ajánlok!

Kérlek, hogy osszátok, lájkoljátok a cikket, hadd jusson el mindenkihez, akinek szüksége van rá! Kommenteket is szívesen látok ám!

Levi voltam!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük