Nyílászáró gubancok

Sziasztok! Ebben az írásomban a kültéri nyílászárókról fogok írni. Minden családi házat építeni vagy felújítani vágyó ember előbb utóbb szembekerül a nagy kérdéssel: milyen kültéri nyílászárót vegyek? A választék és az árbeli szórás is kifejezetten nagy, úgyhogy bölcsen érdemes választani. Főként annak tükrében, hogy ezeket a nyílászárókat fogjuk nap mint nap használni, méghozzá napi szinten több évtizedig.

A nyílászárók múltja

Az ősidőkben a fa és a fém nyílászáró volt a divat. A választás is tök egyszerű volt: lakóépületekbe ment a fa nyílászáró, közintézményekbe, lépcsőházakba a strapabíró fém. Ekkoriban még nem számított a hőszigetelési érték, úgyhogy gyakoriak voltak az egyrétegű üvegezésű nyílászárók öklömnyi lukakkal tarkítva a párkány és a tok környékén.

Gerébtokos nyílászárók

Gerébtokos ablak
Így néz ki a jó öreg gerébtokos ablak. Néha a műemlékvédelem nem engedélyezi a modernebbre cserélését.

Egy idő után beugrott a népeknek, hogy bármennyire is olcsó a fűtés, az utcát mégsem érdemes melegen tartani, úgyhogy bejöttek a gerébtokos nyílászárók a képbe. Ez az az ablakféle, amit a nagyinál találsz a kamrában: kétszeres üvegezésű, és az üvegek külön nyitható szárnyon pihennek. Hasznos funkciója, hogy a legyeket nagyszerűen gyűjti, és pont 2x annyi üvegfelületet kell takarítani egy modern nyílászáróhoz képest. Egész jó hőszigetelése van, egészen addig, míg a faanyag meg nem vetemedik, és a szárnyak tömítései mellett be nem kolbászol a cug. Az évek során az összes megkapta a tuti olajfesték felületkezelést.

Retro fém nyílászárók

A közintézmények, lépcsőházak és családi házak előtereinek nyílászárója ez. Készültek acélból és alumíniumból is. A hőszigetelésük a 0-val egyenértékű (némelyiknek egy rétegű üvegezése van), de legalább a dementorokat kinn tartja. Ja, és gyakorlatilag elpusztíthatatlanok. Egyedüli ellenség a nagyflex, meg a rozsda.

Maszek nyílászáró megoldások

Akinek volt asztalos haverja, ismerőse, azoknak szóba jöhetett néhány egyedi megoldás is: hőszigetelt fa nyílászárók, egyedi belső ajtók, stb… Ezek a szerkezetek általában időtálló, jó megoldások voltak, mert aki csinálta tudta, hogy mik a trükkjei a témának.

A nyílászárók jelene

A mai modern nyílászárók

A mai nyílászárók fő feladata a hő- és hangszigetelés, a fényáteresztés, a szellőztetés, a tartósság, betörésvédelem és az esztétika. Szinte bármelyik típusú nyílászárót is választjuk, ezeknek a kritériumoknak nagy általánosságban meg fog felelni. Természetesen a lejjebb felsorolt különböző típusok más és más tulajdonságban emelkednek ki. Az egyik ebben jó, a másik abban. A feladatunk a nyílászáró választásakor az, hogy megnézzük, hogy melyik tulajdonságok a fontosak a számunkra. Ezek alapján pedig válasszuk ki a nekünk való kültéri nyílászárót. Általában a kiválasztás után jövünk rá, hogy olyat választottunk, amire nincs pénzünk. Ilyenkor a GPS bemondja az újratervezést…

Műanyag nyílászáró

5 kamrás műanyag nyílászáró profil
Így néz ki egy műanyag nyílászáró profil elvágva. A pirossal jelzett cucc a fém merevítő. Ez adja a profilunk merevítését. Az üvegek a függőleges fehér bigyó helyére kerülnek

A legolcsóbb választás. Ha szorít a gatyaszíj, akkor valahonnan innen kell választani. A trükk az, hogy hiába, hogy olcsó a hús, a leve nem feltétlenül híg. Magyarországon az új kültéri nyílászárók 70-80%-a műanyagból készül, mégpedig okkal! Ökölszabály, hogy minél több réteg üveg van benne, annál jobb a hő- és hangszigetelése. Ugyanez igaz a keret vastagságára: minél vastagabb a keret, általában annál jobban szigetel. A kamrák számát szokták még emlegetni, elvileg minél több a kamra, annál jobb. Ebben volna azért pár kérdésem: ahhoz, hogy merev is legyen, valamilyen merevítő fémszelvénynek kell lennie a keretben, valamelyik kamrában. Ha sok kicsi kamra van, akkor a merevítő is kicsi? Szóval a kamrák számával nem árt, ha a profilvastagság is növekszik.

Előnyök

  • strapabírók, víznek jól ellenálló
  • gondozás mentesek (azért néha mosni kell)
  • baromi jó hőszigetelők (minőségtől függ)
  • relatíve olcsók
  • mindenhol kaphatók, és a szakembereket sem lasszóval kell fogni hozzá
  • viszonylag könnyűek
  • 2-3 rétegű üvegezéssel kaphatóak
  • színes kivitelben is kaphatóak
  • lehet választani fehér, egyoldali színes, és kétoldali színes megoldások között (erezett, fahatású fólia is létezik)

Hátrányok

  • lehet azért gagyit is venni
  • rengeteg beépítőbrigád létezik, akik mindenféle szakértelem nélkül hányják befele a nyílászárókat
  • idővel besárgulhatnak. Ezt mindenki tagadja, de nekem Galean 9000-es profilom van, és 4 év után full porsárga
  • nagyon nehezen javítható
  • az esztétikája nem a legjobb
  • a féloldalasan fóliázott kivitelek (főként sötét színnel) imádnak meghajolni

Fa nyílászáró

Fa nyílászáró kerete átvágva
Itt látszik, hogy miként is néz ki a fa nyílászáró kerete. Itt nem légkamrák, hanem a faanyag szigetel. Jól látszik a profi, vastag felületkezelés.

A fa nyílászárókkal egy szintet lépünk az árban és a minőségben is felfele. Gyönyörű szép nyílászárókat lehet fából építeni, és valamiért kellemes hangulatot, közérzetet árasztanak. Többen nyilatkoznak, hogy egészségesebb, mint a műanyag, mert páraáteresztő, de ez szerintem baromira nem igaz: kétlem, hogy az 500 mikron vastagságú bivalyerős felületkezelés, ami mindenféle vegyszereket tartalmaz egészséges, vagy páraáteresztő lenne. Sőt: ugyanúgy lezárja a pára útját, mint bármelyik másik nyílászáró. De semmi gáz, a megoldás a kezünkben van: ki kell nyitni az ablakot, és azon keresztül kell szellőztetni. Ne várjuk, hogy hőszigeteljen is, szép is legyen, és a kereten keresztül párát is szabályozzon. Komoly hátránya, hogy néha a felületkezelést fel kell újítani, és az állandóan áztató víz maradandó kárt tud okozni benne. Szárazon kell tartani, és 5-10 évente kell kezelni. Ha befektetésből építkezel, akkor kültéri nyílászárónak ne ilyet vegyél…

Amire vigyázz

  • görcsmentes anyaggal készüljön
  • a kieső görcsök helyét néha fával bedugózzák, én ezt sem erőltetném. Inkább teljesen görcsmentes fával dolgozzanak
  • a hossztoldott faanyagok már tök jók, de néhol látni lehet az összefésülés (toldás) helyét. Ha ez zavar, akkor felárasan tudnak hossztoldás mentes anyagból építeni
  • általában borovi fenyőből készülnek, de akár mást is választhatunk (vörösfenyő, tölgy, lucfenyő). A bükkfa nem jól viseli a vizet, így azt kültérre nem ajánlom. A borovi fenyő és a vörösfenyő sok gyantát tartalmaz, emiatt félkeményfának mondják őket, és jól bírják a kültéri viszontagságokat
  • egy rossz felületkezelés bármilyen tökéletes faanyagot hazavág pár év alatt. Csak olyan ember kezelje, aki tudja, hogy mit ken a faanyagra. Láttam olyan faablakot, ami 2 évesen szétrohadt
  • a profilok tömörek, nincs légkamra bennük: itt csak a faanyag hőszigetel, de szerencsére egész jól
  • a felületkezelés során színezni is lehet a faanyagot. A sötétebb színek jobban védenek a napsugárzás ellen
  • minél keményebb faanyagot választunk, annál rosszabbul fog hőszigetelni
  • rendelés előtt győződj meg róla, hogy a felületkezelés ára benne van-e a végárban

Előnyök

  • elegáns, csinos, szép, olyan mint én
  • egyedi ívek, formák is kivitelezhetőek
  • ha vigyázunk rá, akkor rendkívül tartós
  • jól hőszigetel (akár Uw=0,8 W/m2K)
  • lehet anyagot, színt választani
  • gebasz esetén akár javítható is
  • általában többféle keretvastagság közül választhatunk
  • kevésbé környezetszennyező az építése

Hátrányok

  • drága: egy kész, felületkezelt fa ablak ára simán lehet a műanyag duplája, de akár triplája is
  • védeni kell a pangó víztől. Páralecsapódás, visszafele lejtő kültéri párkányok, beázások hamar kinyiffantják a legjobb fa nyílászárókat is
  • a műanyaghoz képest kevés a jó szakember
  • a felületkezelést időnként érdemes felújítani
  • ha gyűlölöd a fa erezetének látványát, akkor vastag, nem átlátszó felületkezelést kérj, vagy ne fa nyílászárót válassz
  • nedvesség hatására csavarodhat: főként, ha nem teljesen száraz fából készült a nyílászáró

Alu nyílászáró

Aluminium szigetelt ablakrofil
A szigetelés az a szürke trutyi a közepén. Ezzel szakítja meg a hőhidat. A tartószerkezet maga az alukeret. Esztétikus, időtálló, atomdrága.

A sima, mezei alumínium nyílászárók baromi strapabíró és drága szerkezetek. Egy gond van csak velük, hogy úgy vezetik a hőt, mint Raikönnen a Zsigulit a kocsma felé. Egyszerűen kell valami plusz hőszigetelő anyag ahhoz, hogy megfeleljen a mai kor igényeinek. Erre a problémára minden gyártó más és más megoldást eszel ki, és egyenként mind megesküsznek rá, hogy az övék a legjobb megoldás. Általában valahova a profil közepére tesznek valamilyen plusz hőszigetelő cuccost.

Az alumínium, mint alapanyag rendkívül könnyű, viszonylag drága, és teljesen korróziógátló. Ha megkarcoljuk a felületét, akkor egy öngyógyulásnak lehetünk tanúi: létrehoz egy saját oxidréteget, ami meggátolja a további rozsdásodást. Saját rozsdával állítja meg a rozsdát. Öngyógyuló, mint Rozsomák az X-menből. Sajnos ha megkarcoltuk, akkor a díszes festékréteg már nem gyógyul meg magától, de legalább rosszabb sem lesz. Ha antracit színben gondolkodunk, akkor érdemes ezt is számításba venni! Amúgy aranyárban kaphatunk örök életű nyílászárókat.

A tisztán alumínium nyílászárók ritkán kerülnek családi házakba. Mivel képesek elviselni a nagy igénybevételt, általában közintézmények, iskolák rendelik őket. Ott aztán a dühös ügyfelek, vagy a kólától és csipsztől megzavarodott kölykök kedvükre üthetik, csapkodhatják őket.

Előnyök

  • az élettartama nagyobb, mint a miénk
  • a keret könnyű
  • rendkívül elegáns
  • nem vetemedik, csavarodik
  • jól bírja a csapkodást
  • nagy teherbírású
  • horror áron lehet venni baromi jól hőszigetelő értékekkel rendelkezőt is
  • vékonyabb a keret, mint a műanyag és fa ablakok esetében
  • a víz, pára nem ellenség neki
  • színes, festett kivitelben is kaphatóak
  • a merevség miatt a vasalatok is hosszabb ideig bírják a kiképzést

Hátrányok

  • drága, mint a muzsikaszó
  • alapból rossz hőszigetelő képesség
  • a sötét színű festett felületen a karcolások világítanak (átfesthető)
  • kevés a jó szaki a gyártáshoz, beépítéshez

Alu-műanyag nyílászáró

Alu-műanyag nyílászáró profil
Műanyag ablak alumínium páncéllal bevonva. Szép is, jó is, drága is.

A gyártók is rájöttek, hogy tisztán alumíniumból gyártani a kültéri nyílászárókat nem a legoptimálisabb megoldás. Úgyhogy hagyták összeparáználkodni a műanyag és az alu nyílászárókat. Ebből a kufircból egy olyan szerkezet jött létre, ami egy komplett műanyag keret, csak a külső oldalra rávasaltak egy alumínium védőréteget. Amikor ilyen ablakot vagy ajtót rendelsz, akkor egy sima mezei műanyag ablakot vagy ajtót kapsz, külső alumínium páncélba bújtatva. A házon belülről műanyagot látsz, a szerkezetet és a merevséget is az olcsó műanyag profil adja. Az érdekességek ott kezdődnek, hogy az alumínium rétegnek más a mozgása a hőre, mint a műanyagnak. Ezért néhány gyártó mozgást engedő hőszigetelő réteget tesz a két réteg közé.

Előnyök

  • kívülről elegáns megjelenés
  • a külső alu réteg védi a nyílászárót
  • baromira jó hőszigetelés
  • teljesen vízálló szerkezet
  • kiemelkedő hangszigetelés
  • akár 4 rétegű üvegezés
  • olcsóbb, mint a tiszta hőszigetelt alu nyílászáró
  • az alumínium burkolat festhető (RAL színskála): jöhet a baba rózsaszínű ablak!
  • nem csavarodik, tekeredik

Hátrányok

  • belülről már csak sima műanyag felületeket látunk
  • belülről festeni nem lehet, maximum fóliázni
  • közepesen kurv@drága
  • furcsa, hogy kívül ilyen, belül olyan (lehet csak nekem)
  • a külső alumínium rétegen a sérülések “világítanak” főként, ha sötét színűre festettük
  • a keret merevségét a csicska műanyag keret adja
  • néha külön mozog a a műanyag réteg az alumíniumtól
  • csak pár cég foglalkozik a gyártással és a beszereléssel

Alu-fa nyílászáró

Alu fa ablakprofil
Külső alumínium borítás a fa nyílászárón. Ez már Bentley kategória…

Itt is volt egy kis entyem-pentyem, csak itt a fa ablak tette szét a lábát az alumíniumnak. A végeredmény a családi házak luxus nyílászáró megoldása, a alu-fa nyílászáró. Egy profi fa nyílászáróra kívülről ráerősítettek egy alumínium védőburkolatot. Így a kültéri viszontagságokra viszonylag érzékeny faanyagot megvédik a tök strapabíró alumínium burkolattal. Belülről látszik a gyönyörű fa erezet, a hangulat is szépen átjön. Kis szépséghiba, hogy mindez a gyönyör olyan drága, hogy már korán politikusi pályát érdemes választanunk (legálisan összelophatjuk a pénzt rá). Itt már nem játszanak a B kategóriás anyagok, ebben a kategóriában már csak csúcsmegoldásokkal fogunk találkozni.

Előnyök

  • kívül-belül szép
  • legmodernebb technológiákat találjuk meg benne
  • csak közepesen szennyező a gyártása
  • nagyon jó hőszigetelés
  • a külső alu réteg védi a faanyagot, tartósabb a fa nyílászáróknál
  • akár 4 rétegű üvegezés
  • a külső alumínium burkolat festhető
  • belülről melegséget áraszt
  • jó hangszigetelés

Hátrányok

  • kívülről nem látszik a fa erezete
  • nagyon kevés cég foglalkozik a gyártással és a beszereléssel
  • a faanyagot védeni kell a pangó víztől
  • kívül RAL színből, belülről a faanyag színezésével (pác, lazúr) lehet színt választani
  • belülről ritkán, de kezelni kell a faanyagot
  • ha szétázik, csavarodni kezdhet (ritka!)
  • nagyon zsebbe kell nyúlni!

A nyílászárók jövője

A jövőt mindig a luxuskategória mutatja: az ottani fejlesztések lesznek évtizedek múlva természetesek az olcsóbb kategóriákban. Amit én látok a közeljövőben megvalósulni:

  • még jobb hő- és hangszigetelések
  • 4 rétegű üvegezések
  • fix üvegrétegek közé épített reluxa, redőny
  • okos nyílászárók (mobiltelefonnal nyíló bejárati ajtók, automata redőnyök)
  • vastagabb profilok
  • automata szellőztetések, akár hővisszanyeréssel is megtámogatva
Toktoldó
Így néznek ki a toktoldók

Toktoldó: lenni, vagy nem lenni?

A toktoldó az egy olyan műanyag profil, ami körülveszi a nyílászáró külső, fix keretét. Ezt a profilt a szakik rápattintják a beépítendő nyílászáróra, és így a tok szélesebb lesz. Ez azt jelenti, hogy jobban rá tudunk zárni a homlokzati hőszigeteléssel a nyílászáró tokjára. Így kisebb lesz a hőhíd, és mindenki boldogabb lesz. Vagy nem: a toktoldóval már a falazat tervezésekor (és építésekor) számolni kell! Nagyobbra kell hagyni a nyílást oldalanként a toktoldó szélességével. Ez általában vagy 2,5 cm, vagy 5 cm, vagy annyi, amennyit a nyílászáró gyártó mond. Ha beraktuk a toktoldót, akkor szépen rá tudunk takarni a külső hőszigeteléssel a nyílászáróra, és belül is több helyünk lesz, hogy nagyra tárjuk az ablakot vagy ajtót. Szóval a fejezet kérdésére a válasz: lenni!

Én mondom, csupa haszon. Lenne, ha nem kerülne pénzbe. De szerencsére annyira elenyésző az ára ezeknek a profiloknak, hogy én pl. ajándékba kaptam a nyílászárós cégemtől. Kár kihagyni a toktoldót, mert jobb hőszigetelést ad, és kényelmes a beépítéskor.

Uw, UG, Uf

Ezek olyan rövidítések, amik azt mutatják, hogy mennyi hőt ereszt ki az ablakunk vagy ajtónk. Ezek a számok minél kisebbek, annál boldogabbak leszünk mi, és annál szomorúbb a pénztárcánk. Egy jól működő nyílászáró a keretből, az üvegezésből és a vasaltból áll. Ebből a keretet és az üvegezést lehet hőszigetelni. A vasalatot lehetne műanyagból csinálni, de az első használatnál szétperegne, mint az Aliexpress-es cuccaink 99%-a. Inkább legyen fém, de működjön…

Viszonyításképpen iderakom, hogy a falazatunk hőátbocsátási tényezője U=0,145 W/m2K egy sima 30-as téglafal + 20 cm polisztirol hőszigetelés esetén. Ezzel a számmal már lehet hasonlítgatni az U értékeket.

Üvegezés hőszigetelése

Az üveg hőátbocsátási tényezőjét “Ug”-vel jelölik. Ebből az “U” a hőátbocsátást, a “g” a glasst, azaz az üveget jelenti. Szóval ha látjuk az Ug= valami számot, akkor ebből azt láthatjuk, hogy mennyire profi az üvegünk. A mértékegysége W/m2K, ami egy átlagos vízibolhának semmit sem mond. Meg nekünk se túl sokat. A lényege annyi, hogy hány watt energiát ereszt át 1 m2 üvegünk akkor, ha 1 Kelvin hőmérséklet különbség van a két oldala között. Szóval minél kevesebb ez a szám, annál jobb nekünk meg a környezetünk számára is.

Lássuk, mik a jellemző számok:

  • 1 réteg sima, 4 mm-es üveg, Ug= 5,8 W/m2K – a falazatnál 40-szer rosszabb hőszigetelést ad
  • 2 réteg, sima 4 mm-es üveg, közötte 16 mm légréssel Ug= 2,8 W/m2K – a falazatnál 19-szer rosszabb hőszigetelést ad
  • 3 réteg, sima 4 mm-es üveg, közötte 16 mm légrésekkel – Ug=1,8 W/m2K – a falazatnál 12-szer rosszabb hőszigetelést ad
  • 2 rétegű üvegezés, az egyik sima 4mm-es, a másik low-e bevonatos, közötte 16 mm légréssel – Ug=1,4 W/m2K a falazatnál 10-szer rosszabb hőszigetelést ad
  • ugyanaz, mint az előző, csak Argon gázos töltéssel az üvegek között – Ug= 1,1 W/m2K a falazatnál 7,6-szor rosszabb hőszigetelést ad
  • 3 réteg üveg, ebből két üvegréteg low-e bevonatos, a légrések sima levegővel töltöttek – Ug= 0,8 W/m2K a falazatnál 5,5-ször rosszabb hőszigetelést ad – itt már passzívházas területen csámborgunk
  • ugyanaz mint az előző, csak a légrések Argon gázzal töltöttek – Ug= 0,6 W/m2K a falazatnál 4-szer rosszabb hőszigetelést ad – itt már passzívházas területen csámborgunk
  • 4 rétegű üvegezés – ez egyedi megoldásokkal készül, általában pár rétegnek edzett üvegből kell készülnie. Akkora súlya van az ilyen üvegeknek, hogy spéci keretek tudják csak elviselni – Ug= 0,3 W/m2K – ritka, mint a szúnyogtej.

Keretek hőszigetelése

Na ezt jelöljük “Uf”-el. Az “U” itt is a hőátbocsátási tényezőt jelenti. Az “f” pedig frame, azaz keret. A keret általában sz@rabbul szigetel, mint az üveg. Persze össze lehet legózni úgy is nyílászárót, hogy ez ne legyen igaz, de nem leszel boldog a végeredménnyel. Pl.: alu-fa keret egyrétegű üvegezéssel = sajtreszelővel r*jszolás. Az Uf értékek keményen függenek a:

  • felhasznált alapanyagoktól  -fa? műanyag? alu? alu-fa? alu műanyag?
  • a keret vastagságától – minél vastagabb a keret, annál jobban szigetel
  • kamrák száma – minél több kamrából áll, annál jobban szigetel. Ezzel azért óvatosan, nehogy gyenge legyen a merevsége
  • tömítőgumik fajtája és száma – minél több a tömítőgumi, annál frankóbb a szigetelés
  • a keret merevítésétől – na ez általában hőhidat okoz, mert sima acélmerevítőket szoktak alkalmazni.
  • nyitható-e a nyílászáró? – főként passzívházakban divat a fix nyílászáró. Jól hőszigetel, de takarítani az emeleti ablakot jó nagy cumi…

Lássunk pár példát:

  • 5 kamrás műanyag ablak, 70 mm vastag Uf=1,3 W/m2K körül mocorog (Aluplast)
  • 6 kamrás műanyag ablak, 88 mm vastag Uf=1,0 W/m2K körül mocorog (Kömmerling)
  • fa ablak, 68 mm vastag borovi fenyő Uf=1,1 W/m2K körül mocorog
  • fa ablak, 78 mm vastag borovi fenyő Uf=0,98 W/m2K körül mocorog
  • fa ablak, 92 mm vastag borovi fenyő Uf=0,89 W/m2K körül mocorog
  • fa ablak, 102 mm vastag borovi fenyő Uf=0,83 W/m2K körül mocorog
  • fa ablak, 110 mm vastag borovi fenyő Uf=0,78 W/m2K körül mocorog
  • alumínium ablak 60 mm vastag, hőszigetelt Uf=2,0 W/m2K (Schüco)
  • alumínium ablak 70 mm vastag, hőszigetelt Uf=1,7 W/m2K (Schüco)
  • alumínium ablak 75 mm vastag, hőszigetelt Uf=1,4 W/m2K (Schüco)

Nyílászáró teljes hőátbocsátási tényezője

Ez a Módosfa egyik alu-fa kerete

Na, itt a lényeg. A bűvös “Uw” érték. Ez a fenti számokból kikalkulálható hőátbocsátási tényezőt mutatja, a teljes nyílászáróra. Az U-t már tudjuk, az a hőátbocsátás jele. A “w” a window, azaz ablak jele. Hogy miért pont csak ablakokra gondoltak, azt nem vágom, ajtókra is tök jól működik ez a szám… Na ezt az Uw-t szabályozzák rendeletben, hogy nem lehet kisebb 1,6 W/m2K-nél.

Lássunk ide is pár példát, hogy legyen tiszta a kép:

  • műanyag ablak, 72 mm-es vastag, 5 kamrás, 2 rétegű üvegezéssel (Ug=1,0 W/m2K) – Uw=1,3 W/m2K (Marshall)
  • műanyag ablak, 72 mm-es vastag, 5 kamrás, 3 rétegű üvegezéssel (Ug=0,7 W/m2K) – Uw=1,1 W/m2K (Marshall)
  • műanyag ablak, 90 mm-es vastag, 6 kamrás, 3 rétegű üvegezéssel (Ug=0,7 W/m2K) – Uw=0,92 W/m2K (Marshall)
  • műanyag ablak, 82 mm-es vastag, meleg peremes, mély üvegezésű, 6 kamrás, 3 rétegű üvegezéssel (Ug=0,57 W/m2K) – Uw=0,88 W/m2K (Decco profil)
  • fa ablak, 68 mm-es vastag, 2 rétegű üvegezéssel (Ug=1,1 W/m2K) – Uw=1,3 W/m2K (Módosfa)
  • fa ablak, 78 mm-es vastag, 3 rétegű üvegezéssel (Ug=0,8 W/m2K) – Uw=1,03 W/m2K (Módosfa)
  • fa ablak, 92 mm-es vastag, 3 rétegű üvegezéssel (Ug=0,6 W/m2K) – Uw=0,82 W/m2K (Módosfa)
  • alu-fa ablak, 108 mm-es vastag, 3 rétegű üvegezéssel (Ug=0,5 W/m2K) – Uw=0,82 W/m2K (Módosfa)
  • alu-fa ablak, HF310, 3 rétegű üvegezéssel (Ug=0,5 W/m2K) – Uw=0,62 W/m2K (Internorm)
  • alu-műanyag ablak, 72 mm beépítési mélység, 3 rétegű üvegezéssel (Ug=0,5 W/m2K) – Uw=0,79 W/m2K (Internorm)

Ennyiből talán már mindenki be tudja lőni, hogy számára melyik megoldás lesz a pöpec.

Üvegezési trükkök

Azzal, hogy eldöntöttük, hogy pl. 3 rétegű üvegezést választunk, még nem dőlhetünk hátra. Vannak még lehetőségek bonyolítani a szituációt! Lássuk, hogy aprópénzből miként lehet még jobb az üvegezésünk!

Meleg peremes üvegek

Az üveges cégek valahogy meg kell oldják, hogy a 2 vagy 3 réteg üveg szépen egymás mellett álljon. Ezt a peremezéssel oldják meg. Ez a peremezés készülhet hőhidas, vagy hőhíd mentes kivitelben. A hőhidas fémesen csillog (alumínium?) és szépen vonzza az ablak alsó fertályára a páralecsapódást. A fizikája annyiról szól, hogy a jó hővezető üveg találkozik az ugyancsak jó hővezető fémmel, és ezen a pályán a meleg kikolbászol a lakásból. Így ezeken a pontokon hideg pontok keletkeznek, amire a levegőben található pára azonnal rátanyázik.  A pára rontja a hőszigetelést, és hosszútávon penészt okoz. Erre találták ki a gyártók, hogy műanyaggal bevont fém, szigetelt távtartókat alkalmaznak. Ez az úgynevezett meleg peremes üvegezés. Ennyi! Érdemes megrendelni, mert nem drága, és az Ug-t is csökkenti 0,1-0,2 W/m2K-nel!

Mély üvegezés

Nagyon hasonlít a meleg peremezésre, és együtt érdemes megrendelni őket. Itt annyiról van csak szó, hogy az üveg külsejét mélyen belerejtik a tokba, hogy a tok még jobban szigetelje a problémás, hőhidas üvegrészt. Nem nagy kunszt, de ezt is érdemes megrendelni…

 

Akkor melyiket vegyem?

Falra festett ablak kutyuval

A válasz viszonylag egyszerű: amelyikre megvan a kereted. Egy átlagos családi ház esetében (nettó 135 m2 lakóterület) ha 1,5-2,5 milliónk van a kültéri nyílászárókra, akkor a műanyagok közül lehet válogatni. Általában 1,5 körül már megkapjuk a fehér, 3 rétegű üvegezésű, mély üvegezett, meleg peremes megoldásokat. 2-2,5 millió forintból kívül belül fóliázott, színes, alacsony Uw-jű (hőátbocsájási tényező) nyílászáróink lehetnek. Ha a keret 4-5 millióig nyúlik, akkor a műanyagok mellett már fa ablakokban is nyugodtan gondolkodhatunk. 7-8 millióval a zsebben jöhetnek az alumínium nyílászárók. Olcsóbb köztes megoldást nyújt az műanyag-alumínium nyílászáró. A legdrágább megoldást a fa-alumínium és a hőszigetelt alumínium nyílászárók adják.

Az üvegezést meg ne felejtsétek ki az ügyből! Minél kisebb Ug érték, annál jobb hőszigetelés. Én manapság már 3 réteget ajánlok, meleg peremezéssel, és mély üvegezéssel.

Ha a cikk elolvasása után sem vagy biztos magadban, és családi házat építesz Miskolcon vagy környékén, keress meg bátran, mert megépítem a házadat!

Remélem, hogy valamicskét tisztult a kép kültéri nyílászáró ügyben!

Levi voltam, sziasztok!

 

 

6 hozzászólás

  1. Üdv! Érdekelne egy cikk a külső nyílászáró beépítésről is 🙂 Jó lenne megtudni a véleményét a káva szigetelés illetve az ablak pozíció témában! Üdv: László

    1. epitoabc
      Author

      Kedves László!

      Igyekszem alkotni erről is valamit a jövőben!

      Üdv.: Levi

  2. Szia!
    Ez is jól sikerült 🙂 Köszönjük! A beépítés engem is nagyon érdekelne!
    Egy kiegészítés: 2018 óta a TNM rendeleti szabályozás alapján külső ajtó és ablak esetén 1,15 W/m2K, valamint tetősík ablakoknál 1,25 W/m2K, homlokzati üvegfalnál 1,4 W/m2K a hőátbocsátási tényező (Uw) határértéke (1. melléklet a 20/2014 (III.7.) BM rendelethez).

  3. Jó cikk, de pár dolgot pontosítanék.

    A toktoldó nem körben van az ablakon, hanem csak oldalt (egy, vagy két oldalon). Ami alul van, azt párkányfogadónak hívják.

    Másik pontosítanivaló, hogy a toktoldó-párkányfogadó létével, méretével nem kell foglalkozni az ablaknyílás kialakítása során. Meg kell csinálni a nyílást egy adott méretre (pl. 180 x 150 cm-es méretre, ahol az első méret mindig a szélesség). Aztán, amikor elballag az ember az ablakkészítőhöz, akkor ott helyben a megrendelésnél kell tisztázni, hogy amikor te 180×150-es ablakot rendelsz, akkor az a külső méret. Vagyis az alul 3 cm párkányfogadó és kétoldalt a 2×3 cm toktoldó méretét ebből vonják le , tehát az ablakot 174×147 cm-es méretben készítsék el. Ez nem számít egyedi méretnek, az ablakgyártók 95 %-a a családi házaknál szokásos ablakméretek esetében bármilyen méretű ablakot felár nélkül elkészít.

    Az ablakok esetében fontos kérdés még a vasalat gyártója, minősége, de gondolom, hogy erről lesz majd külön cikk, mert ez önmagában is megér egy kitekintést.

    1. epitoabc
      Author

      Kedves Pista!

      Jó észrevételek, de a toktoldó figyelembevételével egy észrevétel: ha nem figyelünk oda az elején, akkor kisebb lesz az üvegfelület. Ami vagy zavar valakit, vagy nem…

      Levi

  4. Szia Levi!

    Nagyon hasznos cikk, köszönjük szépen!

    Egyetlen észrevételem lenne csak, ezt írod:

    > Na ezt az Uw-t szabályozzák rendeletben, hogy nem lehet kisebb 1,6 W/m2K-nél.

    Itt szerintem elírás a „kisebb” szó, inkább „rosszabb” lenne ide illő, hiszen pont az a lényeg, hogy ennél az értéknél kisebb kell legyen az Uw a rendelet szerint.

    Üdv: Mihály

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük