A cikkem tartalma:
Nyílászáró gubancok
Sziasztok! Ebben az írásomban a kültéri nyílászárókról fogok írni. Minden családi házat építeni vagy felújítani vágyó ember előbb utóbb szembekerül a nagy kérdéssel: milyen kültéri nyílászárót vegyek? A választék és az árbeli szórás is kifejezetten nagy, úgyhogy bölcsen érdemes választani. Főként annak tükrében, hogy ezeket a nyílászárókat fogjuk nap mint nap használni, méghozzá napi szinten több évtizedig.
A nyílászárók múltja
Az ősidőkben a fa és a fém nyílászáró volt a divat. A választás is tök egyszerű volt: lakóépületekbe ment a fa nyílászáró, közintézményekbe, lépcsőházakba a strapabíró fém. Ekkoriban még nem számított a hőszigetelési érték, úgyhogy gyakoriak voltak az egyrétegű üvegezésű nyílászárók öklömnyi lukakkal tarkítva a párkány és a tok környékén.
Gerébtokos nyílászárók
Egy idő után beugrott a népeknek, hogy bármennyire is olcsó a fűtés, az utcát mégsem érdemes melegen tartani, úgyhogy bejöttek a gerébtokos nyílászárók a képbe. Ez az az ablakféle, amit a nagyinál találsz a kamrában: kétszeres üvegezésű, és az üvegek külön nyitható szárnyon pihennek. Hasznos funkciója, hogy a legyeket nagyszerűen gyűjti, és pont 2x annyi üvegfelületet kell takarítani egy modern nyílászáróhoz képest. Egész jó hőszigetelése van, egészen addig, míg a faanyag meg nem vetemedik, és a szárnyak tömítései mellett be nem kolbászol a cug. Az évek során az összes megkapta a tuti olajfesték felületkezelést.
Retro fém nyílászárók
A közintézmények, lépcsőházak és családi házak előtereinek nyílászárója ez. Készültek acélból és alumíniumból is. A hőszigetelésük a 0-val egyenértékű (némelyiknek egy rétegű üvegezése van), de legalább a dementorokat kinn tartja. Ja, és gyakorlatilag elpusztíthatatlanok. Egyedüli ellenség a nagyflex, meg a rozsda.
Maszek nyílászáró megoldások
Akinek volt asztalos haverja, ismerőse, azoknak szóba jöhetett néhány egyedi megoldás is: hőszigetelt fa nyílászárók, egyedi belső ajtók, stb… Ezek a szerkezetek általában időtálló, jó megoldások voltak, mert aki csinálta tudta, hogy mik a trükkjei a témának.
A nyílászárók jelene
A mai modern nyílászárók
A mai nyílászárók fő feladata a hő- és hangszigetelés, a fényáteresztés, a szellőztetés, a tartósság, betörésvédelem és az esztétika. Szinte bármelyik típusú nyílászárót is választjuk, ezeknek a kritériumoknak nagy általánosságban meg fog felelni. Természetesen a lejjebb felsorolt különböző típusok más és más tulajdonságban emelkednek ki. Az egyik ebben jó, a másik abban. A feladatunk a nyílászáró választásakor az, hogy megnézzük, hogy melyik tulajdonságok a fontosak a számunkra. Ezek alapján pedig válasszuk ki a nekünk való kültéri nyílászárót. Általában a kiválasztás után jövünk rá, hogy olyat választottunk, amire nincs pénzünk. Ilyenkor a GPS bemondja az újratervezést…
Műanyag nyílászáró
A legolcsóbb választás. Ha szorít a gatyaszíj, akkor jó eséllyel műanyag nyílászárót érdemes választani. A trükk az, hogy hiába, hogy olcsó a hús, a leve nem feltétlenül híg. Magyarországon az új kültéri nyílászárók 70-80%-a műanyagból készül, mégpedig okkal! Ökölszabály, hogy minél több réteg üveg van egy műanyag ablakban, annál jobb a hő- és hangszigetelése. Ugyanez igaz a keret vastagságára: minél vastagabb a keret, általában annál jobban szigetel. A kamrák számát szokták még emlegetni, elvileg minél több a kamra, annál jobb. Ebben volna azért pár kérdésem: ahhoz, hogy merev is legyen, valamilyen merevítő fémszelvénynek kell lennie a keretben, valamelyik kamrában. Ha sok kicsi kamra van, akkor a merevítő is kicsi? Szóval a kamrák számával nem árt, ha a profilvastagság is növekszik.
Előnyök
- strapabírók, víznek jól ellenálló
- gondozás mentesek (azért néha mosni kell)
- baromi jó hőszigetelők (minőségtől függ)
- relatíve olcsók
- mindenhol kaphatók, és a szakembereket sem lasszóval kell fogni hozzá
- viszonylag könnyűek
- 2-3 rétegű üvegezéssel kaphatóak
- színes kivitelben is kaphatóak
- lehet választani fehér, egyoldali színes, és kétoldali színes megoldások között (erezett, fahatású fólia is létezik)
Hátrányok
- lehet azért gagyit is venni
- rengeteg beépítőbrigád létezik, akik mindenféle szakértelem nélkül hányják befele a nyílászárókat
- idővel besárgulhatnak. Ezt mindenki tagadja, de nekem Galean 9000-es profilom van, és 4 év után full porsárga
- nagyon nehezen javítható
- az esztétikája nem a legjobb
- a féloldalasan fóliázott kivitelek (főként sötét színnel) imádnak meghajolni
Fa nyílászáró
A fa nyílászárókkal egy szintet lépünk az árban és a minőségben is felfele. Gyönyörű szép nyílászárókat lehet fából építeni, és valamiért kellemes hangulatot, közérzetet árasztanak. Többen nyilatkoznak, hogy egészségesebb, mint a műanyag, mert páraáteresztő, de ez szerintem baromira nem igaz: kétlem, hogy az 500 mikron vastagságú bivalyerős felületkezelés, ami mindenféle vegyszereket tartalmaz egészséges, vagy páraáteresztő lenne. Sőt: ugyanúgy lezárja a pára útját, mint bármelyik másik nyílászáró. De semmi gáz, a megoldás a kezünkben van: ki kell nyitni az ablakot, és azon keresztül kell szellőztetni. Ne várjuk, hogy hőszigeteljen is, szép is legyen, és a kereten keresztül párát is szabályozzon. Komoly hátránya, hogy néha a felületkezelést fel kell újítani, és az állandóan áztató víz maradandó kárt tud okozni benne. Szárazon kell tartani, és 5-10 évente kell kezelni. Ha befektetésből építkezel, akkor kültéri nyílászárónak ne ilyet vegyél…
Amire vigyázz
- görcsmentes anyaggal készüljön
- a kieső görcsök helyét néha fával bedugózzák, én ezt sem erőltetném. Inkább teljesen görcsmentes fával dolgozzanak
- a hossztoldott faanyagok már tök jók, de néhol látni lehet az összefésülés (toldás) helyét. Ha ez zavar, akkor felárasan tudnak hossztoldás mentes anyagból építeni
- általában borovi fenyőből készülnek, de akár mást is választhatunk (vörösfenyő, tölgy, lucfenyő). A bükkfa nem jól viseli a vizet, így azt kültérre nem ajánlom. A borovi fenyő és a vörösfenyő sok gyantát tartalmaz, emiatt félkeményfának mondják őket, és jól bírják a kültéri viszontagságokat
- egy rossz felületkezelés bármilyen tökéletes faanyagot hazavág pár év alatt. Csak olyan ember kezelje, aki tudja, hogy mit ken a faanyagra. Láttam olyan faablakot, ami 2 évesen szétrohadt
- a profilok tömörek, nincs légkamra bennük: itt csak a faanyag hőszigetel, de szerencsére egész jól
- a felületkezelés során színezni is lehet a faanyagot. A sötétebb színek jobban védenek a napsugárzás ellen
- minél keményebb faanyagot választunk, annál rosszabbul fog hőszigetelni
- rendelés előtt győződj meg róla, hogy a felületkezelés ára benne van-e a végárban
Előnyök
- elegáns, csinos, szép, olyan mint én
- egyedi ívek, formák is kivitelezhetőek
- ha vigyázunk rá, akkor rendkívül tartós
- jól hőszigetel (akár Uw=0,8 W/m2K)
- lehet anyagot, színt választani
- gebasz esetén akár javítható is
- általában többféle keretvastagság közül választhatunk
- kevésbé környezetszennyező az építése
Hátrányok
- drága: egy kész, felületkezelt fa ablak ára simán lehet a műanyag duplája, de akár triplája is
- védeni kell a pangó víztől. Páralecsapódás, visszafele lejtő kültéri párkányok, beázások hamar kinyiffantják a legjobb fa nyílászárókat is
- a műanyaghoz képest kevés a jó szakember
- a felületkezelést időnként érdemes felújítani
- ha gyűlölöd a fa erezetének látványát, akkor vastag, nem átlátszó felületkezelést kérj, vagy ne fa nyílászárót válassz
- nedvesség hatására csavarodhat: főként, ha nem teljesen száraz fából készült a nyílászáró
Alu nyílászáró
A sima, mezei alumínium nyílászárók baromi strapabíró és drága szerkezetek. Egy gond van csak velük, hogy úgy vezetik a hőt, mint Raikönnen a Zsigulit a kocsma felé. Egyszerűen kell valami plusz hőszigetelő anyag ahhoz, hogy megfeleljen a mai kor igényeinek. Erre a problémára minden gyártó más és más megoldást eszel ki, és egyenként mind megesküsznek rá, hogy az övék a legjobb megoldás. Általában valahova a profil közepére tesznek valamilyen plusz hőszigetelő cuccost.
Az alumínium, mint alapanyag rendkívül könnyű, viszonylag drága, és teljesen korróziógátló. Ha megkarcoljuk a felületét, akkor egy öngyógyulásnak lehetünk tanúi: létrehoz egy saját oxidréteget, ami meggátolja a további rozsdásodást. Saját rozsdával állítja meg a rozsdát. Öngyógyuló, mint Rozsomák az X-menből. Sajnos ha megkarcoltuk, akkor a díszes festékréteg már nem gyógyul meg magától, de legalább rosszabb sem lesz. Ha antracit színben gondolkodunk, akkor érdemes ezt is számításba venni! Amúgy aranyárban kaphatunk örök életű nyílászárókat.
A tisztán alumínium nyílászárók ritkán kerülnek családi házakba. Mivel képesek elviselni a nagy igénybevételt, általában közintézmények, iskolák rendelik őket. Ott aztán a dühös ügyfelek, vagy a kólától és csipsztől megzavarodott kölykök kedvükre üthetik, csapkodhatják őket.
Előnyök
- az élettartama nagyobb, mint a miénk
- a keret könnyű
- rendkívül elegáns
- nem vetemedik, csavarodik
- jól bírja a csapkodást
- nagy teherbírású
- horror áron lehet venni baromi jól hőszigetelő értékekkel rendelkezőt is
- vékonyabb a keret, mint a műanyag és fa ablakok esetében
- a víz, pára nem ellenség neki
- színes, festett kivitelben is kaphatóak
- a merevség miatt a vasalatok is hosszabb ideig bírják a kiképzést
Hátrányok
- drága, mint a muzsikaszó
- alapból rossz hőszigetelő képesség
- a sötét színű festett felületen a karcolások világítanak (átfesthető)
- kevés a jó szaki a gyártáshoz, beépítéshez
Alu-műanyag nyílászáró
A gyártók is rájöttek, hogy tisztán alumíniumból gyártani a kültéri nyílászárókat nem a legoptimálisabb megoldás. Úgyhogy hagyták összeparáználkodni a műanyag és az alu nyílászárókat. Ebből a kufircból egy olyan szerkezet jött létre, ami egy komplett műanyag keret, csak a külső oldalra rávasaltak egy alumínium védőréteget. Amikor ilyen ablakot vagy ajtót rendelsz, akkor egy sima mezei műanyag ablakot vagy ajtót kapsz, külső alumínium páncélba bújtatva. A házon belülről műanyagot látsz, a szerkezetet és a merevséget is az olcsó műanyag profil adja. Az érdekességek ott kezdődnek, hogy az alumínium rétegnek más a mozgása a hőre, mint a műanyagnak. Ezért néhány gyártó mozgást engedő hőszigetelő réteget tesz a két réteg közé.
Előnyök
- kívülről elegáns megjelenés
- a külső alu réteg védi a nyílászárót
- baromira jó hőszigetelés
- teljesen vízálló szerkezet
- kiemelkedő hangszigetelés
- akár 4 rétegű üvegezés
- olcsóbb, mint a tiszta hőszigetelt alu nyílászáró
- az alumínium burkolat festhető (RAL színskála): jöhet a baba rózsaszínű ablak!
- nem csavarodik, tekeredik
Hátrányok
- belülről már csak sima műanyag felületeket látunk
- belülről festeni nem lehet, maximum fóliázni
- közepesen kurv@drága
- furcsa, hogy kívül ilyen, belül olyan (lehet csak nekem)
- a külső alumínium rétegen a sérülések „világítanak” főként, ha sötét színűre festettük
- a keret merevségét a csicska műanyag keret adja
- néha külön mozog a a műanyag réteg az alumíniumtól
- csak pár cég foglalkozik a gyártással és a beszereléssel
Alu-fa nyílászáró
Itt is volt egy kis entyem-pentyem, csak itt a fa ablak tette szét a lábát az alumíniumnak. A végeredmény a családi házak luxus nyílászáró megoldása, a alu-fa nyílászáró. Egy profi fa nyílászáróra kívülről ráerősítettek egy alumínium védőburkolatot. Így a kültéri viszontagságokra viszonylag érzékeny faanyagot megvédik a tök strapabíró alumínium burkolattal. Belülről látszik a gyönyörű fa erezet, a hangulat is szépen átjön. Kis szépséghiba, hogy mindez a gyönyör olyan drága, hogy már korán politikusi pályát érdemes választanunk (legálisan összelophatjuk a pénzt rá). Itt már nem játszanak a B kategóriás anyagok, ebben a kategóriában már csak csúcsmegoldásokkal fogunk találkozni.
Előnyök
- kívül-belül szép
- legmodernebb technológiákat találjuk meg benne
- csak közepesen szennyező a gyártása
- nagyon jó hőszigetelés
- a külső alu réteg védi a faanyagot, tartósabb a fa nyílászáróknál
- akár 4 rétegű üvegezés
- a külső alumínium burkolat festhető
- belülről melegséget áraszt
- jó hangszigetelés
Hátrányok
- kívülről nem látszik a fa erezete
- nagyon kevés cég foglalkozik a gyártással és a beszereléssel
- a faanyagot védeni kell a pangó víztől
- kívül RAL színből, belülről a faanyag színezésével (pác, lazúr) lehet színt választani
- belülről ritkán, de kezelni kell a faanyagot
- ha szétázik, csavarodni kezdhet (ritka!)
- nagyon zsebbe kell nyúlni!
A nyílászárók jövője
A jövőt mindig a luxuskategória mutatja: az ottani fejlesztések lesznek évtizedek múlva természetesek az olcsóbb kategóriákban. Amit én látok a közeljövőben megvalósulni:
- még jobb hő- és hangszigetelések
- 4 rétegű üvegezések
- fix üvegrétegek közé épített reluxa, redőny
- okos nyílászárók (mobiltelefonnal nyíló bejárati ajtók, automata redőnyök)
- vastagabb profilok
- automata szellőztetések, akár hővisszanyeréssel is megtámogatva
Toktoldó: lenni, vagy nem lenni?
A toktoldó az egy olyan műanyag profil, ami körülveszi a nyílászáró külső, fix keretét. Ezt a profilt a szakik rápattintják a beépítendő nyílászáróra, és így a tok szélesebb lesz. Ez azt jelenti, hogy jobban rá tudunk zárni a homlokzati hőszigeteléssel a nyílászáró tokjára. Így kisebb lesz a hőhíd, és mindenki boldogabb lesz. Vagy nem: a toktoldóval már a falazat tervezésekor (és építésekor) számolni kell! Nagyobbra kell hagyni a nyílást oldalanként a toktoldó szélességével. Ez általában vagy 2,5 cm, vagy 5 cm, vagy annyi, amennyit a nyílászáró gyártó mond. Ha beraktuk a toktoldót, akkor szépen rá tudunk takarni a külső hőszigeteléssel a nyílászáróra, és belül is több helyünk lesz, hogy nagyra tárjuk az ablakot vagy ajtót. Szóval a fejezet kérdésére a válasz: lenni!
Én mondom, csupa haszon. Lenne, ha nem kerülne pénzbe. De szerencsére annyira elenyésző az ára ezeknek a profiloknak, hogy én pl. ajándékba kaptam a nyílászárós cégemtől. Kár kihagyni a toktoldót, mert jobb hőszigetelést ad, és kényelmes a beépítéskor.
Uw, UG, Uf
Ezek olyan rövidítések, amik azt mutatják, hogy mennyi hőt ereszt ki az ablakunk vagy ajtónk. Ezek a számok minél kisebbek, annál boldogabbak leszünk mi, és annál szomorúbb a pénztárcánk. Egy jól működő nyílászáró a keretből, az üvegezésből és a vasaltból áll. Ebből a keretet és az üvegezést lehet hőszigetelni. A vasalatot lehetne műanyagból csinálni, de az első használatnál szétperegne, mint az Aliexpress-es cuccaink 99%-a. Inkább legyen fém, de működjön…
Viszonyításképpen iderakom, hogy a falazatunk hőátbocsátási tényezője U=0,145 W/m2K egy sima 30-as téglafal + 20 cm polisztirol hőszigetelés esetén. Ezzel a számmal már lehet hasonlítgatni az U értékeket.
Üvegezés hőszigetelése
Az üveg hőátbocsátási tényezőjét „Ug”-vel jelölik. Ebből az „U” a hőátbocsátást, a „g” a glasst, azaz az üveget jelenti. Szóval ha látjuk az Ug= valami számot, akkor ebből azt láthatjuk, hogy mennyire profi az üvegünk. A mértékegysége W/m2K, ami egy átlagos vízibolhának semmit sem mond. Meg nekünk se túl sokat. A lényege annyi, hogy hány watt energiát ereszt át 1 m2 üvegünk akkor, ha 1 Kelvin hőmérséklet különbség van a két oldala között. Szóval minél kevesebb ez a szám, annál jobb nekünk meg a környezetünk számára is.
Lássuk, mik a jellemző számok:
- 1 réteg sima, 4 mm-es üveg, Ug= 5,8 W/m2K – a falazatnál 40-szer rosszabb hőszigetelést ad
- 2 réteg, sima 4 mm-es üveg, közötte 16 mm légréssel Ug= 2,8 W/m2K – a falazatnál 19-szer rosszabb hőszigetelést ad
- 3 réteg, sima 4 mm-es üveg, közötte 16 mm légrésekkel – Ug=1,8 W/m2K – a falazatnál 12-szer rosszabb hőszigetelést ad
- 2 rétegű üvegezés, az egyik sima 4mm-es, a másik low-e bevonatos, közötte 16 mm légréssel – Ug=1,4 W/m2K a falazatnál 10-szer rosszabb hőszigetelést ad
- ugyanaz, mint az előző, csak Argon gázos töltéssel az üvegek között – Ug= 1,1 W/m2K a falazatnál 7,6-szor rosszabb hőszigetelést ad
- 3 réteg üveg, ebből két üvegréteg low-e bevonatos, a légrések sima levegővel töltöttek – Ug= 0,8 W/m2K a falazatnál 5,5-ször rosszabb hőszigetelést ad – itt már passzívházas területen csámborgunk
- ugyanaz mint az előző, csak a légrések Argon gázzal töltöttek – Ug= 0,6 W/m2K a falazatnál 4-szer rosszabb hőszigetelést ad – itt már passzívházas területen csámborgunk
- 4 rétegű üvegezés – ez egyedi megoldásokkal készül, általában pár rétegnek edzett üvegből kell készülnie. Akkora súlya van az ilyen üvegeknek, hogy spéci keretek tudják csak elviselni – Ug= 0,3 W/m2K – ritka, mint a szúnyogtej.
Keretek hőszigetelése
Na ezt jelöljük „Uf”-el. Az „U” itt is a hőátbocsátási tényezőt jelenti. Az „f” pedig frame, azaz keret. A keret általában sz@rabbul szigetel, mint az üveg. Persze össze lehet legózni úgy is nyílászárót, hogy ez ne legyen igaz, de nem leszel boldog a végeredménnyel. Pl.: alu-fa keret egyrétegű üvegezéssel = sajtreszelővel r*jszolás. Az Uf értékek keményen függenek a:
- felhasznált alapanyagoktól -fa? műanyag? alu? alu-fa? alu műanyag?
- a keret vastagságától – minél vastagabb a keret, annál jobban szigetel
- kamrák száma – minél több kamrából áll, annál jobban szigetel. Ezzel azért óvatosan, nehogy gyenge legyen a merevsége
- tömítőgumik fajtája és száma – minél több a tömítőgumi, annál frankóbb a szigetelés
- a keret merevítésétől – na ez általában hőhidat okoz, mert sima acélmerevítőket szoktak alkalmazni.
- nyitható-e a nyílászáró? – főként passzívházakban divat a fix nyílászáró. Jól hőszigetel, de takarítani az emeleti ablakot jó nagy cumi…
Lássunk pár példát:
- 5 kamrás műanyag ablak, 70 mm vastag Uf=1,3 W/m2K körül mocorog (Aluplast)
- 6 kamrás műanyag ablak, 88 mm vastag Uf=1,0 W/m2K körül mocorog (Kömmerling)
- fa ablak, 68 mm vastag borovi fenyő Uf=1,1 W/m2K körül mocorog
- fa ablak, 78 mm vastag borovi fenyő Uf=0,98 W/m2K körül mocorog
- fa ablak, 92 mm vastag borovi fenyő Uf=0,89 W/m2K körül mocorog
- fa ablak, 102 mm vastag borovi fenyő Uf=0,83 W/m2K körül mocorog
- fa ablak, 110 mm vastag borovi fenyő Uf=0,78 W/m2K körül mocorog
- alumínium ablak 60 mm vastag, hőszigetelt Uf=2,0 W/m2K (Schüco)
- alumínium ablak 70 mm vastag, hőszigetelt Uf=1,7 W/m2K (Schüco)
- alumínium ablak 75 mm vastag, hőszigetelt Uf=1,4 W/m2K (Schüco)
Nyílászáró teljes hőátbocsátási tényezője
Na, itt a lényeg. A bűvös „Uw” érték. Ez a fenti számokból kikalkulálható hőátbocsátási tényezőt mutatja, a teljes nyílászáróra. Az U-t már tudjuk, az a hőátbocsátás jele. A „w” a window, azaz ablak jele. Hogy miért pont csak ablakokra gondoltak, azt nem vágom, ajtókra is tök jól működik ez a szám… Na ezt az Uw-t szabályozzák rendeletben, hogy nem lehet kisebb 1,6 W/m2K-nél.
Lássunk ide is pár példát, hogy legyen tiszta a kép:
- műanyag ablak, 72 mm-es vastag, 5 kamrás, 2 rétegű üvegezéssel (Ug=1,0 W/m2K) – Uw=1,3 W/m2K (Marshall)
- műanyag ablak, 72 mm-es vastag, 5 kamrás, 3 rétegű üvegezéssel (Ug=0,7 W/m2K) – Uw=1,1 W/m2K (Marshall)
- műanyag ablak, 90 mm-es vastag, 6 kamrás, 3 rétegű üvegezéssel (Ug=0,7 W/m2K) – Uw=0,92 W/m2K (Marshall)
- műanyag ablak, 82 mm-es vastag, meleg peremes, mély üvegezésű, 6 kamrás, 3 rétegű üvegezéssel (Ug=0,57 W/m2K) – Uw=0,88 W/m2K (Decco profil)
- fa ablak, 68 mm-es vastag, 2 rétegű üvegezéssel (Ug=1,1 W/m2K) – Uw=1,3 W/m2K (Módosfa)
- fa ablak, 78 mm-es vastag, 3 rétegű üvegezéssel (Ug=0,8 W/m2K) – Uw=1,03 W/m2K (Módosfa)
- fa ablak, 92 mm-es vastag, 3 rétegű üvegezéssel (Ug=0,6 W/m2K) – Uw=0,82 W/m2K (Módosfa)
- alu-fa ablak, 108 mm-es vastag, 3 rétegű üvegezéssel (Ug=0,5 W/m2K) – Uw=0,82 W/m2K (Módosfa)
- alu-fa ablak, HF310, 3 rétegű üvegezéssel (Ug=0,5 W/m2K) – Uw=0,62 W/m2K (Internorm)
- alu-műanyag ablak, 72 mm beépítési mélység, 3 rétegű üvegezéssel (Ug=0,5 W/m2K) – Uw=0,79 W/m2K (Internorm)
Ennyiből talán már mindenki be tudja lőni, hogy számára melyik megoldás lesz a pöpec.
Üvegezési trükkök
Azzal, hogy eldöntöttük, hogy pl. 3 rétegű üvegezést választunk, még nem dőlhetünk hátra. Vannak még lehetőségek bonyolítani a szituációt! Lássuk, hogy aprópénzből miként lehet még jobb az üvegezésünk!
Meleg peremes üvegek
Az üveges cégek valahogy meg kell oldják, hogy a 2 vagy 3 réteg üveg szépen egymás mellett álljon. Ezt a peremezéssel oldják meg. Ez a peremezés készülhet hőhidas, vagy hőhíd mentes kivitelben. A hőhidas fémesen csillog (alumínium?) és szépen vonzza az ablak alsó fertályára a páralecsapódást. A fizikája annyiról szól, hogy a jó hővezető üveg találkozik az ugyancsak jó hővezető fémmel, és ezen a pályán a meleg kikolbászol a lakásból. Így ezeken a pontokon hideg pontok keletkeznek, amire a levegőben található pára azonnal rátanyázik. A pára rontja a hőszigetelést, és hosszútávon penészt okoz. Erre találták ki a gyártók, hogy műanyaggal bevont fém, szigetelt távtartókat alkalmaznak. Ez az úgynevezett meleg peremes üvegezés. Ennyi! Érdemes megrendelni, mert nem drága, és az Ug-t is csökkenti 0,1-0,2 W/m2K-nel!
Mély üvegezés
Nagyon hasonlít a meleg peremezésre, és együtt érdemes megrendelni őket. Itt annyiról van csak szó, hogy az üveg külsejét mélyen belerejtik a tokba, hogy a tok még jobban szigetelje a problémás, hőhidas üvegrészt. Nem nagy kunszt, de ezt is érdemes megrendelni…
Szúnyogháló, redőny, árnyékoló
Ez a fejezet egy egész cikket kíván meg, de annyit mindenféleképpen le szeretnék írni: ha ilyen dolgokban is gondolkozol (általában szoktak), akkor már a ház tervezési fázisában illik figyelembe venni őket. Kivitelezési szempontból a redőny a legrizikósabb (áram, vakolható redőnytok, stb…), a szúnyogháló a legegyszerűbb.
A választási lehetőségek a teljesség igénye nélkül:
- redőny (1000 féle, fajta van)
- üvegszerkezetben futó reluxa (Internorm 4 rétegű üvege)
- beltéri reluxa
- kültéri zsalúzia
- zsalugáter
- szúnyoghálók (kismillió fajta)
- napháló: Ziptex külső árnyékoló, rovarháló és belátást gátló árnyékoló
- stb…
Akkor melyiket vegyem?
A válasz viszonylag egyszerű: amelyikre megvan a kereted. Egy átlagos családi ház esetében (nettó 135 m2 lakóterület) ha 1,5-2,5 milliónk van a kültéri nyílászárókra, akkor a műanyagok közül lehet válogatni. Általában 1,5 körül már megkapjuk a fehér, 3 rétegű üvegezésű, mély üvegezett, meleg peremes megoldásokat. 2-2,5 millió forintból kívül belül fóliázott, színes, alacsony Uw-jű (hőátbocsájási tényező) nyílászáróink lehetnek. Ha a keret 4-5 millióig nyúlik, akkor a műanyagok mellett már fa ablakokban is nyugodtan gondolkodhatunk. 7-8 millióval a zsebben jöhetnek az alumínium nyílászárók. Olcsóbb köztes megoldást nyújt az műanyag-alumínium nyílászáró. A legdrágább megoldást a fa-alumínium és a hőszigetelt alumínium nyílászárók adják.
Az üvegezést meg ne felejtsétek ki az ügyből! Minél kisebb Ug érték, annál jobb hőszigetelés. Én manapság már 3 réteget ajánlok, meleg peremezéssel, és mély üvegezéssel.
Ha a cikk elolvasása után sem vagy biztos magadban, és építkezel, akkor keress meg bátran, mert projektmenedzseri és ellenőrzési munkámmal ki tudlak húzni a csávából! Ha csak pár műszaki kérdésben vagy bizonytalan, vagy elkélne némi jótanács, akkor ajánlom figyelmedbe az építőmérnöki tanácsadási (személyes vagy online) lehetőségemet.
Remélem, hogy valamicskét tisztult a kép kültéri nyílászáró ügyben!
Levi voltam, sziasztok!
Üdv! Érdekelne egy cikk a külső nyílászáró beépítésről is 🙂 Jó lenne megtudni a véleményét a káva szigetelés illetve az ablak pozíció témában! Üdv: László
Kedves László!
Igyekszem alkotni erről is valamit a jövőben!
Üdv.: Levi
Szia!
Ez is jól sikerült 🙂 Köszönjük! A beépítés engem is nagyon érdekelne!
Egy kiegészítés: 2018 óta a TNM rendeleti szabályozás alapján külső ajtó és ablak esetén 1,15 W/m2K, valamint tetősík ablakoknál 1,25 W/m2K, homlokzati üvegfalnál 1,4 W/m2K a hőátbocsátási tényező (Uw) határértéke (1. melléklet a 20/2014 (III.7.) BM rendelethez).
Jó cikk, de pár dolgot pontosítanék.
A toktoldó nem körben van az ablakon, hanem csak oldalt (egy, vagy két oldalon). Ami alul van, azt párkányfogadónak hívják.
Másik pontosítanivaló, hogy a toktoldó-párkányfogadó létével, méretével nem kell foglalkozni az ablaknyílás kialakítása során. Meg kell csinálni a nyílást egy adott méretre (pl. 180 x 150 cm-es méretre, ahol az első méret mindig a szélesség). Aztán, amikor elballag az ember az ablakkészítőhöz, akkor ott helyben a megrendelésnél kell tisztázni, hogy amikor te 180×150-es ablakot rendelsz, akkor az a külső méret. Vagyis az alul 3 cm párkányfogadó és kétoldalt a 2×3 cm toktoldó méretét ebből vonják le , tehát az ablakot 174×147 cm-es méretben készítsék el. Ez nem számít egyedi méretnek, az ablakgyártók 95 %-a a családi házaknál szokásos ablakméretek esetében bármilyen méretű ablakot felár nélkül elkészít.
Az ablakok esetében fontos kérdés még a vasalat gyártója, minősége, de gondolom, hogy erről lesz majd külön cikk, mert ez önmagában is megér egy kitekintést.
Kedves Pista!
Jó észrevételek, de a toktoldó figyelembevételével egy észrevétel: ha nem figyelünk oda az elején, akkor kisebb lesz az üvegfelület. Ami vagy zavar valakit, vagy nem…
Levi
Szia Levi!
Nagyon hasznos cikk, köszönjük szépen!
Egyetlen észrevételem lenne csak, ezt írod:
> Na ezt az Uw-t szabályozzák rendeletben, hogy nem lehet kisebb 1,6 W/m2K-nél.
Itt szerintem elírás a „kisebb” szó, inkább „rosszabb” lenne ide illő, hiszen pont az a lényeg, hogy ennél az értéknél kisebb kell legyen az Uw a rendelet szerint.
Üdv: Mihály
Kedves Levi, nem hagynám ki a g értéket, azaz a szoláris nyereséget meghatározót. Én végképp nem értem, hogy minek favorizálják a viszonylag alacsony g értékeket? 3 rétegnél már lámpát kell gyújtani mellette, olyan kevés fény jön be rajtuk, ráadásul visszautasítják a Jóisten által ingyen szolgáltatott meleget. Szerintem kész öngól. Én tűvé tettem a világot a magas g értékű üvegért, és ha süt a nap, aznap nem megy a fűtés! Azt tudom, hogy évekkel ezelőtt az Internorm-nál volt (én persze nem azt vettem, hanem jóval olcsóbb alu-fát légkamrával külfördrűl XD – M-Sora), nem tudom, hogy manapság árul-e valaki ilyet?