Földelés a sávalap alján

Mi az a földelés és minek van?

A földelés az építkezés során jelentheti a kezdeti fázisban a talaj lapátolását is, de nem itt! Ebben a megnevezésben az elektromos hálózat kialakításakor jön szembe. Ebbe mélyebben nem is mennék bele, nagyjából kell és kész kategória. Hogy mikor, az az érdekesebb kérdés: na nem arra akarok kitérni, hogy milyen típusú zárlatoknál lehet életmentő szerepe, hanem inkább a kivitelezés időzítésére.

Földelés a sávalap teljes hosszában
Így fut végig a horganyzott laposvas a sávalap aljában. A sávalap alatt szikla van, ebbe a földelőszondát be nem vered…

Akár az építés idejére létesített ideiglenes, akár már a végleges mérőhelyünk van a háznál, a villanyszerelő földelést kell, hogy kialakítson. Ez alapesetben annyiban merül ki, hogy egy kb. méteres horganyzott rudat lever a földbe, majd erre kapcsolódva kialakítja a hálózat földelését. A megfelelő földelés sajnos azonban nem merül ki ennyiben. Hogy ez a darab vas mekkora, milyen, hol helyezzük el és hogyan kapcsolódik, azt ugyanúgy méretezni kell a majdani fogyasztókhoz, azaz a háztartás igényeihez, mint a bejövő elektromos áram kapacitását. Általában a megfelelő eredmény érdekében minél mélyebbre, minél nagyobb vastömeget próbálnak kialakítani a végső földeléshez. Ez azonban rendszerint már akkor történik, mikor a ház áll. Ha a talaj nedves, laza szerkezetű, viszonylag könnyebb a kivitelezés (a kárát vélhetően már kifizettük az alapozásnál). Az én esetemben 30-40 cm termőréteg alatt már egybefüggő mészkőszikla található. Egy ilyen talajba a megfelelő földelő kialakítása anyaggal, munkadíjjal több százezres nagyságrend is lehet!

Ezt elkerülendő kaptam egy tippet a villanyszerelőmtől, ami egy évek óta elfogadott, de valamiért kevésbé reklámozott módszer. Meglepett, hogy sem az építészem, sem más kivitelező nem igen hallott róla, legalábbis nem családi ház kivitelezésénél.

A lényeg: időben átgondolni!

A koncepció lényege, hogy a kiásott sávalap árokba közvetlenül az árok kitakarítása után végig fektetünk egy megfelelő fémet, ami a földelőnk lesz. Ezt új építésnél körkörösen, hurokként lehet kivitelezni, nálam bővítésről van szó, így az új sávalaphoz igazodva egy U alak lett. Lehet használni D16-nál nagyobb köracélt, (lágy köracél, nem betonvas) de praktikusabbnak találtam a laposvasat. Én 40×10 mm-es méretet vettem (ezt mindenki beszélje meg a villanyszerelőjével), és összesen 15 méter hosszan fut végig az alapárkon. Az árok végén a talajszint fölé emelkedik, mivel a későbbiekben össze kell csatlakoztatni a már kialakított földeléssel.

A földelés kivitelezése

Földelő hálózat
A sávalap végén a laposvas a felszínre bukik, erre kell az elosztószekrényből érkező földelővezetéket kötni

Ha a vasakat méretre szabtuk – és nem tűzi horganyzott anyagot sikerült szereznünk -, mindenképp el kell látni valamilyen korróziógátló réteggel. A beton magában is jó korróziógátló, de azért ezt ne spóroljuk le. Én egy flakon horganysprayel megoldottam a dolgot.

Ha köracélt választunk, a kanyarokban törekedni kell a nagy ívekre. Az elektromos löket nem szereti a sarkos kanyarokat és nem lesz optimális a földelés hatékonysága. Laposvas esetén a sarkokat átfedéssel kell hegeszteni, és átlós pótvasakkal érdemes javítani a helyzeten.

A hegesztések helyét szintén le kell kezelni, majd jöhet egy kis beton. Oldalanként legalább 3cm takarása legyen, de ha több, az még jobb. Mivel az árok alja nem tükörsima, lesz ahol a vas magasabban fut, és szintkülönbségek miatt eláll néhány centit a földtől, rés alakul ki alatta. Itt a betont spaklival, kőműveskanállal be kell dolgozni a vas alá is úgy, hogy minél kevesebb levegő maradhasson bent. Ez már csak azért is fontos, mert erre a betonrétegre jön majd rá a sávalap beton, nem lenne jó, ha később beroppanna pár centit a földelőnk alatt…

Törekedni kell arra is, hogy az alapárok külső oldalát célozzuk meg, amennyire a kialakítás engedi. A levezetni kívánt feszültség mielőbb találkozzon a nedves és végtelen talajjal. Nálam nagyon kevés részen volt humuszos az árokfal, ahol azonban az volt, az egyik saroknál még plusz egy vasat az árokból oldalirányba kb. 1 méter mélyen beütöttem, majd összehegesztettem ezt is a szerkezettel.

Nagyon fontos, hogy az egész kivitelezést fotókkal dokumentáljuk végig! A betonalap földelés egy eltakart szerkezet, elmesélni nehéz lesz, ha valaki az érintésvédelmünkről érdeklődne a jövőben.

Több szakirodalmat olvastam, mielőtt neki kezdtem. Egy dologban megoszlottak a vélemények, de én kiállok az enyém mellett: a betonalap földelőt ne kössük össze a sávalap szerkezeti vasalásával!

Pro érvként annyit szoktak felhozni, hogy minek még külön vasat venni, ha ott van egy ekkora vastömeg? Kontra annyit fűznék hozzá, hogy a megfelelő elektromos vezetőképességet hegesztéssel, nem pedig drótozással tudjuk elérni – a beton vasalatot meg nem szabad hegeszteni, hanem drótozni kell.

Költségek, összegzés

Földelő sarokkialakítás
Sarokkialakítás a földelés esetében: átlósan, hegesztve, horganysprével lefújva

Az én betonalap földelőm (magam csináltam) mindennel együtt kb. bruttó 12-13.000,- Ft-ból megvolt. Persze, nálam rövid az alap, de ez a nagyságrend szerintem egy 100 négyzetméteres új háznál sem lehet több 50 ezer forintnál. Az utólagos kialakításra mindenki maga kérjen ajánlatot, de biztos vagyok benne, hogy meredek számok jönnek. Az meg még ennél is fontosabb, hogy a földelőm 15 méter hosszú, ilyet egyszerűen nem tudnánk utólag kialakítani a terepen.

Sajnálatos, hogy általánosságban sem a tervezők, sem a kivitelezők nem gondolnak ilyen apró fogásokra, amik a megfelelő technológiai sorrend kialakításával nem csak sok pénzt spórol az építtetőnek, hanem magasabb minőségű végeredményt is ad.

Legyetek résen, földeljetek időben! 🙂

Üdv.: Zsolt

Kiegészítés

Ezt a cikket Zsolt írta, aki megkeresett a Facebookon, hogy ezzel a cikkel szeretne segíteni az építkezőknek. Le a kalappal!

Levi

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük