Lapos vagy magas? Ez mindennek a teteje!

Lapostető vagy magastető?

Ez a kérdés bizony sok-sok embernek átmozgatja a fantáziáját. A tető bizony a házikónk egyik, de az is lehet, hogy talán a leghangsúlyosabb eleme. Ezen egyszerű állítás megköveteli a következőt tőlünk: ne csesszük el! Na tessék, ezzel sokat nem haladtunk előre, de mindennek eljön az ideje, szóval tessék!

Mire jó a tető?

Jön a sok építő, építész, meg a hozzáértő fanatikus, és rávágja: arra, hogy a csapadékot elvezesse a házikótól. És jövök én, és azt mondom, hogy még bizony sok-sok minden másra is:

• az első és legfontosabb tényleg a csapadék elvezetése
• dizájn elemnek sem utolsó
• rá lehet pakolni a napelemet, napkollektort
• bizony napozni, nudizni, csóréskodni is lehet rajta, mert jó magasan van, nem vetül rá árnyék, és nem lát az a baromi jó csaj az utcában (szerencsére, mert újra le kéne fogyni)
• vízgyűjtő… hegytetőn, ahol a kútfúrás drágább, mint Rogán Anti fuvarozása
• árnyékot ad, ha pont arra vágynánk
• eltakarhat a kíváncsi pillantások elől

És itt jön az eldöntendő kérdés: ezekben a feladatokban mi jön ki nyertesen? A lapos- vagy a magastető? A válasz egy kissé összetett: Érdemes fontossági sorrendet kialakítani. Szépen fel fogom sorolni mindkettő előnyeit és hátrányait, így könnyebb lehet a döntés. Természetesen a pénz sem utolsó, megpróbálom azt is beleolvasztani az összehasonlításba. Induljon a harc!

Magastető

Ez egy teljesen tradicionális forma. Évezredekkel ezelőtt rájöttek a csízióra az őseink, és általában amire ilyen régen rájönnek és azóta sem változik túl nagyot, na az nemszar. Miért is jó nekünk a magastető? Szépen levezeti a vizet, ráadásul pont oda, ahova szeretnénk: a csatornába. A csatornából a vizet tessék csak jól elvezetni a háztól, ez mindkét tetőformára igaz! Jó a formája, de cserébe sétafikáni nem lehet rajta, hacsak nem akarunk leesni.

Lássuk az előnyeit:

• vízelvezetésben ő a király. És ez általában a legfontosabb: ez a tető legfontosabb feladata, és ezt a magastető tudja a legjobban.
• lehet irtó gáz és baromi jó kis magastetőket építeni. Itt bizony az ízlésünkre is szükség lesz, meg egy jó tervezőre.
• ezekre lehet a legjobban felszerelni a napkollektorokat és a napelemeket. Ha megújuló energiában gondolkodunk (úgyis fogunk), akkor szükségünk lesz nyugati irányba lejtő tetőre. 35-40 fok lesz az ideális, és ezt pont a magastető tudja a legjobban. Csak nehogy abba a hibába essünk, hogy magastetőt építünk, de ne legyen nyugati tájolású része! Tervezéskor figyeljünk oda, ez fontos részlet lehet.
• nincs szükség drága födémre. Itt bizony szóba jöhet egy egyszerű fa födém, vagy akár egy E gerendás rendszerű födém.
• hosszú évtizedekre megoldódnak a tető gondjaik vele
• Magyarországon sok-sok jó és még több rossz ács van. Ezeknek a népeknek a kisujjukban van a magastető összes fortélya. Valószínű, hogy nem lesznek megoldhatatlan gondjaink.
• viszonylag kevés bádogos munkát igényel. Minél egyszerűbb a tetőnk kinézete, annál egyszerűbb a bádogozás. A kutyaólak, kiugrások rendesen megdobják a költségvetést.
• az ár! Ha nem egy bonyolult formát találtunk ki, és a hajlásszög is normális (25-45 fok), akkor szépen kijövünk a pénzünkből
• egy és többszintes házon is jól mutat.

És a hátrányok:

• uncsi, mindenkinek ez van. Ez nem véletlen, ár-értékben ez a bajnok.
• nem járható… legalábbis épelméjű embereknek. Az ácsok nem tartoznak az épelméjűek közé.
• nagyon egyszerűen tudunk baromi rusnya megoldásokat létrehozni (piros bádog, trapézlemez, lindab szendvicspanel és társai)
• ha rossz anyagokat veszünk, hamar megjárjuk. Értem ezalatt a full vizes szarufákat, a lepattogós mázas cserepeket, de akár ide rakhatjuk a flexxel vágott bádogokat is)
• ha magunk építjük, tuti elcsesszük
• baromi magas, az építmény magasság számításakor okoskodni kell vele.
• minél bonyolultabb, annál biztosabb, hogy ázni fog 🙂
• a faszerkezet nedvességre erősen érzékeny
• javítása bonyolult
• zöldtetőt nehéz telepíteni rá, karbantartani meg lehetetlen

Összefoglalva:

Ez a biztonsági játékosok tetője. Lehet szép és rút is, ez rajtunk és az ízlésünkön múlik. Árban ez lesz az olcsóbb megoldás, bármennyire is egyszerűnek tűnik a lapostető.

Lapostető

Eljött a modern, újszerű formák ideje, és ez a tetőépítéseken is látszik. Az új házak jelentős része lapostetővel készül (szerintem legalább 25%), ami mutatja, hogy van jogosultsága a technológiának. Ezzel a tetőformával egy picit beintünk a józan észnek, és megpróbálunk a fizika és a természet ereje ellen dolgozni. Az eredmény felemás. Mondom, hogy miért: a tető egyik legfontosabb feladata, hogy gyorsan letirhítsa a vizet a fejünk felől. A kulcsszó most a gyorsan. Minél meredekebb a tetőnk hajlásszöge, annál gyorsabban lefolyik a víz róla. Ha teljesen síkra csináljuk, akkor képes egész évszakokat ott időzni. Minél többet időzik a tetőnkön a csapadék, annál tutibb, hogy szétnéz maga körül, hogy hol is tudna még bekukucskálni a házunkba. Megfagy, kiolvad, repeszt, áztat, rothaszt, és még sok más hasnlóan kellemetlen dolgot csinál. Erre jövünk mi, és azt mondjuk, hogy legyőzzük ezt a sok kellemetlenséget a modern építőanyagok erejével. A vízszigetelés gyártók szépen döngetik a mellkasukat, hogy ilyen meg olyan profi rendszerük van. Ez vagy igaz, vagy nem. Ha nem, akkor tuti későn fogunk rájönni.

Előnyei:

• ha jól van megálmodva, akkor pont olyan jól elvezeti a vizet, mint a magastető
• építészeti szabadságot kapunk, ami manapság szinte bármennyit megér
• ha járhatóra csináljuk, akkor meg is kapjuk a házunk legszebb teraszát, kilátóját, tulajdonképpen a díszét
• kapunk egy helyet, ahol csak mi lehetünk. Itt aztán mindent lehet: kufirc, nudi, bármi.
• nincs faszerkezet, nincs ami szétrothadjon
• lehet zöldtetőnk!!! Ez jót tesz a klímának, de rettenetesen drága és munkaigényes. Arról nem is beszélve, hogy ha elromlik, rá nem jövünk, hogy hol a baj.
• nyerünk az építménymagasságon

Hátrányai:

• drágább megépíteni, mint egy magastetőt
• sokkal több mindenre kell figyelni a megépítésekor, sokkal könnyebb hibázni
• nem mutat jól egyszintes házon, mindenféleképpen meg kell törni a garázshatást. Ha csak simán egy szintben gondolkodunk, akkor lapostetővel rusnya lesz.
• nehéz járhatóvá tenni
• a födém is patent kell legyen, ami fogadja a lapostetőt
• nehezen jövünk rá, hogy honnan ázik
• könnyebb tönkretenni, mivel könnyen hozzáférhetünk
• balesetveszélyes: a gyerekek automatikusan felmennek, és leesnek (én is estem már le ilyen tetőről kölökkoromban)
• nehéz tetőtúlnyúlást csinálni, a födémből kell bonyolult úton megcsinálni, konzolosan. Ha nincs tetőtúlnyúlás, akkor oldalról ázni fognak a falink, és baromi bután is néz ki… Bádoggal szoktak egy  max. 5 cm peremet kialakítani, de az semmi a bevett 80-90 cm ereszekhez képest.
• a tetőtúlnyúlást bezony hőszigetelni is kell. Ha vastagon becsomagoljuk, akkor ormótlanul vastag szerkezetet kapunk. Ha nem hőszigetelünk, akkor penészes falak lesznek a jutalmunk.
• sok-sok bádogozásra lesz szükségünk. Ott, ahol a bádog találkozik a tetőszigeteléssel, gondok alakulhatnak ki.

Összefoglalás:

Akkor most mit is válasszunk? A döntés szabad! Akik szeretik a kihívást, és picit jobban el vannak anyagilag és fantáziával eresztve, azok válasszák amelyik tetszik (én ebbe a kategóriába tartozom az anyagiakat és a fantáziát leszámítva, és lapostetőm lett :-)). Akik anyagilag szerényebben állnak, azoknak a biztosabb, bejáratottabb megoldást, a magastetőt ajánlom. Szakember inkább a magastetőkhöz adott hazánkban, nehéz jó lapostetős szakit találni. Röviden így foglalnám össze: a lapostető nagyobb kreativitást és tervezési szabadságot ad drágábban, mint a magastető. A magastető a bevált, hagyományos, olcsóbb technológia tervezési megkötésekkel, és könyebb kivitelezéssel. Én lapostetőt építettem monolit födémmel, 1 m-es tetőtúlnyúlással, helységenként változó belmagasságokkal. Ez drága receptnek bizonyult, ma már lehet egy olcsóbb megoldást választanék.

Nincs más hátra, mint előre! Építsünk tetőt, és nézzük, ahogy befolyik a víz a lakásba!

Levi