Mire is jó a betonvas?

Ó, hát kérem mire nem? Kismillió felhasználási módot tudok felsorolni a kerékpár építőanyagtól az asszonyverő szerszámig, de a legfontosabb feladata a betonszerkezetek erősítése. Persze nem utólag, hanem szépen öntéskor kell a betonban ücsörögjön a vasalat. Erről jut eszembe: a neve betonvas, vagy betonacél, egyre megy, mindenki ugyanarra a rozsdás bordázott vaspálcára gondol, amit minden építkezésen lehet találni szerteszéjjel…

Betonvas bringa

Szerepe az építőiparban: a betonacél a betonban megsokszorozza egy sávalap vagy akár egy koszorú terhelhetőségét. Egy példán keresztül mutatom be a hasznosságát: ha földet ásunk, és növényi gyökerek szövik át a talajt, akkor sokkal-sokkal nehezebb ásni, mintha csak tiszta földet kéne felásnunk. Ebben az esetben a gyökerek a betonvas hasznosságát mutatják. Kissé bonyolultabban magyarázva: egy jól kitalált betonszerkezetben a beton a nyomóerőt, az acél a húzóerőt veszi fel. A beton húzási erők elviselésére szinte alkalmatlan, de a nyomóerőt patentul bírja. Az acél jó mind a kettőben, de gazdaságossági szempontból nem éri meg egy egész alaptestet acélból megalkotni. Így az éles eszű építőmérnökök kitalálták, hogy mindenki csinálja azt, amire kitalálták. Így sikerült létrehozni ezt a hibrid szerkezetet.

Hossza?

Betonacélt kétféle hosszban lehet vásárolni: 6 m és 12 m. A 12 m-es acélszálakat baromira nehéz szállítani közúton, és az építkezésen belül is, így kevésbé van elterjedve. Az általános betonacél hosszméret a 6 m. Ezt csökkenteni lehet, méghozzá flexeléssel. Toldani is lehet, mégpedig úgy, hogy egymás mellé fektetünk két szál vasat úgy, hogy az átfedés legalább az átmérő 40 szerese legyen. Egy d=8 mm-es betonacél toldási hossza 8 mm X 40 = 320 mm=legalább 32 cm! Ez azt jelenti, hogy legalább 32 cm hosszban kell egymás mellett fusson a két vasszál.

Ha egy mód van rá, akkor ne hagyjuk összehegeszteni a vasainkat. Ettől gyengül a szerkezetük, kisebb teherbírásúak lesznek… Szinte garantálom, hogy valamelyik észlény segédmunkás beajánlkozik, hogy ő gyorsan összecsípkedi a hegesztővel a vasakat, hogy gyorsan meglegyenek. Azzal fog érvelni, hogy mindig is így csinálták, sose volt vele gond. A választ sejtheti aki már olvasta korábban a cikkem: ne gondolkozz Jocókám, kössed a vasat, míg jól vagyunk…

Betonacél súlyok, árak, teherbírás

Átmérője

Talán ez a betonacél legfontosabb mérőszáma. Minél vastagabb egy betonacél, annál több anyag van benne, annál nagyobb terhet képes elviselni. Természetesen ha sok anyag van benne, az azt jelenti, hogy a súlya is nő, így az ára is szalad felfele rendesen. Az ára általában 250-300 Ft/kg körül mocorog, ez a táblázatból kiszámolható.

Egy általános családi házban nem túl sok fajta betonacél használatos:

  • d = 6 mm – elég gyengécske, de kengyeleknek alkalmas lehet, olcsó, de cserébe nyeklik-nyaklik.
  • d = 8 mm – na, ez a kengyelek általános építőanyaga, továbbá a lemezalapokba 8 mm-es acélhálókat szokás rakni
  • d = 10 mm – ez kengyelnek talán túl erős, szálvasnak gyenge, a lemezalapokba 10 mm-es acélháló is javallot néha. Sőt, zsalukőbe is ezt szokták rakni.
  • d = 12 mm – ezt ajánlom leginkább sávalapokba, koszorúkba körbefutó szálvasnak, még könnyen hajlítható kézi hajlítóval
  • d = 14 mm – ez is jó alapokba, koszorúkba, kézi hajlítóval hajlítható
  • d = 16 mm – ugyanaz, mint a 12 -es betonacél, de ez már betongerendákba is jó, kézi hajlítóval nehéz hajtani
  • d = 20 mm – ritkán használatos, de kézi hajlítóval nem igazán hajlítható, így a családi házaknál maximum egyedi, nagy fesztávú betongerendákba ajánlott

Teherbírása

Na itt válik el a szar a húgytól, ahogy jóapám mondja mindig. A fenti táblázat végére kiszámoltam, hogy 1-1 szál vas mekkora húzóerőt képes elviselni. Még a leggagyibb, 6 mm-es átmérőjű vasra is felfüggeszthetünk egy hétköznapi autót, el fogja bírni. Ha az alapozásunkba befektetünk 5-6 szál d=12 mm vasat, akkor az képes lesz felvenni 35 tonna húzóerőt, ami meglehetősen kurvasok. Természetesen a sok jól elköltött pénzünket egy csapással lehúzhatjuk a budin: ha rosszul építjük be, lehet annak annyi húzóereje, mint az ökörnek, szúnyogfingot sem fog érni. Azért a vasalás szabályairól írtam már egy cikket, itt kell olvasni : vasalás szabályai

Még egy apróság: nem csak az én véleményem az, hogy jobb megoldás több vékony szál vasat alkalmazni, mint egy vastagabbat. Sokkal-sokkal szebben összedolgozik a betonnal, mert nagyobb felületen találkozik vele. Természetesen az anyag és munkadíj is magasabb, ha több vékony szállal dolgozunk, de a végeredmény pepec lesz.

Így néz ki az acélháló a termőhelyén, a vasudvarban

Hegesztett acélháló

Ez egy érdekes alfaja a betonacéloknak: betonacélok, amiket előre összehegesztettek nekünk, hogy könnyebb legyen egy födémet vagy egy aljzatot bevasalni. Rendkívül hasznos, mert felgyorsítja a munkánkat, megkímél a rengeteg kötözési feladattól, és egyben tudunk bevasalni 10 m2-t. Méretük sajnos változik, ez az építőipar szégyene, hogy nem sikerült szabványosítani. Általában 5 m X 2,15 m körül mozog a méretük, ami kb 10 m2-t fed le.

Lássunk egy járatos méretet:

8 x 8 x 200 x 200 x 2150 x 5000  mm – szép mi? Ja, mint a lóharapás. Azért elmagyarázom: a 8 x 8 az elején az, hogy mindkét irányban d=8 mm vasakat hegesztettek össze. A 200 x 200 mm azt jelenti, hogy a vasakat mindkét irányban 200 mm távolságra hegesztették egymással párhuzamosan. A 2150 x 5000 mm a tábla teljes méretét adja ki. A toldás természetesen itt is játszik, a hálókat egymásra fektetve kell toldani, szépen összekötözve dróttal. Az átfedés a fenti táblázatban az átmérőtől függ.

Általános járatos méretek tájékoztató árakkal:

  • 6x6x150x150x2150x5000 – 11.500 Ft / tábla
  • 6x6x200x200x2150x5000 – 9.300 Ft / tábla
  • 8x8x150x150x2150x5000 – 20.100 Ft / tábla
  • 8x8x200x200x2150x5000 – 16.500 Ft / tábla
  • 10x10x150x150x2150x5000 – 32.000 Ft / tábla
  • 10x10x200x200x2150x5000 – 25.400 Ft / tábla

Értelemszerűen a 150 mm kockakiosztású az erősebb /drágább, mert több vasat tartalmaz. D=10 mm vastagság fölötti acélhálót ritkán, csak rendelésre lehet venni, mert nemigen gyártják.

Gyorskötöző rejszrobot

Kötözéstechnika

Mint korábban említettem, a betonacélokat nem hegeszgetjük egymáshoz (a gyári megoldás az más, nekik ér a nevük). Akkor mégis hogy a ménkűbe kell összebogozni őket? A válasz egyszerű, mint a pofon: dróttal egymáshoz kötjük őket, aztán nyakonbasszuk betonnal, onnan meg maguktól úgy fognak viselkedni, mint a testvérek. Az összekötözés csak addig kell, amíg rápocsoljuk a betont, arra a kis időre nehogy elmozduljon a vasalatunk. Utána mintha már ott sem lenne.

Kétféle megoldást ismerek erre a célra:

  1. veszünk kötöződrótot (fekete lágyhuzal) karikában, flexxel felszeleteljük kb. 15 cm darabokra (még karika alakban flexeljük szét, és egy darab dróttal fogjuk össze a csomókat) és  hagyományos csípőfogóval vagy harapófogóval összekötözzük a vasakat. Ez a parasztmódszer.
  2. veszünk egy képen látható rejszolórobotot (gyorskötöző kéziszerszám füles dróthoz), meg hozzá rézszerű drótot, és pöcsverő mozdulatokkal dolgozunk

Az első olcsóbb, a második tisztább, gyorsabb (5000 Ft körül van a műszer, a huzal 1 Ft/db)

acélipari szakembör

Zárszó

Egy jól megválasztott és kivitelezett vasalattal csodákat tudunk művelni: a csoda pedig az építőipar egyik ritkán látható hullócsillaga, az ép, nem megrepedt házfal. A fenti információk jó támpontot adhatnak azoknak az embereknek, akik szemezgetnek a vasalatokkal, és nem félnek összerozsdázni a mancsukat, mint a képen látható úriember. Én is utánacsinálnám, de a sütőben sem sikerült folyásig izzítanom a satunkat…

Üdv.: Levi

 

 

 

 

 

 

1 hozzászólás

  1. Nagyon jó a cikk! Ha az iskolában ilyen stílusban oktatnák biztos megjegyeznèk a gyerekek!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük