A cikkem tartalma:
Mire is jó a betonvas?
Ó, hát kérem mire nem? Kismillió felhasználási módot tudok felsorolni a kerékpár építőanyagtól az asszonyverő szerszámig, de a legfontosabb feladata a betonszerkezetek erősítése. Persze nem utólag, hanem szépen öntéskor kell a betonban ücsörögjön a vasalat. Erről jut eszembe: a neve betonvas, vagy betonacél, egyre megy, mindenki ugyanarra a rozsdás bordázott vaspálcára gondol, amit minden építkezésen lehet találni szerteszéjjel…
Szerepe az építőiparban: a betonacél a betonban megsokszorozza egy sávalap vagy akár egy koszorú terhelhetőségét. Egy példán keresztül mutatom be a hasznosságát: ha földet ásunk, és növényi gyökerek szövik át a talajt, akkor sokkal-sokkal nehezebb ásni, mintha csak tiszta földet kéne felásnunk. Ebben az esetben a gyökerek a betonvas hasznosságát mutatják. Kissé bonyolultabban magyarázva: egy jól kitalált betonszerkezetben a beton a nyomóerőt, az acél a húzóerőt veszi fel. A beton húzási erők elviselésére szinte alkalmatlan, de a nyomóerőt patentul bírja. Az acél jó mind a kettőben, de gazdaságossági szempontból nem éri meg egy egész alaptestet acélból megalkotni. Így az éles eszű építőmérnökök kitalálták, hogy mindenki csinálja azt, amire kitalálták. Így sikerült létrehozni ezt a hibrid szerkezetet.
Egyéb szolgáltatásaim
Mielőtt belemegyünk a témába: ha ezt a cikket böngészed, akkor nagy eséllyel közöd van valamilyen építkezéshez. Ha ráhibáztam a dologra, akkor érdekes lehet számodra két szolgáltatásom is: az első egy teljes projektmenedzseri szolgáltatás. Ennek a lényege az, hogy levezényelem akár az egész építkezésedet.
A másik szolgáltatásom az építőmérnöki szaktanácsadás. Ezt azoknak ajánlom, akik valamilyen konkrét megoldandó feladat előtt állnak, és tanácsot szeretnének kérni. A tanácsadás online és személyes is lehet.
Hossza?
Betonacélt kétféle hosszban lehet vásárolni: 6 m és 12 m. A 12 m-es acélszálakat baromira nehéz szállítani közúton, és az építkezésen belül is, így kevésbé van elterjedve. Az általános betonacél hosszméret a 6 m. Ezt csökkenteni lehet, méghozzá flexeléssel. Toldani is lehet, mégpedig úgy, hogy egymás mellé fektetünk két szál vasat úgy, hogy az átfedés legalább az átmérő 40 szerese legyen. Egy d=8 mm-es betonacél toldási hossza 8 mm X 40 = 320 mm=legalább 32 cm! Ez azt jelenti, hogy legalább 32 cm hosszban kell egymás mellett fusson a két vasszál.
Ha egy mód van rá, akkor ne hagyjuk összehegeszteni a vasainkat. Ettől gyengül a szerkezetük, kisebb teherbírásúak lesznek… Szinte garantálom, hogy valamelyik észlény segédmunkás beajánlkozik, hogy ő gyorsan összecsípkedi a hegesztővel a vasakat, hogy gyorsan meglegyenek. Azzal fog érvelni, hogy mindig is így csinálták, sose volt vele gond. A választ sejtheti aki már olvasta korábban a cikkem: ne gondolkozz Jocókám, kössed a vasat, míg jól vagyunk…
Átmérője
Talán ez a betonacél legfontosabb mérőszáma. Minél vastagabb egy betonacél, annál több anyag van benne, annál nagyobb terhet képes elviselni. Természetesen ha sok anyag van benne, az azt jelenti, hogy a súlya is nő, így az ára is szalad felfele rendesen. Az ára általában 250-300 Ft/kg körül mocorog, ez a táblázatból kiszámolható.
Egy általános családi házban nem túl sok fajta betonacél használatos:
- d = 6 mm – elég gyengécske, de kengyeleknek alkalmas lehet, olcsó, de cserébe nyeklik-nyaklik.
- d = 8 mm – na, ez a kengyelek általános építőanyaga, továbbá a lemezalapokba 8 mm-es acélhálókat szokás rakni
- d = 10 mm – ez kengyelnek talán túl erős, szálvasnak gyenge, a lemezalapokba 10 mm-es acélháló is javallot néha. Sőt, zsalukőbe is ezt szokták rakni.
- d = 12 mm – ezt ajánlom leginkább sávalapokba, koszorúkba körbefutó szálvasnak, még könnyen hajlítható kézi hajlítóval
- d = 14 mm – ez is jó alapokba, koszorúkba, kézi hajlítóval hajlítható
- d = 16 mm – ugyanaz, mint a 12 -es betonacél, de ez már betongerendákba is jó, kézi hajlítóval nehéz hajtani
- d = 20 mm – ritkán használatos, de kézi hajlítóval nem igazán hajlítható, így a családi házaknál maximum egyedi, nagy fesztávú betongerendákba ajánlott
Teherbírása
Na itt válik el a sz@r a húgytól, ahogy jóapám mondja mindig. A fenti táblázat végére kiszámoltam, hogy 1-1 szál vas mekkora húzóerőt képes elviselni. Még a leggagyibb, 6 mm-es átmérőjű betonvasra is felfüggeszthetünk egy hétköznapi autót, el fogja bírni. Ha az alapozásunkba befektetünk 5-6 szál d=12 mm vasat, akkor az képes lesz felvenni 35 tonna húzóerőt, ami meglehetősen kurv@sok. Természetesen a sok jól elköltött pénzünket egy csapással lehúzhatjuk a budin: ha rosszul építjük be, lehet annak annyi húzóereje, mint az ökörnek, szúnyogfingot sem fog érni. Azért a vasalás szabályairól írtam már egy cikket, itt kell olvasni : vasalás szabályai
Még egy apróság: nem csak az én véleményem az, hogy jobb megoldás több vékony szál vasat alkalmazni, mint egy vastagabbat. Sokkal-sokkal szebben összedolgozik a betonnal, mert nagyobb felületen találkozik vele. Természetesen az anyag és munkadíj is magasabb, ha több vékony szállal dolgozunk, de a végeredmény pepec lesz.
Hegesztett acélháló
Ez egy érdekes alfaja a betonacéloknak: betonacélok, amiket előre összehegesztettek nekünk, hogy könnyebb legyen egy födémet vagy egy aljzatot bevasalni. Rendkívül hasznos, mert felgyorsítja a munkánkat, megkímél a rengeteg kötözési feladattól, és egyben tudunk bevasalni 10 m2-t. Méretük sajnos változik, ez az építőipar szégyene, hogy nem sikerült szabványosítani. Általában 5 m X 2,15 m körül mozog a méretük, ami kb 10 m2-t fed le.
Lássunk egy járatos méretet:
8 x 8 x 200 x 200 x 2150 x 5000 mm – szép mi? Ja, mint a lóharapás. Azért elmagyarázom: a 8 x 8 az elején az, hogy mindkét irányban d=8 mm betonvasakat hegesztettek össze. A 200 x 200 mm azt jelenti, hogy a vasakat mindkét irányban 200 mm távolságra hegesztették egymással párhuzamosan. A 2150 x 5000 mm a tábla teljes méretét adja ki. A toldás természetesen itt is játszik, a hálókat egymásra fektetve kell toldani, szépen összekötözve dróttal. Az átfedés a fenti táblázatban az átmérőtől függ.
Általános járatos méretek tájékoztató árakkal:
- 6x6x150x150x2150x5000 – 11.500 Ft / tábla
- 6x6x200x200x2150x5000 – 9.300 Ft / tábla
- 8x8x150x150x2150x5000 – 20.100 Ft / tábla
- 8x8x200x200x2150x5000 – 16.500 Ft / tábla
- 10x10x150x150x2150x5000 – 32.000 Ft / tábla
- 10x10x200x200x2150x5000 – 25.400 Ft / tábla
Értelemszerűen a 150 mm kockakiosztású az erősebb /drágább, mert több vasat tartalmaz. D=10 mm vastagság fölötti acélhálót ritkán, csak rendelésre lehet venni, mert nemigen gyártják.
Kötözéstechnika
Mint korábban említettem, a betonacélokat nem hegesztgetjük egymáshoz (a gyári megoldás az más, nekik ér a nevük). Akkor mégis hogy a ménkűbe kell összebogozni őket? A válasz egyszerű, mint a pofon: dróttal egymáshoz kötjük őket, aztán nyakonb@sszuk betonnal, onnan meg maguktól úgy fognak viselkedni, mint a testvérek. Az összekötözés csak addig kell, amíg rápocsoljuk a betont, arra a kis időre nehogy elmozduljon a vasalatunk. Utána mintha már ott sem lenne.
Kétféle megoldást ismerek erre a célra:
- veszünk kötöződrótot (fekete lágy huzal) karikában, flexxel felszeleteljük kb. 15 cm darabokra (még karika alakban flexeljük szét, és egy darab dróttal fogjuk össze a csomókat) és hagyományos csípőfogóval vagy harapófogóval összekötözzük a vasakat. Ez a parasztmódszer.
- veszünk egy képen látható rejszolórobotot (gyors kötöző kéziszerszám füles dróthoz), meg hozzá rézszerű drótot, és pöcsverő mozdulatokkal dolgozunk
Az első olcsóbb, a második tisztább, gyorsabb (5000 Ft körül van a műszer, a huzal 1-2 Ft/db)
Zárszó
Egy jól megválasztott és kivitelezett betonvas vasalattal csodákat tudunk művelni: a csoda pedig az építőipar egyik ritkán látható hullócsillaga, az ép, nem megrepedt házfal. A fenti információk jó támpontot adhatnak azoknak az embereknek, akik szemezgetnek a vasalatokkal, és nem félnek összerozsdázni a mancsukat, mint a képen látható úriember. Én is utánacsinálnám, de a sütőben sem sikerült folyásig izzítanom a satunkat…
Ha családi házat építenél Miskolcon vagy környékén, és nem igazán konyítod a témát (vagy csak egyszerűen nincs időd építőset játszani), akkor olvasd el a projektmenedzseres írásomat, hátha egymásra találunk!
A cikket angol nyelven is elolvashatod, én fordítottam!
Üdv.: Levi
Nagyon jó a cikk! Ha az iskolában ilyen stílusban oktatnák biztos megjegyeznèk a gyerekek!
Hello, nekem a tervezőm,illetve a statikus nem adta meg a kengyel méreteit, azt szeretném kérdezni, hogy mekkora átmérőjű kengyelt kell készítenem, gondolom ez függ a sáv alap szélességétől. Köszönöm a választ!
Üdv! A kengyelek mérete függ a sávalap szélességétől. Ha 50 cm széles a sávalap, akkor én 40 cm széles kengyelt hajtanék. Így kétoldalt 5-5 cm elmarad betonhúsnak, és marad 1 kicsit hibázásra is játék. A mélységre lehet 60 cm es kengyelt hajtani, és lerakni az aljára a gödörnek (távtartókkal). Szóval 60×40 cm. Vagy a magasságot úgy is lehet állítani, hogy egész méterre jöjjön ki a vágás, így kevés a hulladék.
Nagyon szépen köszönöm a gyors választ.
A mélység: 1,15 m,
A szélesség pedig: 30 cm, 60 cm, 70 cm, 80 cm. Szóval van 4 fajta szélességem. Mit ajánlanál ezekhez a méretekhez?
Szia!
Én a:
– 30-as hoz 20×50-est
– 60-ashoz 50×50-est
– 70-eshez 50×60-ast
– 80-ashoz 50×70-est
És akkorára vágnám a vasakat, hogy kevés legyen a hulladék. Hova kell 70-es és 80-as alaptest? Nagyon ritka az ilyen nagy méret…
Nagyon szépen köszönöm a választ, eddigi fóorumokon nme kaptam választ ezekre a kérdésekre. Becsülendő, ahogy ilyen hasznos cikkeket osztasz meg velünk és a minden kérdésre választ adsz.
Beépített tetőteres ház, hozzácsatolt terasszal hátul, és itt van egy nagyobb beugrás alul ez felett pedig a balkon ami 2m-rel van kihozva a beázás elkerülése végett, de ezen a helyen van 1 vasbeton oszlop.
Még annyi kérdésem lenne, hogy a vasalatnak a beton 1/3-ban kell lennie ez igaz?
Igazán nincs mit!
Ez csak hobbitevékenység, kiélem az írói vénámat. És próbálok valamit visszaadni abból, amit már összeszedtem.
Ezt az 1/3-os dolgot nem igazán értem. A vasalatnak mindig oda kell kerülnie, ahol húzóerő lép fel. Ha fentről kap nyomást, akkor alulra. Általában 2-3 cm-rel szokták a beton legaljától tenni, hogy legyen betonfedés alatta. Viszont néhol nem alul van húzás, erre figyelni kell. Ha valahol feltámaszkodik a beton (pl. gerenda), és onnan konzolosan továbbnyúlik, akkor oda felső vasalást is el kell helyezni. Ha fentre is kell vas, akkor fentről is 2-3 cm betonfedést alkalmazunk. Ha pont a keresztmetszet felére raknánk a vasat, akkor az szinte nem is dolgozna.
Összefoglalva: ha alsó vasalat kell, akkor minél lejjebb rakd a vasakat, de semmiféleképpen se támaszkodjanak a fogadó felületen. Erre szoktunk pontszerű alátámasztást alkalmazni, hogy eltartsa a vasakat a felülettől.
Levi
Kedves Levi!
Részben a fenti cikkhez kapcsolódó, részben nem ahhoz kapcsolódó kérdésem lenne:
Egy nagyobb méretű betonozott terasz kialakítását tervezem családi ház mellé. A ház egy régi, klasszikus kialakítású parasztház, azaz hosszabb, mint keskenyebb…
A terasz a ház hosszabbik oldala mentén futna végig a ház teljes hosszában, azaz kb 15-15,5 méter hosszú lenne. A szélessége a legnagyobb részén kb 2,5 méter, de a ház végénél, kb 3 méter hosszon ez a szélesség kevesebb mivel ott egy kiugró rész van a házban, így ezen a részen a terasz szélessége csak kb 1,3 méter lesz (tehát lényegében egy otromba „L” betű alak lesz a terasz formája).
A terasz fedett lesz, a tető gerendákat a terasz szélén elhelyezett fa oszlopsor fogja tartani. Az oszlopok alá beton pontalapok fognak készülni kb 50x50x80 cebti méretben bevasalva. A kb 2,5 méterenként elhelyezett pontalapokat szintén egy bevasalt sávalap fogja összetartani a 15 méteres teljes hosszban. Majd végül erre az egészre fog rákerülni a terasz betonaljzat rétege kb 10-15 centi vastagságban szintén bevasalva acélhálóval, ezek pedig összekötve a pont és sávalapok vasalásával.
Hogy a terasz alátámasztása szimmetrikus legyen, arra gondoltam, hogy a ház falánál is végig vinnék egy bevasalt sávalapot a terasz betonrétege alatt. Egyébként az aljzatbeton alá tömörített sóder feltöltés kerülne valamilyen vastagságban. És most ezen hosszú bevezető után jönnének a kérdéseim:
– Szerinted egy ekkora méretű terasz felületnek milyen betonvastagságot célszerű választani (amire ugye az előbb én kb 10-15 centit írtam, ez megfelelő lehet-e, inkább a 15 vagy elég a 10 is…), illetve milyen betonminőségben célszerű gondolkozni?
– Milyen vastag sóder/kavics ágyat célszerű ezen betonréteg alá teríteni?
– A terasz, mint említettem fedett lesz, ennek szellemében kell-e/érdemes -e lejtést adni a terasznak a háztól elfelé a biztosabb vízelvezetés érdekében és ha igen mekkorát? (amennyiben kell gondolom ezt már magán a betonfelületen célszerű kialakítani és nem a burkolat lerakásánál szenvedni vele…)
– Esetleg milyen egyéb vízvédelemről, szigetelésről célszerű gondoskodni egy terasz aljzat kialakításánál? (valamilyen fólia a beton alá, vagy a terasz beton és a ház fal közé valami….stb)
– És most jönne az a kérdésem, amire már több helyen próbáltam infót szerezni, de nem találtam egyértelmű pontos leírást a helyes kivitelezés kapcsán…. bár már te is érintetted ezt a témát korábbi cikkedben, de szerintem akár külön cikket is érdemes lenne szentelni neki; A DILATÁCIÓ…
Mivel elég nagy lesz a beton felület, gondolom célszerű lenne (esetleg muszáj) dilatációkkal megszakítani ezt a nagy betonfelületet.
Nem találtam egyértelmű válaszokat, van ahol azt írják abban az esetben kell ahol a betonfelület tágulása akadályba ütközhet (pl beltérben a falak mentén), van aki azt írja, hogy kültérben 10-15 négyzetmétertől nagyobb felület esetén kell dilatálni.
Ennek a dilatációnak a pontos elhelyezéséről, gyakorlati megvalósításáról szeretnék tanácsot kérni! Hova kerüljön, milyen irányokban, távolságokban stb? Mi legyen a dilatációs anyag? Ez mikor kerüljön bele, már a zsaluzás során? Vagy olvastam olyat is, hogy utólag vagdossák bele a betonba, bár nekem szimpatikusabb megoldásnak tűnik már eleve úgy betonozni? Gondolom a dilatációt a betonfelület teljes mélységében végig kell vinni mert csak úgy van értelme, azaz az egyes betontáblákat teljesen el kell választani egymástól, ugye?! Ez esetben mi a helyzet a vasalással? Azt is teljesen meg kell hogy szakítsam a dilatáció helyén ugye? (Eleve azért, mert akkor hogy helyezem el a dilatációs profilt ha ott az acélháló…). Szóval ennek a megfelelő kialakításában szeretnék tanácsot kérni! Vannak esetleg valamilyen modern praktikus segédanyagok, megoldások amiben célszerű lehet gondolkodni? (mittudomén olyan dilatációs profil ami egyben a betonszint megfelelő kialakításában, tartásában is segít a betonozás során mint egy zsalu, stb….)
Elnézést a hosszúra sikerült kérdésért, de mint látod elég sok kérdés összegyűlt bennem e kapcsán, melyeket szeretnék tisztába tenni!
Előre is köszönöm a válaszodat, segítségedet!
Üdv
Zoli
Kedves Zoli!
Szép hosszú levelet írtál, próbálok értelmes válaszokat adni:
– betonvastagságnak én 12 cm-t választottam, ennyinek vasalva már meg kell felelnie. Minőségben legalább egy C16-ot válassz, de jobb lenne a C20-as beton.
– a sóderágy általában 20 cm szokott lenni betömörítve. Itt a tömörítve szón van a lényeg. Zúzalékkal drágább, de tömörebb alátámasztást kapsz.
– a lejtést már az első betonoddal add meg, ha lehet. Én méterenként 1 cm-t szoktam adni, ez 1 %. Ez a csapóeső ellen fog kelleni.
– a vízvédelem a legfontosabb, hogy egy év múlva ne málljon fel a burkolatod: ez a burkolás előtt kerül fel, én a Mapei Mapelastic 2K-ra esküszöm, de ez nem szentírás. Léteznek vízszigetelő feszültségmentesítő lemezek (Botament), stb… A burkolódnál kérdezz rá, hogy mi kerüljön be. Ezt tényleg ne hagyd ki, fontos!
-dilatáció: az előre berakott és a vagdosós megoldás is tökéletes. Én a 15 m hosszba 2-3 dilatációt tennék. A vasalás a dilatáció alatt folytonos kell legyen. A dilatációval nem vágjuk át az egész betont, hanem csak a keresztmetszetének a tetejét. Így megmutatjuk neki, hogy hol repedjen a szerencsétlen beton. Én a helyedben utólag vágnám be, egy nagyflex gyémánt tárcsa kombóval. Arra vigyázz, hogy a burkolatod fugái is dilatációra essenek, és vagy profillal, vagy rugalmas tömítővel legyenek ott kifugázva.
Remélem, hogy valamicskét segítettem!
Levi
Szia!
Milyen vastag kötöződrótot javasolsz a vasszereléshez? Szemeztem a DEDRA 1276 Füles kötegelővel ami 1 mm-es, de olyan gyengének tűnt.
Hali!
Nem gond, ha gyenge, mivel csak addig kell tartson, míg a betont rá nem teremted a vasaidra. Ezután a kötöződrót funkciója elvész, mint Petőfi a ködben. Vannak réz színű fajták, talán picit erősebbek és vastagabbak. A legerősebb fajta az, ami nem csak füles, hanem teljes hurkot ad. Ezeknek dupla szálból van a kötözőszára.
Üdv.: Levi
Kedves Levi!
Úgy volt hogy idén telő alatt lesz a házunk monolit födémmel, de nagy csúszás lett. Idén csak az alap lesz kész, jövő nyár körül a tető is. Megvettük az egész házra való vasalatot, természetesen egy hétig szakadt az eső mikor hozták, tiszta rozsda az egész. Letakartam, de már megette a fene…
Egyik cikkedben, írtad hogy nem baj ha rozsdás, de mi van akkor ha azt 1 évig eszi a rozsda mielőtt be van építve? Akkor is jó még szerinted?
Köszönöm szépen a válaszodat előre is!
Kedves Zoltán!
Teljesen jók lesznek azok a vasak! A rozsdától csak jobban tapad a betonhoz. Akkor van gáz, ha a bordák már lekoptak a rozsdától. Ha megvannak a bordák, akkor betonba velük!
Üdv.:Levi
Köszönöm a gyors válaszodat.
Kedves Levi!
Imádom olvasni a cikkeidet, köszönöm, hogy megírtad őket!
Épp egy szélfogót szeretnénk építeni házilag a grillkocsink köré, ezért olvasgatok, így találtam rád.
A fejemben alakuló terv szerint 15-ös zsalukővel építenénk 1,4 m magas falat, 1,7 m – 2 m – 1,7 m hosszan. Alap kell, nem is kérdés, de ugyanúgy szükséges vasalni?
Nagyon köszönöm a választ előre is!
Marianna
Kedves Marianna!
Igen, meg kell vasalni, nincs mese. Én 4 szál d=12 mm vasat engednék az alapban körbe, kengyelekkel (20 cm-enként) megtámogatva. A zsalukövek vasalását se felejtsd!
Üdv.: Levi
Szia Levi!
Először is gratula a cikk(ek)hez, csak most találtam rá, de tetszik a stílus és tartalmasak is.
És mivel sehol nem találtam választ a kérdésemre, gondoltam felteszem itt, talán tudsz nekem segíteni.
A tavaszi tervek között szerepel a kis nyaralóhoz egy kb 4*4m-es terasz építése (ősszel pedig ennek fedése), ami az alábbi elgondolás szerint épülne.
A 30cm széles, 60cm mély „árokba” egy 50cm magas vasalt sávalap készülne, majd erre 2 sor 20as zsalukő, így érnénk el a kívánt 40cm talajszint feletti magasságot, amire jönne a 10cm-es aljzatbeton (mert kb 50cm a köszübmagasság). A talaj homokosnak mondott.
Ez így első körben szerinted egy terasznak megfelelő lenne szerinted? Természetesen a ház alapba is furnánk, meg vasalnánk mindent amit kell.
Viszont azt még mindig nem tudom, hogy az alapba a kengyel milyen méretű legyen. Addig értem hogy legyen 8as vasból, szélessége legyen 20cm, de a magasságát nem tudom, meg azt sem hogy ezt most alulra, középre, vagy a sávalap felső részére kellene tenni.
Van olyan vad ötletem is (látszik, hogy nem értek hozzá), hogy mi lenne, ha a teljes sávalapot + lábazatot egy 4 szintes 30as szélességű „zsalukő-rendszerből” csinálnánk. Ez ördögtől való, felejtsem el, nem lenne olyan jó statikailag?
Válaszodat előre is köszönöm!
Kedves Laci!
Ha gondolod, ezt a témát szívesen megbeszélhetjük egy online tanácsadás keretén belül.
Üdv: Levi
Kedves Levi
Kerti támfalat szeretnék építeni, 40x20x15 ös beton kövekből. A magasság 45 cm, tehát 3 sor. Mögötte a magas részen terasz lesz, térkővel burkolva. Két kérdésem lenne
Milyen sávalapot javasolsz?
Ha falazó anyaggal vagy csemperagasztóval rakom a köveket, megtámasztja a térkövet?
Köszönettel Bálint Zoltán
Tiszt. Levi!
Egyetlen kérdésem lenne zsalu vasalással kapcsolatban.
Létezik arra írott szabály, hogy hogy kell a sarokvasalást elkészíteni, vagy megszokás kérdése?
Pl:
Kivitelező csak keresztbe futtatta a két sor vasat a sarkokba átfedéssel, kötözés nélkül.
Tervező legyártatott „L” alakú kb 60centis szárú vasakat, hogy azok kerüljenek a sarkokba.
Így szoktuk úgy szoktuk, de hova van leírva hogy hogyan kell?
Köszönöm a választ előre, de guglin is keresem tovább.
Üdv.
Kedves Gábor!
Ezt az iskolákban (egyetem, fősuli) tanítják, a tervező is ott tanulhatta. Rendes tantárgyak épülnek rá, tudom, mert engem is meghúztak párszor belőlük (vasbeton I, vasbeton II.) :-).
Az olyan esetben, mint az öné, jó eséllyel a tervező írta ki jól, a kivitelező meg elspórolta a munkát és anyagot.
Üdv.: Levi
Kedves Levente!
Betonkoszorú készítés előtt állok és a sávalap szélessége változó (30-45cm) egy egy részsávban… Sajnos az összes kengyelnek való meglettek hajlítva 30- 33mm távba és a kérdésem a következő lenne,hogy a kengyel egyik részét eltolhatom-e a koszorún,hogy nem merőlegesen van a koszorún? Ezáltal némi játékot képezve a koszorún, ahol kell összébb tudnám venni a keresztmetszetét a koszorúnak ha eltolnám keresztbe a kengyelt.
Kivitelezhető így?
Válaszod előre is köszönöm!
Kedves Ákos!
Sajnos más megoldásod nem igazán van. Szerintem működhet a dolog. A kengyelek amúgy nem igazán dolgoznak egy koszorúban. A legtöbb terhelést a futó vasak veszik fel.
Üdv.: Levi
Sziasztok!
Szerintetek műanyag gyorskötözővel lehet szerelni a vasalatot? Végülis a beton úgy is összefogja nem?
Köszi!
Üdv, Csabi
Kedves Csaba!
Igen, működik a dolog, bár még gyakorlatban nem láttam senkit, aki így csinálná!
Üdv.: Levi
Udv!Két épulet kozott szeretnék egy átjárót csinálni,pincelejáró folé!Két oldalt 30-as betonfal lesz és arra szeretnék egy monolit fodémet. Teljes szélesség 1.7m amibol lejon a két oldali fal.Tehát 1.1m lenne az áthidalandó rész. 15 cm monolit beton elég lenne alul-felul 8-as térháloval vagy LMF 140 mestefodém gerenda jobb választás? 1,7mx3m Elnézést az ékezetek miatt de Angol billentyum van! Koszonom 🙂
Kedves Zoltán!
Egy C25 minőségű betonból raknék 18 cm vastag födémet, az tuti megáll! A mesterfödémet túlzásnak találom…
Üdv.: Levi
Hello. Brutál jók az írásaid, köszi. Egy olyan kérdésem lenne, hogy családi ház alapozásnál vagyunk és az alapozási tervben a szerelőbetonban 8x8x150x150-es háló van, a kivitelező szerint elég lenne egy 6-os háló is bőven. Jelenleg aranyáron van a vas és hajlunk a 6-os háló felé. Szerinted jó lesz a 6x6x150x150-es is? (Statikus ránk bízta)
köszi