Miért jó, ha megvan az alapozás költségvetése?

Azért, hogy pontosan (pontosabban) tudjunk számolni egy családi ház megépítése során, érdemes bizony külön tételekre szabdalni a számításunkat. Az első munkafázis az alapozásunk kiszámolása. Ez nem egy bonyolult folyamat, de ha kifelejtjük, akkor bezony kellemetlen meglepetésekben lehet részünk. Sok-sok tételünk lesz a számításunk során, ezeket egyenként megpróbálom elmagyarázni. A példa egy 10 x 10 m-es kockaház (kádárkocka) lesz, csak hogy könnyen tudjunk számolni. Szóval papírra, számológépre fel, legalább egy óra számítás áll előttünk! Cserébe tudjuk majd, hogy mibe fog az alapozásunk fájni, és meglesz az alapozás költségvetése. Ezzel aztán boldogan mehetünk akár a haverokhoz, hogy ennyi munkában kéne majd segítsetek, vagy akár egy kőműves brigádhoz (inkább háromhoz), hogy árazza mán’ be Mester, csak legyen mibű alkudozni… Szerencsére a legbonyolultabb matematikai feladatunk a szorzás lesz!

Egy egyszerű alaprajzot választottam

Mink is van?

Van egy telkünk, meg egy tervünk, amit egy jóképű építésztervező álmodott meg a mi utasításaink alapján. Egy jó építész gyönyörű látványterveket készít, frankó szobákat, még autót is tervez az udvarra. Mit nem tervez? Igen-igen: alapozást. Ha meg is tervezi, akkor is csak felületesen, csak szőr mentén foglalkozik, vele. Miért is? Lusta? Fél? Rossz szakember? A válasz az első két verzióban keresendő: ezek a huncut kurafik baromira nem látnak bele a földbe. Ahhoz ásni kell, és arra nem áll rá a fizikai munkára képtelen kacsójuk. Úgyhogy mi ásunk! Érdemes az alapozás előtt egy kutatógödröt ásni, ami megmutatja, hogy mit is fogunk a földben találni. Ezt az áskálódást érdemes akkor csinálni, amikor a vízóra aknát vagy az ideiglenes villanyoszlop helyét ássuk, így nincs fölösleges munka. A villanyoszlop ásásakor amúgy is leásunk 1-1,2 m mélyre, így jó képet láthatunk a talajrétegződésre. Ebből pedig eldönthetjük az ásási mélységet. A sávalap ásásáról már rittyentettem egy cikket, íme: Családi ház alapjainak ásása

Így pedig mindenünk megvan a számításaink elvégzésére!

Formáljuk meg a költségvetés külalakját!

Excelre lesz szükség, nem kicsit, hanem nagyon:

    • 1. oszlop: tétel sorszáma- eddig egyszerű
    • 2. oszlop: azonosító- az építőiparban minden költségvetési tételnek van egy építőipari normaazonosítója (gyönyörű név, mintha Lázár találta volna ki). Ez az azonosító valahol fenn lóg a neten, és visszakereshetőek az aktuális árak rá. Ez mind pepec, de ki mondja meg, hogy Árpibá mennyiért betonoz?
    • 3. oszlop: mennyiség – az aktuális munkából ennyit kell elvégezni. Ennyi tonna vas kell, ennyi m2 falat kell építeni, mittomén. Ha ezt nem értjük, hagyjuk a házépítést. A számításokat ellenőrizzük, nehogy átverjenek minket!
    • 4. oszlop: egység – újabb bonyolult tétel, a körtének darabszáma, a földnek m3-e, a pénzünknek vége van.
    • 5. oszlop: szöveg – abból itt akad rengeteg. Itt pontosan rajta kell lennie a műszaki tartalomnak!!! Pl. nem elég, hogy betonozás, kell anyagminőség, rétegvastagság, szemcseméret, rétegszám, beépítendő anyagok pontos megnevezése.
    • 6. oszlop: anyagár – a beépítendő anyagok árai, már ha van. Ahol csak munkavégzés van (pl. ásás) ott nulla.
    • 7. oszlop: munkadíj – egy egységnyi tételt mennyiért csinálnak meg a munkások.
    • 8. oszlop : x Anyagár – mennyiség x anyagár = az egész zsalukövezés anyagára
    • 9. oszlop : x Munkadíj- mennyiség x munkadíj = az egész zsalukövezés munkadíja
    • x Anyagár oszlop alján kiemelt fekete szám: az összes felette lévő rublika összeadva. Az összes földmunka anyagára

x Munkadíj oszlop alján kiemelt fekete szám: az összes felette lévő rublika összeadva. Az összes földmunka munkadíja

Itt a földmunkák árai

Hadlám a kész számokat!

Itt van, tessék, csak tessék: éles szemünkkel láthatjuk, hogy a két fenti táblázat az alapozásunk árait tartalmazza szőröstül, bőröstül. A kiértékeléshez 4 db számot kell összeadnunk: az oszlopok alján lévő félkövér számokat: 132.500 Ft + 262.250 Ft + 1.261.440 Ft + 378.440 Ft = bruttó 2.034.630 Ft -ba fog fájni az egész alaptest megépítése egy 10 cm vastag vasalt lemezzel a tetejére. Ami sok. Nagyon sok.

Hogyan spórolhatunk?

Az első tanácsom, hogy lopjunk. Na nem a tüzépről, hanem állambától: amit csak lehet feketén csináltassunk… Tudom, hogy ezt így nagyon merész leírni, de ezek a tökfejek amúgy mire költenék a pénzünket? Szerintem elég stadion készült már, kár tovább támogatni az adóforintjainkkal őket. Hol lehet feketézni? A munkadíjon! Családi házakat a NAV nem igazán ellenőriz, mert könnyebb neki a nagy beruházásokat kergetni. Ha vissza akarod igényelni a 22 % ÁFÁ-t, akkor hajrá, hallottam már olyat, akinek sikerült.

Hol spórolhatunk még? Ott, hogy bizonyos munkafázisokat magunk csinálunk! Pl.: sóderfeltöltés! Haverokkal 1 nap alatt megvan! Sávalap betonozása: 4 legénnyel 1 nap alatt kivégezhető, és nem kell hozzá nagy csoda… Ha nagyon ügyesek vagyunk, akkor simán ledurranthatunk a végösszegből fél millió forintot.

Saccoljuk meg az anyagárat!

Lássunk egy zsalukövezést! Dehát ezt a számot szépen tudjuk ellenőrizni! Kiált fel a Tisztelt Olvasó, és mennyire, hogy igaza van. Be kell ütni a google-be, hogy mennyibe kerül egy négyzetméter zsalukő, és boldog, hogy látja a számokat. És mégsincs igaza: az ótvaros zsaluköveket ki kell mérni, be kell vasalni, ki kell betonozni, és be kell locsolni. Ezek mind ebben az egy tételben szerepelnek, úgyhogy óvatosan a számolással. Azért nem ennyire elveszett az ügy, csak részekre kell bontani, és egyenként kell kiszámolni: a zsaluköves példán keresztül így néz ki az 1 m2-hez szükséges anyag

  • kell 8,5 db 30-as zsalukő (8,5 db X 490 Ft/db= 4200 Ft)
  • kell beton bele (0,2 m3 x 16.000 Ft/m3= 3200 Ft)
  • kell vas bele (5 m d=8-as vas ára = 500 Ft)

Összeadjuk őket, és tadám! 7900 Ft-ba kerül 1 m2 zsalukövezés ára! Baromi jók vagyuuuunk! Így már lehet alkudozni, utánaszámolni a tételeknek, nehogy véletlenül átejtsenek. Ismétlem, véletlenül…

Lőjjük be a munkadíjat!

Ugyanaz az 1 m2 zsalukövezés. Saccolni nehéz, de visszafele számolva talán mehet: a példánkban kell 20 m2. Ezt kb. 2 melós 2 nap alatt megcsinálja. 1 melós 1 napra 15.000 Ft, bejelentve 2 nap x 2 melós x 15.000 Ft = 60.000 Ft. Rávágjuk a vállalkozó hasznát, legyen kb. 80.000 Ft. Visszaosztjuk (80.000 Ft/ 20 m2) = 4000 Ft/m2 az ajánlatban 4200 Ft.

Sajnos a munkadíjak dinamikusan változnak: ha egy kivitelezőnek sok a munkája, akkor szépen felszaladnak. Ha semmi munkája nincs, akkor viszont még mínuszosan is vállalhat, csak fizetni tudja a munkási bérének egy részét.

Hol fognak átverni?

Két helyen tudnak a legügyesebben megvezetni egy árajánlatban: a mennyiséggel és a műszaki tartalommal. Az egységár és a munkadíj emelése szerintem nem átverés, mert joga van a vállalkozónak aranyárban venni a betont, vagy baromi drágán dolgozni…

Mennyiség: mindig ellenőrizzük!!! Számoljunk utána a tételeknek egyenként, mert igencsak pórul járhatunk! Erről bizony fogok még cikket, mert nem is annyira egyszerű…

És HÁROM ÁRAJÁNLAT, mindig, mindig: ebben a cikkben a versenyeztetésről van szó

Végszó

Bármennyire furcsának és fölöslegesnek tűnhet az árajánlatok kérése, a szerepe rendkívül fontos. Építőipari tevékenykedéseim során ezek körül forgott minden. Aki elfelejtett ajánlatot kérni, az tátott szájjal rohant a faszerdőbe. Aki kért ajánlatot, de nem versenyeztette, az közepes méretű égést élt át. Aki nem ellenőrizte a mennyiségeket, az szimplán pénzt veszített. Aki azt hiszi, hogy majd fejben megoldja a versenyeztetést, és árbemondásra választ kivitelezőt, annak idézném hőn gyűlölt Donald Fucking Trumpot: sounds great, doesen’t work.

Jó számolgatást kívánok!

Levi

2 hozzászólás

  1. Szia,
    Egy kis oktatásra lenne szükségem, ha futja rá az idődből. Arra vagyok kíváncsi, hogy a szükséges betonmennyiséget hogyan kell kiszámolni a példánál? Kiszámoltam a térfogatot (3*(9m*0.5m*0.9m)+2*(10m*0.5m*0.9m) = 21,15 m3. Hogyan jön ki a 36 m3? Azt értem, hogy van tömörödése a betonnak, de ennyi? Köszönöm válaszod.


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük