Injektálás, falvarrás, utólagos vízszigetelés épeszű emberek nyelvén

Injektáljuk magunkat a témába!

Ha ehhez a cikkemhez érkeztél, akkor nagy eséllyel bajban vagy: vagy áznak a falaid, vagy süllyednek az alapjaid, vagy baromira unatkozol. Más opciót el sem tudok képzelni. 🙂 Ezekre a problémákra gyógyír lehet az injektálás, ami történetesen ennek a cikkemnek a fő témája.

Mi az injektálás jelentése?

Az injektálás azt jelenti, hogy egy anyagot befecskendezünk valahova. Ennek építőipari megfelelője az, hogy egy elromlott szerkezetbe anyagot fecskendezünk azért, hogy javítsuk a tulajdonságait. Milyen tulajdonságra is gondolok?

• állékonyság
• szilárdság
• vízzáróság
• hőszigetelés (ha a PUR hab kifújást ide vesszük)
• stb…

Konyhanyelvre lefordítva: fúrunk  vagy vágunk egy lukat, oszt nagy nyomással belesprickolunk valami olyan anyagot, amitől a házunk meggyógyul, a csajoknak megnő a mellük,  és az országban újra beköszönt a demokrácia.

Lássuk, hogy milyen problémákat oldhatunk meg injektálással?

Fő gond a penészes fal

A penészes fal már az építőipari problémák végeredménye. Sajnos nagyon sok ház penészedik, és a tulajdonosok nincsenek tisztában a helyzet súlyosságával: durva légúti megbetegedéseket okoz a penész, és a ház is hamarabb tönkremegy, ha nedvesek a falai: a bútorok vetemednek, a parketta recsegni kezd, az ablakokon megjelenik a pára és a penész. Mert sajnos magas páratartalom esetén nedvesek, és ez a fő gond. Nedvesség nélkül nincs penészes fal és jó szex. Az építőipar egyik legfontosabb feladata az, hogy a nedvességet tartósan távol tartsuk a háztól. És ez sajnos nagyon ritkán sikerül. A komoly repedés a falon is komoly gyanúra adhat okot. Összefoglalva: ha van penészes fal a házban, akkor valahol vizesedési gubanccal állunk szemben. A penészes fal a legjobb indikátor a kivitelezési hibákra.

Elromlott a tető

Ami áztatja a falakat. Sajnos a rossz tető nem mindig látszik egyértelműen. Néha csak kevés vizet enged be 1-2 elcsúszott cserép, és közben halovány gőzünk sincs, hogy mitől lett penészes a fal. Ha magas a páratartalmunk, akkor a nyomozásunk mindig a tetővel kezdődjön, hiszen itt a legvalószínűbb az ázás forrása. Ha megjavíttatjuk a tetőt, és hagyjuk kiszáradni a házat, akkor nagy eséllyel beköszönt a nirvána (nem a zenekar).

Honnan jöhetünk rá, hogy valami nem stimmel a tetővel?

• foltok jelennek meg a falak felső élénél
• mennyezeti beázás
• megemelkedett és tartósan úgy maradt páratartalom (60% felett kezd gyanússá válni az ügy)
• penész a mennyezet körül
• látszik, hogy elcsúszott a cserép

Mint fentebb említettem, az első lépés a tető megjavítása. Ezután hagyjuk kiszáradni a házat (1-2 hét intenzív szellőztetés). És jöhet a Szavó (penész elleni szer), amivel megnyuvasztjuk a penészt. A Szavó után festés és boldogság következik. Ha a javítást kihagynánk, és csak Szavóval kezelgetnénk a falat, akkor pont a probléma forrását hagynánk meg.

Alulról ázik a fal

Na ez már gázosabb probléma: míg a tetőnél egyértelműen ki lehet nyomozni a hiba forrását, egy alulról nedvesedő falnál csak bontással lehet kinyomozni a gondot. A másik tökéletes megoldás a tippelés. Én az első megoldásra esküszöm, pénzügyi okokból: egy kis felületen verjük le a külső lábazatot, és kukucskáljuk meg a tartószerkezetet.

Miről látszik, hogy gond van? Penész és nedves foltok az alsó sarkokban, leváló külső lábazati vakolat, tartósan magas páratartalom. Ha ilyen jeleket találunk a házikónkban, akkor gyanakodhatunk, hogy az építés alatt valamilyen szigetelés kimaradt, vagy megsérült. A nedvesedés nem csak vízszigetelés hiányát mutathatja. A hőszigetelés hiánya is pont olyan nedvesedést okoz, mint egy kapillárisan felszivárgó talajnedvesség. Gondoljuk csak át: ha valahol gyengébb a hőszigetelésünk, akkor a lakótérben lévő pára oda fog a legszívesebben lecsapódni, hiszen ott van a leghidegebb pont. És ha lecsapódott pára, akkor már szépen átáztatja a falunkat, ahol penész és egyéb nyalánkságok jelennek meg.

Ha hiányzik a vízszigetelés

Ez az egyik legrosszabb dolog, ami csak történhet velünk. A falunk és a vasalt aljzatunk között jó minőségű vízszigetelésnek kell lennie, hogy ne engedje a betonszerkezetből a nedvességet a falunkba. Na ezt nagyon ritkán kifelejtik, és nagyon gyakran tönkreteszik a falazat építése idején. Egyik sem jó. Ilyenkor drága és bonyolult módszereket kell alkalmazzunk a vízszigetelés pótlására: vagy vízszintesen végigvágjuk a falat és behelyezünk egy vízszigetelő lemezt, vagy sűrűn lyukakat fúrunk és vízzáró anyagot injektálunk a falba. Mindkettő nehéz és nagy szakértelmet kívánó feladat, ami természetesen nincs ingyen. Közelről sincs ingyen…

Utólagos vízszigetelés falvágással

Egyvalamit az elején szeretnék leírni: tapasztalat és szakértelem nélkül semmiféleképpen se vágjunk bele, mindenféleképpen kérjük ki a szakértők véleményét. Elég lehet pár rossz nyisszantás, és a házunk megrogyhat! Falvágásos vízszigetelés esetében mindenképpen céges kivitelezést ajánlok. Ehhez a fajta szigeteléshez olyan gépek és alapanyagok kellenek, amiket otthoni körülmények között nem tudunk beszerezni.

Hogyan működik?

A lényege az, hogy vagy előre átvágnak egy falszakaszt, és utólag belehelyeznek egy acéllemezt, vagy már úgy sajtolnak bele egy acéllemezt, hogy a vágólemez benn is marad, és az lesz a vízszigetelés. Mindkét megoldás jól működik, de pár dologra azért vigyázzunk:

• egyszerre nem szabad túl nagy felületet átvágni
• az acéllemezeknek be kell feszülni az átvágott lyukba. Ha rés marad, akkor ott a felette lévő rész le fog süllyedni. Az pedig további repedéseket hoz, és nem lesz megállás…
• a szigetelő lemezek átfedésben kell legyenek, hogy a réseken ne kolbászoljon fel a nedvesség
• az ilyen jellegű szigeteléseket általában kívülről szokták végezni, és előtte megvésik a vakolatot
• ha a falban csövek, vezetékek futnak, akkor a vágógép nem válogat, mindent elvág. Ilyenkor élmény szikraeső és szökőkút jelenik meg. A javításhoz még többet kell szenvedjünk, úgyhogy jól gondoljuk meg, hogy mi is van a falban!

• 

  a falvágást a lábazat és az első sor tégla közötti habarcsrétegnél kell megejteni, ahol alapból is szigetelésnek kéne lenni!

• ez a módszer rizikósabb (süllyedések szempontjából), de nagyon jó minőségű szigetelést ad, amire néha 100 év garanciát is adnak a szakik!
• a munka során kevés törmelék keletkezik, és a javítások is egyszerűek: lábazati vakolatot és hőszigetelést kell javítsunk.
• ha telekhatáron van a házunk, akkor gondoljunk arra is, hogy a szomszéd telkén is dolgozni fognak a szakik!
• nagyon vigyázzunk, nehogy nagyobb legyen a vágás mérete, mint a szigetelő lemezé.
• a vágást láncfűrésszel vagy falfűrésszel (aligátorfűrész is jó), a sajtolást ütvefúró gépekkel végzik.
• ha már megcsináljuk a vízszintes szigetelést, akkor érdemes a függőleges vízszigetelést is rendbe tenni!
• szigetelő lemeznek horganyzott lemezt vagy saválló lemezt használhatunk. Én mindenféleképpen a savállót ajánlom, hisz a horganyzás sérülni szokott a sajtolás során.
• a beton járda néha útban van a kivitelezésnek, erre kérdezzünk rá a szakinál!

Árak: egy 30-as fal átvágása és szigetelése horganyzott lemezzel kb. bruttó 11.000 Ft/m. Ugyanez saválló lemezzel: bruttó 14.000 Ft/m körül mozog. Drága mulatság, de megérheti a befektetés.

Utólagos vízszigetelés injektálással

Az injektálós vízszigetelés a falátvágásos vízszigetelésnél jóval kevésbé rizikósabb.

Vízszigetelés injektálás házilag

Injektálni házilag is lehetséges, csak az injektáló szerekre, kompresszorra és egy fúrógépre lesz szükségünk 12-es fúrószárral. Vigyázzunk, az utólagos vízszigetelés csak a kapillárisan szivárgó vizet állítja meg. A lakásból lecsapódó pára ellen nem működik, oda hőszigetelés javításra lesz szükség.

A házilagos injektálás lépései:

• leverjük a külső vakolatot (magától is le fog kívánkozni) a vasalt lemez és a falazatunk találkozásánál
• 12 cm-enként 12 mm-es átmérőjű lyukakat fúrunk a falunkba olyan mélységig, hogy még éppen ne üssük át a szerencsétlent. A fúrásokat természetesen a vasalt lemez és a falazatunk találkozásánál található fugába érdemes megejteni. A fúrásoknak kicsit ferdének kell lenniük, hogy az injektáló szer ne folyhasson ki egyből
• kompresszorral fúvassuk ki a lyukakból a port
• ezután egy adagolóval injektálószert (Silkamur injectocream 100 vagy Aquafin-F) injektáljuk a lyukakba
• valami ragasztóhabarccsal zárjuk le a dugóink végét
• vakoljuk vissza a lábazatot falszárítós vakolattal mindkét oldalon
• reménykedjünk, hogy működik cucc

Lássunk egy kis kalkulációt: fúrónk elvileg van otthon, kompresszort meg a szomszéd kölcsönad. Mire lesz szükségünk? Az injektáló szerre. Én az Aquafin-F-árát fogom kiszámolni, de a Silkamur is kapható idehaza: 1 m 30 cm vastag falazatra  4,5 kg Aquafin-F-et kell felhasználjunk. Kilója kb br. 1.500 Ft ennek a löttynek, így 1 m falazat utólagos házilagos injektálása kb. 6.800 Ft. A vakolatok javításával nem számoltam.

Előnye:

• házilagosan megoldható
• akár 1 hétvége alatt megvan az egész ház
• könnyen kivitelezhető
• nincs kosz, törmelék
• könnyen pótolható

Hátránya:

• ha nem vagyunk elég ügyesek, akkor csak elpocsékoljuk a szert
• nehezen ellenőrizhető a munka
• tutira nem egészséges az anyag, lehetőleg ne fogyasszunk belőle
• egy egész házra baromi drága megcsinálni

Vízszigetelés injektálás cégesen

Ha nem szeretnénk házilag barkácsolni, akkor az injektálást érdemes kiadni olyan cégnek, aki már régóta ezzel foglalkozik. Ilyen esetben drágább kivitelezésre számíthatunk, de cserébe lesz garanciánk és tutira jó minőségű munkát kapunk.

A cégek annyival tudnak ügyesebben dolgozni, hogy nagy nyomáson végzik az injektáló anyag bejuttatását a falba. Így a cucc jobban be tud szivárogni a falszerkezetbe, és egységesebb vízszigetelést tud biztosítani. Így mernek a cégek garanciát vállalni egy olyan munkára, amit senki sem tud ellenőrizni (csak hónapokkal később látható az eredmény), mivel nem látszik a végeredmény.

Hogyan tudnak nyomással injektálni a cégek?

Hát valamilyen átalakított kompresszorral és úgynevezett pakkerekkel. A pakkerek olyan szerelvények, amiket a kifúrt lukakba helyeznek a szakik. A pakkerek akadályozzák meg, hogy a nyomással érkező injektáló anyag kifolyjon a luk bejáratán. Így nyomást (2-3 bár) tudnak kialakítani a kifúrt üregben és az anyag így jobban be tud szivárogni a falazat anyagába: a kompresszorral benyomatják a szajrét a lukba, ami ott szépen átáztatja a falszerkezetet. Ezután beindul a karbonátosodás, ami megállítja a kapilláris szivárgást. Néha komplett falakat szoktak így szigetelni (főként pincefalak esetében).

Nagyjából ennyivel vannak előrébb a cégek a házilagos kivitelezésnél.

A cégek árazása általában úgy működik, hogy az anyagárral teszik egyelővé a munkadíjat. Mivel az anyagdíjunk olyan 7.000 Ft/m körül mocorog, a munkadíj is valahol 7.000 Ft/m környékén fog tanyázni. Természetesen érdemes itt is több árajánlatot kérni, így valós árakkal kalkulálhatunk. Én egy komplett kivitelezésre kb. 14.000 Ft/m-el szoktam számolni. Kis munkánál természetesen magasabb egységárat, nagy melónál alacsonyabb egységárakat fogunk kapni, és ez így is van rendben.

Repedés a falon

Ha jókora repedések vannak a falunkon, akkor a gyanúnk hamarosan az alaptestre terelődik. Statikussal értekezés után, ha tényleg az alaptesttel van gubanc, akkor jöhet szóba az alaptest stabilizálása injektálással. Ez egy jó drága mulatság, úgyhogy érdemes jól körüljárni a témát. Mielőtt megrendelünk egy alap injektálást, tutira legyünk biztosak benne, hogy az alap a ludas. Ha tutibiztos, hogy az alap süllyedt meg, akkor érdemes megvizsgálni, hogy csak egyszeri mozgással, vagy folyamatos alaptest süllyedéssel állunk szemben: vezessük el a csapadékvizet az alapjainktól, ha még nem tettük meg és ezután a repedéseket javítsuk be. Ha újra átreped, akkor sajnos folyamatos mozgással állunk szemben. Na ilyenkor jön szóba az alaptest injektálás.

Teljesen jogosan felmerül a kérdés, hogy más módja van-e az alaptestek javításának: lehetséges az alapok külső oldali körbeásása és méterenkénti javítása, vagy akár alábetonozás, de ez rendkívül bonyolult és munkaigényes munka. És egyáltalán nem biztos, hogy célra vezet. Ennél egyszerűbb és tisztább megoldás az injektálás. Alap injektálást házi megoldásokkal nagyon nehezen tudunk kivitelezni, így mindenképpen profi csapat közreműködését ajánlom. Ha házilag csinálnánk a munkát, valószínűleg csak az időnket és anyagot pazarolnánk.

Alap injektálás menete

Az alap injektálás célja vagy az alaptestek alatt és mellett lévő talaj megstabilizálása, vagy maguknak a szétrepedezett alapoknak a helyreállítása. Általában a talajjal szokták a szakik kezdeni a helyreállítást. Azzal, hogy a talajt injektáljuk, nem csak megstabilizáljuk, hanem benne lévő víz áramlását is megakadályozzuk.

Az alap injektálás baromira kényes lépés, mindenféleképpen profi cég segítségét vedd igénybe!

1. kutatógödröt kell ásni, hogy felmérhessük az alapozási mélységet, és hogy mivel állunk szemben
2. a talajszerkezetet és az alaptest állapotát figyelembe véve kiválasztjuk az injektáló anyagot (cementes vagy epoxi gyantás)
3. meghatározzuk a fúrási mélységet és szöget
4. ahhoz, hogy az alaptestek alá juthassunk, ferdén kell fúrni, az alaptest külső oldalán.
5. a fúrást egy kútfúró géphez nagyon hasonlító masina végzi, csak kisebb átmérővel
6. a kifúrt lukakon meghatározott nyomással cementes pépet, vagy műgyantát kell bepréselni
7. az injektált anyag átitatja az alap környékén található talajszerkezetet és megstabilizálja azt
8. a nyomás értékét a mélység és a talajszerkezet határozza meg. Kicsi nyomás esetén nem megy a talajba a pép. Túl nagy nyomással meg akár fel is nyomhatjuk a talajt
9. visszaállítjuk a csepegtetőjárdát. Ha nem volt, akkor építünk egy frankó beton járdát
10. örvendezünk, és kifizetjük a vállalkozót

Azért arra vigyázzunk, hogy ez a technológia képes megállítani a süllyedést, de vissza nem fogja nyomni a házat az eredeti állapotába. Ami lesüllyedt, azt már felemelni az Istók (Isten székelyül) se tudja. Úgy tervezzünk, hogy a sérült falak helyreállítása még ránk vár!

Kétféle anyaggal lehetséges injektálni: cementes és gyantás anyaggal. A cementes injektálás kicsit koszosabb, de régi bevált technológia. A gyantás megoldás újabb technológia: a benyomott gyanta megduzzad, és feszültség alá helyezi az alapot és altalajt. A gyantánál vigyázni kell, mert akár meg is emelheti a házat.

Lesüllyedt padló

A jelek egyértelműek: valamiért minden olyan magasra került. Vagy a padló süllyedt meg. Vagy a válaszfalaink felejtettek el tartani, és itt-ott megrogyadoztak. Na ez mind annak a jele, hogy a lábazati feltöltést (cikk) a házat építők elbaltázták, vagy olyan csőtörésünk van, amit észre sem vettünk. Ez van, már kár keseregni rajta. Érdemes feltárni az aljzatot, hogy láthassuk, hogy mivel állunk szemben.

Ha csőtöréssel állunk szemben, akkor azonnal helyre kell állítani a szivárgást, és alábetonozással megoldani a krízist. Ha régóta áztatja a feltöltésünket, és nagyon szétmosta a szerkezetet, akkor itt is érdemes injektálni. Ha nincs csőtörés, akkor valószínűleg a feltöltés eresztette el magát (ne magázz!).  A furmányos építők erre a problémára is kitalálták a megoldást: beton injektálás a padló alá.

A kivitelezés nem valami bonyesz: lyukakat fúrunk a padlóba, vigyázva a padlófűtés csöveire meg a nagyi ide ásott ékszereire. Szondákat verünk le, és a lyukakon keresztül benyomatjuk a rengeteg betont. A betonból valami folyós, híg löttyre lesz szükség, amit nyomással tudunk bejuttatni az üregbe. Miért kell nyomás? Ennek a beinjektált szósznak nem elég kitöltenie az üreget. A feltöltés anyagába is be kell szivárogjon, hogy együtt dolgozzanak a későbbiekben.  Így megstabilizálhatjuk a süllyedő feltöltést, alátámasztást és vízzárást adhatunk a betonpadlónknak. Dupla haszon, magas áron. Merthogy az injektálás semmiféleképpen sem egy olcsó műfaj. Amíg 1 m3 beton ára 20-25.000 Ft kiszállítva, addig ugyanez beinjektálva már 3-4 szeres áron mozog.

Helyreállítás padló injektálás után

Sajnos az injektálással még nem ért véget a kálváriánk: még rendet kell raknunk. Ez azt jelenti, hogy a szondákat ki kell venni, és a lesüllyedt padlót ki kell javítani. Ez történhet rábetonozással, vagy véséssel és cserével. Én inkább a rábetonozást ajánlom, mert a vésés+ csere kombináció koszos, drága, és nem dolgozik együtt a régi padlóval. A rábetonozáskor arra kell vigyázni, hogy a szintjeink ne menjenek el: ellenőrizzük egy laza szintezéssel, hogy nehogy plusz lépcsőfokaink legyenek. Ezután burkolás, és vigasság következik.

Falvarrás

Az előző bekezdéseket elvégezve szépen elvégeztük az utólagos vízszigetelést, meg az aláinjektálást, meg minden olyan okot, miatt megjelent a repedés a falon. Már csak az repedt fal helyreállítása maradt meg. Én erre a problémára egy kiadós falvarrást ajánlok. Elviekben, ha szépen megcsináltuk az alapokat, meg a vízszigetelést, akkor már nem kéne többször átrepedjen a fal, de ilyenkor is érdemes úgy helyreállítani a falat, hogy az húzóerőt is fel tudjon venni. Ez nem azt jelenti, hogy a repedést kifújjuk PUR habbal és lefestjük. Ha tényleg rendben akarjuk tudni a repedést, akkor több falvarrás technológia jöhet szóba.

Falvarrás injektálással

Szinte ugyanazt kell csinálni, mint amit vízszigetelés injektálással bekezdésben csináltunk, csak itt a falon alkotunk:

• a repedés felett fúrunk 10-12 mm átmérőjű lukakat 10-12 cm-enként
• kifúvatjuk kompresszorral a lyukakat
• ha nagyon rajtunk van, akkor huzalt rakhatunk a repedésbe
• pakkerekkel vagy anélkül (ferde fúrás) kitöltjük jó erős műgyantával a repedés mentén a lyukakat
• vakolunk
• üvegszövetes hálóval glettelünk
• festünk
• reménykedünk, hogy ne repedjen át újra

Itt az injektáló anyag nem vízszigetelést, hanem húzóerőt fog adni. Erre a modern műgyanták egész tűrhetően alakalmasak.

Falvarrás vasbetétekkel

Ez egy olyan falvarrás technológia, ahol a repedésre merőlegesen bevagdaljuk a falunkat, mint virslit sütés előtt. Ez az injektálós falvarrás technológiától egy kicsit erősebb eredményt ad, de cserébe több kosszal és pöcsörészéssel kell számoljunk. Lássuk a falvarrás lépéseit:

• a repedés irányára merőlegesen maróval 1-2 cm széles vágásokat készítünk 50-50 cm-es hosszban, 6 cm mélységben (ha nem pont 50 cm, akkor még nem áll meg a Föld forgása)
• a bevágásokat 80 cm-enként ejtsük meg
• kipucoljuk a repedést és a vágásokat
• speckó ragasztóval, pl. Mapei Mapegrout 430-al kinyomjuk a repedést 1-2 cm mélységben
• spirál vasat (Brut-Saver) helyezünk a vágásokba és a repedésbe is. A ragasztóba szépen teletoszkodjuk az acélspirált, hadd dolgozzanak együtt
• Mapegrout 430-al kihúzzuk a fugákat és a repedéseket
• vakoljuk a falat
• üvegszövetes hálóval glettelünk
• festünk
• megismételjük a fal túlfelén is az egész munkát
• imádkozzunk!

Ennél a falvarrási technológiánál miniatűr koszorúkat helyezünk el a repedés irányára merőlegesen. Ezek a varratok képesek valamennyi húzóerőt felvenni. Hozzáteszem, hogy ha a repedést okozó problémát nem szüntetjük meg, akkor az egész falvarrást kenhetjük a hajunkra, annyit fog érni, mint naptáron a légyszar.

Falvarrás árak

Ha a falvarrást saját magunknak oldjuk meg, akkor csak a ragasztóhabarcsot és a fémspirálokat kell megvegyük. Ez nem túl nagy tétel, bruttó 2-3000 Ft/ repedés méter áron megvalósítható.

Ha profit bíznánk meg az üggyel (ami nagyon ajánlok), akkor bruttó 10-12.000 Ft/ repedés méterrel kell számolni. Itt is igaz, hogy nagyobb munka esetén olcsóbb fajlagos egységárakat kapunk majd.

Megsérült/nincs koszorú

Na ez egy durva építőipari hiba, azonnal javítani kell. Onnan lehet felismerni a problémát, hogy nyílnak a falak kifelé és megjelenik pár brutális repedés a falon.

Erre a hibára is létezik falvarrásos módszer, méghozzá a vonóvasas, vagy sodrony bebetonozós módszer. Mindkét megoldás ugyanarra a megoldásra épül: vágunk a falba egy horonyt, és vagy vonóvasat, vagy acélsodronyt helyezünk el benne végig teljes hosszban. A sodronyt jól megfeszítjük, és teljes hosszában beragasztjuk spéci ragasztóval. Így egy folyamatos feszítést, húzóerőt adunk a falnak, aminek innentől nem lesz esélye megnyílni. A visszajavítás során a feszítést ne engedjük ki, maradjon csak úgy.

Ha vonóvasat alkalmazunk, akkor merev vaspálcákat helyezünk a kimart hosszanti lyukba, és a végeit baromi nagy tányérfejű csavarokkal feszítjük meg. Ez a feszítés fogja összetartani a házat. Ha felújítás alatt vagyunk, és ilyen csavarokat látunk a koszorú környékén, eszünkbe ne jusson levágni őket: akár a tető is leszakadhat egy ilyen manőver után.

Ezzel a két módszerrel a húzóerőket tudjuk semlegesíteni a falunkban, ami a repedések fő támogatója. Mivel itt komoly gondokkal állunk szemben, a házilagos kivitelezést élből elvetném. Csak profi, hozzáértő csapatot bízzunk meg ilyen jellegű munkával.

Megelőzés

Szerintem ez a legfontosabb bekezdése a cikkemnek: ha ügyesen építünk (vagy újítunk fel), akkor egyszerűen előzhetjük meg a víz okozta problémákat. Lássuk sorjában, hogy miként érdemes távol tartani a vizet a háztól:

• a terepesések úgy legyenek kialakítva a ház körül, hogy elvezesse a vizet a háztól. Ha valami rávezeti a vizet a házra, akkor az 10-ből 10-es erősségű baj.
• mindenféleképpen építsünk körbe csepegtető beton járdát (min. 60 cm széleset)
• a beton járda kifelé lejtsen, és zárjon neki a lábazatnak
• a csepegtető járda beton járda legyen, ne zúzalék, vagy kavics: vízzáró anyag kell
• a beton járda és a lábazat találkozása el szokott válni egymástól. Ide bitumenes, vízzáró kiöntést ajánlok, hogy ne találjon be a víz
• az ereszcsatorna vizét el kell vezetni a háztól! Gyakran látom, hogy simán ráengedik a beton járdára, ami bevezeti az alapokhoz az összes vizet. Ilyen esetben a legjobb sávalap is megsüllyed!!!
• az ereszek legyenek tiszták, pucoljuk ki a csatornákat!

  

• a lábazat külső oldala készüljön vízzáró anyagból: lábazati vakolat stb…
• ha teraszt építünk, akkor vízzárózzuk a beton tetejét, és arra burkoljunk (a betonszerkezet bevezetheti a vizet)
• ha van terasz, akkor a burkolat fugái legyenek rendben, ne eresszék be a betonba a vizet
• ha bárhol tócsa nyomokat látunk a falunk tövében, akkor ott nyomozni és javítani kell
• a csőtöréseket azonnal javítani kell

Ezeket a szabályokat betartva jó hosszú ideig állékony marad a házunk. Ezeket a pontokat pár évente érdemes felülvizsgálni, hogy rendben legyen a víz a ház körül! Azért ne spilázzuk túl az ügyet, de teljesen azért ne feledkezzünk meg az ügyről.

Összegzés

A cikkem egyik legfontosabb tanulsága az, hogy próbáljuk megelőzni a bajt, és vezessük el a vizet a háztól a p*csába (Apámtól idéztem, magamtól nem beszélek így). Ha már megtörtént a probléma, akkor erős nyomozást kell megejteni, és kiválasztani a fentiekből azt a technológiát, amivel kijavíthatjuk a házunkat.

Ha a blogomat olvasgatod, akkor nagy rá az esély, hogy építkezel. Ha pedig építkezel, akkor pont kapóra jöhet a projektmenedzseri szolgáltatásom. Ha csak jó tanácsra, vagy építőmérnöki szakvéleményre van szükséged, akkor pedig ezt az oldalamat böngészd át: építőmérnöki szaktanácsadás (személyes és online)!

A végére egy kis videó az injektálásról.

Levi voltam, sziasztok!