Beton érthetően, egyszerűen, nagyszerűen

Mi is az a beton?

Ez egy baromi hosszú cikk lett, de aki végigolvassa az igencsak képbe kerülhet a beton rejtelmeivel. Olvasásra fel!

A beton az az anyag, ami minket, építéssel foglalkozó embereket életben tart. Mi ezt lélegezzük, ezt isszuk, és természetesen betont is izzadunk. Ezek a szavak elfogultnak tűnhetnek, de a betonozás szó hallatán az építősök eksztázisba kerülnek. Pedig nem valami bonyolult dologról van szó: összekeverünk sódert, cementet és vizet. Kitöltjük formába, és hagyjuk megkötni. Ennyi a betonozás. Az ördög természetesen itt is a részletekben lakozik, úgyhogy ebben a cikkben szépen levezetem, hogy az előző recept miért is nem állja meg a helyét.

A beton receptje

A beton megtervezése számomra a főzéshez hasonlít: van pár összetevőnk, amit úgy kell adagolni, hogy a végén a számunkra megfelelő anyagot kapjuk meg. Tulajdonképpen a betontechnológusok is így nevezik: receptúra. A receptúra magyarra fordítva a beton keverési arány. Ez a receptúra nem azért van, hogy elrettentse a betonozni vágyót, hanem azért, hogy segítse. Érdemes átgondolni, hogy milyen feladatra milyen betont készítünk, vagy veszünk. Egy jól átgondolt beton keverési aránnyal pénzt és energiát spórolhatunk. Természetesen ha elrontjuk a receptünket, akkor duplán tolunk ki magunkkal: nagy nehezen megépítjük a sz*rt, kifizetjük, utána még nehezebben kibontjuk, és kifizetjük az elszállítását a lomunknak. Dupla szivattyú!  🙂 Lássuk hát a hozzávalókat!

1. hozzávaló: sóder

Itt egy kicsit ferdítek, mert adalékanyagnak hívják a profik ezt a hozzávalót, de ez semmin sem változtat. Homokos kavicsról beszélünk. Itt variálni a sóder szemcseméretével lehet. A szemcseméret nem egy fajta szemcsét jelent, hanem szemcsemegoszlást.

Ezt magyarázom: nem lenne jó, ha csak egy fajta szemcséből állna a betonunk. Az a legjobb, ha az egészen kicsi szemcsék kitöltik a nagyobb kavicsok közötti lukakat. Az összes szemcsét, kicsit és nagyot egyaránt körbe veszi a cementes pép, ez lesz a ragasztóanyag a betonozás során. Lássuk példákon keresztül a lehetőségeket. Pl.: egy 0-24-es szemmegoszlású betonban van 0 mm-es átmérőjűtől (ez az iszapszemcsék mérete, és tudom, hogy több mint 0, de akkor is így nevezik) egészen 24 mm-es átmérőig minden fajta kavics, homok, iszapszemcse. A 24 mm-es átmérő már az a méret, amivel be tudjuk törni a szomszéd fejét. A legnagyobb szemcseméret betonban általában a 36 mm-es. Ezt a szemmegoszlást a bányában szitálással érik el, mi meg jól megvesszük az anyagot és a munkát is. Minél nagyobb szemcseméretű betont veszünk, annál olcsóbb lesz a betonunk, és annál nehezebben lehet bedolgozni a betonozás során. Pl.: a 0-36 -os sóderből inkább alaptestekbe való betont kérjünk.

Amire még vigyázni kell a sóderral: semmiféleképpen nem kerülhet bele szerves anyag vagy agyagrög. Ezzel a cement nem tud mit kezdeni: körbeveszi ugyan, de amikor erő éri, akkor egyszerűen eltörik, mert a belsejében már nincs cement. Még a legcsicskább kőműves is kiszedi az agyagrögöt a betonból.

Hol vehetünk sódert?

Lehet a bányát is felkeresni, de inkább fuvarosokat kérdezzünk meg ez ügyben. Ezek a népek tudják, hogy mennyibe kerül, honnan érdemes venni, és hogy mennyibe is kerül kiszállítani. Ha mégis a bányát keresnénk meg, akkor bizony ránk marad a helyszínre szállítás kellemes feladata: 1 m3 sóder súlya 1,4-1,7 t között mozog víztartalomtól függően. Ez sajnos nem utánfutó kategória. Negyed m3-t még el lehet utánfutózni: a bányában egy munkagép felrakja a futóra a cuccot, de a lepakolásnál már lapátolni kell. Ha 3,5 tonnás kisteherautóval megyünk, akkor 1 m3-t is el tudunk szállítani.

2. hozzávaló: cement

Ő a betonunk egyszer használatos ragasztója. Szárazon nem ragad, de ahogy víz éri, beindul a kötési reakció. Miközben köt, vizet használ fel. Erre szokták a rózsaszín inges menedzserek azt mondani, hogy szárad a beton. Nem szárad, hanem köt Gézukám, menj és igyad a lattédat a plázában. A trükk az, hogy a cement egész sokáig köt. Nagyjából örökké. A bedolgozási (betonozás alatt) idő alatt is megy a reakció, így érdemes nem elhúzni sok ideig a betonozást. 1 nap kötés után rá lehet lépni általában a betonunkra. 28 nap után, már annyit köt a cementünk, hogy a beton eléri a szilárdságának 90%-át. Ha egyszer már megkötött egy cement szemcse, és elmozgatjuk a helyéről akkor már nem fog újrakötni. Magyarul: ha ránk kötött betonozás alatt az anyag, akkor megszívtuk. Legközelebb nem a kocsmában ücsörgünk amikor ott a beton a területen.

Megemlítem, hogy a cementünk minősége is hatással van a beton keverési arányára.

A cementet házi körülmények között zsákokban vehetjük meg: általában 25 kg-os kiszerelésben kapható. Régebben 40 kg-os volt a fő kiszerelési mennyiség, de ez a múlté.

Cementek jelölése, típusai

Lássunk egy általános cement jelölést: Optimus Cement 25 kg, CEM III/S, 32,5N. Magyarázom: az Optimus Cement a márkajelzés. 25 kg: ennyi egy zsák súlya. CEM III/S cement típusa. 32,5N: ez a 28 napos nyomószilárdsága.

Cement típusok:

• CEM I: portlandcement
• CEM II: összetett portlandcement
• CEM III: kohósalak cement
• CEM IV: puccoláncement
• CEM V: kompozit cement

Ebből az első három típust érdemes megvenni.

A /S jelölésben a cementhez adott adalékot, pufferanyagokat jelenti:

• N: normális sebességgel kötő cementfajta
• R: rapid beton, gyorsan köt. Hétköznapi felhasználás esetén inkább szívás vele dolgozni, mert ránk köt idő előtt
• S: szulfátálló cement. Olyan helyekre kellhet, ahol folyamatosan víz érheti a szerkezetünket. Így a salétromosodást meg tudjuk előzni. Könnyen összekeverhető a kohósalakos cementtel
• MS: mérsékelten szulfátálló cement. Ugyanazt tudja, mint az előző, de kisebb mértékben

Amúgy a cementgyárak belerámolnak minden egyebet a cementbe, ami éppen kezük ügyébe kerül. Kicsit úgy működik, mint parizer. A hús lenne a lényeg, de fele mégis szója, meg víz. A cementgyárak pernyét (V jel), kohósalakot (S jel), mészkőliszet (L jel), puccolánt (P jel) és sok egyebet raknak a cementbe. Ezek általában nem tesznek jót a cementnek. A legkisebb kárt talán a kohósalak okozza (S jel).

Ha jobb minőségű cementet alkalmazunk, akkor nő a beton ár.

Cement nyomószilárdság:

Ez az egyik nyomószilárdsága, a legfontosabb jellemzője a cementünknek. Ez a szám minél nagyobb, annál jobb. A nyomószilárdság azt jelenti, hogy készítenek az aktuális betonból egy szabványos kockát, amit hagynak 28 napon keresztül kötni. Megterhelik, és megnézik, hogy mekkora nyomást képes elviselni. Minél magasabb nyomószilárdságú cementtel dolgozunk, annál nehezebben tudjuk tönkretenni. Az 52,5N/mm2-es  38 %-al erősebb betont ad, mint a 32,5 N/mm2-es. Árban kb. 20%-al drágább az 52,5 N-os.

Három fajtáját kapni mostanság:

• 32,5 N/mm2
• 42,5 N/mm2
• 52,5 N/mm2

A N/mm2 mértékegységet azért még magyarázom egy kicsit: 32,5 N/mm2 = 3,25 kg/cm2 =32,5 t/m2 ->32,5 tonna/négyzetméter, ami egyenesen rengeteg.

Cement tárolása:

Csak víz ne érje. A pára is víz, úgyhogy csak óvatosan vele. Inkább vegyünk frisset, ne tárolgassuk. Pár hónapig elvan, de papírzsákban adják (hatalmas ötlet), ami átereszti a párát. Így hamar bedöglik. Ha kemény a zsák tartalma, akkor döglött cuccal van dolgunk. Én mindenképpen olyan csapadékmentes helyre raknám, ahol a talajpárától is védve van. Szerencsére nem túl drága cucc, így 1-2 zsák bedöglése nem túl nagy tétel egy komplett építésnél.

Cement szállítása:

Akár személygépkocsival is lehetséges, csak nagyon porol. Inkább utánfutót javaslok, de ha nem vagyunk lusták kitakarítani a kocsinkat, akkor mehet a csomagtartóba is. Arra azért vigyázzunk, hogy bazi nehéz: 10 zsák lötyög a kocsiban, de 250 kg súlyt ad. Fékezéskor számoljunk vele, ha tetőig raktuk a verdát.

3. hozzávaló: víz

Nos, ez egy rövid fejezet lesz: víz azért kell a betonhoz, hogy szépen beindítsa a cement kötését. Természetesen nem tehetünk akármennyi löttyöt a betonba, mert ezzel szét is moshatjuk az egészet. A betonüzemekben a vizet nem ész nélkül pocsolják a sóder és cement mellé: számított beton keverési aránnyal dolgoznak. Házi keverés esetén a szabály a következő: azt a legkisebb vízmennyiséget kell alkalmazni, hogy be tudjuk dolgozni a betonunkat. Kész, ennyi. Ez nem azt jelenti, hogy ömöljön, mint a bableves, hanem szépen terüljön a betonozás alatt. A víz minősége nem számít, csak ne legyen szennyezett. Ha befejeztük a betonozást, akkor 1-2 hétig utókezelni fog kelleni, méghozzá vízzel. Ez azt jelenti, hogy alaposan meg kell locsolni a szilárdulásban lévő betonunkat.

Víz még egy dologhoz fog kelleni, de ahhoz nagyon: elmosni a szerszámokat.

4. hozzávaló: adalékszerek

Ez a hozzávaló betonreceptünkben nem egy általános alkotóelem. Ezekkel a cuccokkal meg tudjuk módosítani a bedolgozandó betonunk tulajdonságait. Így sokkal jobban célra szabható betont kapunk. Ritkán kell alkalmazzuk sima házépítés során, de azért leírom a fajtáit:

• fagyásgátló adalékszerek: ezt szoktuk főként alkalmazni házépítés során. Ha hidegben, fagyban kell dolgozni, akkor ez a szer megakadályozza, hogy megfagyjon a kötésben lévő betonunk. Na nem csodatévő cucc ez, kb -5 ‘C-ig alkalmazható, alatta halottnak a csók. Klacidur néven szokták venni a népek, a kőművesek nagy része ismeri és alkalmazza.
• kötéskésleltető adalékszer: ez késleltetni tudja a cement kötését.
• habképző adalékszerek: beletesszük és felhabosodik a beton. Ezzel pórusos, hőszigetelő, könnyű súlyú betont alkothatunk.
• képlékenyítő adalékszer: valami olajféle, amiből minimális mennyiségtől is úgy folyik a beton, mint az őrület.
• légbuborék képző adalékszer: fagy és sóálló betont lehet vele készíteni
• kötésgyorsító adalékszer: ezzel meg tudjuk turbózni a kötés sebességét. Födémeknél, lőtt betonoknál hasznos lehet. A kötés gyorsításával fagyásgátlást is elérünk.
• tömítő adalékszer: csökkenti a légbuborékok képződését, így vízálló betont tudunk csinálni.

Ezeket a szereket leginkább a betonüzemek használják, mert ők legalább tudják, hogy mire mi való. Kint a szeleburdi kőművesek a kalcidurt ismerik, aztán a többi homály. És ez így is van jól. Ezekkel a cuccokkal rendesen meg lehet turbózni egy betont, de szépen el is lehet rontani, úgyhogy csak óvatosan! A beton ár sokkal magasabbra jön ki, ha ilyen spéci adalékokat alkalmazunk.

Betonozás házilag

A házilag betont készíteni igencsak macerás feladat. A feladat nagysága határozza meg a kivitelezés formáját. Ezt elmagyarázom érthetően: egy 0,1 m3 (100 l-es) munkához egyszerűen nem éri meg betonkeverőt, sódert, cementet hozni. Egy ilyen kis feladatra vegyünk a boltban kész betont, aztán az pont jó is lesz. Az összetevők már benne vannak, csak víz kell bele, és mehet a munka. Ha több betonra van szükség, akkor házilag keverhetünk magunknak anyagot. A fenti összetevőkre lesz szükség.

Zsákos kiszerelés

25-40 kg-os zsákos kiszerelésben lehet venni, és a vízen kívül minden alkotóelemet tartalmaz. Többféle fajtája létezik:

• sima zsákos előkevert szárazbeton: általában 0-4 -es (jól bedolgozható) szemcseméretű C16/20 szilárdságú keveréket tartalmaz. Ez úgy általában mindenre jó szokott lenni, amire a ház körül szükség van. Természetesen aki családi házat épít, annak nem az igazi, mert irtóra sokra jön ki a m3-es ára. Mivel egy zsák (30 kg-os) kb. bruttó 1100 Ft, így 1 m3 betonhoz 64 zsák kell, ami  70.000 Ft/m3. Ez kb. olyan 3-szoros beton ár egy rendelt betonhoz képest, és még mi is szállítjuk ki, keverjük be. Drága na, de ha csak kevés kell, és nincs infrastruktúránk, akkor jó lehet.
• zsákos esztrichbeton: szinte ugyanaz, mint a sima szárazbeton. Általában úsztatott aljzatok készítéséhez szokás használni. Jó kopásállósága van, és C20/25 körüli a 28 napos nyomószilárdsága.
• zsákos perlitbeton: ezzel az anyaggal könnyű, nem terhelhető, hőszigetelő betont készíthetünk. Általában padlások hőszigeteléséhez alkalmazzák. Mostanság megy ki a divatból. Ha járkálni akarunk rajta, akkor védenünk kell egy erősebb betonréteggel.
• zsákos betonjavítók: ezek a betonok leginkább javításokra alkalmasak. Feltöredezett, repedezett betonok kijavítására lehetnek alkalmasak. Viszonylak vékonyan teríthetőek, és jó a tapadóképességük.

Zsákos kiszerelés esetén a beton keverési arány: 25 kg-os zsákos betonhoz kb 5 l víz megy, ezzel képlékeny betont kapunk.

Otthoni betonozás

Az otthoni keverés akkor ajánlott, ha nincs szükségünk túl sok anyagra (6-7 m3 alatti mennyiségről beszélek), vagy nagy autóval nagyon nehezen megközelíthető a munkaterület. Szerencsére az otthoni betonozás nem egy bonyolult folyamat. Attól, hogy otthon készül, nem lesz alacsonyabb a beton ár. Bármennyire is szeretnénk az ellenkezőjét, a betonüzemekkel olcsóbbra jövünk ki.  Amire szükségünk lesz:

• áram
• betonkeverő
• sóder (1. hozzávaló)
• cement (2. hozzávaló)
• víz (3. hozzávaló)
• adalékszer (4. hozzávaló) – az adalékszerre az esetek 90% -ban nincs szükség, de azért ideírom, nehogy kimaradjon.

Beton keverési arány:

1. kitaláljuk, hogy nekünk milyen beton keverési arány lesz jó.
2. odakészítjük a munkaterületre a hozzávalókat, és ha szükséges a beton keverési arány eléréséhez a mérőedényeket.
3. a betonkeverőbe sódert és cementet lapátolunk ebben az arányban: ha erős, tuti beton (koszorú, áthidaló, szerkezeti beton, stb…) kell akkor 3-4 lapát sóder, 1 lapát cement. Ha elég gyengébb beton, (járda, támfal stb…) akkor 6 lapát sóder, 1 lapát cement.
4. vizet adunk hozzá. A víz mennyiségét nehéz megállapítani. Elviekben bonyolult víz-cement tényezőkkel számítható, de gyanítom, hogy a pillanat borgőzös hevében nem ez lesz az első. A lényeg, hogy annyi víz kerüljön bele, hogy ne folyjon szerte széjjel, hanem szépen álljon meg kupacban. A kupac roskadhat egy picit, de ne csurogjon el. Ha sok vizet teszünk bele, akkor kötéskor a cement nem fogja mindet felhasználni, és benne marad a szemcsék között. Aztán szépen kiszárad onnan, és luk marad a helyén. A luk meg rossz (betonban). Szóval annyi víz kell, hogy bedolgozható legyen a betonozás során.
5. jól átkeverjük a betonkeverővel
6. talicskába borítjuk
7. mehet bedolgozásra
8. elmossuk a szerszámokat
9. utókezelés: fél nappal a betonozás után jól elárasztjuk vízzel. Ezt gyakran megismételjük. Akár naponta többször is. 1 héten keresztül nem lenne szabad száraz résznek lennie rajta, de ki az a túlbuzgó, aki egész nap ott locsolja a követ?! Ha napi kétszer elárasztjuk, akkor már nyugodtan alhatunk. A locsolást a betonozást követő egy héten keresztül érdemes folytatni, utána már nem sok értelme van.

Azért biztos ami biztos, ideírom a pontos receptet a házilag kevert betonhoz (1 m3-hez): 1,2 m3 sóder + 250 kg cement (10 zsák) + 200 liter víz= 1 m3 beton. Poén, hogy ennyi sok hozzávalóból lesz 1 m3 beton. A súlya viszont kárpótol, nehéz, mint a dög (2300-2400 kg/m3).

Beton rendelés üzemből

A fenti két házi keverési módszer nagyon szép és jó, de ha több betonra van szükség, akkor nem célravezető. Ha kell például 15 m3 beton, akkor az 15 m3*2400 kg= 36.000 kg. Az 36 tonna. Az 26 Ford Focus súlya... Ilyenkor kerül a képbe a betonüzem. Ők nagyban és profiban nyomják. Ha üzemből rendelünk, akkor anyagot spórolunk, mert az általuk használt beton keverési arány sokkal pontosabb és ügyesebben is számolják ki a hozzávalókat. Ha normális üzemből rendelünk betont, akkor nem kell azzal számolni, hogy kimarad ez-az a cuccosból. Persze ha a haver üzeméből számla nélkül jön a szajré, akkor van esély a buktára. Sajnos sok ilyet láttam. Érdemes inkább idegentől venni, hogy ha gond van, akkor legyen kit a karóba húzni. Rokonnal, haverral nem üzletelnék, ez alap.

Ahhoz, hogy üzemből rendelhessünk, nem árt tisztában lenni a betonok elnevezéseivel. Itt sajnos ökölbe szorul a seggem, mert a régi, egyértelmű elnevezéseket eltörölték, és bevezették az Eurocode elnevezéseket, amit még az sem képes felfogni, aki kitalálta. Nem viccelek, tényleg senki sem érti őket. Én sem, de azért megpróbálom a nagyját megmagyarázni. Nehéz lesz és bonyolult, kapaszkodjatok!

Eurocode beton elnevezések

Lássunk egy beton elnevezést, és elmagyarázom, hogy mit is látunk pontosan:

C12/15 -XOb(H)-24-F1 <- ez egy beton típus. Aki ezt kitalálta, az szerintem sz*rjon sünt!!! Atom bonyolult, de ez van. Ezzel az elnevezéssel talán külföldön is felfogják, hogy milyen betont rendelnénk. Gyanítom, hogy ritkán fogunk Skócia lankáin betont rendelni, de a lehetőség adott. Na mid1, kezdjünk neki:

• C : Concrete (angol szó), magyarul beton
• 12/15 : nyomószilárdsági értékek. Az első szám (12) a szabványos próbahenger maximális nyomószilárdága (12 N/mm2), amit ebből a típusú betonból készítettek. A második szám a próbakocka maximális nyomószilárdsága ugyanebből a betonból. (15 N/mm2). Egyszerűsítve: ezekből az értékekből látszik a beton keménysége. Minél nagyobb ez a szám, annál erősebb a betonunk
• XOb(H) : ez a környezeti osztály. Erre a részre külön bekezdést indítok alább, mert ez maga a megvalósult ganajság
• 24 : ez egyszerű, a maximális szemcsemérete a sódernek, amit alkalmaztak az előállítás során
• F1 : konzisztencia – ez azt jelenti, hogy mennyire folyik a beton.

Na ezekből kell úgy okoskodni, hogy jó legyen a betonunk, és pénzzel sem maradjunk nagyon benn.

Nyomószilárdsági értékek

Igyekszem minőségileg növekvő módon körülírni a betontípusokat.

• CKT-4 :útalap beton, házépítésnél ritkán használt fajta, de azért megemlítendő. Sóder némi cementtel, kevés vízzel.
• C8/10 : ez járdaalapokhoz, útalapokhoz, szerelőbetonnak, támfal töltőnek alkalmas szilárdság
• C12/15 : ez a betonfajta már jó a sávalapokhoz, kerítésekhez, útszegélykőhöz, térköves kocsibeállóhoz, lábazati betonhoz. Vasalható, és az irodalom szerint stetterrel pumpálható, de a tapasztalatom szerint nem tudja kinyomni a betonpumpa a kis cementtartalma miatt
• C16/20: ez a szilárdság a leggyakoribb betonfajta. Már elbír vele a stetter, és vasaláshoz is elég erős. Sávalapokhoz, pontalapokhoz, lemezalapokhoz, lábazathoz, úsztatott betonrétegekhez alkalmazható. Könnyen megy vele a betonozás, és mindenütt ismerik. A C16 beton keverési aránya házilag a szokásos 1 lapát cement, 4 lapát sóder.
• C20/25: ez a vasalt szerkezetek betonja. Födémhez, koszorúhoz, vasalt lemezekhez, oszlopokhoz, áthidalókhoz ajánlott betonszilárdság
• C25/30: családi házak építésénél ritkán kell ennél erősebb szilárdság. Ez a beton már háromszor erősebb a lista elején található C8/10-nél. Vasalt szerkezetekre ajánlott gerendák, oszlopok esetében. Betonozás alatt figyeljünk, hamar köt.

Természetesen ez a lista csak tájékoztató jellegű, felelősséget nem vállalok rájuk. A tényleges betontípust mindig a felelős tervező kell meghatározza.

Környezeti osztályok:

• XN(H): ez azt jelenti, hogy környezeti hatásoknak nem áll ellen. Ez víznyomást, savakat, fagyást jelent. A hozzá járó szilárdsági érték: C8/10 XN(H)
• XOb(H): ugyanúgy nem áll ellen a környezeti hatásoknak, mint az XN(H). A hozzá járó szilárdsági érték: C12/15 XOb(H). Nem vasalt szerkezetekhez ajánlott az Eurocode szerint. Szerintem azért érdemes megvasalni.
• XOv(H): ez sem áll ellen a környezeti hatásoknak, de egy 35%-os relatív páratartalmat már elbír. Ez amúgy mi a retek? Ki talál ilyen hülyeséget ki? KI VOLT AZ A HÜLYE? Mind1. A hozzá járó szilárdsági érték: C20/25 XOv(H) Ez már vasalt betonhoz való.
• XC1: ez vagy száraz vagy tartósan nedves helyen, állandóan víz alatt lévő betonhoz való. A hozzá járó szilárdsági érték: C20/25 XC1 Ez is vasalt betonhoz való.
• XC2: nedves, ritkán száraz helyre való. A hozzá járó szilárdsági érték: C25/30 XC2 Ezt is vasalni kell.

Innentől már nem családi házhoz való osztályok vannak

• XC3: szabadban, esőtől védett helyre kerül. A hozzá járó szilárdsági érték: C30/37 XC3 Ezt is vasalni kell.
• XC4: váltakozóan nedves és száraz helyre való. A hozzá járó szilárdsági érték: C30/37 XC4 Ezt is vasalni kell.
• XD1: mérsékelten nedves helyen lévő levegőből kloridoknak ellenáll. Útszórósót nem szereti. C30/37 XD1 Ezt is vasalni kell.
• XD2: nedves helyen lévő levegőből kloridoknak ellenáll. Útszórósót nem szereti. C30/37 XD2 Ezt is vasalni kell.
• XD3: sónak ellenálló, nedves és száraz helyen lévő betonfajta. Útszórósót imádja. C30/37 XD3 Ezt is vasalni kell.
• XF1: függőleges felületű beton, fagyálló, esőnek kitett, sónak nem ellenálló. C30/37 XF1 Ezt is vasalni kell.
• XF2: függőleges felületű beton, fagyálló, esőnek kitett, sónak ellenálló. C25/30 XF2 Ezt is vasalni kell. Légbuborékképző szerrel kezelt betonfajta.
• XF3: vízszintes felületű beton, fagyálló, esőnek kitett, sónak nem ellenálló. C30/37 XF3 Ezt is vasalni kell. Légbuborékképző szerrel kezelt betonfajta.
• XF4: vízszintes felületű beton, fagyálló, esőnek kitett, sónak ellenálló. C30/37 XF4 Ezt is vasalni kell. Légbuborékképző szerrel kezelt betonfajta.

Fúj. Az osztályok növekvő sorrendben erősödnek. Családi házakhoz XC2-nél feljebb nem szoktunk menni. Tényleg fúj.

Konzisztencia:

A konzisztencia azt jelenti, hogy mennyire folyós a betonunk. Régebben viszonylag beszédes elnevezésük volt a betonjainknak, ma F betűvel és számmal jelöljük a konzisztenciát. Minél nagyobb a szám, annál folyósabb a betonunk:

• F1 (régebben FN): földnedves, ez a legkevésbé folyós betonfajta
• F2 (régebben KK): kissé képlékeny, enyhén folyós fajta
• F3 (régebben K): képlékeny, viszonylag folyós típus
• F4, F5, F6 (régebben F): folyós beton. Ez már bedolgozáskor önterülő féle, vígan folydogál. Az F6 már önterülőnek mondható.

Így már nyugodtan lehet válogatni a betonfajták között, és a kódsorozatok benyögésével össze lehet zavarni a rendeléskor a betonüzemben dolgozó szerencsétlent. Ja, és ne felejtsük el ezekkel a kódokkal zargatni a betonozás környékén dolgozókat, csak, hogy okosabbnak tűnjünk!

CKT beton

A CKT beton egy külön fejezetet kap, mert ő a betonok leggyengébbike, és mégis belőle fogy a legtöbb. Miért is? Azért, mert járda és útépítés során a CKT beton a legideálisabb választás. Igaz, hogy látszóbetonnak nem igazán használható, de útalapnak és járdaalapnak pont elégséges a minősége. Tulajdonképpen a sóderréteget helyettesíti úgy, hogy nem kerül sokba, és mégis sokkal erősebb alapot ad.

Nagyon gyakran találkozom olyan kérdéssel, hogy térkő alá milyen alapréteget ajánlok? Tömörített zúzott kő, vagy beton? Én kivétel nélkül mindig a CKT beton mellett érvelek az olcsó ára, és sokkal jobb minősége miatt. A CKT beton egy titkos befutó, amit az iparban jártas építő cégek hatalmas mennyiségben használnak.

A CKT beton egy nagyon alacsony cementtartalmú betonfajta, amit mindig földnedves formában szállítanak ki. Mixer, stetter nem tudja kihozni, csak billencs képes szállítani. Tömöríteni lapvibrátorral kell, és vasalást nem igazán érdemes tenni bele, úgysem fog dolgozni benne. A maximális szemcsemérete nagy (24 vagy 36 mm átmérőjű), és C2 vagy C4 minőségben lehet venni. Érdemes utánakérdezni, hogy milyen fajtát tudnak adni a keverőben…

A CKT betont általában 15-20 cm vastagságban szokás sóder rétegre teríteni, és erre jönnek a további rétegek.

Beton kiszállítása

A betont teherautóval szokták a  betonozás területére szállítani. A kiszállításnak több módja van, itt most ezt fogom részletezni.

Konténeres kocsi

Bármilyen meglepő, sima konténeres kocsi is ki tudja szállítani a betonunkat a munkaterületre. Ezekbe a gépekbe max. 4 m3 beton rakható, és igencsak nehézkesen billentik le a betonjukat: baromi sok hely kell a lebillentéshez, és még veszélyesnek is tűnik (nem az). Próbáljuk olyan helyre kérni, ahol van bőven terület a lerakásra. Általában nem beton hordáshoz használják a konténeres kocsikat, de néha a szükség törvényt bont.

Billencs

A billencs max 3-4 m3-t szokott kihozni, de mivel csak lebillenti magáról a szajrét, ezért lapátolnunk és talicskáznunk kell majd.Továbbá nagyon folyós betont nem szívesen hoznak, mert elszotyogtatnák útközben. Ennek az autósok egyértelműen nem szoktak örülni. Általában hátrafelé tudnak billenteni, de van olyan gép, ami oldalra is tud. Lehet nyergest kérni, de azokkal inkább CKT betont szoktak útépítésre szállítani. Persze CKT betont a sima billencsek is ki tudnak hozni. A billencsek ügyesek, még nehéz terepen is jól szoktak manőverezni. A nyergesek viszont kivételesen bénák, velük jó vigyázni.

Mixer

Én a mixereseket mindig is amolyan hősöknek tekintettem. Ezek az emberek 35-40 tonnás gépekkel közlekednek, és olyan helyekre is beállnak, ahova én egy Nissan Micrával sem tudok. Tényleg profik, na. Mindegyik cigizik, és van bajnokságuk is. Valahogy bája van ezeknek a hatalmas súlyos gépeknek, ahogy a derékig érő sárban tengelyig süllyedve mennek előre úgy, hogy halovány gőzük sincs, hogy hogyan jönnek ki majd. A feladatuk van előttük, nem a problémák. Ha szűk helyre kérünk mixert, akkor érdemes megkérni a kiszállító kollégát, hogy nézze meg a helyszínt.

Ha mixerrel kérünk betont, akkor van esély arra, hogy oda öntse a gép a cuccost ahova akarjuk, mert egy csőrből jön ki a hátulján. A csőrt lehet irányítani, és kb 4-5 m-ig meg lehet hosszabbítani. Vigyázzunk, mert ha hosszabbítunk, akkor kb. 1,3 m magasról csúszdázni kell a szajrét. Ez azt jelenti, hogy a csőr vége már nem lesz 1,3 m-en, hanem sokkal lejjebb. A csőrt 180 fokban lehet forgatni, és emelni és süllyeszteni. A beton adagolásának a sebességét a sofőr intézi, és nagyon élvezi. Általában persze nem figyel oda, így össze-vissza megy a beton, de legalább cifra káromkodásoknak lehetünk fültanúi, persze a mi zsebünkre.

A betonmixerből van a kicsi és a nagy fajta. A kicsi max 5-6 m3-t hoz, a nagy képes lenne 10-et kihozni, de a közutak védelme miatt 7,5 m3- engednek nekik (max. 10 tonna tengelyterhelés). Persze van az úgy, hogy kihoz 9 m3-t, de akkor éppen senki sem figyel.

Vizezés

A mixeres általában szó nélkül vizezni kezdi a betont, ami szerintem magyar szokás. Ezzel egy durva pofont adnak a beton keverési aránynak! Éveket gondolkodtam rajta, hogy miért is teszik, és erre jutottam: szerintem a fenti betonreceptek nagyon jók, de nem eléggé folyósak. Ezen a mixeres azonnal, szó nélkül segít (van beépített víztartálya). Valószínű, hogy ez így arra jó, hogy nehogy elkaphassák az üzemet, hogy vizezi a receptet. A benti próbakockák jók, a papíron minden megfelel, aztán kint a betonozás területén felvizezik a betont. Szerintem így lesz meg a folyósság és a mennyiség, de a mennyiséggel kapcsolatban inkább ne legyen igazam.

Stetter avagy pumpa

A stetter, na az más kategória! Ők igazi úriemberek. Még a mixereknél is nagyobb gépük van, amire vigyáznak is rendesen. A tetejükön lévő csőrendszeren keresztül tudják a betont odajuttatni, ahol csak szükség van rá. Ahhoz, hogy ne dőljenek el, mint a zacskós tej, oldalra kitalpalnak. Nagyon nézzük meg, hogy nehogy akadályozza valamilyen légkábel az útját! Amikor megrendelünk egy stettert, mindig kérdezzük meg, hogy mekkora  kinyúlású gépet tudnak adni! Létezik kicsi kinyúlású (max. 25 m a fülke mögül), és nagy (akár 36 m a fülke mögül) stetter. Az áruk olyan bruttó 16-17.000 Ft óránként, és felszámolnak 1-2 órát (embere válogatja) felállási és levonulási díjnak pluszba a munkaidőn kívül.

Létezik olyan stetter, aminek van puttonya, amiben 4-5 m3 betont el tud magával hozni (Pumix= pumpa+mixer). Így nem kell még egy mixerfordulóra várni. Ha pumpával dolgozunk, akkor a legfontosabb a folyamatos anyaghozatal. Mindig kell egy mixer, ami eteti a stettert! Ha üresen áll a gép, az kidobott pénz. Ha ott áll a stetter és a mixer is, de nincs aki bedolgozza a betont, akkor az a legnagyobb szégyen.

A stetternek legalább C16/20 betont kell adjunk, hogy ki is tudja prüszkölni a csövén keresztül. A cement mint olyan folyósító, zsírozó szerepet játszik a pumpálás alatt.

Betonozás

Na nagy nehezen megérkezett a beton az építkezésünkre, és kezdünk megnyugodni. Ne tegyük, mert a neheze és a rizikósabb része még hátravan: be kell dolgozzuk az anyagot! Ez a lényeg! Magyarországon a betonozás során itt szoktak a legjobban spórolni: nincs vasalat és nem tömörítik a cuccot. A vasalat kihagyásával kb negyedével, ötödével csökkentünk az árunkon. A vibrálás elhagyásával spórolunk kb. 5.000 Ft-ot egy nap. Én egyiket sem hagynám el, főként a vibrálást és a vasalást! 🙂 Vibrálás nélkül hiába rendeltünk patent kis betont, általában egy, de van, hogy két osztályt zuhanhat a kész betonunk minősége. Magyarul tökéletes a beton keverési arány, és mégis trágya betonunk lesz. Na így lehet kis lustasággal milliókat bukni a betonozás alatt. Gondolkozzunk: egy 50 m3-es sávalapot ha elrontunk, akkor nem 1.000.000 Ft körül bukunk, hanem sokkal többet: lehet, hogy ráépítjük a falakat, a lábazatot, a lemezt mire rájövünk, hogy ganaj az egész. Akkor fizethetjük a bontást és az újraépítést is. Szóval tömörítsünk, és vasaljunk! Ebből nem engedek! A vasalásról már van cikkem: ide tessék kattintani! Ha sávalapoznánk, akkor ezt a cikkemet olvasd: ide kattints!

Részeg kőművesek – érdekesség

Mivel szerény országunkban az alkoholfogyasztás nagyon elterjedt, ezért az építőipart is sújtja ez a probléma. Nem kell megijedni, a szabványok számolnak a kőművesek részegségével! Agyam megáll. A tervezés során van egy tényező, amivel szorozni kell a beton szilárdságát. A tényező a kőművesek részegségét, és hozzá nem értését mutatja. Így tervezés során már erősebb betonnal kell számolni, hogy kompenzáljunk a részeg melósokkal a betonozás során.

Beton ár

Ezek nem hivatalos árak, hanem irányadók lesznek. Én viszonylag alacsony beton árat sikerült kialkudozzak, ennél valószínű, hogy magasabb árakkal fogsz találkozni. A hivatalos beton árakat mindig árajánlat kéréssel lehet megtudni. Általában 3-4 ajánlatkéréssel már megtalálhatjuk a nekünk megfelelő üzemet. A beton árához (1m3) hozzájön a fuvardíj (ugyanúgy m3-re számolva, nem körre), és ha kell, akkor a pumpa díja:

• 

  CKT beton C-4 – kb. bruttó 14.000 Ft

• C8/10 XN(H) -24 -F1 – kb. bruttó 15.000 Ft
• C12/15 XOb(H) -24 -F1 – kb. bruttó 16.500 Ft
• C16/20 XOb(H) -24 -F1 – kb. bruttó 17.500 Ft
• C20/25 XC1 -24 -F1 – kb. bruttó 19.000 Ft
• C25/30 XC2 -24 -F1 – kb. bruttó 21.000 Ft

A kiszállítás díja nagyon függ az építés és a betonüzem távolságától. Én kb. 10 km-re számolok, így bruttó 2600 Ft/m3-re jön ki a fuvardíj.

A stetter díja: kb. bruttó 18.000 Ft/óra

• ha folyósabb betonra van szükségünk, akkor nő az ár, mert több vízre van szükség
• ha hétvégén akarunk dolgoztatni, akkor néha felszámolnak hétvégi pótlékot. Erre érdemes ajánlatkérés közben rákérdezni, és hétköznapra rakni a betonozás időpontját.
• ha télen nagy hidegben rendelünk betont, akkor gyakran téli pótlékot számolnak fel. Ezzel a gépek és alapanyagok felfűtését finanszírozzák
• télen ha kérünk tesznek kalcidurt (fagyásgátló), persze plusz pénzért

Beton üzemek

Itt egy pár üzem, a teljesség igénye nélkül:

• Frissbeton: országos üzem, régebben olcsó volt, most már elég húzós árai vannak. Megbízható, értelmes csapat. Link
• Readymix: ugyancsak országosak, ugyancsak profik. Link

Egy érdekes ajánlat és jó tanácsok a végére

Ha ezt a cikkemet és a blogomat olvasgatod, akkor nagy rá az esély, hogy építkezel. Ha pedig építkezel, akkor pont kapóra jöhet a projektmenedzseri szolgáltatásom.

Ha csak jó tanácsra, vagy építőmérnöki szakvéleményre van szükséged, akkor pedig ezt az oldalamat böngészd át: építőmérnöki szaktanácsadás (személyes és online)!

És a tanácsok

• hányszor kell stetterezni egy egyszerű családi házba, ha minden jól megy? – én kb. 6 alkalomra szoktam számolni (sávalapozás, lábazat, lemez, koszorú, födém, felbeton).
• a minimális betonvastagság 5-6 cm. Ezalatt nem érdemes erőltetni, csak spéci anyagokkal.
• sávalapot még akár fagyban is lehet készíteni, a föld hője megóvja a betontömeget. Oldalról, alulról is hűlő betont nem ajánlom nagy fagyban készíteni (lábazati fal, lemez, födém, koszorú).
• ha nagy eső vagy irtózatos meleg éri a betont, akkor érdemes megvédeni. Az eső ellen fóliát szoktak teríteni, a meleg ellen locsolni kell, mint állat.
• a bedolgozandó beton súlya 2,4t/m3. Ez rengeteg. Ha rendelünk egy mixernyi betont (8 m3) akkor majd 20 tonna betonunk érkezik meg. Ha lapátolni kell, így számoljunk! A betonozás nem derékfájósoknak való szakma!
• a kültéri betonokat érdemes eséssel (lejtéssel) készíteni, hogy lefolyjon a víz róluk. Én a méterenkénti 1 cm esést ajánlom minimális esésnek.
• a szintek beállításához és ellenőrzéséhez lézeres szintezőt ajánlok. Meg lehet oldani optikai szintezővel is, de picit nehezebb. Erről a témáról cikkeket is írtam korábban: A szintezés rejtelmei, A lézeres szintezők élővilága
• ha látszó betont készítünk, úgyis belemászik a betonozás végén valamilyen állat
• járda alá ne zúzalékot, hanem CKT betont ajánlok!

Mindenkinek kellemes betonozást kívánok!

Kerekes Levi