Szeglemezes tető szerkezet

Szeglemezes tető előszó

Ebben a cikkemben a szeglemezes tető bemutatása lesz a téma. Megmutizom az előnyeit, a hátrányait, tippjeit, trükkjeit és buktatóit. Ránézek az árakra is, és saját példámon keresztül bemutatom az ilyen szerkezetek építési lépéseit.

Jogos a kérdés, hogy honnan értek én ennyire ehhez az egész témához? A válasz egyszerű: építek egy házikót Miskolcon, aminek a tetejét pont ilyen rácsos tartóval terveztük és építettük meg. Így ezt a cikket is úgy írom meg, hogy közben vissza-visszatérek a saját tapasztalataimra, amiket ezen az építésen keresztül kaparintottam meg.

Szeglemez
Így néz ki egy szeglemez: csak préselni szabad, kalapálni nem

Mi is az a szeglemez?

A szeglemez egy olyan acéldarab, amit úgy sajtolnak meg (nem cheddar meg trappista), hogy rengeteg apró kis acéltüskét hajtanak ki a felületéből. Így egy fésűhöz, vagy sündisznóhoz hasonló középkori kínzóeszközt gyártanak le, aminek a feladata a tetőelemek egymáshoz rögzítése. Ez a rögzítés egy nagyon egyszerű folyamat: egymás mellé illesztik az egymáshoz illesztendő faanyagokat (rácselemeket), és belepréselik a szeglemezt. Utána jól megfordítják az anyagokat, és oda is bepréselnek egy szeglemezt. A rengeteg tüske úgy megfogja a rácselemet, mint vörösbor a fehér inget. Ehhez a folyamathoz nem árt, ha az összekapcsolandó anyagok egyforma vastagok, és szépen illeszkednek egymáshoz. Az összekapcsolt rácsrudakból lassan megépül egy keret, ami a szeglemezes tetőszerkezet legfontosabb építőeleme, a szarufa keret.

Szeglemez árak

Ha egészen véletlenül ránk jönne, hogy vásárolnánk ilyen fakír fekhelyet, akkor ilyesmi számokra számíts:

  • 21 cm x 10 cm 1,5 mm vastag: bruttó 600 Ft/ db
  • 10 cm x 4 cm 1 mm vastag: bruttó 100 Ft / db
  • 21 cm x 2, 5 cm 1 mm vastag: bruttó 60 Ft/ db
  • 25 cm x 12 cm 1, 5 mm vastag: bruttó 450 Ft/ db
  • 17 cm x 7 cm 1,5 mm vastag: bruttó 160 Ft /db

Arra érdemes vigyázni, hogy a boltok nagy előszeretettel szeglemeznek nevezik a perforált lemezeket is. Pedig a kettő egyáltalán nem ugyan az! A perforált lemezek egyszerű lyukas lemezek, amiket mi kell szegekkel utólag átüssünk, és úgy rögzítenek. A szeglemezben már ott vannak a tüskék, és préselni kell őket! A szeglemezt bekalapálni nem is szabad, csak a préselés a menő!

Szeglemezek amúgy mindenféle méretben kaphatók, még akár 2 m-es hosszban is! Ha nagyon egyedi gondjaid vannak, akkor akár egyedi méretben is rendelhetők, de ez hazánkban már az űrtechnológia kategória. Leginkább a szeglemezes tető gyártók szokták az egyedi méreteket rendelni, de náluk sem gyakori.

Szeglemezes tető szerkezet
Ez az én tetőszerkezetem: egy nagyobbacska pakolható padlással

Lássuk a szeglemezes tető szerkezetét

A lényeg a következő: a korábban említett szeglemezekkel baromi gyorsan és hatékonyan lehet a faanyagokat egymáshoz rögzíteni. És pont ez a technológia szükséges a rácsos tartók építéséhez. Rácsos tartókkal főként ipari épületek környékén találkozhatsz, méghozzá két okból: olcsók, és baromi hatékonyak. Rácsos tartókat főként fémből építettek a könnyű vágás és egymáshoz rögzítés (hegesztés) miatt. A szeglemezekkel viszont kinyílt az út a faszerkezetű rácsos tartók felé is, ami szerintem tök jó.

Mint minden technológiának, ennek is megvannak az előnyei és a hátrányai is.

Szeglemezes tető előnyei

  • nagy teherbírás (igen, a betoncserepet is röhögve bírja)
  • hatalmas fesztávokat hidal át: akár 25-30 m-t is képes oszlopok nélkül lefedni
  • tervezett, ellenőrzött technológia
  • ajándékba ad egy alacsony árkategóriás fafödémet
  • rendkívül pontos technológia
  • ha jól szervezzük, akkor baromi gyors technológia
  • gyárilag benne van a gombaölés, tűzgátlás
  • alapterületet, ezáltal pénzt nyerünk vele: nem kellenek tartófalak a házon belülre
  • a tetőszerkezetben pakolós helység kialakítható
  • az építés baromi látványos
  • mivel tartófalak nincsenek a házon belül, azok (csak azok) bonyolult alapozása is elhagyható
  • kevesebb faanyagot igényel, védjük a környezetet
  • az idő múlásával nem csavarodik, mozog a szerkezet
  • dobozolt eresz kialakításához nem kell variálni, egyből megvan minden tartó hozzá
  • alig keletkezik hulladék

Szeglemezes tető hátrányai

  • ha csak a tetőt számoljuk, akkor baromi drága. Ha az ajándék födémet és alapterületet is számoljuk, akkor már megéri a nagy befektetés
  • nagyon alacsony hajlásszögeknél nem igazán működik
  • lakható tetőteret nem igazán lehet kialakítani vele az össze vissza futkorászó rácsrudak, és a gyenge fafödém miatt (szűk pakolóst igen)
  • a legyártáshoz tervezés és sok idő szükséges: a gyártóknál általában várólista van, amit nem úszunk meg. Ha ilyen szerkezetet szeretnénk, akkor 2 hónappal hamarabb érdemes megrendelni a cuccot.
  • ha elrontjuk a falakat/koszorút, akkor nem lehet módosítani. A tetőszerkezeten nincs lehetőség farigcsálni
  • ha tönkremegy a tető, akkor vele együtt a födémet is cserélni kell, mert baromira egybe vannak építve
  • ha bonyolult formájú tetőre vágyunk, akkor ne szeglemezes tetőt válasszunk
  • ha elront valamit a gyártó/tervező/ács, akkor extrém módon le tudja lassítani a kivitelezést
  • későbbiekben nehézkes plusz szintet építeni
  • a szeglemezes tető nem szereti a látszó szarufa véges ereszkialakítást
  • lapos tetőhöz nem ajánlott technológia

Szeglemezes tető építése

Az egész procedúra ideális esetben akkor kezdődik, amikor az építész tervezővel közösen kitaláljuk, hogy a mi esetünkre a szeglemezes tető lesz a legideálisabb tetőtípus:

Szegelemezes tető terve
Így néz ki egy szeglemezes tető terve.

Tervezés

Ha egy normális építész tervezőt sikerült felhajtanunk, akkor a kész alaprajz alapján ő kell feldobja az ötletet, hogy egy a ház bizony tök jól működhetne egy szeglemezes tetővel. Ha egészen véletlenül pont tojik a szaki az egészre, akkor érdemes nekünk feldobni az ötletet, hogy mi lenne, ha ilyen tetőt tervezne a házra. Erre ő elmondja, hogy az aktuális házra jó-e ez a fajta tető… Az én tervezőmnél az ötletet én dobtam fel, ő meg jónak tartotta az ötletet, és jól megtervezte. Az én esetemben a lakóterület növelése és az ajándék födém volt a fő érv: egyszerűsödött az alapozás, mert nem kellett drága sávalap a házon keresztülfutó tartófal alá, mert a tartófalat is elhagytuk. A lakótérbe csak 10-es válaszfalak kerültek, és azok is tetszés szerint variálhatók, nem mint egy e gerendás födém esetében. Én kb. 4 m2 lakóterületet, egy főfalat (alapozással együtt), és egy fafödémet nyertem a szeglemezes tetővel. Hogy mit buktam? Pénzt: kb. 1,5 millióval nőtt a kivitelezés költségvetése, amit az ajándék födém egymagában kompenzál. A lakóterület növekedése és a tartófal elhagyása pedig kb. 1 milliót hozott még a konyhára.

Az egésznek a lényege az, hogy már a ház tervezése során érdemes eldönteni, hogy ilyen tetőt akarunk-e!? Ha igen, akkor a tervezést is úgy kell folytatni, hogy minél jobban kiaknázzuk a szeglemezes tetőszerkezet előnyeit! Utólag is átállhatunk ilyen tetőre, de akkor jó eséllyel nem nyerünk annyit, mint lehetne.

Szeglemezes tető rendelése

Ha eldöntöttük, hogy ez a tető lesz a befutó, akkor érdemes árajánlatokat kérni, méghozzá legalább 3-at!  Nálam milliós eltérések voltak! Szerencsére több szeglemezes tető gyártó van az  országban, így bőven van választási lehetőség. Az árajánlat olyan, mint a jótanács: mindig ingyen van.

A döntéshez pár tanács:

  • az ár a legfontosabb – ez egyértelmű
  • a határidő is meghatározó tud lenni – minél hamarabb, ez is egyértelmű
  • műszárított fenyőből dolgoznak-e? – ha nem műszárított anyaggal dolgoznak, akkor a még élő faszerkezet csavarodni, hajlani fog a későbbiekben
  • milyen keresztmetszetű anyagokkal dolgoznak? – minél vastagabb a szerkezet, annál jobb. Azt tudni kell, hogy a szeglemezes tető keretei jóval kevesebb faanyagot igényelnek a hagyományos szerkezetnél
  • kiszállítást is vállalnak-e? – bazi nagy kereteket fogunk kapni, még véletlenül se vállaljuk el a szállítást! Ők építették, ők tudják hatékonyan kiszállítani.
  • beépítést is vállalnak-e, és ha igen, akkor milyen áron? – általában a gyártóknak saját beépítőcsapatuk van, akik egy hét alatt képesek egy átlagos ház tetőszerkezetét összerakni. Ha van rá lehetőség, akkor érdemes őket megbízni az építéssel is.
  • fizetési ütemezés, előleg összege – általában 30% előleget elkérnek a gyártók. A kiszállításkor pedig elkérik a fennmaradó 70%-ot.
  • kötőelemeket, csavarokat adnak-e? – nagyon ajánlom, hogy adjanak. Az építés során rengeteg kötőelemet fogunk felhasználni, és egyik kacifántosabb a másiknál. Mire ezeket összeszedjük, beleőszülünk
  • a teherbírást is érdemes átbeszélni: az én esetemben külön növeltünk a faanyagok keresztmetszetén, hogy a tető bírja a később ráaggatott napelemeket, napkollektorokat, a mikulást, stb…
  • tudják-e úgy tervezni a tetőszerkezetet, hogy legalább egy pakolós padlásunk lehessen? – általában igen, de vannak olyan alaprajzok, vagy alacsony hajlásszögű tetők, amik ezt nem engedik meg.
  • vigyázzunk, néhány elhavazott szeglemezes tető gyártó még árajánlatot is csak hónapok múltán ad.

Ha kiválasztottuk a számunkra megfelelő gyártót, akkor minél hamarabb érdemes megrendelni a tetőt! Így a gyártó jobban tud ütemezni, és ha elcsúszunk a kivitelezéssel (el fogunk), akkor inkább tárolják ők a szerkezetet az udvarukon egy pár hétig, minthogy az építkezésünk leálljon. Ennek természetesen ők nem fognak örülni, de azért ne sajnáljuk meg őket: elég szép pénzeket akasztanak le rólunk, úgyhogy ennyi bele kell férjen.

Rendelés után

Ha minden jól megy, akkor a három (vagy több) ajánlat után valakinek a kezébe csapunk, és megrendeljük az egész hókuszpókuszt. Mi történik ezután ideális esetben?

Csak a szokásos: ha befizettük az előleget, akkor indul a tervezés. Csak innentől nem a mi építészünk/statikusunk fog tervezni, hanem a kivitelező cég direkt erre szakosodott tervezője. Ő pár nap alatt összeállít egy frankó kis tetőtervet, amit átküldenek nekünk ellenőrzésre. Na ez az a pont, ahol idiótán fogunk bólogatni, mert egyszerűen halovány gőzünk sincs, hogy a terven tetőt, vagy hódgátat látunk-e!? Millió keretállás (egymástól eltérő tengelytávolságokra), merevítők, fém csatlakozóelemek, stb…

Attól, hogy nem nagyon értjük a terveinket, még pár dolgot azért ellenőrizzünk le:

  • a koszorú méretei a tervben és a valóságban is egyezzen! Ez a legfontosabb
  • kémény helye: ne essen szarufába, vagy egyéb faanyagba. Ha épített kéményünk van, akkor ahhoz 12 cm-nél közelebb nem eshet éghető faanyag
  • betervezték-e a padlásra a tároló helységet, és elég nagy-e? Ne maradjon ki, aranyat ér, és általában nem növeli számottevően az árat!
  • padlásfeljáró helye: attól, hogy ügyesen betervezték a feljárót, még simán létezik olyan forgatókönyv, hogy a rengeteg rácsrúdtól nem tudunk odamenni a direkt kialakított tárolóhelyhez
  • az oszlopok, talpszelemenek anyagát, csatlakozását érdemes átbeszélni
  • ha lesz tetőablak, akkor jó helyre kerül-e, és befér-e oda?
  • dobozolt vagy látszó szarufákat terveztek?

Ha minden stimmel, akkor érdemes lehet átküldeni a terveket az építész tervezőnknek. Ha ő is rábólintott, akkor érdemes mihamarabb visszaigazolni a terveket, hadd induljon a gyártás.

Szeglemez préselő
Így néz ki egy szeglemezes présgép

Szeglemezes tetőszerkezet gyártása

A gyártás nem egy bonyolult folyamat. A gyártók általában nem szórakoznak azzal, hogy szárítgassák, vagdossák, gyalulgassák, és impregnálják a faanyagot. Készen rendelik a cuccost. Így általában a már műszártott, négy oldalt vastagolt és gyalult, fózolt élű, impregnált anyagot nekik csak terv szerint szabni, összeilleszteni és szeglemezelniük kell. Néhány helyre erősítésként acéllemezkéket sajtolnak a fa anyagába. Ezek a lemezek nem látszanak, úgyhogy óvatosan vágdossuk szét a kereteket (amúgy sem kéne), simán kinyírnak egy láncot a fűrészen.

A vágások a legtöbb helyen valamilyen számítógép vezérelt géppel mennek (gyártmányterv alapján), így a szögek általában szépen stimmelnek. A leszabott faanyagot görgős munkaasztalra teszik, szépen összeillesztik, és beléjük préselik a szeglemezeket. Ezt a folyamatot addig folytatják, amíg el nem készül a komplett szeglemezes szarufa keret (rácsos tartó). A kész tartót félreteszik, és jöhet a következő keret.

A gyártással még van egy apróság: a szeglemezek préselésekor pár millimétert képesek a faanyagok elcsúszkálni. Emiatt nem lesznek tökéletesen egyformák a tartók, és ez az építés alatt gondot jelenthet: az ácsom magyarázta, hogy hiába állítja a tartók tetejét tökéletesen síkba, az alsó övüknél emiatt elmegy a sík. Ez az eresz lambériázásakor okoz gondot. Vagy alul, vagy felül emiatt bajlágolni kell. Itt maximum fél centikről van szó, de az is nagy gond lehet egy sík cserép esetében.

Ács brigád választása

Ha szeglemezes tetőt választottunk, érdemes olyan ács csapatot rendelnünk, aki tudja is, hogy miként kell szeglemezes tetőt építeni. Az ács szakma jelentős része látott már ilyen tetőszerkezetet, de halovány gőze sincs, hogy miként is kell megépíteni egy előregyártott tetőt. Ez nem azt jelenti, hogy nem tudják megcsinálni, de inkább ne a mi tetőnkkel kísérletezzenek, ha van rá mód.

Érdemes gyakorlott csapatot választani, és egy picit többet áldozni a munkadíjra. Gondolj csak bele: elég egy rossz nyisszantás, és átvághatnak egy keretet, amit csak a gyártó tud pótolni, amit aztán fuvarozhatsz újra a helyszínre. Én 6 brigádot kerestem meg, mire egy csapat tényleg láthatóan értette a technológiát. Természetesen a másik 5 is azt mondta, hogy értik a dörgést, de valahol mindig elszólták magukat: érdemes sokat faggatni őket, és a referenciákra rákérdezni!

Tárolás

A szeglemezes kereteket fedett helyen nyugodtan lehet tárolni pár hétig, hónapig. A lényeg, hogy több helyen alátámasztva, függőleges helyzetben legyenek. Ha lefektetjük a huncutjait, akkor szépen meghajlanak, és a végén nem illeszkednek össze a tetőben. Szóval állítva tároljuk, fedett helyen, és nem lesz baj.

Szeglemezes tető daruzás
A legtutibb járgány: darus IFA oldalról kihajtható gémmel.

Szállítás

A keretek szállítása nem egyszerű feladat: állítva szokták hordozni őket, valamilyen alacsony tréleren. A tréler azért alacsony, mert a keretek meglepően magasak. És mivel szépen kilógnak felfele, van esély arra, hogy a villamos vezetékeket, fák lombját, alacsony hidakat, stb… csokorba szedje vele a figyelmetlen sofőr. Minden sofőrnek van legalább 1-2 sztorija sötétségbe borult falvakról. És a legjobb az benne, hogy totál büszkén mesélik, rendesen böcsködöznek vele, hogy ki mit szaggatott le… Egyértelműen a hidak érnek a legtöbb pontot. A leszaggatott légvezeték keveset ér, hacsak nem döntöttek ki vele pár oszlopot is. Ha legalább 5-6 oszlopot is lehúzott a vezetékkel, az már komoly dicsőségnek számít.

Mivel alacsony padlós trélerekkel szállítják a tetőket, a szerelvények a legkisebb terepen is képesek elakadni. Ezzel számoljunk, ha lehet mutassuk meg a lerakodás helyszínét a sofőrnek. Ha másképp nem megy, küldjünk pár fotót, amin a rizikósabb részek (dagonya, emelkedő, éles kanyar, szűk utca, ) láthatóak.

Lerakodás

Megjött a kocsi, itt a tető a készülődő családi házunknál. Hogy a túróba vegyük le a rengeteg anyagot? Két lehetőségünk van: vagy odacsődítjük az ácsbrigádot, hogy szedegessék már le, vagy darut bérlünk. Én az előbbit választottam (ingyé’ van), a daru meglehetősen drága móka. Ha az jár a fejedben, hogy a trélerről egyből a koszorúkra raknád fel a szajrét, akkor az ötlet jó, de sajnos nem mindig működik: fel kell szerelni először a talpszelemeneket. Erre egy jó megoldás, hogy a talpszelemeneket egy korábbi fuvarral kihozatjuk, és az ácsok szépen felpattintják a koszorúra. Ezután jöhet a fő fuvar a keretekkel, mi meg a daruval.

Mivel a keretek súlya nem túl nagy, általában kézzel is le lehet venni a kocsiról. Általában 4-5 legény röhögve odébbvisz egy keretet. A tetőre azért én mindenképpen daruval raknám fel: magasan van, és általában nincs födémünk, amin az ács legények vígan járhatnának.

Ha nem rakjuk egyből a tetőre a rácsos tartókat, akkor érdemes állítva tárolni: én a ház falának döntve tároltam úgy, hogy sok helyen aládeszkáztunk.

Daruból cserébe nem kell nagy teherbírású: egy mezei IFA daru is megteszi, ha beéri a tetőt.

Daruzás
Nem volt nagy dagonya, de mégis négy kerék hajtással kellett betolasson a mester. A keretek súlya elenyésző egy ilyen gépnek…

Daruzás

A daruk általában nem olcsók. Főként, ha nem maszekot rendelünk, hanem valami profi daruzó céget: óránként csuklás nélkül elkérnek 15.000 Ft-ot (teherbírással nő az ár), meg hozzá kiszállási díjat. Ugyanezt egy helyi maszek 7-8.000 Ft/órából megoldja. Ami nagy előnye az IFA daruknak, hogy terepesek. A modern daruk nehezek mint a sár, és egy perc alatt elássák magukat. Ezt azzal kompenzálják, hogy hatalmas a gémkinyúlásuk (távolabb megállnak, és onnan dolgoznak). Érdemes jól megfontolni, hogy melyiket válasszuk… Nekem a terepes IFA jött be.

Őszintén megmondom, hogy a régi gépek látványa, teljesítménye, illata (bűze), kibontott elektromos kábelezése engem bármikor rabul ejt. A modern sterilitás nem az én világom. 1000 éves Kamaz, IFA, ZIL, Robur, bármi jöhet.

Építsünk szeglemezes tetőt!

Elérkeztünk a legizgalmasabb részhez, az építéshez! Lássuk lépésről lépésre a tetőépítés folyamatát:

Talpszelemenek lerögzítése

Szeglemezes tető esetén nincs szükség arra, hogy a koszorú betonjából tőcsavarok álljanak ki. Ebben az esetben egyszerűen lefektetik a talpszelemeneket, átfúrják (bele a koszorúba is), és alapcsavarral rögzítik terv szerint. A szeglemezes tető nem igényli a hatalmas keresztmetszetű talpszelemeneket: 4,5 cm vastag anyagokat kell csak lefúrni a koszorúhoz.

További érdekesség, hogy nem a koszorú külső síkjára kerülnek a talpszelemenek, hanem valahová a tengely környékére. Nekem a külső síktól 8 cm-rel beljebb kellett lerakni őket. Ez gyártónként változik, érdemes rákérdezni a beépítés módjára.

Mivel a talpszelemenek vékonyak, nincs nagy korrigálási lehetőség. A koszorú tetejének tökéletesen síkban kell lennie, nem lehetnek benne túl nagy hibák (2 cm már sok). Érdemes lézerrel ellenőrizni betonozáskor.

Csatlakozó szerkezetek építése

Mi az, hogy csatlakozó szerkezet? Szinte minden háznál vannak oszlopok, amiket valamilyen gerenda köt be a koszorúba. Ha ezeket betonból készítjük, akkor minden ok, rájuk ülnek a talpszelemenek. Ha fából készítjük őket, akkor spéci gerendabekötő papucsokkal kell a koszorúhoz rögzítenünk őket, méghozzá a 4,5 cm-el (talpszelemen vastagsága) magasabb szintre, hogy a koszorúra rögzített talpszelemenekkel egy síkba kerülhessenek.

Ennél a pontnál nagyon vigyázzunk: a tervezők szemrebbenés nélkül kiírnak 20 cm x 20 cm-es oszlopokat és gerendákat. Ilyen anyagot nagyon nehéz beszerezni, még rendelésre is. Próbáljuk kiváltani 15 cm x 15 cm-es anyagokra őket! Ha még sikerül is vastagabb faanyagokat beszerezni, oszloptalpat és gerenda bekötő papucsot tuti nem találunk hozzá. Én beleszaladtam ebbe a pofonba, te ne tedd meg. Ha ragaszkodsz a 20×20-as anyaghoz, akkor az építésed fog késni: 2-3 hét, mire beszerzik az anyagot a kereskedők. Ezalatt az ácsod szépen elmegy máshová dolgozni, hiszen ő is pénzből él.

Bonyolult szerkezet
Így néz ki a végleges rögzített szerkezet. A képen egy háromszorozott tartó is van!

Keretek felállítása

A keretek az esetek nagy részében függőlegesen kell álljanak a talpszelemeneken. Ahhoz, hogy ezek a szerencsétlenek megálljanak, le kell rögzíteni a talpszelemenekhez őket, nameg egymáshoz is. A talpszelemenekhez faösszekötő sarokvasakat szoktak adni a gyártók. Érdemes a daruzás előtt minden keret végleges helyét kimérni, és az egyik oldali sarokvasat lerögzíteni. Egy dologra nagyon vigyázzunk: egy hagyományos tetőnél általában egyforma szarufa távolságok vannak. Szeglemezes tető esetében ez egyáltalán nem így van: nálam 70 cm-től 90 cm-ig mindenféle távolságok voltak, attól függően, hogy hol mekkora erőhatások vannak.

Ha megvan minden keret egyoldali sarokvasa, akkor jöhet a daruzás. Na ez a leglátványosabb része a projektnek: egyenként megkötjük a tetejüknél a tartókat, és a helyükre daruzzuk. Ha a helyén van, akkor odacsavarozzuk a már lerakott sarokvashoz. Vigyázzunk, ettől még nem áll meg a keret! Oldalirányba is rögzíteni kell, pl. lécekkel.

Ha már több keretet felraktunk, akkor érdemes már a daruzás alatt egymáshoz rögzíteni őket. Minél több keret kerül fel, annál merevebb lesz a tetőszerkezet. Természetesen az építés közben is nagyon figyelni kell a merevítésekre. Ezt egy normális ácscsapat magától értetődően megcsinálja.

A keretek felállítását minél pontosabban végezzük el, hogy ne kelljen sokat bajlágolni. Zsinórral érdemes nézni, hogy a síkok megfelelnek-e!

A kisebb keretekhez nem feltétlenül kell daru, elég a súlyos darabokat géppel feltenni. Sokat spórolhatunk azzal, hogy az apró anyagokat már kézzel rakjuk fel, a darut meg világgá engedjük.

A keretek állításánál van még egy érdekesség: a keretek kettőzése, háromszorozása: ahol nagy erők lépnek fel, ott a tervezők lazán megcsinálják azt, hogy egy keret mellé odarögzítenek egy ugyanolyat, sőt akár kettőt is. Nálam a kontyolt tető miatt egy keret duplázva, egy triplázva volt. Ne lepődj meg rajta, simán előfordul.

Fedett terasz építése
Fedett terasz építése

Keretek végleges rögzítése

Ha megvagyunk a keretek felrakásával, akkor jöhetnek az egymáshoz rögzítések: a terven ott kell valahol lennie, hogy hova milyen vaselemekre van szükség: papucsok, 135 fokos rögzítők, stb… A sarokvasak (talpszelemen rögzítése) túloldalát se feledjük berakni!

A tervezők mindig terveznek valamilyen andráskeresztet (szélrács). Soha ne felejtsük ki őket! Nekem 5×5 cm-es stafni fából írták elő, a gyártó adta az anyagot hozzá. Érdemes úgy elhelyezni a merevítőket, hogy ne legyenek semminek az útjában (jól kell tervezni).

A fém rögzítőket bordás szeggel vagy csavarral kell rögzíteni, a sima szeg nem felel meg. Ezt is adta a szeglemezes tető gyártó cég. Arra vigyázz, hogy ez nem sima zsindelyszeg, nehogy azzal pótold, ha venni kell!

Élek, vápák kialakítása

A szeglemezes tető esetében az élek és vápák kialakítása is változhat. Érdemes lecsekkolni a terveket. Az én esetemben a vápa készült különlegesen: mivel a keretek gyárilag elkészítve jönnek, a vápák egyedileg kellett készüljenek. Nálam az volt a megoldás, hogy szépen a keretek közé vágtuk a faanyagot, amit a gyártó adott pluszba. Így a vápák fogadó szintje pont a szarufák tetejével volt egy szintben. Ez egy kicsit macerás volt, az ács is prüszkölt picit, de gond nélkül megoldotta a feladatot.

Kész a szeglemezes tetőszerkezet

Ha megvannak a vápák és az élek, akkor kész a szeglemezes tető szerkezete, innentől már hagyományos szerkezetként lehet rá tekinteni, és minden további feladatot a szokásos módon kell csinálni: fóliázás, lécezések, cserepezés, bádogok, stb…

Szeglemezes tető építési időtartama

A szeglemezes tető egyik hatalmas előnye, hogy nagyon gyorsan készül. Ezt a valóságban is igazolni tudom. Az én tetőm kb. 1 hónap alatt készült el, szőröstül, bőröstül. Ez a tető egy 150 m2-es lakóterületű ház teteje. Ez tetőfelületben valahol 245 m2 körül mozog. Ja, és eléggé kacifántos tetőt terveztünk: kontyolt tető, garázs és teraszkinyúlásokkal. Egy egyszerű tűzfalas nyeregtetőt lazán meg lehet csinálni 1-2 hét alatt.

Ha a tetőgyártó csapatával csináltatjuk a munkát, akkor ők még gyorsabban végeznek: nekem 3-4 napot emlegettek a szerkezet felállítására. Ez a hiszem, ha látom kategória, de ki tudja! Én azért nem velük csináltattam a tetőt, mert baromira be voltak havazva, és budapesti csapat volt (Miskolcon építek).

Szeglemezes tető ára

Korábban említettem, hogy a szeglemezes tető egyszerre drága és olcsó: sokkal drágább egy hagyományos szerkezetnél, de ajándékba födémet és plusz alapterületet ad. Nade mennyi az annyi? Lássuk a számokat 245 m2 viszonylag bonyolult tetőfelület elkészítésére:

  • tetőszerkezet tervezés, gyártás, kiszállítás: nettó 2.100.000 Ft
  • daruzás: nettó 50.000 Ft
  • ács munkadíja (bádogozással): nettó 1.700.000 Ft
  • cserép lecek, homlokdeszkák, stb…: nettó 450.000 Ft
  • cserép + kiegészítők: nettó 940.000 Ft
  • bádogok anyagdíja: nettó 159.000 Ft

Az egész tető nagyságrendileg 5.400.000 Ft környékén áll meg, ami egyáltalán nem olcsó. Ha viszont födémet is kéne építeni, akkor már egészen más lenne a helyzet.

A végére iderittyentek egy igencsak látványos videót az építésről (nem az én építésem):

Kezit csókolom, Levi voltam!

4 hozzászólás

  1. Suzia Levi,
    Nagyon tetszenek a cikkeid és a stílusuk is.
    Azt vette., hogy nem a könnyűszerezetes házakkal foglalkozol, bár az alaplemezig nagy hasznukat veszem.
    Az lenne a kérdésem, hogy azokra érdemes szeglemezes tetőben gondolkodni?
    Nem tervezek lakó teret oda, legfejebb az unokáknak egy “bunkert” ahol matracokon elalhatnak.
    Előre is köszönöm a választ!
    Üdv,
    Gábor

    1. epitoabc
      Author

      Szia!

      Én könnyüszerkezetes ház esetén nem szeglemezeznék. Teljesen egyedi tartózásuk van, amit általában a saját tetőszerkezetükkel oldanak meg a gyártók. Néha fémből, általában fából. Jó eséllyel olcsóbb is lesz a saját technológiájával megoldani egy ilyen tetőt, és a szakembergárda is kéznél van. Ahol én dolgoztam (Berger Házak) ott hihetetlen profi tetőket építettek ugyanazzal a sorral, amivel a falakat készítették…

      Levi

  2. Üdv!
    Adott egy egyszerű téglalap alaprajzú, 26,2*7,5 m befoglaló méretű, 35 fokos tetőhajlású, 50 cm ereszkinyúlású nyeregtetős ház, azaz 8,5m hosszú tartók kellenének, 27 db, ha 1,0m-re rakjuk őket. Mennyibe kerülhet így a tető?
    Köszi.

    1. epitoabc
      Author

      Szia!

      Ez így rettenetesen tág, szinte lehetetlen erre árat mondani. Inkább hívj ki egy ácsot, és kérj tőle árat.

      Üdv.: Levi

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük