A cikkem tartalma:
Építészmérnök, a jó kezdéshez
A cikkem alanya az építészmérnök lesz. Hogy pontosabban fogalmazzak, az építész tervező és közötted születő megállapodást fogom kivesézni.
Minden építés első lépése az építész tervek elkészítése. Ezek a tervek meghatározzák, hogy milyen házat is fogunk megépíteni a későbbiekben. Az építkezésünk teljes költségvetéséhez képest viszonylag kis összegről beszélünk, mégis abszolút meghatározza az összes műszaki tartalmat. Mondhatjuk, hogy egy ember dönti el, hogy mi kerül a házadba, és mi nem. Ha ez az ember téved, akkor azt rettenetesen megszívod. Ebből szerencsére nem az következik, hogy akármit is csinálsz, az építészed kezében van a sorsod, sőt: ha ügyesen irányítod ezt az embert, akkor valami egészen jó is kisülhet a dologból. Na erről az irányításról szól a cikkem: mikben és hogyan kell megegyezned az építésszel, hogy a legjobb terveket kapd meg!
Építész? Hol találom meg?
Mindig ezzel kezdődik: hajtsuk fel a nekünk megfelelő építészt! Hol találunk építészeket? Hát nem a kocsmában (pedig ott sokáig keresgéltem őket), és az internet sem lesz túl jó forrás… A fő tanyázási helyük otthon, vagy az irodájukban van, úgyhogy ügyesen kell levadászni őket. Környékbeli építkezésekre érdemes bekukkantani, felkeresni a megrendelőt és ott érdemes elérhetőségek után kuncsorogni. Ha már úgyis ott jársz, akkor érdemes lehet a kivitelezőket is lemeózni, hátha van köztük értékes kontakt. Jó megoldás lehet az ismerősi kör végig kérdezése, hátha ismernek valami jó építészmérnököt. Ha nagyon nem sül semmi, akkor a kiviteleződ is ajánlhat ügyes építészmérnököket, de itt előfordulhat összejátszás…
Ha megvannak a kontaktok, akkor érdemes lesz összeszedni a gondolataidat a megálmodott házikóval kapcsolatban (ez a cikk pont ebben fog segíteni), és felkeresni a tervező urakat. Fontos, hogy szedd ki belőlük, hogy olyan kategóriájú házban jártasok-e, amilyen a te fejedben korzózik.
Milyen fő kategóriákban gondolkodok:
- hagyományos stílusú
- modern stílusú (pl.: lapostetős, kubista)
- készház
- hagyományos szerkezetű ház
- könnyűszerkezet
- speciális megoldások (pl.: konténerház, rönkház, vályog, Liapor, kéregfal, IsoShell, kenderbeton, stb…)
- passzívház
- nagyon gazdaságos ház (pl.: saját kezű építés, extra olcsó megoldások)
- úgyis én vagyok a leggazdagabb és ennek látszania is kell típusú ház
- stb…
Ha a te kategóriádban nem jártas az építész uraság, akkor érdemes tovább nézelődni. Erről nem csak bemondás alapján érdemes meggyőződni, hanem referenciákat is szokás kérni. Ha pl. kubista házikót álmodoztál meg, és egy referenciája sincs ebben a kategóriában, akkor sejtheted, hogy te leszel a kísérleti nyuszi.
Engedélyes vagy kiviteli terv
Megtaláltad a neked való építészmérnököt, és ajánlatot szeretnél kérni a tervezésre. Az első és legfontosabb kérdés, amit a tervező neked fog szegezni: engedélyes (vagy bejelentési) vagy kiviteli tervdokumentációra adjon árat? Ezen kívül még általában a lakható alapterület szokta érdekelni a mérnök urat. Ha ez a két infó megvan, akkor könnyes búcsú közben megígéri, hogy ad egy árajánlatot. Az esetek kb. 50 %-ában tényleg kapsz árajánlatot. Komoly interpolálások után kijön, hogy 50 %-ban simán elfelejtenek abban a pillanatban, amikor leraktátok a telefont. Szóval ha szeretnél minimum 3 árajánlatot, akkor legalább 6 építész tervezőt kell felhívnod (saját statisztika).
Amikor a tervezők felteszik az engedélyes (vagy bejelentési) vagy kiviteli tervet óhajtasz kérdést, akkor az esetek nagy részében a megrendelőnek halovány gőze sincs arról, hogy ezek mit is jelentenek. Az építész nem türelmes fajta: két tájékoztató mondat után választ fog várni. Te pedig hót vakon fogsz egy olyan döntést meghozni, ami meghatározza a komplett építésedet! Szóval ez egy irtózatosan fontos kérdés! Lássuk, hogy melyik mit tud:
Engedélyes és egyszerűsített bejelentési tervdokumentáció
Az engedélyes terv nagyon hasonlít az egyszerűsített bejelentési tervhez. Az engedélyes tervet családi házak esetében olyan helyekre kéri a hatóság, ahol nem fogadják el az egyszerűsített bejelentési tervdokumentációt (pl.: üdülőövezet, külterület, iroda). Mivel szinte ugyanaz a két terv, a későbbiekben a bejelentési terv alatt az engedélyes tervet is értem.
A bejelentési terv az a tervdokumentáció, ami minimum kell a hatóságoknak ahhoz, hogy megengedjék, hogy építhess. Egy ügyes, építőiparban jártas kivitelező + megrendelő kombináció ebből a tervdokumentációból meg tud építeni egy egyszerűbb házat. Ismétlem: egyszerű ház, profi kivitelező, építőiparban jártas megrendelő!
Mit tartalmaz
- Alternatív energetikai vizsgálat
- Borítólap
- helyszínrajz
- alaprajz
- A-A metszet
- B-B metszet
- É, K, NY, D homlokzat
- Utcakép
- Tervezett látványtervek
- Elektromos műszaki leírás (tervek nincsenek benne)
- Hőtechnikai méretezés
- Külzetlap
- Munkavédelmi tervezői nyilatkozat
- Műszaki leírás
- Műszaki megfelelősségi nyilatkozat
- Alapozási terv (statika)
- Rétegrendi kimutatások
- Födém és tetőszerkezeti terv (statika)
- Oszlopok, gerendák statikája (ha vannak)
- Statikai számítások
- Statikai tervezői nyilatkozat
- Tartószerkezeti műszaki leírás
- Gépészeti műszaki leírás
- Tűzvédelmi tervfejezet
- Térképszelvény
- Tulajdoni lap
- Tervjegyzék
- Városkép véleményezés
Jó esetben ezeket kapod meg nagyjából 6-12.000 Ft/nettó m2 (tervezőtől függ az árazás) áron 2022-ben minőségtől függően.
Ha az anyatejedben nem oltott mész volt, akkor sajnos ez számodra még kevés lesz: hiányoznak a részletrajzok, a gépészeti és a villamossági tervek (a műszaki leírás tartalmazza őket, de az annyit ér, mint egy fingból font ostor). A bejelentési tervek alapján a megépült ház nem dől a fejedre, de sajnos a részletek híján simán lehet beázós, hőhidas, penészes, gyenge minőségű ház.
A részletes tervek híján a kiviteleződdel is állandó harcban leszel, mivel nincs lefixálva a teljes műszaki tartalom. Ő kevesebbet fog adni, te többet fogsz kérni, és nem lesz semmilyen referenciátok, amihez tartani kell magatokat.
Na ilyenkor kúszik be a kiviteli terv!
Kiviteli tervdokumentáció
A kiviteli tervdokumentáció tartalmazza az építész, a statikai, a gépész és a villanyász terveket is (a bejelentési terveken felül). Azért amikor megrendeljük a tervezést, akkor erre kérdezzünk rá! Gyakran van úgy, hogy az építész úgy gondolta, hogy pl. a villanyász terveket mégsem tartalmazza a tervcsomag. A kiviteli építész tervek pedig sokkal részletesebbek, mint a bejelentési tervdoksiban. Itt már szinte semmi sincs a fantáziára bízva, minden beépítendő anyag szépen részletesen a terveken ücsörög.
Mutatok egy példát a részletességről: az bejelentési terveken az alaprajzon szerepelnek a nyílászárók típusai, méretei, nyitásirányai. A kiviteli terveken a tervező metszetekkel és részletrajzokkal (alul, felül, oldalt) mutatja be a pontos típust, méretet, nyitásirányt, beépítési módot, árnyékolást.
A kiviteli terveket kétféleképpen szerezheted meg: vagy az építészedtől rendeled meg kompletten, vagy kiszervezheted alóla a gépészeti, a villamossági, és akár a statikai (ezeket gyűjtő néven szakági terveknek hívják) terveket is. Az első megoldás a kényelmesebb, hiszen megegyezel az építészeddel, és onnantól a gépésztervező, a villamossági tervező, és a statikus is az ő alvállalkozója lesz. Nincs pöcsölés további árajánlatokkal. A kiszervezős tervezés is működik, de sokkal lassabban és több energiabefektetéssel. Akkor miért éri meg kiszervezni a szakági terveket? Azért, mert jobban kézben tudod tartani a tervezést azáltal, hogy mindenkit te irányítasz. Kérdés, hogy értesz-e annyira az egészhez, és van-e elég energiád rá?
Egy jó kiviteli terv 2-4 -szer annyi adatot tartalmaz, mint egy bejelentési terv. Ennek megfelelően az ára is 2-3 -szorosa a bejelentésinek: 12-32.000 Ft/nettó m2 áron szoktak vállalkozni a tervezők minőségtől függően.
Határidők
Az árajánlat kérő telefonálások ki kell térjenek a határidőkre is! Saját tapasztalatból tudom, hogy az építészmérnökök mindig rendkívül elfoglalt népek. Főként a befutott, profi szakik vannak nagyon elhavazva. Ismerek építészeket, akik egy évre előre be vannak táblázva: nyáron és ősszel terveznek és munkaterületre járnak. Télen már a következő évi projekteket rajzolják, amiket tavasszal át kell adjanak. Tavasszal elvégzik a téli munkát, mivel télen nyaralni voltak Dominikán munka helyett.
Az árajánlat kérésekor mindenféleképpen egyezzünk meg abban is, hogy mikortól tud érdemben foglalkozni a te tervezéseddel, és mikor számíthatsz a komplett műre! Amúgy a tervezők agya egy nagy hordó bedobálós savanyúság: ott kevereg benne egyszerre egy csomó minden. Néha a legváratlanabb időpontban (WC-n trónolás, autóvezetés zombi üzemmódban, orrtúrás, stb…) kipattan valami egészen izgalmas, és jó dolog. Remélhetőleg a te terved lesz az…
Hogyan kell jól irányítani az építész tervezőt
Megvannak az árajánlatok (minimum 3 db), kiválasztottad a befutó mérnököt (vagy mérnököket). Még abban is megegyeztetek, hogy bejelentési vagy kiviteli tervre lesz szükséged. A határidő is OK! Hogyan tovább?
Jöhet a lényeg, a műszaki tartalom! Ezeket érdemes a tervezés legelején leszögezni, hogy nehogy meglepetés érjen minket! Minél akkurátusabbak vagytok az elején, annál könnyebb és olcsóbb lesz a végén. Kicsit olyan, mint a szex: egy jó előjáték után sokkal hamarabb végezhettek, és mehetsz amerikai focit nézni. Ha kihagyod az előjátékot, akkor reszelhetsz napestig, és bukod a rájátszást!
A kivitelezés ára
Az egyik legfontosabb és egyben legkontrollálhatatlanabb tétel! Több projekt került úgy hozzám, hogy a megrendelő már a második tervét készíttette el, mivel az elsőt egyszerűen nem tudta megvalósítani. Elfelejtették megbeszélni a tervező komával, hogy mennyi a keret. A tervezőnek meg elsült a keze: volt ott kacsalábon forgó passzívház kaviárból készült hőszigeteléssel és Michael Kors szennyvízcsövekkel.
A tervezők szeretnek úgy tervezni, mintha a megrendelők mind az Orbán Oligarchia tagjai lennének. Úgy, hogy nem számít a pénz, nagyon könnyű szép házat rajzolni. Azok a tervek sokkal szebbek, amelyek képletéből kivesszük a szegénységet. Így készülnek a szép mutogatni való referenciatervek, amiket végül nem sikerül megépíteni. Sajnos a megrendelő (ez te lennél) ki kell fizesd a tervezőt olyankor is, amikor bukod az építkezést.
A lényeg: az elején ha megvan a keretösszeg, akkor érdemes kikalkulálni, hogy az aktuális piaci ár alapján hány m2 házat építhetünk. És ebből nem engedni. Ez egy bonyolult feladat, mert minden házat más és más m2 árral kell számolni. Ebben segíthet neked az online tanácsadásom vagy a projektmenedzseri szolgáltatásom.
Alapterület, szintek száma
Már a tervezés legelején érdemes leszögezni, hogy mekkora pecót szeretnénk építeni. Az is fontos, hogy földszintes, vagy emeletes házban gondolkodunk. Ha pincére vágyunk, akkor ezt se titkoljuk el a tervezőbácsi elől! Megeshet, hogy az óhajunk nem tud teljesülni, mert a telek adottságai, a HÉSZ (Helyi Építési Szabályzat vagy a településkép nem engedi beteljesülni a vágyainkat. Minden építési teleknek van egy beépíthetőségi százaléka. Ez meghatározza, hogy mekkora földszintet építhetünk (nagyon leegyszerűsítve a dolgot). A rendezési terven szereplő építménymagasság pedig a szintek számát fogja meghatározni (ez is full leegyszerűsítve).
Attól, hogy valamiről tudjuk, hogy nem valósítható meg, még érdemes elmesélni a vágyainkat a tervezőnek: baromi sok olyan trükköt tudnak, amivel át lehet játszani a szabályokat. Főként a magassággal tudnak csodákat művelni…
Jó ha tudod, hogy létezik nettó alapterület (lakható) és bruttó (beépített) alapterület. A tervezők általában a nettó alapterületből indulnak ki, és utána alakul ki a bruttó alapterület. Ha kicsi a telek, és a beépíthetőség nagyon fontos, akkor a számítás megfordulhat. A lényeg az, hogy a találkozótokkor egyezzetek meg abban, hogy mivel számoltok.
Terepre illesztés
Az átlagos ember baromira nem gondolkozik el azon, hogy miként is fog beleilleni a házikója a terepbe. Ez teljesen normális dolog, én is pont belesz@rok, hogy miként működik a kocsim generátora. Pedig nagyon fontos dologról van szó! Már a tervezés elején szó kell essen erről a témáról, mivel súlyos pénzekről is döntesz!
Ha sík telkünk van, akkor viszonylag egyszerű a szituáció. Általálban a kiemelésről kell dönteni: ez azt jelenti, hogy érdemes a padlószintet pár lépcsőfokkal kiemelni a környező terepszintből. Így hóolvadás, árvíz, belvíz vagy cunami idején a franciaágyunk nem válik víz ággyá. Ez természetesen pénzbe kerül. A lépcsőket pedig minden alkalommal meg kell mászni.
Lejtős telken már nehezebb a feladat. Itt három verzió jöhet szóba:
- besüllyesztjük a házat a domboldalba – bazi jó víz szigetelésekre lesz szükség, és megmarad egy rahedli kiásott töltőföldünk (nem humusz)
- kiemeljük a házat a terepből – drága megoldás, de a víz nem okozhat gondot. Ez a kilátásnak is jót szokott tenni
- félig süllyesztjük be a házat – általában a HÉSZ ezt javasolja. Amennyit ásunk, annyit töltünk.
Bárhogyan is gondolkodunk, a tervezőnek lesz hozzá egy-két szava. Érdemes meghallgatni… Hogy bonyolódjon a helyzet, az önkormányzatok létrehozták a HÉSZ-t. Ebben általában benne van egy javaslat a témával kapcsolatban.
Szobák száma és mérete
A tervező nem úgy születik, hogy ismeri a családodat. Már az első konzultáció alkalmával érdemes egy helységlistával érkezni. A listán jó, ha rajta van, hogy melyik szoba hány m2 körüli legyen. Ehhez a listához még jönni fog pár tétel, amivel lehet nem kalkuláltunk az elején. Ilyenek a lépcsők, háztartási helységek, folyosók, kamrák, garázsok. Érdemes már az elején ezeket is figyelembe venni. Iderakok egy listát, hogy melyek a leggyakoribb helységek (irányadó méretekkel):
- nappali: 20-50 m2
- konyha: 10-20 m2
- hálószobák: 10-20 m2
- fürdők: 6-15 m2
- WC kézmosóval: 1,5-3 m2
- garázs 1 beállóval: 16-24 m2
- garázs 2 beállóval: 28-36 m2
- háztartási helység: 4-12 m2
- kamra: 1-5 m2
- teraszok: 10- amekkorát csak akarsz m2
Falazat
Mindenki erre gerjedezik, pedig ez a házikónk egyik legolcsóbb eleme. A nyílászárók, az alapozás, a gépészet, villanyszerelés meg úgy bármi is drágább a falazatnál. Bárhogyan is döntünk, a tervezőnek tudnia kell róla! Pl.: ha Ytong falakra vágyunk, akkor a tervező jó eséllyel plusz oszlopokkal fog meglepni minket. Itt is van némi esély, hogy az építészmérnök uraság lebeszél a szívünk választotta falazóanyagról. Érdemes megszívlelni a véleményét, mivel ő nem csak tudja, hanem tanulta is a szakmát. A falazattal kapcsolatos döntésünk meghatároz jópár dolgot:
- falvastagságok
- hőszigetelések
- koszorúk
- nyílászárók helye, beépítési módja
- páratechnika
- gépészet
Ha már a falakról van szó, érdemes áttárgyalni, hogy a lábazat miből készüljön: zsaluköves vagy monolit (öntött beton) technológiával.
Födém
Ugyanaz, mint a falazat, csak drágábban, és jobban meghatározza a helységek alapterületeit. Van ráhatása a gépészetre is, ha oda kerül belőle valami (szellőzés, hűtés, fűtés, villanyszerelés). A falazathoz hasonlóan érdemes elmesélni a födémes ötletünket a tervezőnek. Itt is érdemes megfogadni a tervező véleményét. Ha megegyeztetek a födémről, akkor a tervezőnek kutya kötelessége úgy tervezni a házat, hogy azzal a födémtípussal olcsón és jó minőségben megépíthető legyen a ház. Mondok egy példát: ha e-gerendára tervezi az építész a házat, akkor a szobák belméretei 40 cm-enként változtathatóak. EU típusú e-gerenda esetében 10 cm-es lépcsőnként lehet variálni. A maximális fesztáv mindkét esetben 660 cm. Szeglemezes tető esetében általában teljes a tervező szabadsága. Monolit födémnél is nagy a szabadság, de a maximális fesztáv adott.
Koszorúk
A födém-falazat kombináció általában meghatározza a koszorú típusát is. Pl.: monolit födémnél jó esetben nincs koszorú. Szeglemezes tetőnél a koszorú készítésekor U zsalut is lehet alkalmazni. Érdemes áttárgyalni a nagytudásúval, hogy zsaluznánk, vagy U zsaluznánk, vagy mégis mi a herét is csinálnánk a koszorú zsaluzásakor. Ha az elején letisztázzuk a dolgot, akkor később nem lesz félreértés e téren!
Ha már koszorú: a kiegészítő hőszigetelésekről is essen szó: EPS, XPS, Grafit, PIR – bármi szóba jöhet!
Hőszigetelés
Érdemes elmagyarázni a tervezőnek, hogy milyen hőszigetelésekben gondolkodunk. Ő cserében meghatározza, hogy miből hova és mekkora vastagságban lesz szükség. Ez azért fain, mert tök jól tudja optimalizálni a házat. Az sem hátrány, hogy a tervekre azok az anyagok kerülnek fel, amiket tényleg be is fogunk építeni. Ha hibát talál a gondolatmenetedben, akkor nem fogja magában tartani a véleményét.
Ezekre érdemes kitérni:
- homlokzati hőszigetelés fajtája, vastagsága
- aljzathőszigetelés vastagsága, fajtája
- födém hőszigetelés
- koszorúk kiegészítő szigetelése
- lábazat hőszigetelése
Tető
Itt azt érdemes megadni a szakinak, hogy magas vagy lapostetőben járatjuk az eszünket.
Ha magastetőben, akkor hajlásszög, tető típus (kontyolt, nyereg, manzárd, stb…), cserép típus és szín fogja érdekelni a tervezőt. Lapostető esetében az fogja izgatni a mérnököt, hogy teraszt akarunk-e rá. A járható terasz lépcsőt, spéci rétegrendeket, korlátokat, kémény gubancokat is jelent.
Nyílászárók
A nyílászárók méreteit az a legjobb, ha az építész dönti el. Ő tényleg tudja, hogy mi hová illik. Gyakran látok olyan házakat, amiknek a nyílásméreteit a megrendelő ötletelte ki. Ezek a legritkább esetben szoktak szép házak lenni… Nekünk annyi a feladatunk, hogy megmutatjuk neki, hogy:
- milyen nagyságrendű méretekben járattuk az agyunkat
- milyen színekben gondolkodtunk
- milyen anyagból készül majd a nyílászáró
- nagyjából mi az elképzelésünk (ide egy emelő-toló, oda egy ablak, amoda meg teraszajtó…)
- ha ismerjük, akkor az orrára köthetjük a beépítés módjait is (RAL, Purenit, PIR)
- az árnyékolás és szúnyoghálók is fontosak!
A nyílászárós diskuráció az építész tervezés végén szokott megtörténni. Először kialakul a szobák helye, aztán jönnek csak a nyílászárók.
Gépészet
A gépész tervezőnek jó, ha nagy körvonalakban elmeséljük a tervezés elején, hogy milyen technológiákban is gondolkodunk. Ezt azért érdemes az orrára kötni, mert a gépészet gyakran meghatározza a szobák belmagasságát. pl.: ha álmennyezetbe helyezzük a szellőzést és a mennyezet hűtést a villanyszereléssel együtt, akkor a tervezőnek számolnia kell azzal, hogy szükség lesz +15-20 cm magasságra szintenként. Cserébe ilyenkor lehet e-gerendával tervezni, nem szükséges a monolit beton födém. De az meg meghatározza a szobaméreteket!
Ha kiviteli tervet kérünk a tervezőtől, akkor az építész tervezés után a gépészeti tervezéskor rendesen meg leszünk zavarva olyan kérdésekkel, amikről lila fingászatunk sincs (tisztelet a kivételnek!). Próbáljunk felkészülni a témából! Meglepő, de több projektemnél a teljes költségvetés negyedét(!!!) a gépészet teszi ki.
Villanyszerelés
A villamosság tervezőjével is érdemes leülni 1-2 órára csacsorászni. Ez a tárgyalás is az építész tervek elkészülte után szokott megesni. Érdemes lesz átrágni vele pár témát:
- villanykapcsolók helye és száma (váltó, nyomó, csillár, stb…)
- villanykapcsolási köröket átbeszélni
- dugaljak helye és száma
- nagy fogyasztók helye, teljesítménye (pl.: indukciós sütő, hőszivattyú, sütő)
- gyengeáram (TV, internet, okos dolgok, hangszóró vezetékek, riasztó, kamera)
- árnyékoláshoz kiállások
- fűtés áramigénye
- lámpatestek (spot, csillár, falikar, LED szalagok)
- automatizálás
- direkt kötésű fogyasztók (hűtő, kazán)
- kültéri fogyasztók (úszókapu, kaputelefon, csengő, áram a szalonnasütőhöz, szauna, stb…)
- napelemek
- GEO, H tarifa
- villámvédelem
- új bekötések esetén légkábel vagy földkábeles bekötés
- 1 vagy 3 fázis
- REX doboz helye, főelosztó helye
- kültéri világítások
- hálózatbővítés szükségessége (csak 32 A ingyenes)
- szünetmentes tápegység
- aggregátról üzemelés
- stb…
Alapozás módja
Ezt a statikus tervező fogja meghatározni a talajmechanikai tervek alapján. Ha nem rendeljük meg a talajmechanikát (2-400.000 Ft), akkor a statikus vakon fogja kiszámolni a ház alapozását. Ha megcsináljuk a talajmechanikát, akkor már a 0. pillanatban tudni fogjuk, hogy nagyjából milyen alapozásra számíthassunk. A talajmechanikai szakvélemény jó esetben (kérdezzünk rá!) javaslatot ad az alapozás módjára.
A statikus tervezők igazán egyedi állatfajták: némelyik brutálisan túltervezi a házat (így ő tuti biztonságban lesz a te költségedre). Némelyik meg full alullövi a műszaki tartalmat. Ide sajnos jó tanácsot sem tudok adni, ebbe nem nagyon lesz beleszólásod. Reménykedj, hogy épeszű statikussal hozott össze a sors!
Egy dolgot a statikussal előre le kell egyeztetni: a vaskimutatást legalább tartalmazza a kész mű! Ha ez kimarad, akkor a betonacél előregyártást el is felejtheted. Így előre láthatod, hogy melyik típusú acélból hány tonnára lesz szükséged anélkül, hogy egyenként össze kéne adogasd a kitudja hányféle vasat. Az ilyen matekozások alatt tuti kimaradnak a toldások, sámilvasak, sarokvasak, meg még kitudja mi! Így az árajánlatok összehasonlítása is nehézségekbe ütközik majd.
Nem tetszik az egész építész terv
Ilyen is megesik. A hiba nem benned van, természetes dolog, hogy sehogy sem nem adja ki elsőre. Az ilyen esetekre is érdemes felkészülni. Hányszor van lehetőséged konzultálni, variálni, módosítani? Érdemes rákérdezni az építészmérnöknél, hogy van-e a főbb mérföldköveknél lehetőség konzultálni egyet (pl.: ceruzás rajzok, alaprajz, külső burkolatok, stb…). Ismétlem, ez egy olyan folyamat, ami a te ízlésedet kell tükrözze. Ne hagyd magad minden f@szságra rábeszélni! Minél folyamatosabb a konzultáció az építésszel, annál kevesebb lesz a hibást tervezés.
Belső építész
Ha van della a háznál, és kevés az időd vacakolni, akkor érdemes lehet belső építészt fogadni. A belső építészet nem a kiviteli terv része, de plusz pénzért bele lehet alkudni… Én nem vagyok elragadtatva attól, hogy valaki más mondja meg nekem az aktuális trendek alapján, hogy mit is szeretek, de vannak akik esküsznek a belső építészekre. Ezzel a fejezettel nem az a célom, hogy vitát indítsak, hanem inkább az, hogy ne felejtsd el: ha belsőépítésszel dolgoznál, akkor már a ceruzás tervek környékén érdemes lesz bevonni őt is. Az építészek néha a komplett tervcsomagba bevonják a belső építészeket is. Kérdezz utána, hogy van-e ilyesmire is lehetőség. Ha igen, akkor pedig mennyit kell lepengetni érte az asztalra…
Árazatlan költségvetési kiírás
A végére hagytam egy igencsak fontos dolgot: az árazatlan költségvetés elkészítését. Érdemes az építész bácsival megegyezni arról, hogy ki is csinálja az árazatlan költségvetést (benne van az árban?). Ha nem egyeztek meg ebben a témakörben az elején, akkor a végén már tutira plusz pénzt fog tőled kérni a kedves mérnök úr (2-300.000 Ft). Az árazatlan költségvetés ne csak egy salátafecni legyen, hanem rendesen kidolgozott tételes költségvetés mennyiségekkel, anyagminőségekkel!
Érdemes kitérni arra is, hogy a TERC program tételeit felhasználva készüljön a táblázat. Én sem szeretem a monopol helyzetben lévő cégeket, de a TERC nem olyan, mint a Facebook: ennek van haszna is! Ezek a tökfejek kialakítottak egy tételrendszert, amit szinte minden építős ismer, és tud árazni. Egy feladatod lesz: valahogyan rávenni a kivitelezőket, hogy ezt az a költségvetési kiírást árazzák be anélkül, hogy átírnák a tételeket! A költségvetéseket Excel táblázatban kérd el! Nekik egy gombnyomás, neked hatalmas haszon a módosíthatóság. Ezzel a módszerrel nem okoz majd gondot az árajánlatok összehasonlítása.
Még itt a végén megemlítem, hogy a szakági árazatlan költségvetések is legyenek a tervcsomag részei! Pont olyan fontos, mint a szerkezetépítési költségvetés, sőt! Amíg a szerkezetépítés tételeit még agyilag felfogod, a gépészeti és villanyszerelési tételek már sokaknak kínaiul vannak.
Egy dolgot ne felejts el: árazatlan költségvetés nélkül csupasz seggel ülsz majd a Kék Osztriga bárban! Esélyed sem lesz ellenőrizni az árakat. Ez pedig egy ilyen mocskos iparágban életveszélyes buli!
Építészi furcsaságok
A projektjeim során én is találok furcsaságokat, amik a tervezést érintik. Az egyik ilyen furcsaság a monopol helyzetet teremtő tervezők. Több ilyen tervvel találkoztam, és csak a legritkább esetben volt jó vége a sztorinak.
A megrendelő teljes nyugalommal megbízza a tervezőt, és kap is cserében egy olcsó, fain tervet. Szépen ki is fizeti a munkát. A megrendelő elmegy árajánlatokat kérni a kivitelezéséhez, és ekkor jön a csavar: csak egy kivitelező tudja megvalósítani a terveket. Ez a csapat pedig a tervező saját kivitelező csapata. Mivel monopol helyzetben van a kivitelező, olyan árat ad, amilyet csak akar. Ez a tervezési huncutság a kevésbé elterjedt technológiáknál fordul elő. Pl.: egyedi márkás gépészet, készházas technológiák, könnyűszerkezetes építés, stb… Ilyen esetekben a kivitelezés vagy anyagbeszerzés simán mehet dupla vagy tripla áron, mivel a megrendelőnek halvány gőze sincs a reális árakról (csak egy ajánlata van). A tervező tudja, hogy nincs sok választása a megrendelőnek: vagy kib@ssza a kifizetett terveit az ablakon, vagy sokkal drágábban építtet. Általában az előbbi szokott megvalósulni.
Ha erről a procedúráról előre szól a tervező, akkor nincs semmi gáz: tudtál előre róla, a te döntésed. Simán meg is magyarázható a dolog: egyben adja a tervezést a kivitelezéssel. Ha viszont a tervezés kifizetése után derül ki, akkor megszavazok a tervezőnek egy fapados utat az újra megnyitott nagy sikerű gulágra! Az első megoldásnál érdemes előre megegyezni abban is, hogy mennyi lesz az egész projekt költségvetése. Így nem lesznek meglepik. A második átvágós megoldásra is vannak védekezési módszerek: az első megoldás, hogy kérdezz rá a buli legelején! Egy durvább megoldás, hogy tervezés közben, fizetés előtt leellenőrizni a beszerzési/kivitelezési lehetőségeket. Ha csak hozzá vezetnek a szálak, akkor ne fizesd ki a tervezőt. Így ő is bukik a dolgon, mert elvégzett egy tervezési munkát fizetés nélkül. Ne sajnáld, megérdemli!
Építész tervek összefoglalása
Ha jól látom, akkor egész jól összeszedtem, hogy mikről is érdemes megegyezkedni az építész, statikus, belsőépítész, gépész és villamossági tervezővel. Ha figyelmesen végig olvastad a cikkemet, akkor egészen felkészülten tudsz belépni az oroszlán barlangjába (tervezőiroda). Sok sikert kívánok mindenkinek ehhez a folyamathoz, ami amúgy számomra a házépítés egyik legszebb és legizgalmasabb folyamata! Készítsetek szép házakat, és ereszkedjetek bennük jó nagyokat 😀
Üdv.: Levi
Köszönjük. Jól összeszedett, hasznos cikk volt!
Szia Levi!
Szerinted létezik olyan építész tervező, aki normálisan meg tud tervezni egy kívülről is szigetelt szendvicspanel családi házat, pontos hőigényeivel, jellemző hőhidas részeivel, buktatóival együtt?
Máté
Szia Máté!
Ritka állatfajtát tervezel építeni, én nem ismerek ilyen szakit. A szendvicspanel ritkán kerül családi házak közelébe… Talán az ipari tervezésekkel foglalkozó tervezők között érdemes szétnézni, hátha valaki ráugrik az ügyre.
Üdv.: Levi
Szia! Igen, tisztában vagyok vele.
Az a helyzet, hogy ács és kőműves nincs, vasas és bármi más viszont számos akad a családban, beszerzési forrással együtt.
Szia Levi!
Az engedélyes tervhez fontos hogy a tető szeglemezes vagy hagyományos ácsolt szerkezet? Kell-e olyan építészt keresnem aki már tervezett ilyet? Azért kérdezem, mert az egyik építész nem vállalta a munkát miután mondtam h szeglemezes tetőt szeretnék.
Üdv!
Szia Pít!
Általában az ácsolt szerkezetet ki szokták rajzolni a tervezők. A szeglemezesre t*sznak magasról, ott már csak egy minta keresztmetszettel kiszúrják a szemedet. Ezt amúgy okkal csinálják: túl bonyolult megszerkeszteni a szeglemezes tetőt, és sok értelme sincs: a gyártó cég gyártmánytervezője szokta kirajzolni a terveket, de ez nem a tervdoksi része már.
Üdv.: Levi
Szia Levi,
1,5%-os a telek lejtése, az építendő ház a terv szerint félig van a terepbe süllyesztve, ahogy a HÉSZ kéri. Én meg nem akarok lépcsőt. Egyet sem. Bízom az építész tervező(k) szakértelmében (sum 80 év szakmai tapasztalat a hátuk mögött, jó ismeretség és kapcsolat). A párom viszont aggódik, hogy nincs kiemelve a ház és majd jól felázik az alap, meg elmos a cunami ugye (idén tavasszal/nyáron mondjuk szép kis esőzések voltak valóban). Kezdjek el én is aggódni?
Nagyon tetszik az írásod stílusa, a döngölőbékás résznél sírtam a röhögéstől! 🙂
Szia Rozi!
Én egy picit másképpen alakítanám ki a rendszert: lehet lépcső nélkül megépíteni a házat, de ezzel együtt kiemelni, hogy a cunami ne vigyen el mindent. Én kiemelném a házat a terepből legalább annyira, hogy a vízszigetelési sík a külső terepszint felett legyen. Ezután pedig enyhén lejtősen földet (járdát) igazítanék a házhoz. Ezt már el lehet úgy csalni, hogy ne látszódjon semmi sem belőle. A járda szélénél sem lenne lépcső.
Üdv.: Levi