Ytong árak

Ytong tégla vagy hagyományos tégla?

Ebben a cikkemben az Ytong tégla fog megmérkőzni a hagyományos likacsos téglával a kegyeidért. Végigvesszük, hogy melyiknek mi az előnye, hátránya, mennyibe kerülnek, és mire kell vigyázni már a tervezésük során. Ha ezt a cikket végigolvasod, akkor nagy eséllyel egy komplett rálátást fogsz kapni nem csak a készülő falazatodra, hanem a később fellépő építési nehézségekre is.

A cikkem végén hatalmas meglepetésre nem fogok győztest hirdetni, mert azt te fogsz! Ha valaki szembejön a kocsmában, és azt mondja, hogy a hagyományos  vagy az Ytong tégla a tuti, akkor jó eséllyel hülyeséget beszél: minden építés más és más. Nincs univerzális recept. Te kell eldöntsd a saját terveid alapján, hogy melyik számodra a jó befutó. És még valami: a kocsmában részegek, vagy részeg mérnökök vannak, és számodra egyik sem túl hiteles információforrás (a kocsmáros a legrosszabb).

Most akkor Xella vagy Ytong?

Már a cikkem elején szeretnék rendet rakni a fejekben: az Ytong téglát a Xella nevű cég gyártja. Szóval a Xella a (német) cég, az Ytong tégla a termék. A Xella az Ytongon kívül gyárt még Silka terméket (mészhomoktégla), Multipor terméket (kemény hőszigetelő lapok), és mivel az Ursa nevű cég is az övék, szálas és XPS hőszigetelő cuccokat is. Nekem gyanús, hogy a Rigipshez is van némi közük, mert a gyáraik nagyon összenőttek Halmajugrán, de ez lehet csak összeesküvés elmélet.

Ytong tégla bemutatása

Miből készül az Ytong tégla?

Ytong árak
Ilyen bazi kuktákban készül az Ytong tégla. Gőzzel nyomáson habosítják a cuccot, amitől abban buborékok alakulnak ki.

Kvarchomok, mész, víz. Ilyen rövid a hozzávalók listája, de mégsem bátorítanálak arra, hogy otthon a sufniban próbálj Ytong falazóblokkot összekendácsolni. Autokláv kemence (otthon ritka) kell hozzá, ami egy bazi nagy kuktához hasonlít: nyomáson, nagy hőmérsékleten a hozzávalók szépen felfúvódnak, mint disznó a sóletmoslék után. Ez a felfúvódás adja a likacsokat (pórusok a szakértők kedvéért) a szerkezetben. A likacsok meg a hőszigetelést biztosítják. Mivel a szerkezet teljesen homogén, minden irányban ugyanolyanok a tulajdonságai. Ez egy üreges téglánál baromira nem így van.

Rákkeltő? Sugárzik?

Ez egy olyan mendemonda, amit senki sem tud sem igazolni, sem megcáfolni.

Én is csak sejtem a sztori eredetét: szerintem régebben lehettek sugárzó pórusbeton termékek. Réges régen, egy messzi galaxisban, valahol egy fém vagy uránbánya környékén történhetett meg az, hogy a bányászatból megmaradt alapanyagokból szilikát téglát (nagyon hasonlít az Ytongra) állítottak elő. És ezeknek a cuccok tartalmazhattak sugárzó, rákkeltő alapanyagokat. Ma persze ez baromira nem így megy, de a mondának alapanyagot biztosított.

Én a mai Ytong termékekre 99%-os biztonsággal ki merem jelenteni, hogy nincs egészségkárosító hatásuk. Ha valamitől sugárzik egy Ytong fal, az általában a szépség… Sokat azért ne egyél belőle, mert a doki meg fog tojózni.

Lássuk az Ytong tégla paramétereit!

Ez lesz a legfontosabb, és a legkevésbé érthető része az írásomnak, úgyhogy kapaszkodj a bugyidba! Azzal, hogy csak ideokádom a száraz adatokat, baromira nem leszel kisegítve, úgyhogy megpróbálom magyarázni és összehasonlítani az adatokat egy sima, mezei 30 NF téglával (nem klímatéglával). Így már talán érthetőbb lesz a téma.

Ytong tégla típusok

Hogy a helyzetet bonyolítsuk, az Ytong téglából is 4 különböző fajta van, és mindegyiknek van egy leánykori neve, csak hogy jól összezavarodj (a P2-0,35, P2-05, stb…)!

  • Ytong Lambda P2-0,35: hőszigetelésre kihegyezett típus
  • Ytong Classic P2-0,5: ő a sima, mezei általános típus
  • Ytong Forte P4-0,6: nagyobb teherbírású típus
  • Ytong Start: legnagyobb teherbírású típus

Egyéb Ytong elnevezések

Ytong ár
Így mutat a megfogóhornyos (vízszintes lik) nútféderes (függőleges csíkok) Ytong blokk.

NF: nútféderes Ytong téglát jelent. Minden téglának van egy „kanis”, meg egy „nunis” oldala, ezek kapaszkodnak össze a falazat megépítése során. Ha nútféderes Ytong téglával építünk, akkor az állófugákat nem kell ragasztóval kikenni.

GT: megfogóhornyos Ytong téglát jelent, bár a nevéből inkább valami autófajtára asszociálnék. Én a Xella helyében a névadó embereket Észak-Koreai nyaralással jutalmaznám… Mind1, a megfogóhornyot a gyártósoron vágják a téglába, felülről szépen beleillik a kéz, kb. olyan, mint a szatyor füle.

Nyomószilárdság

A téglák egyik legfontosabb adata. Ahhoz, hogy nagy nyomóerőt tudjon egy tégla elviselni, sok anyag kell bele. A sok anyagtól viszont rossz lesz a hőszigetelése, mivel nincs benne elég légpórus. Mivel az Ytong tégla a hőszigetelésre van kifejlesztve, kifejezetten gyenge a nyomószilárdsága. Érdekesség, hogy a reklámprospektusokban az Ytong termékek mellé még véletlenül sem aggatják ki a nyomószilárdsági értékeket. Ki érti ezt?

A mértékegységet is magyarázom: a N/mm2 a nyomószilárdság mértékegysége. Így persze senki sem tudja, hogy mi a túrót jelent, úgyhogy emberi nyelvre fordítom: 1 N/mm2= 10 kg/cm2 (10,19 kg/cm2 pontosan, de ezt pont lesz@rjuk). Tehát 1 cm2-nyi felület pont 10 kg súlyt bír el, mielőtt összeroppan.

A különböző típusoknak kifejezetten eltérő a nyomószilárdsága.

Azért kis nyomozás után csak ki lehet bányászni az értékeket, mivel kötelező megadniuk. Lássuk:

Ytong Lambda P2-0,35 nyomószilárdsága

Ő a legkisebb nyomószilárdságú Ytong tégla típus. Konkrétan 2,7 N/mm2 a nyomószilárdsága, ami 27 kg/cm2 tehát 1 m 30 cm széles Ytong Lambda fal nagyságrendileg 81 tonna súlyt tud elviselni (brutálisan leegyszerűsítve). Ugyanez 30-as nútféderes téglából számolva 300 tonnát képes elviselni (10 N/mm2 a tégla nyomószilárdsága).

Leegyszerűsítve: az Ytong Lambda nyomószilárdsága csak 27 %-a egy mezei 30-as tégláénak. Ezért mondjuk rá, hogy puha, mint a csigaf@sza. Azt vegyük figyelembe, hogy a súlya is jóval kisebb, így kisebb terheket kell hordozzon a szerencsétlen Lambda tégla.

Ytong Classic P2-0,5 nyomószilárdsága

Ytong ár
Egy ilyen gépbe rakják az Ytong próbakockát, és így vizsgálják nyomásra. Minél nagyobb nyomásértéknél törik össze, annál erősebb az anyag.

Nem sokkal, de erősebb az Ytong Lambdánál: 3 N/mm2 a nyomószilárdsága, ami 30 kg/cm2. 1 m 30 cm széles Ytong Classic fal 90 tonnát viselhet el. Magyarul egy sima 30-as NF téglához hasonlítva 30%-a a nyomószilárdság. Így már érthető, hogy a gyártó miért nem rakja ki ezeket az adatokat az ablakba.

Ytong Forte P4-0,6 nyomószilárdsága

A Xella is rájött, hogy az embereknek igénye van a szilárdabb falazóblokkokra. Így létrehozta az Ytong Forte termékcsaládot: 4,7 N/mm2 a nyomószilárdsága (47 kg/cm2), ami már majdnem fele a mezei likacsos tégláénak. Lássuk az 1 m hosszú, 30 cm-es falunkat:  141 tonna terhelést bír ki, ami majdnem az Ytong Lambda kétszerese.

Ytong Start nyomószilárdsága

A legerősebb Ytong téglatípus: 5,5 N/mm2 a nyomószilárdsága (55 kg/cm2), ami egész jó érték. Ez már a tégla nyomószilárdságának 55%-a!

Falazóhabarcs nyomószilárdsága

Az összes Ytong termékre igaz, hogy baromira nem mindegy, hogy milyen habarcsot (ragasztót) használunk a blokkok falazásakor. Ytongot falazni lehet hőszigetelő habarccsal és vékonyágyazatú habarékkal. A vékony habarcs használata 20-25%-al nagyobb nyomószilárdságot eredményez a komplett falban, mint a sima habarcs.

Hőáteresztési tényező

Ez a gusztustalan nevű tényező mutatja meg az Ytong téglák hőszigetelési képességét. Jele a λ. Úgy kellett idemásoljam, mert még a klaviatúrámon sincs lambda jel.

A λ érték azt mutatja meg, milyen jól szigetel egy adott anyag. Minél kisebb az érték, annál jobban szigetel. Ugyanide tartozik az U érték, ami egy adott falvastagsághoz mutatja meg a hőszigetelési értéket. Tehát még egyszer: a λ az anyag hőszigetelését, az U a falazat hőszigetelését adja meg. Itt az érthetőség kedvéért az U értékeket fogjuk vizsgálni, de zárójelben ott lesz a λ érték is.

A λ értéket ha elosztjuk a falvastagsággal (m dimenzióban) akkor kijön az U érték.

Egy manapság elfogadott komplett falazat U érték valahol 0,2-0,15 W/m2K környékén mozog. 0,15 alatt passzívházas lesz a falunk.

Itt most vakolatok, meg plusz hőszigetelés nélkül kalkulálgatunk, hogy jó össze lehessen hasonlítani a falazatokat! Minden típusnál egy alap 30 cm vastag falat veszek alapul, ez is az összehasonlíthatóságot segíti.

Ytong Lambda hőszigetelése

Ytong ár
Ennek a háznak elég jelentős a hővesztesége…

Egy 30 cm vastag csupasz Ytong Lambda fal U értéke 0,27 W/m2K, ami önmagában annyit ér, mint Donald Trump a Párizsi klímakonferencián. Ez így önmagában nem felel meg a 2021-ben elvárt falazati értékeknek, kiegészítő szigetelés szükséges. Amúgy a λ=0,089 W/mK, ami hihetetlenül jó érték. Sajnos a kis falvastagág miatt önmagában nem állja meg a helyét. Ha már 0,5 m vastag Ytong Lambda téglákból építkezünk, akkor az U=0,17 W/m2K, ami már megfelel majdnem minden (passzívháznak nem, ahhoz U=0,15 W/m2K alá kell menni) kívánalomnak kiegészítő hőszigetelés nélkül!

Ytong Classic P2-0,5 hőszigetelése

Egy 30 cm vastag csupasz Ytong Classic fal U értéke 0,37 W/m2K, amihez kiegészítő hőszigetelés egyenesen kötelező! Ugyanez egy sima 30-as téglafalra U=0,58 W/m2K. Egyik sem felel meg sehogy sem: sem a törvénynek, sem a józan paraszti észnek. Itt látszik, hogy ahogy nő a nyomószilárdság, úgy csökken a hőszigetelés. Ez van. A λ=0,125 W/mK, ami még mindig kiemelkedően jó érték!

Ytong Forte P4-0,6 hőszigetelése

Itt már érezhetően csökken a hőszigetelő képesség, mivel a λ=0,145 W/mK (még mindig jobb a téglánál). Persze a szilárdság cserében szépen nő. Egy csupasz 30 cm vastag Ytong Forte fal U értéke 0,45 W/m2K, amit utólag szigetelni egyenesen kötelező.

Ytong Start hőszigetelése

Tök ugyanaz, mint az Ytong Forte: λ=0,145 W/mK, de a nyomószilárdsága jobb. Az Ytong Start tégla egy érdekes állatfajta: komplett falakat nem szokás építeni belőle, hanem csak a falazat indítósorát. Mivel a szilárdsága és hőszigetelése is jó, ezért nem csak Ytong falazatokat szoktak Ytong Start téglával indítani, hanem sima mezei téglafalakat is. Azzal, hogy ezzel a csodával indítjuk a téglából készült falazatunkat, két dolgot érünk el: egész jól hőszigeteljük a lábazat felől érkező cidrit, és meggyengítjük a szerkezetet. Mivel az Ytong Start tégla nyomószilárdsága kb. a fele a sima tégláénak, a ház tervezésekor mindenféleképpen beszéljük át a tervezővel, hogy mi az első sort ezzel a huncutsággal kezdenénk. Az esetek nagy részében lazán megfelel, de az építőipar nem az esetek nagy részéről szól. Szóval a tervező tudjon róla és tervezze be, azért fizeted!

Az Ytong tégla előnyei

Így, hogy láttuk a száraz műszaki adatokat, elérkezett az idő, hogy ténylegesen megvizsgáljuk az Ytong rendszer előnyeit és hátrányait:

Hőszigetelést nyerünk

Azonos falvastagságok mellett hőszigetelést nyerünk! Az Ytong tégla használatával ajándékba kaphatunk némi hőszigetelést a hagyományos téglákhoz képest. Szerintem nem ez a legnagyobb előnye az Ytong termékeknek, de egy kis hőszigetelési ajándék mindig jól jön!

Könnyű, kristálytiszta építés

Ytong méretek
Itt látszik csak, hogy mennyire tisztán lehet pórusbetonnal falazni

Egy Ytong falazatot full egyszerű megépíteni. Ha az első sort nem cs*szerinted el, akkor tényleg könnyű dolgod lesz: könnyűek a téglák, könnyű őket szépen függőbe állítani, és az egyenes fal sem ritka állatfajta, ha Ytong termékekkel építesz. A téglakötésre ugyanúgy vigyázni kell, de pl. a falazóhabarcs készítését is megúszod, mivel zsákos ragasztója van neki.

Az sem hátrány, hogy közel hulladék mentesen építhetünk, ami a tégláról nagyon nem mondható el. Egy komplett ház építése során Ytongból csak pár talicska hulladékunk keletkezik. Védjük a környezetet, tisztább, szárazabb érzés. Win-win…

Nem kell belülről vakolni

Na ez az a tétel, ami miatt szerintem nagyon jó választás lehet az Ytong használata. Egy sima téglafalra vakolni kell, amivel a rengeteget bukunk. Azzal, hogy csak hálózni és ragasztózni kell az Yong falak belső felületet, akár bruttó 2-3.000 Ft-ot nyerhetünk négyzetméterenként! Persze el is lehet cse$szni az egészet azzal, hogy pontatlanul falazzuk fel az Ytongot. Ha hibák vannak a falazatban, akkor bizony rendes vastag vakolatra lesz szükség, ami eltünteti a geb@szt.

Az esetek nagy részében jól szokott sikerülni a falazás, úgyhogy ezzel a spórolási lehetőséggel én mindenféleképpen kalkulálnék.

Gépészet és villanyszerelés

Valami hihetetlenül könnyen és pontosan lehet az Ytong falazatban elvezetni a gépészeti és villanyszerelési csöveket, szerelvényeket. Ezzel megint pénzt nyerünk. Egy téglafalban a horonymarás nagyjából olyan kellemes, mint Bukarestben egy kocsmában a Magyar Himnuszt énekelni. Az Ytong téglát könnyű vésni, faragni, és kifejezetten pontosan lehet a hornymaróval tökéletes vájatokat csinálni. Én próbáltam, a horonymarót egy kézzel tudtam használni, ami az én fizikumomnál nagy szó. Ugyanez a horonymaró a téglafalban folyamatosan megszorult, és pár nap használat után kiment a vágókorongok éle. Na ez egy Ytong falnál tuti nem fordul elő.

Páradiffúzió

Ha 37,5 cm (U=0,22W/m2K) vastag, vagy 50 cm (U=0,16 W/m2K) vastag Ytong Lambdával dolgozunk, akkor a falaink plusz hőszigetelés nélkül megfelelnek a 2021-es hőtechnikai (csak falazatra!) szabványnak. Így akár megúszhatjuk a kiegészítő EPS vagy kőzetgyapot hőszigetelést. Miért is jó ez? Mert működhet a falazat természetes páradiffúziója. Ha szeretnénk, hogy a falaink kiengedjék a páránkat, akkor EPS-el tilos lezárni a falakat, és a homlokzati színvakolat is páraáteresztő kell legyen.

De van egy kis bibi (mér ne lenne?): ha nem szigeteljük a falunkat plusz hőszigeteléssel, és vígan vándorol a pára a falunkban, akkor a harmatpontunk pont az Ytong falunkba esik bele (nem a külső hőszigetelésbe). Így ott nedvesedést és penészedést sejtek. Szóval nálam a páraáteresztő recept az hagyományos vagy Ytong tégla + kőzetgyapotos szigetelés + páraáteresztő vakolat (drága kombináció). Mindenki másnak meg ott a Mászterkárd, meg a szellőztetés (akár hővisszanyerős).

Ytong tégla hátrányai

Tök jó, hogy az Ytong falazat építése könnyű, mint a gyerekjáték, nincs hulladék, vakolni sem kell, és ajándékba hőszigetel, de az éremnek másik oldala is van ám! Jöhetnek a hátrányok, amikről a kereskedők és területi képviselők általában mélységesen kussolnak (tisztelet a kivételnek).

Ytongra kell tervezni a házat!

Ahhoz, hogy ne dőljön a fejedre az Ytongból épült kulipintyó, már a tervezési fázisban észnél kell lenni! Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tervezőnek számolnia kell azzal, hogy az Ytong falazatoknak kisebb a szilárdsága. Nagy eséllyel vasbeton oszlopokat (sarkokra, hosszabb mezőkbe, áthidalásokhoz stb…) fog betervezni a szaki, amiket melegen ajánlott ténylegesen megépíteni. Ezek persze plusz pénzbe, koszba és idegrendszerbe kerülnek (vasalás, zsaluzás, plusz hőszigetelés, betonozás, zsaluzás bontása), de megérik az árukat. Természetesen erről a Xella is tud, úgyhogy vannak olyan spéci elemeik, amikkel ezeket a munkákat viszonylag egyszerűen el lehet végezni. Érdemes lehet kiszámolni, hogy melyik éri meg jobban: a rendszerelemek alacsonyabb munkadíjjal és magasabb anyagárral, vagy a zsaluzgatások az olcsóbb anyagokkal, és drágább munkadíjakkal.

Magyarországon gyakran látok beton oszlopok nélküli Ytong építést, Erdélyben ritkán. Nem vagyok egy tervezőmérnök fajta, de szerintem nem csak a teherátvételhez, hanem a földrengésekhez is van némi köze az oszlopoknak (Erdélyben gyakoribb).

Gyakran látok olyat, hogy megterveznek egy házat téglafalazatra, és utána Ytong téglából építik meg. Persze a tervezővel elfelejtenek konzultálni az ügyről, és mindenféle statikai változtatások nélkül megépítik a házat egy harmad olyan erős falazóanyagból. Kicsit olyan, mint automata fegyverrel orosz rulettezni: ritkán jön be…

Plusz koszorú vázze!

Az, hogy Ytongra tervezünk egy házat, általában azt jelenti, hogy a fentiek alapján belökünk pár oszlopot, és az Ytong Lamdba téglával max. 2 szintig tervezünk. De van itt még egy kis fifika: a koszorú! Ha e-gerendás födémmel építünk, akkor az E-gerendák nem csüccsenhetnek közvetlenül az Ytong téglákra, mert azok az úgynevezett pecsétnyomásra nem felelnek meg (egy sima 30-as tégla megfelel, az új klímatéglák már megint nem). A pecsétnyomás azt jelenti, hogy az E gerendák belenyomódnak az Ytong anyagába, mivel kis felületen nagy erőt adnak át. Emiatt egy plusz teherelosztó koszorút kell odavarázsoljunk a gerendák alá (kb 10 cm vastag betonsáv a téglák tetejére), amik így már szép nagy felületen adják át a terheiket a puhány Ytongnak. Így lesz dupla koszorúnk! Ezt azért a matekozás közben érdemes figyelembe venni, mivel plusz kiadást jelent.

Monolit födémnél ez a pecsétnyomásos kóreset nem áll fenn (attól még tervezni kell), mivel az egy eloszló terhet ad a mindenféle falazótégláinknak.

Ytong tégla ár

Ytong méretek
A tüzépről így fogják kifuvarozni a tégláidat. Magyarul számolj csomagolási, daruzási, raklap, szállítási díjjal!

Az Ytong tégla ára jóval magasabb egy sima tégla áránál. Hogy konkrétabb legyek, egy m2 Ytong tégla falazat anyagára jóval magasabb, mint ha téglából építenénk meg (azonos falvastagság). Mentségére legyen szólva, a munkadíján viszont lehet kicsit spórolni, és a vakoláson is lehet fogni egy kis pénzt. A külső hőszigetelés is vékonyabb lehet, mint egy téglafalé, és a gépészeti vésések is álomba illőek. Akkor hol van itt a buktató? A mindenféle plusz merevítő oszlopokon, dupla koszorún szokott elcsordogálni a haszon.

Az árral kapcsolatos konklúzióm az, hogy mindent összevetve egy picivel drágább szokott lenni egy Ytongos építés, mint egy hagyományos, de nem ez fogja olcsóvá, vagy drágává tenni egy komplett ház építését.

Azért lássuk a gyakorlatban i

s az Ytong tégla árakat:

Ytong tégla árak és méretek

Az Ytong méretek így néznek ki: az elemek általában 60 cm hosszúak, 20 cm magasak, és igénytől függően vastagak (a Forte kivétel). A vastagságot te döntheted el (járatos méretek vannak), attól függően, hogy milyen vastag falat óhajtasz építeni.

Érdekesség, hogy az Ytong tégla ár nem igazán függ attól, hogy sima csupasz, NF (nútféderes), GT(megfogóhornyos), vagy NF + GT-t veszünk. Valamiért csak aprópénz a különbség (+30 Ft/tégla), úgyhogy alapból az NF + GT árakat kanyarítom ide.

Egy másik érdekesség, hogy az anyagszükséglet kicsit függ attól, hogy milyen ragasztóhabarcsot használunk: vékony habarcsnál 8,23 db/m2, vastag habarcsnál meg 8,13 db/m2 Ytong téglára van szükség. A vékonyágyazatú habarcs vastagsága 0,25 cm-es fugát ad, a sima habarcsé meg 0,5 cm -eset.

Gondolom azt is sejted, hogy a méretek az árakkal nagyjából egyenes arányban együtt fickándoznak. Úgyhogy én is együtt vésem ide őket, némi magyarázattal persze kiegészítve (bruttó árak):

Ytong Lambda P2-0,35 ár, méret

3 féle falvastagságban lehet kapni: 30 cm, 37,5 cm és 50 cm vastag elemek vannak. Korábban beszéltük, hogy a 37,5 cm-es és az 50 cm-es már kiegészítő hőszigetelés nélkül megfelel a 2021-es falazati előírásnak. Az 50 cm vastag már majdnem passzívházas hőszigetelést ad.

  • 600x200x300 GT + NF: 1.700 Ft/db
  • 600x200x375 GT + NF: 2.000 Ft/db
  • 600x200x500 GT + NF: 2.300 Ft/db

Az árakból látszik, hogy az Ytong Lambda nem olcsó, de legalább jó drága. Kiderül az is, hogy 1 m3 Ytong Lambda ára valahol bruttó 40-50.000 Ft környékén mozog. 1 m3 sima likacsos tégla ára valahol 25.000 Ft körül. Ez azt jelenti, hogy az Ytong Lambda ára nagyságrendileg kétszer annyiba kerül, mint a tégláé.

Ytong Classic P2-0,5 ár, méret

Ebből az állatfajtából 4 méretet gyárt a Xella: 20 cm, 25 cm, 30 cm, 37,5 cm vastag elemeket vehetünk a tüzépen. Ezek közül egy sem éri el kiegészítő hőszigetelés nélkül a 2021-es kötelező hőszigetelési normát.

  • 600x200x200 GT + NF: 1.000 Ft/db
  • 600x200x250 GT + NF: 1.200 Ft/db
  • 600x200x300 GT + NF: 1.400 Ft/db
  • 600x200x375 GT + NF: 1.850 Ft/db

Az árak azt mondják, hogy a klasszikus a legolcsóbb menü: 1 m3 Ytong Classic ára nagyságrendileg 39.000 Ft. Ez 22%-al olcsóbb, mint az Ytong Lambda ára, és csak másfélszerese a tégla árának.

Ytong Forte P4-0,6 ár, méret

A Forte egy érdekes állatfajta. 3 féle méretben gyártják, és az egyik méret nem 60 cm hosszú, hanem csak 50 cm.

  • 500x200x375 GT + NF: 1.700  Ft/db
  • 600x200x250 GT + NF:  1.350 Ft/db
  • 600x200x300 GT + NF: 1.600 Ft/db
Kis munkával akár egy rakás sz@r is lehet belőle

Ez ugye az emelt szilárdságú Ytong tégla. 1 m3 Ytong Forte ára 45.000 Ft körül van. Ez valahol féltávon van a Lambda és a Classic között. Nem egy elterjedt cucc ez, családi házakhoz még a területi képviselő is inkább a Classicot és a Lambdát ajánlja.

Összefoglalás

Remélem, hogy egy kicsit kitisztíthattam a fejeket az Ytong termékkellel kapcsolatban. Azt hogy Ytong vagy hagyományos tégla lesz-e a befutó, te kell eldöntsd, a fenti előnyök-hátrányok alapján. Ha az Ytong mellett döntesz, akkor a Lambdát én kiegészítő hőszigetelés nélkül építeném be, 37,5 vagy 50 cm falvastagság mellett. Ha meg úgyis hőszigetelném a falat utólag, akkor a Classic jöhet szóba, mivel sokkal olcsóbb. Ha később hőszigetelnél (nincs hirtelen pénz rá), akkor meg a 37,5 cm vastag Lambdát venném: megfelel a törvénynek, és tűrhetően szigetel alapból is.

Levi voltam, sziasztok!

 

A végére egy videó, hogy a gyakorlatban hogy néz ki egy Ytong falazás!

30 hozzászólás

  1. Szia!

    Úgy tudom a Ytong esetében nem használható kerámia áthidaló, csak a sajátja (PSF, PSN, PU zsaluelem), ami drágább, mint a kerámia burkolatú áthidalók. (Olyat már láttam, hogy PU zsaluelemet házilag legyártottak…)
    Ablaknyílásnál a nyílás alatti sornál vasbeton szálakat is el kellene helyezni…

    Üdv. Szabolcs

  2. Szia Levi!

    Dupla koszorú helyett nem lehetne használni a mondjuk pl. T vagy szögvasat. Végig vágni horonymaróval a felső ytong sor tetejét és ragasztó ágyazatba megfelelő méretű „T” vagy szögvasat helyeznénk bele . Így esetleg megóvhatnánk az Ytongunkat a pecsétnyomástól?

    Köszi
    Laci

    1. Author

      Kedves László!

      Ez elég barkácsmegoldásnak tűnik, sosem próbáltam ilyesmit… Én ragaszkodnék a gyártók és tervezők által kijárt úthoz, mégiscsak több a gyakorlatuk. Amúgy működhetne az ötlet, de drágábbnak tűnik, mint a gyári megoldás…

      Üdv.: Levi

  3. Hali! Aki Ytongot vesz nem is értem mért vesz kerámia áthidalót??? Azért mert gőze nincs hogy létezik Ytongból is. Hőszigetelés szempontból sokkal jobb mint a kerámia, ha már a falazat is yton legalább nincs anyag típus különbség vagyis (hőhíd). Jah és csak pár száz forinttal drágább. Méghogy az Ytong drága, igen a téglához képest kb. 2szer annyiba kerül, de a mérete is közel 2-szer nagyobb a téglához képest. Akkor kérdem én: miért is drága az Ytong? Ennyi sötét embert ebben az országban…. szörnyű mindenki a %-okat meg a kedvezményeket nézi, de matek órán számolni már nem tanultak meg.

  4. Szia Levi!
    Ha már külső falazatról esik szó érdemes lehet szót ejteni arról, hogy árnyékolástechnikai szempontból mennyire nehézkes mondjuk egy nagyobb hagyományos csuklókaros napellenző homlokzati rögzítése bármilyen könnyűbeton falazatra. Egy P2-es Ytong téglában a Fischer GB 14-es Nylon dűbele 0,4 kN húzóterhelést visel el katalógus szerint, a Berner horgonya is 0,43 kN. Ezt egy napellenző, ha a gyártó által előírt számú konzollal szerelik, könnyedén átlépi egy kisebb szélterhelés esetén is. Ebből kifolyólag sokkal költségesebb lehet a leendő tulajnak egy árnyékoló felszerelése, ha nem gondolnak erre időben. Szélsőséges esetben az egyetlen megoldás a falon keresztül átmenő rögzítés. ami tudjuk belül mivel jár, ha szépen szeretnénk eltüntetni a nyomokat.
    Üdv: Krisztián

  5. A hőszigetelésnél szoba sem kerül a Multipor saját hőszigetelő rendszer alkalmazása.

    1. Author

      Kedves Csaba!

      Ez így van, mivel a Multiport leginkább belső oldali hőszigetelésnek szokás alkalmazni. Ezt pedig annyira nem ajánlom.

      Üdv.: Levi

      1. Szia,
        Miért nem ajánlod a Multiport külső szigetelésnek?

        1. Author

          Szia!

          Drága, nehéz, és a csomópontoknál nem jó a hőszigetelése.

          Üdv.: Levi

          1. Kedves Levi!

            Köszönjük a cikket! De! Először is előrebocsájtom én Ytong „párti” vagyok. 12 éve építettem 37,5- lambdából + 8 cm (akkor még nem volt itthon vastagabb, csak a 20 cm-es) Multipor külső szigeteléssel. Pára áteresztő szilikát vakolattal. Szerintem mondhatni tökéletes lett. Semmi gond nem merült fel a csomópontoknál se!!! Mindenkinek ajánlom a Multiport!!! Nem nehéz!!! A 8 cm-eshez elég volt a ragasztó, dűbelezni sem kellett. Eddig (12 év alatt) nem vitte le a szél sem , pedig volt 120 km óra felett, be is döntötte a szomszéd tégla oromfalát) Nem sokkal drágább mindent összevetve a Multipor (polisztirol, dűbelezés, ragasztózás, idő, munkadíj + a polisztirollal a pára lezárva!) Ja és neki lehet támasztani nyugodtan a biciklit!!!! Egyszer a szomszéd átjött nyáron, kint 36 C meleg volt, belépett az ajtón és az első kérdése az volt „Megy a klímátok?” Nincs klímánk! Én azon nem spórolnék amit nem tudok néhány évenként kicserélni, ha akarok. (pl burkolatok (4000-ért is lehet szép és megfelelő burkolólapokat találni, de azt 5-6 év után ki tudom cserélni, ha akarom) Igen gyengébb a Lambda a téglánál, de mennyi súlyt kell elviselni egy mondjuk tetőteres ház esetében méterenként az alsó sornak, messze nem 81 tonnát, csak a töredékét. Most újra építek, ahogy írtad 37,5 cm-es Ytong nem lesz most szigetelve (így is teljesíti az előírást, hőszivattyús fűtéssel (a hőszivattyúra fordítom a szigetelés árát és a rezsin spórolásból majd szigetelek 1-2 év után 15 cm Multiporral (remélem marad a „felújítási” támogatás). Szóval szerintem ne idegenkedjen senki az Ytongtól, nem véletlen, hogy a németek sokat építenek belőle. És még egy nem utolsó szempont: hirdetést követően 2 hónapon belül komoly áron tudtam eladni, az első érdeklődő vette meg, de rajta kívül volt még 3 komoly érdeklődő, de ővék volt az elsőbbség, úgy hogy egy forintot sem kellet engednem az árból!! (nagyon tartja az árát, mint a toyota kocsik). Remélem lesz, akinek segítettem. Köszönöm, hogy hozzászólhattam.

  6. Szia Levi!A véleményed érdekelne a házamról amit csináltam.Sajnos csak az ostoba tukmálós reklámszöveget kaptam mindenhol,meg a lehülyézést.Az alap adott volt régi ház lévén,alapja egy bunkernek is becsületére vált volna,orosz cement,kék szikra,egyebek,átnéztem alaposan.A ház viszont tákolmány a szoc szüleménye,így lebontottam mindent az alapig.Szigetelés,majd kis számolás után classic 250 GT-NF ytong falazat????,sarkoknál és felezve az oldalaknál egy 60×60-as púrhabbal töltött,kezelt zártszelvény,alaptól a koszorúig.Vízszintesen a falba méterenként egy kapart horonyba nyolcas betonvas szál,zártszelvényhez rögzítve,ez ugye két sort jelent,mert a falazat magassága 2,8 m,a harmadik sor a koszorúban van és kicsivel azért több betonvas is,ez nem is kérdés.Falazat tetején ytong zsaluelem,vasalva és rögzítve a szelvényekhez.Szigetelés 10 cm grafitos EPS.A ház mérete 8×8,5 m,így sátortetőt kapott,szeglemezeset,orom alatt alátámasztva (ez az oszlop eltűnt a benti válaszfalban),koszorún a terhelés elosztása miatt,körben gerenda,födém ebből adódóan maga a tetőszerkezet,hőtükör fóliával és 30 cm kőzetgyapot szigeteléssel,na meg gipszkarton mennyezettel.Tetőhéjazat betoncserép,4,5 kg darabja,plussz 5 KW napelem,alig pár kiló a súlya.Falakban a villany,víz,gyerekjáték volt,fűtés az aljzatban,vizes padlófűtés,elektromos kazánnal!!!!Ablakok műanyag,5 légkamrás,két rétegű üveggel,szép nagyok,nem lőrés,1W/m2K.A termosztát 24 fokon,nincs ki-be kapcsolgatva,falak felveszik a keletkező párát és szépen le is adják fokozatosan a lakásnak,nekem még párásító is elkél,penész viszont hírmondó se,villanyszámla,ugye napelem,évente egy 5000,az is a havi készenléti díjból,fűtésre alig fogyaszt.Az építést sok kutatómunka előzte meg,a sok okoskodó és nagyképű tervező és statikus (én csak a gépészeti statikai ismereteimet tudtam felhasználni) véleménye ellenére a ház stabilan és repedésmentesen áll és funkcionál,nyertem falanként 5 cm-t a belső térnek,és spóroltam a vékonyabb ytong árával,a belső vakolással ahogy te is írtad.Vélemény?
    Üdv: Denis

    1. Author

      Szia!

      Ha szép és jó, olcsó, és áll, akkor neked lehetett igazad. Azt tudnod kell, hogy ritkán használt úton jártál. A tervezők keze általában meg van kötve, és amúgy sem akarják minden nap feltalálni a spanyol viaszt.
      Én nem véleményezném, hanem inkább gratulálnék a munkádhoz. Kreatív vagy! Azért a hozzá nem értők ha lehet inkább maradjanak a hagyományos technológiáknál 😀

      Üdv.: Levi

      Üdv

  7. Üdvözlöm Levi ! A héten megveszem a 10-es ytong téglát válaszfaknak, egyik oldalán fürdőszoba a másikon konyha lesz. Az építő áruházában kerámia áthidalót ajánlottak hozzá, a beltéri ajtó fölé. Itt már olvastam ellenvéleményt, beltérbe jó lehet ? A következő, 10-es ytong elbírja a konyhaszekrény felsőrészét ? Köszönöm a válaszát .

    1. Author

      Kedves Magdolna!

      Simán jó a kerámia áthidaló hozzá. A függesztett konyhaszekrényt gond nélkül elbírja az Ytong. Mint minden falazatot, ezt is ékelni és rögzíteni kell a födémhez, és így tuti nem lesz baj.

      Üdv.: Levi

  8. Szia Levi!
    A véleményed érdekelne, nemsokára építkeznénk. Jelenleg van egy vályogház, beton alappal, a ház padlószintje mindenhol a talajszint fölött van kb 10 cm-rel. A házat lebontanám és ezt az alapot szeretném kis mértékben kibővíteni, majd ráépíteni egy kb 120nm-es ytong falazatú házat, szeglemezes tetővel. Ytong classic téglára és kerámia cserépre gondoltam. Szerinted ez az ötlet működhet így, vagy engedjem el a dolgot?

    Köszönettel: Bence

    1. Author

      Kedves Bence!

      Ez csak akkor működhet, ha az új alaprajz stimmel a régivel, és az alapok állapota is megfelelő. Egy kis helyen feltárnám az alapot (leásnék a külső oldalon az aljáig), és kihívnék egy statikust. Megeshet, hogy szükség lesz egy talpgerendára, ami összefogja majd az egész hóbelebancot. A falazatban pedig jó eséllyel oszlopok is lesznek majd. Nem akarsz variálni az alaprajzon? Ha elengeded a meglévő rizikó alapteste, akkor megteheted…

      Üdv: Levi

  9. Szia Levi!

    Porfixról mi a vèlemènyed? Felvetődött, hogy Porotherm 30 NF helyett 30 as Porfixból építené nekünk inkább a kivitelező a házunk. Szigetelés mindkét esetben 15 cm EPS lenne. Az elválasztó falak mindenképpen 10-es porfixbol épülnek majd. Kicsit tartok a porfix repedezésétől. Teljesen laikus vagyok, próbáltam utána nézni, de nem lettem sokkal okosabb.

    Vàlaszod előre is köszönöm!

    1. Author

      Kedves Máté!

      A Porfix (nagyjából) ugyanaz, mint az Ytong, csak mások a téglaméretek. Teljesen korrekt anyag, nincs vele semmi gond. Repedezni akkor fog, ha az alapok vagy a koszorúk (esetleg oszlopok) rosszak. Simán ajánlom. Sőt, picivel olcsóbb az Ytongnál.

      Üdv.: Levi

  10. Kedves Levi!
    A véleményedet szeretném megkérdezni az EPS falazóelemekről. Családi ház építését fogjuk idén megkezdeni Prokoncept PKC35-ös falazóelemből építjük.
    Válaszod előre is köszönöm!
    U.i: Nagyon jó, hasznos és még vicces is az oldal!

    1. Author

      Kedves Rajmund!

      Teljesen jó cucc, bár kissé drága, és nem minden kivitelező ismeri a működését. Én bátran használnám!

      Üdv: Levi

  11. Kedves Levi!
    Teljesen laikus vagyok, de a cikk nagyon megtetszett, mert számomra is érhető, noha teljesen szakszerűnek tűnik és a stílusa is közel áll hozzám, szóval ezért bátorkodom építészetileg totál analfabétaként írni. Vettünk egy házat (80nm) 4 éve. Elvileg ytongból épült. Hogy melyik típusból, azt nem tudom. Már kiderült, hoyg pár dolgot furán oldottak meg az előző tulajdonosok a házban, remélem, a falak stimmelnek. Két kérdésem lenne: A gyerekszobában fut egy repedés a falon középtájban átlósan, ami tavaly kezdett láthatóvá válni, de egyre hosszabb. Lehet, hogy a nem megfelelő ytong tégla van a lábazattól feljebb? Aggódjak, hívjak, nem tudom kit, vagy hagyjam a francba. (Pár milis az egész, de mintha évről évre szélesedne.) Vagy ez egy ostoba, amatőr feltevés? Illetve gondolkodunk a ház külső szigetelésen. A cikkét olvasva, úgy szűrtem le, hogy noha az ytongnak némileg jobb az alaphőszigetelése, de azért jól jöhet egy ön által is említett ytong tégla + kőzetgyapotos szigetelés + páraáteresztő vakolat (drága kombináció). Honnan tudom meg, hogy milyen tégla van a falban és milyen hőszigetelés kell? Ki az a szakember, aki ezt megmondja? Van ilyen, vagy minden hőszigeteléssel foglalkozó alapból tudja attól függetlenül, hogy nem látja a téglát? (???). Nos, ezek a kérdéseim, amit nem tudok senkivel sem megtárgyalni, mert laikus vagyok, úgysem értem, de ezt az oldalt olvasva lett némi reményem. Bízom a válaszában, előre is köszönöm! Luca (nem reál tanár)

    1. Author

      Kedves Luca!

      Ha egy pár mm-es repedés még talán nem a világ. Ha nagyon zavaró, akkor statikust érdemes kihívni a házhoz. Ő meg tudja mondani, hogy mi lehet a galiba, és kinyomozza, hogy milyen anyagból épült a ház. Ehhez jó eséllyel fúrni vagy bontani fog, az ő szeme sem lát a festés alá.
      A hőszigetelés esetében egyszerűbb a helyzet: ha neadjisten felfúrnának egy képet akármelyik főfalra, akkor kiderülne, hogy tényleg gázbeton téglából készült házat vásároltak-e: ha a lyukból piros por potyog ki, akkor téglaházzal állunk szemben. Ha szürke, akkor régi szilikátházat vettek, ami nem Ytong. Ha szép fehér por potyog a lukból, akkor jó eséllyel Ytongból készült házat vettek, és jöhet a hőszigetelő csapat.

      Üdv.: Levi

  12. Kedves Levi!

    Most találkoztam az oldallal, nagyon tetszik az írásod! Grat!
    Egy kis nyaraló építésében gondolkodom. Bármely ytong tégla megfelelő a külső falazatnak? Írják néhol, hogy külső vagy belső falhoz alkalmas. Használhatom a külső falhoz a 20cm vastag belső ytongot? Köszi!

    Üdv
    Attila

    1. Author

      Kedves Attila!

      Szerintem a 20as Ytong az pont főfalhoz való, így bátran alkalmazhatod. Ami érdekes szokott lenni, az a 10es válaszfalelem lefektetett falazása. Ez már véleményesebb, de szerintem simán működik ez is.

      Üdv.: Levi

  13. Kedves Levi!

    10cm vastag Ytong téglára szeretnék felfúrni fürdőszoba szekrényt. A furatokat már megcsináltam, viszont olyan könnyedén ment át a fúrófej a falon, mint kés az olvadt vajon. Kicsit megijedtem és kétségeim támadtak, hogy fog egy ilyen fal megtartani egy 30 kilós szekrényt. Szerinted van okom az aggódalomra? Az Ytong téglát tényleg ilyen könnyű átfúrni?

    1. Author

      Kedves Frenczy!

      Igen, tényleg ilyen könnyű fúrni/ vésni az Ytongot. Szerencsére megtartja a szekrényeket, ha jó minőségű bübelt használ az emberfia!

      Üdv.: Levi

  14. Kedves Levi!
    A tanácsodra lenne szükségem .Egy meglévő ház „L” alakú tűzfala mellé szeretnék egy bővítményt építeni 25 -ös Ytongból,ami szintén „L” alakú. Ezt majd valahogy megpróbálom bekötni a már meglévő falazatba.A kérdésem az lenne hogy szerinted érdemes/vagy kell e az új fal tetejére egy betonkoszorút(pontosabban egy L alakú koszorút)készíteni.Nem kerül rá emelet,csak a tetőgerendák.Remélem érthető voltam.Várom visszajelzésed.Köszönöm.

    1. Author

      Kedves Norbi!

      A koszorú nagyon hasznos szerkezet, én tuti rátenném a falazatra. Akkor meg különösen, ha a meglévő házon is van koszorú. A két koszorút összevasalnám, és mehet a tető…

      Üdv.: Levi

  15. Kedves Levi!
    szigetelésben kérném a tanácsodat. Alapból 50cm-es ytong főfallal terveztünk, erre milyen szigetelést javasolsz, ha egyáltalán kell?
    Amenniyben 37,5cm-es ytongot használn arra milyet, ha páraáteresztőt szeretnénk. _Hallottam olyat, hogy a külső párát felveszi az ytong fal és a kialakult nedvességtartam miatt csökken a szigetelőképessége, véleményed?
    Üdv,
    Gábor

    1. Author

      Kedves Gabesz!

      Árban szerintem a 30 cm Ytong + 15 cm EPS80 a legjobb kombináció. A szeretnéd, hogy páraáteresztő legyen a falazatod, akkor mehet az 50 cm Ytong + 10 cm kőzetgyapot. A 37,5-ös Ytonghoz nyugodtan 12 cm körüli kőzetgyapotot raknék. Ha kihasználod a falazat páraáteresztő képességét, akkor van esélyed arra, hogy átnedvesedjen a falazatod: ha a harmatpontod nem a hőszigetelésbe esik, hanem a téglába. Ilyenkor tényleg csökken a szigetelőképesség, és penész is kialakulhat. Én inkább a szellőztetés + nem páraáteresztő falazatot szoktam ajánlani…

      Üdv.: Levi

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük