Faszerkezetes lapostető készítése házilag

Miért jó a faszerkezetű lapostető?

Esetemben egy régi, zárókoszorú nélküli mészkő épület visszabontása és részleges újraépítése volt a feladat. Megtetéztük egy kb. 30m2-es bővítmény építésével, majd az egész épületre közös koszorút rittyentettünk, födémmel (lapostető is), és közös tetővel. Amellett, hogy nagyon költséghatékonyan szeretnék megoldani mindent, fontosnak tartom (a megmaradó részek miatt), hogy minél könnyebb födémmegoldással terheljük az öreg falakat. Többen kérdezték, miért nem bontottam vissza az alapokig, majd húztam újra a régi főfalakat?! Erre az alábbi okokat tudom felsorolni:

• nincsenek rossz állapotban, nem süllyed, és nem vizesedik az épület
• nagyon közel van a szomszéd ház (1-2 méter), ő viszont nincs jó állapotban. Nem akarok a szomszédnak is építkezni, miután összedőlt a háza az alapozásom miatt
• az utcafrontos elhelyezkedés sem segíti az ötletet
• minden közművet ki kellett volna kötni és újra bejelenteni, beköttetni a hatályos szabályzat szerint, tervekkel, stb.
• a fentiekkel összegzett munka és anyagdíjak a teljes építési büdzsé 30-40%-ával dobták volna meg a projektet.

Tehát maradtak régi falazatok, amiket részben kivágtunk, és monolit áthidalókkal láttunk el, hogy szabadon alaprajzolhassunk. Meg persze bővítettünk. Akkor jött a helyi főépítész találmánya: a régi utcafrontos részt minél korhűbb (50-es évek) stílusban építsük újra, a toldalékot viszont modern, elütő, lapostetős kivitelezéssel oldjuk meg. Okozott némi fejtörést, de szerintem jól fog kinézni.

Kinek ajánlom?

Nem azért ragadtam billentyűzetet, hogy a saját építkezésem kalandjairól erről anekdotázzak: azoknak szeretnék segíteni a cikkel, akik régi épület bővítésében, teraszbeépítésben, lapostetős garázsban vagy valami hasonlóban gondolkodnak. A költségbecslés során viszont dobtak már egy-két hátast az E gerendás és a monolit födémek áraitól.

Faszerkezetű lapostető tartószerkezet

A tartószerkezetet statikus méretezi. Nálam fagerendás födémszerkezet lett a befutó. Annak ellenére, hogy a meglévő, nyeregtetős részen padlás lesz fölöttünk, a tervező lakóteherre méretezte a födémet ( így 30 cm-s gerendakiosztás jött ki). Ki tudja, mikor kell a srácoknak a nagyobb hely… Kérésemre a lapostetőt is kiszámította, itt a gerendák részben a csatlakozó nyeregtető szarufáira támaszkodnak. Ezek a szarufa közök a lapos lejtés (kb. 3 fok) és a hóteher figyelembe vételével nem elegendő sűrűségűek, ezért minden szarufaköz kapott 1-1 plusz gerendát. Így egy „vendég-szelemen” megoldással (talpszelemenek részleges magasítása) kapja meg a szarufára támaszkodó gerendákkal azonos lejtést.

Könnyűszerkezetes lapostető rétegrend

Az eredeti ötlet az volt, hogy látszó gerendás födémünk lesz. A hőszigetelést, a pára és vízzárást egy 20-25cm vastag PIR töltetű szendvicspanellel akartuk megoldani, ami közvetlenül a födémgerendákra kerül. Az ötletet azért vetettük el, mert senki nem akar 200m2 alatt szendvicspanelt gyártani – illetve olyan elképesztő felárral, hogy abból már monolit födémet építenék. Az alapötletet így megváltoztattuk: rétegrendben szendvicset építünk, de panel és látszó gerenda nem lesz. A képen is egész jól látszik… Közben az ácsoktól kértem még egy gyalulatlan deszkaborítást a gerendázatra, hogy meglegyen a hordozó felület, és járni is könnyebben lehessen.

Belülről kifelé haladva tehát a következő lett a lapostetővel kombinált födém rétegrend:

• gipszkarton borítás
• párazáró fólia
• 5cm nútféderes XPS lapok, a teljes mennyezeten
• EPS 15cm lapok a gerenda közökbe
• 2,5cm deszka borítás
• réteg 5cm nútféderes XPS lapok
• réteg 5cm nútféderes XPS lapok, átfedésben az előző sorhoz képest
• OSB 1cm, 16cm átmenő csavarokkal (ez tartja össze a „szendvicset”)

Az energetikai kalkulátor program szerint így egy 0,13 W/m2K hőátbocsátási tényezőnk lesz, a minimum előírás tetőnél 0,17 W/m2K, tehát jók vagyunk!

Párazárás és szellőztetés

Alulról a majdani gipszkarton álmennyezet felett egy párazáró fólia lesz, hogy a helységből származó pára ne kerüljön be alulról a lapostető szerkezetbe. Ez rendkívül fontos, mert az így feljutó víz pillanatok alatt szétrohasztaná a faszerkezetet! Felülről a párazárást az OSB lemezre szorosan fektetett 0,6mm acéllemezek biztosítják, valamint az ezekre ragasztott bitumenes lemez.

Mivel a szerkezet úgy kerül kialakításra, hogy nem kerülhet levegő a rétegek közé, a tervezővel arra jutottunk, hogy ide nem szükséges a kiszellőző réteg. A könnyű szerkezetes, egyrétegű rétegrend miatt nem is nagyon lehetne megoldani, de az alsó és felső párazárás miatt nem láttuk a létjogosultságát (hogy igazunk lett-e, 1-2 év és kiderül)…

Vízszigetelés

Két rétegű bitumenes lemezt ötleteltünk ki: a bitumenes lemez első rétege a párazárás és vízszigetelés mellett a fogadó réteget ad a felső, palaőrleményes lemeznek. Ez a legfelső vízzáró réteg.

A vízszigetelés, illetve a víz elvezetés szempontjából kiemelten fontosak a megfelelő bádogos munkák. A tető két szélén oromszegély került kialakításra. Az oromszegély lemezeket még a bitumenes lemez előtt helyezzük fel, később kifejtem a rögzítés módját is. A tető végén ereszcseppentő lemezt kell felhelyezni, hogy a lassan csordogáló víz ne szivárogjon vissza, hanem szépen az ereszcsatornába érkezzen. Ezeknél a lemezeknél a folyásirányt figyelembe véve kell átfedésekkel megoldani az illesztéseket. Általában nem tudjuk egy lemezből kivitelezni a fedést, így vápalemezre is szükség volt a két tető találkozásánál.

Lássuk a munkát lépésről lépésre!

A lapostető kialakítását egy barátommal csináltam, és 6 napunkat vette igénybe. A födémen a deszkaborítás már rajta volt (az ácsok megoldották).

Első nap

Lefektettük az XPS lapokat. A lapokat a sarkaiban szögekkel rögzítettük az elmozdulás ellen. A tető szélén figyelni kell a méretre vágásra, mert ha ferdén vágjuk vagy hagyjuk kilógni, nem fog felmenni az oromdeszka.

Második nap

Leszabtuk az OSB lapokat, és rögzítettük az XPS rétegeket a gerendákhoz, valamint a deszkázathoz. 8-as facsavarokkal (160mm) rögzítettük gerendasoronként a lemezeket. Az OSB lemezek illesztései között fontos hagyni néhány milliméter dilatációs hézagot, mert képesek mozogni a hőtágulásra! A nap végén lambériával zártuk a tető végén a rétegeket. Ezek felső élét pici, lemezollóval vágott lemezdarabokból készült kapcsokkal rögzítettük, hogy ne álljon el a lambéria felső éle.

Harmadik nap

Felhelyeztük az ereszcseppentő lemezeket. Ezeket a lemezeket, mint minden bádogos szegély lemezt, egy pipa alakban visszahajtott élvégződéssel látják el az alsó oldalán. A lemezeket egymásba illesztve az alsó réteget összenyomva, a felsőt kinyitva egymásra tudjuk tolni őket. 10-15cm-es átfedéseket készítettünk oldalirányba, majd kombináltfogóval vissza lehet szorítani a két réteget. A fogó felületét érdemes pl. szigetelő szalaggal jó vastagon megtekerni, különben szétkarcoljuk a szép színes bádoglemezünket. Miután ezzel megvoltunk, leraktuk az első sor acéllemezt. A lemezeket 10-12cm oldalirányú átfedéssel lapoltuk át. Az ereszszegélyre is 6-8 cm-t rálógattuk, majd Opel csavarokkal rögzítettük a két lemezt az OSB laphoz, nagyjából 20 cm-enként.

Negyedik nap

Befejeztük a lemezek lerakását. Itt már hosszabb, 2,5 cm-es önmetsző gyorsépítő csavarokat , illetve szögeket is használtunk. Ha valahogy mégis bekerülne levegő, illetve pára, akkor számolni kell a gőznyomás című jelenséggel. Ettől lesznek olykor „puklisok” a lemez, illetve bitumenes tetők. Ezt elkerülendő képzeletben 30x30cm-es négyzetekre osztottuk a táblákat, és mind a négy képzeletbeli sarkot rögzítettük. A második sor az első fölé kerül, szintén 10 cm átfedéssel. Nekem a harmadik sort már meg kellett hajlítani, hogy felmenjen a nyeregtető szarufáira, és vápalemezként működjön.

A kb. 50cm felállás feladata az, hogy ha például téli időszakban a többszörös olvadás és visszafagyás miatt jéghegyek alakulnak ki, akkor se bukjon át a visszatorlódó víz a padlásfödémre. Erre a részre nem fektettünk túlzott esztétikai hangsúlyt, mivel a cserépfedés teljes mértékben takarni fogja. A hajlat elkészítését viszont pontosan és törés nélkül kell elkészíteni. Mi egy cseréplécet használtunk vonalvezetőnek és a saját testsúlyunkkal hajlítottunk. Azért fontos, hogy ez a csomópont akadálymentesen vezesse majd el a vizet, mert a cserépfedés lapostető feletti szakasza, valamint a cserép alatti fóliázás is ide lesz kivezetve.

Ötödik nap

Megcsináltuk a két oldalsó oromszegélyt. Ehhez először egy deszkázatot kell felrögzíteni, ami az oromszegély lemez felállásának megfelelő (nálam 5 cm) alátámasztást ad. Ezt én hulladék deszkákból készítettem, mivel még készíteni fogok egy színazonos takarólemezt minden oldalra. Ha a deszkák felkerültek, jöhetnek az előre gyártott oromszegély elemek. Az eddigi lemezekhez hasonlóan átfedéssel készülnek, szintén a lemez szélét kell nyitni és zárni az összekapcsoláshoz. Az oromszegély tetején apró szögekkel lehet a deszkához rögzíteni az elemet, de a szegély belső oldalán lévő vízvetőt viszont nem szabad átütni! Ide úgynevezett afterstiftek készülnek, azaz fogunk egy hasonló nútolású ellendarabot, felszabdaljuk pici lemezekre, majd beakasztva a szélekbe leszögeljük. Ezzel kvázi kifeszítjük az oromszegély elemet. Az ereszszegély csatlakozásoknál az ereszszegély szélét megvágtam, és felhajtottam, majd rádolgoztam az érkező oromszegély szélére.

Az oromszegélyek másik vége is igényel egy kis fazonigazítást. Nekem az egyik oldalnál nem számított a túllógás, a másiknál viszont a később érkező nyeregtető orommal is futnia kell. Lemezolló, és türelem a megoldás. Inkább sok kicsi vágás, mint egy nagy a hajlatokban 😀

Hatodik nap

Ekkor jött a két legfelső réteg. Előkészületként a lemezek csavarfejeit még picit lekalapáltuk, valamint az egész lemeztetőt felmostuk, és megvártuk, míg kiszárad.

A bitumenes lemezek kiválasztásánál a fő szempont a tartósság, és a (november eleji) házilagos kivitelezhetőség volt. A hagyományos modifikált lemezeket pörzsöléssel terítik. Ez a megoldás sem a saját rutin hiánya, sem pedig a közbenső rétegek sérülésveszélye miatt nem igazán tetszett. Ráadásul ezeket 10 C fok alatt nem ajánlatos használni, mert megmerevednek és nem hajlíthatók tökéletesen. Találtam egy öntapadós rendszert, amit ADESO néven forgalmaznak (pontos megnevezés: MAPEI Polyglass ADESO Spyder P). Ez két rétegből áll, egy 2mm vastag alátét rétegből, valamint egy 3,5mm vastag palaőrleményes rétegből. Elsőként a 2mm-es réteget szabtuk le, majd kezdtük meg a felhelyezését.

A lapostetőn kigurítva, a szélekhez illesztve egy két oldalról kihúzható leváló fóliát kell lassan, folyamatos hengerezés mellett eltávolítani. A sorok 1 méter szélesek, de a kezdősort fél méteressel indítottuk (középen kettévágtuk). Ezt a sort hőlégfúvó bevetésével kell rögzíteni, a többinél erre nincs szükség. A feles indítás azért hasznos, mert a második rétegnek így pont a közepére fog kerülni az alsó réteg illesztése. Ettől még tökéletesebb vízzárást várunk. A csíkok széle el van látva egy speciális tapadó réteggel, ezeket át kell fedni minden következő sorral. Külön eltávolítandó fólia védi ezeket, tehát a sorok lehelyezésekor még nem ragadnak össze. Ha minden sor lent van a rétegben, akkor jöhet az illesztőcsíkok eltávolítása is, és erős tapétahengerezése.

A palaőrleményes réteg hasonló módon kerül lehelyezésre, viszont itt a két szélén picit felhajtjuk a lemezt az oromszegély lemez felső síkjáig. Ezzel a módszerrel nem alakul ki vízvezető illesztés a széleken sem. A felállás szélét kinyomópisztolyos tömítőanyaggal lehet tökéletesen vízzáróvá tenni.

Amikor végeztünk, méretre szabtuk a vápalemezek tetején a csíkokat, majd a deszkázathoz szögeltük a végét.

Faszerkezetű lapostető összegzés:

A munka igényelt némi előzetes tervezést, átgondolást és kézügyességet, de komolyabb fennakadás nem volt. Utólagos számolás alapján az egyedi rétegrendek kialakításával a 30 négyzetméteres felületen bruttó 5-600.000,- Ft-ot takarítottam meg munkadíj oldalon. Az anyagok tekintetében az acéllemez és öntapadó bitumen alternatívája a korcolt lemezfedés lett volna. Ez kb. 1,5-szeres  anyagárat jelentett volna a bemutatott rendszerhez képest.

Hogy mennyire lett sikeres a produkció, az évek múlva derül ki, de bízom benne, hogy tudtam segíteni olyanoknak, akik költséghatékonyan és saját kezűleg szeretnének kisebb lapostetős beépítést készíteni lakótér felett.

A cikket írta: Papp Zsolt

Ha építőipari tanácsra fáj a fogad, akkor ezt az ajánlatot tudom prezentálni: online vagy személyes építőipari tanácsadás.

Amennyiben komplett ház építésének levezénylése lenne a feladat, akkor ezt az ajánlatot olvasd át: komplett projektmenedzseri szolgáltatás.

A végére iderakok további képeket a munkáról, hogy jobban láthasd a folyamatokat: