Falazás, betonozás télen – tutira jó lesz az?

Betonozás télen?

Betonozás télen? A téli betonozás egy meglehetősen rizikós téma. Családi ház építésénél érdemesebb kerülni ezt a megoldást, de van, hogy szorít az idő, és nincs lehetőség vacakolni. Na ilyenkor kell nagyon észnél lenni, és nem vakon előre menni! Ha ügyesek voltunk, akkor pont olyan betonunk lesz, mintha nyáron öntöttük volna a medence mellett a topless csajok árnyékában. Ha elrontjuk, akkor viszont beindul a sz*pórollerezés, és ezúttal egy maratoni kör a jutalmunk.

Ebben a cikkben arról lesz szó, hogy mit szabad és mit nem téli betonozás címszó alatt elkövetni. Kitérek arra is, hogy milyen megoldások tudnak segíteni abban, hogy a zergeb@szó hideg ne vágja haza a betonunkat.

Az egésznek a logikája

Az egész téli fagyveszélyes betonozásnak és kőműves munkának van egy viszonylag könnyen érthető logikája. Ezt itt és most megpróbálom elmagyarázni, így a cikk hátralévő része is érthetővé válik.

Kezdjük a könnyen érthető dolgokkal:

Fagyott földre betonozni

Nagyon nem ajánlom: adott egy kőkemény fagyott a föld, töltés, miegymás. Sőt, akár jég is van rajta. Ha erre rábetonozunk, akkor a tavasszal kiolvadó jég/hó egyszer csak eltűnik a betonunk alól, aminek így megszűnik az alátámasztása, és leereszkedik, mint az öregember herezs@kja a szaunában. Sőt a betonunk úgy is fog kinézni, mint az öreg herezs@k: ráncos, azaz repedezett lesz az egyenlőtlen süllyedésektől. Amilyen vastag a jégpáncél, legalább annyit fog süllyedni a betonunk.

Ha nincs jégpáncél, de azért szét van fagyva a feltöltésünk, akkor gondoljunk arra, hogy a jég akár a feltöltés szemcséi között is lehet. És ha már úgy ott van, akkor fel is tudja nyomni őket. Ha erre a fagyott töltésre betonozunk, akkor olvadáskor megint gyors süllyedésnek lehetünk szemtanúi. Ami több, mint gáz (nem Prímagáz).

Jég van a vasalaton

Ha a vasalaton ónos eső/hó/jégpáncél van, és rábetonozunk, akkor az a vas nem fog dolgozni: a beton és a vas között hézagot alkot a jég, ami miatt a beton nem tudja átadni a terheit a vasalatnak. Így a vasalat kukapozitívvá válik, inkább ittuk volna el az árát. Sajnos, ha a vasalatunk kukázódik, akkor a betonunk is csak díszek van, jó eséllyel nem tudja ellátni a feladatát (repedés->bontás->anyázás->új vasalat->új beton).

Cement kötése fagyban

A cement és ezáltal a beton is gyűlöl fagyban kötni. A problémát a kötés során megjelenő jégkristályok alkotják. Sőt, leginkább azok eltűnése olvadáskor. Ilyenkor fain lyukak keletkeznek a kristályos vázban, ami gyengíti a szerkezetet. Szerencsére a betonnak megvan a fegyvere a nagy hidegre: a kötése során hőt termel, ezt akár puszta kézzel is lehet érezni (főként nagy tömegnél, a zsaluk bontásakor lehet észrevenni). Pl.: a Hoover gát építésekor hűtőcsöveket kellett beépítsenek, hogy ne legyen túl magas a hőmérséklet. Sajnos ez a hő csak nagyobb tömegben érvényesül, egy 10-12  cm-es szerelőbeton pont úgy át fog fagyni védelem nélkül, mint egy csirkeláb.

Mit is akarunk betonozni?

Baromira nem mindegy, hogy mit is óhajtunk a cidriben betonozni: a földben lévő szerkezeteket óvja a föld melege és hőszigetelő képessége. Egy födémet vagy koszorút azonban semmi sem véd a jeges orkántól. Lássuk, hogy egy családi házban mit szabad és mit nem mínuszban betonozni.

Betonozás télen: sávalap

A sávalap betonozása kifejezetten jól végezhető télen: a betont beöntjük a kiásott munkagödörbe, a föld pedig szépen körbehőszigeteli. Egyedül a teteje van kitéve fagyveszélynek, de azt meg több rétegű fóliaterítéssel vagy geotextilia terítéssel meg tudjuk védeni. Attól ne félj, hogy a geotextilia miatt csúf lesz az alap teteje, senki sem fogja nézegetni a pár száz réteggel elrejtett alapot a későbbiekben.

Amire vigyázz:

• a kiásott sávalap alján és oldalán lévő föld nem lehet fagyott, vagy laza
• a fagyás-olvadás lazítja a földet
• a sávalapban nem lehet hó vagy jég
• a vasalaton nem lehet ráfagyott hó vagy jég
• -10 c° alatt ne sávalapozzunk (éjszaka se menjen -10 c° alá)
• fagyálló adalékszert (kalcidur néven fut) mindenféleképpen kérjünk a betonba
• a munka végén fólia vagy geotextilia terítéssel védjük meg az  alap tetejét
• nagy cidriben a beton is lassan köt, adjunk neki időt
• laikusként inkább várd ki a jó időt!

Ha a sávalapodat elrontod, akkor a fölötte lévő dolgok (értsd: az egész nyüves ház) megépítése is jó eséllyel hibás lesz. Úgyhogy megoldható, de csak azoknak, akik tényleg tudják, hogy mit csinálnak!

Léteznek mendemondák, hogy volt aki látott olyat, akinek a sávalapjuk fél óra alatt csonttá fagyott, akkora hidegben öntötték. Nem kötött meg, hanem megfagyott a friss folyós beton. Tavasszal pedig kiolvadt, és ünnepélyesen megkötött. A sztori működik, de NE (ismétlem, NE) akarjuk kipróbálni: ha kiolvad, elkezd kötni. Ha a kötése alatt újrafagy (nagy az esélye), akkor már tuti tönkre megy az egész.

Betonozás télen: lábazat

A lábazati beton már érzékenyebb a fagyra, mint a sávalap. Az ok viszonylag egyszerű: egy oldalát sem védi a föld hője, vagy hőszigetelése. Ha arra gondolsz, hogy a zsalukő majd megvédi a benne lévő friss betont, akkor biza nagyot tévedsz! A zsalukő anyaga (beton) úgy vezeti a hideget, mint M. Richárd a kabrió mergát a leállósávban. Ha pedig zsaluzott a lábazatod (monolit betonból fog készülni), akkor egy szem rétegelt lemez fogja hőszigetelni a szerkezetet. Az pedig nem sok.

Ami a lényeg:

• hó, jég nem lehet sem a vasalaton, sem a zsalukövekben, sem a sávalap tetején, sem sehol ahova betonozni fogunk
• -5 c° alatt ne kezdjünk bele a melóba, még fagyállóval (Kalcidur) sem
• éjszaka sem lehet -5 c°-nál hidegebb (amíg alszunk, addig köt a beton)
• az elkészült lábazati falunk közé eszünkbe se jusson lábazati feltöltést rakni a következő 1-2 hétben
• a geotextilia vagy fóliaterítés itt is kell a lábazati fal tetejére
• a zsaluk bontását ne a következő nap ejtsük meg, inkább várjunk pár napot
• a felálló vasakat se hajtogassuk pár hétig, hadd kössön a beton!

Betonozás télen: szerelőbeton

A talajon fekvő padló, más néven (helytelenül, de már így terjedt el) szerelőbeton már kemény dió. Bazi rizikós mínusz fokokban szerelőbetont készíteni: félig azért, mert hatalmas felületen kapja a cidrit, félig meg azért mert vékony a keresztmetszete. Így a beton kötésekor keletkező kevéske hő elillan, mint fing a szélben. Komoly gond az is, hogy a legkisebb felfagyás is komoly problémát okoz: elég, ha csak 4 cm fagy fel itt-ott, már az eredeti 10-12 cm keresztmetszetből csak 6-8 cm marad. Ammeg eléggé sovány…

Ha mégis belekezdenél:

• a lábazati feltöltésed nem lehet átfagyva (kiolvad, és leereszkedik)
• nem lehet hó, jég, stb… a feltöltésen, a vasalaton, meg sehol sem
• -5 c° alatt ne kezdjünk bele a melóba, még fagyállóval (Kalcidur) sem. Éjszaka sem lehet -5 c°-nál hidegebb
• az elkészült betonlemezt le kell takarni fóliával, geotextiliával (ha 200 m2, akkor is). Ha csúnya lesz a felület a fólia miatt, az nem gond, nem fog látszani később
• ha elkészült a szerelőbeton, akkor egy hétig nincs sétafika, futkorászás rajta
• az oldalsó zsalukat is csak 2-3 nap múlva szedjük le
• a beton locsolását inkább hagyjuk

Szóval a szerelőbetonhoz a jótanácsom: csak plusz fokokban csináld, ha kedves a pénztárcád! Ha mégis télen, fagyban szeretnéd megcsinálni, akkor elmesélek egy kényelmetlen forgatókönyvet: tegyük fel, hogy tök ügyesen megcsinálod a szerelőbetont télvíz idején, kikerülve a főbb taposóaknákat. Mi történik ezután? Falazni jó eséllyel nem fogsz tudni, mert az hagyományos megoldásokkal tényleg tabu. Tető meg 100%, hogy csak tavasszal kerül a beton felé. A szerelőbetonod ki lesz téve (vízszigetelni tuti nem tudod a hideg miatt) egy egész téli szezon pusztító erejének. Fagyás, olvadás, fagyás, olvadás… Ez pedig nem túl egészséges a betonokra nézve. Ha rám hallgatsz, akkor inkább tavasszal olvadás után készítsd a szerelőbetont. Utána falazhatsz is rá viszonylag gyorsan. Így sok időt nem veszítesz (max 1 hét), és tuti nem futsz lyukra… Bónuszként egy téli szezonnyit tömörödik a lábazati feltöltésed is, ami meg ajándék!

Falazás télen

Télen, mínusz fokokban falazni lehetséges, de nem a hagyományos úton! Ide spéci technológia kell, amit a pénztárcád nem feltétlenül fog lájkolni. Kezdem az elején: a hagyományos falazási technológiák általában a legolcsóbbak is: oltott mész, cement, homok, víz. Ezeket szépen bevágjuk a keverőbe, és kész is van a falazóhabarcs. Az első komoly probléma, hogy az oltott mész nem bírja a fagyot: ha megfagyott, akkor az kuka (túrósodik). Szóval azt fűtött raktárban kell tárolni ( az meg ritka, mint a jó meccs a Pancsó arénában). Helyette mészpótló löttyöket ajánlok. Olcsóak, könnyű tárolni őket, és még fagyállóval is lehet keverni. Második probléma, hogy a falazóhabarcs megfagyhat a kötése közben. Ezt a víznek köszönheti.

0 c° körül így falaznék hagyományos úton:

• fűteném a vizet, hogy legalább a hozzávalókat (homok, cement) átmelegítse. Ezt mi egy nagy (tiszta) olajos hordóban, tűzzel oldottuk meg korábban
• fagyállót kevernék a habarcsba
• oltott mész helyett mészpótlót alkalmaznék
• a téglákat ne locsoljuk meg vízzel (megfagy)
• a téglák nem lehetnek jegesek (nem tapad rá a habarcs)
• az elkészült falakat érdemes fóliával vagy geotextiliával letakarni

Mínuszban így falaznék modern úton -5 c°-ig

Síkra csiszolt tégla és falazóhab! Ez a technológia egy hihetetlenül gyors, látványos és tiszta megoldást ad. Nagy előnye, hogy a hagyományos falazóhabarcs hőhídját is eltünteti.

Ennyi volt a PR duma, jöjjön a rideg valóság: az első sor valami hihetetlenül vízszintes kell legyen, hogy a többi sor szépen fusson. Ehhez pedig mire van szükség? Igen, falazóhabarcsra. Szóval kenhetjük az egészet hajunkra, az első sornál hagyományosan kell falazzunk. A többi sor már mehet a hipermodern megoldásokkal, de az elsőnél az előző bekezdéshez kell visszatérjünk. Sőt, a ragasztóhabot -5 c° alatt ugyancsak nem használhatjuk, ami számomra legalább akkora csalódás, mint egy 20 éves gimis osztálytalálkozó (elhíztunk, rondák vagyunk, és mindenki a kölykeit mutogatja).

Tudnivalók röviden:

• az élcsiszolt téglák és a ragasztóhabjaik valami hihetetlenül drágák (majd 2x-es ár)
• mindenféleképpen élcsiszolt (pl.: Porotherm Dryfix, LeierPlan Pro) téglát kell alkalmazni, a sima billegni fog
• hagyományos habarcs helyett valamilyen falazó ragasztó habot (nem PUR hab!!!) kell alkalmazni
• az első sor tégla hagyományos falazóhabarccsal készül (kiegyenlítő réteg)
• a ragasztóhabok csak -5 c°-ig használhatóak, ami bevallom engem teljesen lelohaszt.

Betonozás télen: azért a víz az úr!

A cikkemből talán kiderül, hogy télire nem igazán érdemes kültéri kőműves munkákat időzíteni. Vannak dolgok, amik megoldhatóak, és vannak, amiket érdemes inkább elhalasztani a jobb időkre. Bármennyire is kínozod magad, a hóval és a jéggel nem fogsz bírni: jómagam is próbálkoztam mindenféle megoldással (perzselővel hóolvasztás, fagyállóval permetezés, ráolvasás, véráldozat, stb…), hogy legyőzzem a téli fagyokat, de egyik sem vált be. Azt meg nem is írom, hogy télen kültérben építkezni baromira balesetveszélyes. Könnyebben megsérülünk, megfázunk, stb… Egy volt munkatársamnak egy lábujját le is kellett műteni, mert simán elfagyott.

Végül édesapám tanácsa lett a befutó: télen is vannak időszakok, amikor akár több hétre is pozitívba lendül a hőmérő higanyszála, még éjszakára is. Ilyenkor kell építkezni, nem az ónos esőben. A modern építőanyagok pedig segítenek egy kicsit viaskodni a természettel, de csodákat azért ne várjunk!

Ha rajtad van az építkezés, és nem vagy 100%-ig biztos a dolgodban, akkor érdemes lehet felkeresned az építőmérnöki tanácsadásommal (online vagy személyes) vagy a komplett építőipari projektmenedzseri szolgáltatásommal kapcsolatban. A cikkeim alapján láthatod, hogy viszonylag jó rálátásom van az építőiparra. Ezek a meglátások néha milliókat is érhetnek…

Levi voltam, sziasztok!

Ha angol nyelvű építőipari cikkekre vágysz, akkor ide gerjedj!