Monolit födém

A monolit födém az egyik legtartósabb és egyben legdrágább födémfajtánk. Sok-sok előnyét pár hátránnyal kompenzálja. Ebben a cikkben pont ezeket az előnyöket és hátrányokat fogjuk kidumcsizni. Vigyázz, a cikk készítésekor semmilyen A.I. technológiát nem vettem igénybe!!! Szóval, ha félsz az eredeti gondolatoktól, akkor bátran kanyarodj a Tiktokra!

A födém az mi?

A födém egy vízszintes térelhatároló szerkezet: ha szobában olvasod ezt a cikket, és felnézel a pókhálós mennyezetre, valószínűleg valamilyen födémszerkezetet látsz odafenn. Készülhet betonból, fából, esetleg fémből. Kétféle födémet különböztetünk meg: közbenső födémet (többszintes házaknál a szinteket elválasztó födémet) és a zárófödémet (ő a legfelső szint feletti födém). Szóval a födém az a bazi vízszintes izé, amitől nem látod a csillagokat és a napot a kanapédból. Ha emeleten ér utol ez a cikk, akkor a lábad alatt is födém ücsörög.

A monolit födém pedig egy helyszínen öntött födémfajta: a falaink és a közé helyezett ideiglenes zsaluzat tetejére rápocsolunk egy jókora mennyiségű betont, amibe előzetesen erősítésképpen betonacélokat cuppantunk. Ez a beton jól megköt, és kész is a monolit födém! Lehet futkározni, ugrálni, kufircolni rajta.

Monolit födém előnyei

• szinte bármilyen födém formát ki lehet hozni belőle
• a tervezőknek nagy alkotási szabadságot ad
• olcsón bele lehet zsuppolni a gépészetet és villanyszerelést
• elhagyható a gipszkartonos álmennyezet
• egészen alacsony a rétegrendi magasság (magasságilag szabályozott övezetekben aranyat érhet)
• fáin egységes terhelést adhat olyan házaknál, ahol szükséges a nagy súly (pl.: sávalapozások duzzadó agyagos alapoknál)
• épületmozgásokra jól reagál, nehezen lehet rávenni, hogy megrepedjen, stabil, mint Dajcs Tamás izzadsághozama (kokainnal szabályozott)
• egy monolit födémes ház baromi jól tartja az árát
• könnyen lehet a későbbiekben felújítani, toldani, kivenni belőle
• könnyen lehet konzolokat kialakítani vele
• az ácsok szabadon garázdálkodhatnak rajta
• lapostető esetén általában monolit födémet készítünk. Magas tető esetében pedig a lehetőség adott a monolit födémre

Monolit födém hátrányai

• drágább, mint a repülőn sörözés (a legdrágább födémfajta)
• irtó lassan készül el
• bazi nagy betonozós masinák kellenek az elkészítéséhez
• néha három szakmára is szükség van a kivitelezéséhez (villanyász, gépész, szerkezetépítők)
• elég veszélyes a betonozás folyamata (leszakadhat a zsaluzat, ha balfaszok csinálják)
• ha megsérül a benne ücsörgő gépészet vagy villanyszerelés, akkor spéci szakik kellenek a javításra
• a páralecsapódástól óvni szükséges (mennyezethűtés esetén)
• ha átépítjük a házat, nehéz utólag módosítani a gépészetet, villanyszerelést
• ha elrontjuk a gépészeti vagy villanyszerelési kivitelezést, a beton beöntése után lesz egy kis szipi-szopi
• baromira környezetszennyező a kivitelezés
• jó kivitelezőkre lesz szükséged

Mekkora fesztávot ad a monolit födém?

Akár 7-8 m-es fesztáv is elérhető mindenféle furmányos felülgerendákkal és alsó erősítésekkel. Konzolokat is kialakíthatunk, és akár hőhídmentes erkélyek is kialakíthatóak (pl.: Schöck hőhídmentesített vasalásokkal)

Milyen vastag egy monolit födém

Egy ilyen födém általában 18 cm betonvastagságtól indul. Családi házaknál 24 cm-nél vastagabb födémet még nem láttam (tudom, majd jobban figyelek). Az esetek nagy részében 20-22 cm körülire szokták a statikus tervezők belőni, tökösségtől és fesztávoktól függően. Hoteloknál, mélygarázsoknál akár 40 cm is előferdül.

Szóval ha van egy bruttó 100 m2-es házunk, akkor nagyságrendileg 22 m3 betonra lesz szükségünk. Mivel 1 m3 beton súlya valahol 2,4 tonna körül tanyázik, nagyságrendileg 53 tonna betont kell egy menetben felpumpálni a magasba. Ott ezt az 53 tonnányi anyagot irtóztatós istenkáromlás közepette valakiknek el kell húznia (simítania) a tűző napon, kilógó szőrös seggel az ég felé. Ótvaros munka, de legalább nem fizetik meg.

Milyen betonra van szükség a monolit födémhez

A vastagság mellett a statikai terven a betonminőséget is meghatározza a statikus tervező. Általában valamilyen C25/30-XC1-16-F3 körüli betont szoktak kiírni a nagytudású szakik. Természetesen ettől felfelé és lefelé is eltérhetnek a jóképességűek… Ha a betonok kódjai izgatják a fantáziádat, akkor erről már írtam egy szellemileg és testileg is kimerítő cikket.

Vas kell-e?

Kell, méghozzá rohadtul sok! Alsó vas, felső vas, szegővas, távtartó vas, szarvas. Hogy csak a töredékét soroljam. Ha minden jól megy, akkor a statikus tervező több doksit ad a tervezési folyamat végén a kezedbe: ebben valószínűleg ott lesz az alsó sor vas és a felső sor vasalat terve is. Ezeket a terveket szándékosan úgy rajzolják le, hogy rajtuk kívül senki se érthesse meg, hogy mi is szerepel a terven. Ha mégis felfogjuk a terveket, akkor nagy eséllyel D8-10-12 körüli átmérőjű betonacélokat fogunk találni.

Van egy úgynevezett alsó háló, és egy felső háló. Az alsó háló erősebb szokott lenni, mert (általában) alsó húzóerők ébrednek a mezőkben. De a feslő háló sem hagyható el, mert helyenként bezony fordul a nyomatéki ábra, és felső húzóerők is megjelennek. Hogy a nyíróerőket, meg mindenféle pecsétnyomásokat ne is említsük! Azokról meg tutira nem is írnék, amiket nem is ismerek, de a statikusok meg igencsak kalkulálnak velük.

A monolit födémeknél hatványozottan jól működik a betonacél előrendelés trükkje, mivel nagyon ritkán tér el a tervtől a kivitelezés.

Mibe kerül a monolit födém (2026-os árak)?

Na ez nehéz téma, de megpróbálok nettó egységárakat virítani hozzá:

• födém zsaluzat: anyag + díj – 15.000 Ft/m2
• födém szélzsalu 20 cm magas: anyag + díj- 3.500 Ft/m
• vasszerelés: anyag + díj- 15.500 Ft/m2
• betonozás (C25/30): anyag + díj- 14.500 Ft/m2

Összegezve egy 10 m x 10 m-es kockaház mennyiségeivel: 

• födémzsalu: 94 m2 => 1.410.000 Ft
• szélzsalu: 40 m=> 136.000 Ft
• vasszerelés: 100 m2 => 1.500.000 Ft
• betonozás: 100 m2 => 1.450.000 Ft

Összesen nettó 4.500.000 Ft. Erre még rájöhet pár apróság. Pl.: a lentebb említett gépészet és villanyszerelés, kiegészítő hőszigetelés, stb…

Mennyi vas kell-e?

Ez egy nagyon nehéz kérdés, mert nagyon függ a fesztávoktól, a szintek számától, a hasznos terhektől, és a statikus tervező bevállalóságától. Korábbi projektjeim során nagyságrendileg 90-100 kg vasat terveznek minden m3 betonba. Így kiszámolható, hogy egy 100 m2-es házikó födémjéhez 22 cm vastagságú beton mellett 22 m3 beton szükségeltetik. Ebbe a 22 m3 betonba pedig 90 kg/m3 x 22 m3 = 2.000 kg vasat fogunk belekendácsolni.

Hová megy a gépészet és a villanyszerelés?

Nagyon fontos, hogy a statikus a tervezés pillanatában tudjon arról, hogy mi milyen gépészetekkel tervezzük szétperforálni az ő szentséges födémjét! Megeshet, hogy ha kiszagolja, hogy pl.: 90 mm-es átmérőjű szellőztetési csöveket szándékozunk alkalmazni, akkor erősít a vasaláson, vagy növeli a keresztmetszetet, vagy bekeni csillámlófasszal az egészet. Nem tudom, hogy mit csinál, de valamit duzmálni fog, az tuti. A monolit födémeket úgy kell építeni, mint ahogy a cukrász készíti a dobostortát: rétegenként haladunk felfelé.

• az első réteg a zsaluhéjak rétege: állítható lábakat és fa gerendákat helyeznek el a párfogú szakmunkások, amikre felrögzítik a zsaluhéjakat. Ezeken a zsaluhéjakon fogunk futkorászni, és erre öntjük a betont. A beton kötése után a zsalurendszert eltávolítják a melósok
• a második réteg általában a mennyezethűtési rendszeré (ha előre hegesztett betonacélhálóra szerelt rendszert terveztettünk)
• a második réteg az alsó vasalat (külön statikai terven szerepel)
• az alsó vasalatra szereljük a szellőztetési csöveket és ide kerül a villanyszerelés csövezése is. A villanyszerelés szerelődobozai a zsalutáblákra szegeződnek nagy pontossággal. Néhány gépész tervező az alsó vasakra szerelteti a mennyezethűtés csövezését. Ezt pont úgy szerelik, mint a padlófűtés csöveit. Ilyen esteben nincs szükség kiegészítő betonacél hálóra, amire a mennyezethűtés csöveit kell kötni
• ha megvan minden gépészet és villanyszerelés, akkor jön a felső háló szerelése
• ha minden megvan: gépészet, villanyszerelés, hőszigetelések, vasalások, zsaluzatok, áttörések, stb… ekkor jöhet a betonozás

A betonozás után utókezelés (locsolás, kipárolgásgátlás) következik. A eltelt 28 nap a betonozás után, akkor jöhet a zsalubontás gyönyörű folyamata.

28 nap? Ne szórakozz már velem!

Igen, a zsalubontás tényleg 28 nap után jön, de ettől még nem áll meg az élet: egy héttel a betonozás után már gond nélkül jöhetnek az ácsok, vagy akár a kőművesek a következő szintet építeni az új betonra. Annyi a lényeg, hogy az alsó támaszokat nem szabad kiszedni, mert komoly statikai károk elé nézünk. Ezt még a legbutább kivitelezők is tudni szokták. Néha a kivitelezők szoktak alkudozni a 28 napon, mert másutt is szükség van a zsaluzó rendszerre. Ilyenkor ritkítást (csak ésszel ám!) szoktunk csinálni, a támaszok váltott kivételével és visszarakásával.

Hogy lehet ezt elrontani?

A monolit födémek építése nem csak játék és mese! Rengeteg módja van az elrontásnak:

• nem vibráljuk a betont: ezért a bűnért halt meg Krisztus, és áldozott egy hosszú hétvégét az idejéből ránk (3 nap után feltámadt, vagy mi?!)
• nem sík a zsaluzat: a vakoló (esetleg festő) elveri a seggünket, mert nem tudja síkra csiszolni és vakolni a monolit födém alját
• nem sík a monolit födém teteje: a következő szint szigetelései és aljzatbetonja össze-vissza fog menni, mert a kőművesek tojtak a szintezésre és a sima elhúzásra
• kevés lett a beton, megszakítják a kőművesek a betonozást: ezért a statikusok és az ellenőrök szoktak őszülni. Monolit födémnél egyben betonozzunk mindent!
• kilopják a vasat, cementet, istentudja milyen anyagot a kivitelezők: ezt nem kommentálom humorral, ez gyilkossági kísérlet
• nem kötik be az oszlopok vasait a kivitelezők: ilyen esetben az oszlopok simán átszúródhatnak a betonon, és a födém megsemmisülhet
• betonozás közben leszakad a zsaluzat (sajnos elég gyakran megesik: 100-ból 1): hiányos, vagy bénán elhelyezett támaszok, elrothadt fa gerendák, egy helyre kipumpált beton, oldalsó megtámasztás hiánya… sokféleképpen el lehet cseszni. A lényeg: betonozás alatt nem kóricálhat senki a készülő födém alatt! Kivételt képeznek a világ összes politikusai. Ha megtörténik a baj, a fent dolgozókat megfogja a vasalat, ők kis bajjal megússzák a fos-zuhatagot. Akinek a nyakába pottyan a beton, annak konyec firma van…
• kifelejtett kiegészítő hőszigetelések: a hőhidak megelőzésére általában XPS hőszigetelésekkel védjük a betonokat. Érdemes átnézni az építész és statikai tervet is, hogy hová milyen szigetelés szükséges
• kimaradnak az áttörések: itt szoktak lemenni a gépészeti csövek, a lépcsők, a villanyszerelés stb… A gépész tervekkel és a statikai tervekkel összhangban szokás ezeket elhelyezni
• a mennyezethűtés csövei nem nyomás alatt betonozódnak: ilyenkor előfordulhat, hogy összenyomódik a cső, és elzáródik az érintett kör. Hőkamerával ellenőrizhető és javítható a dolog, de egyszerűbb egyből jól csinálni
• lefelejtjük az esetleges koszorúkat (amik túlnyúlnak a monolit födémen), vagy akár tartófalakat

Készíthető látszóbeton monolit födémmel?

Igen, viszonylag könnyen megoldható a dolog: drágább lucskos betonokkal, spéci zsaluhéj zselével, extra gondos kivitelezéssel (főként vibrálással) megoldható, hogy szép látszóbetonokat kapjunk. Ilyen esetekben nagyon kell figyelni a gépészeti és a villanyszerelési kiállások pontosságát és szerelvényezését is!

Összegzés

A monolit födém az építészek ajándéka az emberiség számára: rendkívüli pozitív adottságait hasonló mennyiségű negatív tulajdonsággal kompenzálja, ami az építőiparban szinte mindenre igaz. Én magamnak is monolit födémet építettem otthonra, mert fontos volt számomra az értékállóság és a nagy tervezési szabadság. Legnagyobb hátránya számomra az ára volt…

Ja, ha nagyon uncsizol, és kíváncsi vagy a pofikámra, akkor less meg a Youtube-on (benne voltam a TV-ben!!!)!

Ha építőipari tanácsadásra fáj a fogad, akkor ezt az ajánlatot tudom prezentálni: online vagy személyes építőipari tanácsadás.

Amennyiben komplett ház építésének levezénylése lenne a feladat, akkor ezt az ajánlatot olvasd át: komplett projektmenedzseri szolgáltatás.

Levi