Szmog

Hőszigetelés: léteznek trükkök? Mitől lesz jó egy ház hőszigetelése?

Manapság a csapból is az folyik, hogy a hőszigetelés mennyire fontos egy új ház építésénél! Arra persze lusták kitérni a cikkírók, hogy mitől lesz egy háznak jó vagy rossz a szigetelése! Ebben a cikkemben kicsit mélyebbre ásom magamat a szokásos “szigeteld le a házad, oszt jó lesz neked” típusú megoldásoknál. Itt nem csak homlokzati hőszigetelésekről lesz szó. Inkább több apró trükkre számíts, amik megkülönböztetik a jó házat az átlagos hőszigetelésű házaktól. Megpróbálok arra is kitérni, hogy mekkora megtérülésre számíts egy-egy ilyen trükk megvalósításakor.

Purenit
Így néz ki a Purenit. Szabadon farigcsálható. A nyílászáró alatt érzi jól magát…
Forrás: link

Nyílászáró beépítés Purenittel

Pé, mint P-P-P-Purenit: ez egy újonnan kitalált mesterségesen kialakított hőszigetelő anyag. Magyarra fordítva: egy poliuretán hőszigetelő tábla, amibe faport és spéci (szigorúan titkos hozzávaló) ragasztókat kavarnak a gyártás során. Úgy néz ki, mint egy bazi sűrű faanyag, de évgyűrűk nélkül. A végeredmény egy irtózatosan drága, közepesen jó hőszigetelésű, kemény, jól vágható anyag. Állítólag vízálló is (erre azért hosszú távon nem vennék mérget). Ha olcsó lenne, ebből lehetne építeni az egész házat, tök jó lenne. De baromira nem olcsó (8-900.000 Ft/m3), úgyhogy csak a földig érő nyílászárók alá szokás betenni. Oda viszont pöpec…

A lényeg: érdemes lehet Purenittel beépíteni a padlóig érő nyílászárókat, de ne te rendelgesd a Purenitet! A nyílászárós cégek szokták ezt az anyagot méretre vágni, és felszerelni a nyílászárók aljára. Ehhez meg kell nekik adnod a padló rétegrendi vastagságot (és úgy is kell megépíteni a padlót!). Így ők szépen méretre vágva, a nyílászáród aljára csavarozva fogják kihozni (egyeztess a padló rétegrendi vastagságról!!!) a Purenitet. Erre állítva stabil, jó hőszigetelésű lesz a teraszajtód/bejárati ajtód/földig érő ablakod.

Ha benn van a Purenit, rajta a nyílászáróval, akkor ehhez már gyönyörűen hozzá tudod ragasztani a belső oldali párazáró  és a külső oldali páraáteresztő vízszigetelést is.

Purenit megtérülése (2021-et írunk)

Mint korábban írtam, a Purenit egy hihetetlenül drága dolog. És a beépítése sosem fog megtérülni. Akkor miért érdemes betenni? Hogy védjem a környezetet? Azért is! A másik ok, hogy bekerüljön ez a lomság az, hogy ne csapódhasson le pára a nyílászárók aljánál. Ha hőhidad képződik a nyílászáró alatt, akkor ott páralecsapódás is lesz. Ahol páralecsapódás van, ott penész is lesz. Ja, és kopogós burkolólapok. Szóval a végeredmény az, hogy nem lesz párád és üresen kongó kerámialapjaid.

Lássunk az árra egy példát: adott egy 100 cm széles bejárati ajtó, és hozzá egy 32 cm vastagságú rétegrend. Ilyenkor a Purenit mérete 100 cm x 10 cm x 22 cm + 100 cm x 10 cm x 20 cm => 0,022 + 0,02 = 0,042  m3. Hát ez nem sok… Ha viszont felszorozzuk az herekoppantó nettó 800.000 Ft-os m3 egységárral, akkor nettó 33.600 Ft-ra jön ki egy ajtó felára Purenittel. Szereted az emelő-toló ajtókat? Oda is kelleni fog… Teraszajtó? Oda is!

Van ám még további jó hírem is: a nyílászárósok ahogy meghallják, hogy Puerittel építkeznél, rájönnek, hogy van pénzed. A többit a fantáziádra bízom.

Ral szalag
Így kerül be a RAL szalag a nyílászáróba… Belső oldali párazárás, külső odlaki áteresztéssel. Forrás: link

RAL szalagos beépítés

Ugyancsak nyílászáró beépítéshez tartozó technológia. A lényege viszonylag egyszerű. Közel tökéletes légzárást lehet elérni vele. A tökéletes légzárás pedig irtózatosan jó hőszigetelést eredményez. A kivitelezése már nem annyira szokott könnyen menni: beépítik hagyományos úton a kültéri nyílászárókat, és ezután két fóliát ragasztanak a tokra, a PUR habos tömítésre, és az előre felkészített  spalettákra. A belső oldalra párazáró, a külső oldalra pedig páraáteresztő fóliát. Az előre felkészített spaletták azt jelentik, hogy az ablaknyílásba XPS lap van ragasztva, azon pedig egy hálózott csemperagasztó réteg ücsörög. Ehhez már hozzá lehet ragasztani a párazáró és páraáteresztő fóliákat.

Természetesen ez a beépítési módszer nincs ingyen, sőt leginkább atomdrágának mondanám. A nyílászárósok szokták csinálni, és megkérik a bérüket… Egy átlagos méretű nyílászáróra nettó 25-35.000 Ft felárral lehet kalkulálni. Egy egész házra minimum nettó 300.000 Ft plusszal számolj, ha RAL szalaggal építenél be. Visszahozza az árát? Soha ebben a nyomorult életben (saját kalkulációm szerint kell vagy 50 év hozzá)… Ajánlom? Igen, ha van rá zsozsód. Ugyancsak penészedési és nedvesedési problémák megfékezésére szoktam ajánlani a RAL szalagokat.

Nincs rá pénzed?

Akkor is van egy tök jó ajánlatom: legalább a belső oldali párazárást meg tudod házilag oldani egy ecset és némi kenhető membrán segítségével. Az pedig már fél siker… Mondjak kenhető folyékony membránt? Hát tessék: Soudal Soudatight LQ. Kb. bruttó 10-14.000 Ft-ba kerül 5 kg belőle. A lényege: nem kell fóliával vacakolnod: egy ecset segítségével lekened a nyílászáró káváját és a nyílászáród eltakarásra kerülő profilját. Így egy gumiszerű lég és párazáró réteget kapsz, ami összeköti a kávát a nyílászáróval. Páraáteresztő kenhető nyavaja is létezik (külső oldalra), hurkás kinyomópisztoly és ecset kell a felhordáshoz. A típus: Soudatight Hybrid . Ha mégis szalaggal ragasztanál, kívülre akkor Soudal SWS Outside szalagot, belülre pedig Soudal SWS Inside szalagot ajánlok. Olcsó, de bonyolult felrakni. Ja, ez nem Soudal reklám, Rothoblaas, Illbruck (és még jó sok) márkában is meg tudod venni ezeket a jószágokat. A lényeg a technológia: belső oldali párazárás, külső oldali páraáteresztés! Ha legalább a belső oldali párazárást megcsinálod, már nagy baj nem érhet…

Ytong Start hőhídmegszakító elem téglafalak esetén

Te szent habakukk! Még hány irányból tud támadni ez a csíra hideg? Hát innen, egyenesen a falak alól! A téglafalad egy csak közepesen jól hőszigetelő elem, úgyhogy azt is érdemes lehet külön hőszigetelni. Gondoljuk együtt át a dolgot: a padló rétegrendedben ott ücsörög a hőszigetelés. Honnan jöhet a hideg? Hát az alapon át, a téglákon keresztül. A tégláink nem homogén szerkezetűek, függőleges irányban kevésbé szigetelnek jól. Meg lehet állítani ezt a zimankót? De meg ám! Erre való az Ytong Start hőhídmegszakító elem.

Használata: viszonylag egyszerű, az első sor tégla helyett ezt a falazóblokkot falazzuk. Hogy ne legyen egyszerű a dolgunk, ez a nyamvadék Ytong Start csak 20 cm magas (emiatt a Xellának megítélnék egy laza színházi hasmenést). Így lesz 5 cm magassági eltérésünk. Emiatt nem ajánlom, hogy csak úgy, meglepetésszerűen ilyet építsünk tégla helyett. Akkor mit ajánlok? Már a tervező tervezze be az első sorba, és számoljon a magasságbeli és nyomószilárdságbéli különbségekkel!

Komoly probléma lehet az Ytong Start gyengébb nyomószilárdsága. Kb. fele a tégláénak, úgyhogy tényleg ne alkalmazzuk előzetes tervezések nélkül!

Hőszigetelés: Ytong Start
Az ecseri projekt kezdetei: Ytong Start + Leier 30 NF kombinációja. Már az indulásnál téma volt a hőszigetelés…

Megtérülés

Pénzben ugyancsak nem fog megtérülni a használata. Egy db. Ytong Start ára nettó 2.800 Ft körül mozog. Így 1 m2 falazat ára kb. nettó 24.000 Ft (csak anyagdíj, habarcs nélkül). Ugyanez téglából megvan nettó 8.000 Ft-ból. Azért nem folyóméterre számolok, mert a magasságok nem stimmelnek. Az átszámítást rád bízom!

Amire készülj: egy egyszerű, 130 nettó alapterületű háznál kb. nettó 200.000 Ft felárad fog megjelenni… ennyi fűtésben nagyon lassan térül meg: nekem minimum 45 évre jön ki a megtérülés. Előbb lesz újra demokrácia Magyarországon, mint, hogy ez visszahozza az árát.

Miért ajánlom?

Az előző bekezdésben kiszámoltam, hogy irtó lassan fog megtérülni az Ytong Start beépítése. Akkor mégis miért ajánlom? Leginkább kényelmi és esztétikai megfontolásból: nem nedvesedik és penészedik majd a padló és fal belső oldali találkozási pontja. Emeli a ház értékét, és védjük a környezetet és az egészségünket.

Oszlopok, koszorúk hőszigetelése

Ezt a trükköt kötelezővé tenném, ha lehetne. Szerencsére az építők 70-80 %-a automatikusan beépíti a betonszerkezetek elé a kiegészítő hőszigetelést. Ez azt jelenti, hogy vagy 5 cm-el beljebb zsaluzik a tégla síkjától, és utána beleszigetel az így képződött sávba, vagy síkba zsaluzik, és betesz egy 5 cm-es kiegészítő hőszigetelést a zsalu belső falára. Mindkettő jó megoldás, szokástól függ, hogy ki melyiket csinálja. Talán az első megoldás egy picivel jobb.

Mint minden kakaságot, ezt is tervezni kell, nem csak úgy lecsökkenteni a vasalt betonok keresztmetszetét. A legjobb, ha már így tervezteted a házikódat.

Mi a lényege?

Egy példán keresztül mutatnám be a dolgot: van egy 30 cm vastag téglafalunk, aminek a tetején ott ücsörög egy 30 cm vastag koszorú (de lehetne egy megszakító oszlop is akár). A számításnál vasalt zsalukő adatokat találtam, de a monolithoz képest az eltérés elenyésző. Lássuk a hőátbocsájtási tényezőiket egyenként (minél kisebb, annál jobb a hőszigetelés):

  • 30-as Porotherm NF téglafal, hőszigetelés nélkül U= 0,539 W/m2K
  • 30 cm vastag beton oszlop vagy koszorú, hőszigetelés nélkül U= 1,898 W/m2K
  • 25 cm vastag beton oszlop vagy koszorú, 5 cm EPS 80 fehér hőszigeteléssel U= 0,573 W/m2K
  • 25 cm vastag beton oszlop vagy koszorú, 5 cm EPS  80 grafit hőszigeteléssel U= 0,486 W/m2K

Látható, hogy a beton 3x rosszabbul szigetel egy csicskacsíra sima téglánál. A cél nem a koszorú sz@rrá hőszigetelése, hanem egy szintre hozása a falazatunk többi részével. Ezt pedig vagy EPS 80, vagy EPS grafit, vagy XPS alkalmazásával tehetjük meg. Szóval figyelni kell, hogy bekerül-e a kiegészítő hőszigetelés! Ha ez megvan, akkor mehet a teljes, mindent elfedő homlokzati hőszigetelés!!!

Megéri?

Szerintem abszolúte igen. Ha csak a koszorúkat kell szigetelni egy új háznál, akkor kb. 10-20 m2 plusz EPS 80-ra lesz szükség. Mivel csak 5 cm vastag cucc kell, bagóért megkapod: kb. nettó 1.000 Ft/m2. Így a komplett házad esetében 10-20-30.000 Ft felárral kell számolni. Ez nem túl nagy összeg, simán visszahozza az árát. A munkadíj felára is elenyésző, szerintem ne ezen a tételen spórolj!

Blower Door teszt
A képen már kész háznál csinálják. Sok sikert a javításokhoz…

Hőszigetelés: Blower Door teszt

Ezzel a kütyüvel egy félkész és akár teljesen kész ház légtömörségét tudjuk ellenőrizni. Ha már benn vannak a nyílászáróid (kültéri), akkor egy hatalmas nejlonnal bezárják a bejárati ajtót. Ezen a szatyron van egy érzékeny érzékelő, meg egy bazi nagy ventilátor. A venti felpörög, az érzékelő meg méri, hogy mennyire nő a légnyomás (vagy valami ilyesmi). A benyomott levegő mennyisége és a légnyomás értékeiből ki lehet számolni, hogy mennyire szökik a házból a levegő. Minél jobban szökik, annál huzatosabb. Minél huzatosabb, annál jobban szökik a meleg (Szájer építészetileg gázos, mert a meleg a csatornán szökik). Érteeem?

Ennek a cikknek nagyon sok pontja pont arról szól, hogy ezt a levegőáramlást miként tudjuk lecsökkenteni…

A lényege:

Egy passzív háznál egy óra alatt a benn lévő levegő térfogatának max. 60%-a szökhet ki a réseken. Pl.: ha van egy 300 m3 levegőtartalmú házad, és csak 180 m3 levegő lóg ki a réseken óránként, akkor megfelelsz legalább 1 passzívház követelménynek.

Mikor csináljam?

Logikusan hangzik, hogy akkor kell csinálni, amikor kész van a ház ugye? Hát nem! Félkész háznál érdemes csinálni, hogy még lehessen javítani a hibákon. Ha elkészült a házad, és megcsináltatod a Blower Door tesztet, akkor csak fel fogod magad b@szni, mivel javítani már nem lesz lehetőséged (max. garanciáztatásnál jól jöhet passzív házaknál).

Szóval akkor kell megcsinálni, amikor benn vannak a nyílászárók, fenn van a külső hőszigetelés (vagy vakolat), belül is fel van vakolva, és nincs benne a padlórétegrend (hőszigetelés sem), csak a szerelőbetonon a vízszigetelés. A gépészeti és villanyos csövek (ledugózva) is legyenek benn a falon belül!

Ára

Egy családi ház esetében kiszállásonként kb. nettó 80-100.000 Ft-al lehet számolni. Ha kétszer megcsinálod, és javítasz a házad hőszigetelésén 15 %-ot a hibák feltárásával, akkor  150.000 Ft-os éves fűtésszámla mellett 10 év alatt visszahozza az árát. Éppen a megtérülés határán mozog… Amivel nem számoltunk az az, hogy mennyibe kerülnek a hibák kijavítása. Mert ha az belekerül 1-2 millióba, akkor sosem térül meg a befektetés, és csak jól felkúrt@d magadat.

Villanyszerelés, csövek légzárásos megoldása

Ez egy nagyon egyszerű dolog, és nem is kerül vagyonokba. Minden főfalat átütő gépészeti és villanyos csövet légzárásos módon kell lezárni (ki ne nyomd szilóval, mert sosem fogod tudni kicserélni a vezetékeket)! Ezt egyszerűbb megcsinálni, mint ide leírni: a villanyos csövekre létezik gyári védődugó. A gépészeti vezetékek pedig általában valamilyen védőcsőben futnak. A haszoncső és védőcső közötti lukakat kell rugalmas, de mégis légzáró módon becsukni.

Arra figyeljünk, hogy a csövek körülötti vésések is legyenek légzáró módon lezárva! Megtérülést ide nem írok, mert halovány gőzöm sincs róla. Aki az ellenkezőjét állítja, az nem én vagyok. Azért, hogy segítsek idevésem egy villamos védőcső zárókupak árát: nettó 3-500 Ft körül mozog.

Falak légzárásos vakolásai

Légzárás holkerrel
Ezen az elnagyolt képen látszik a kétoldali holkerezés: a belső oldali holker felel a légzárásért. A külső tartja a vízszigetelést.

A vakolatos légzárás arról szól, hogy az építőipar teljesen jogosan feltételezi hogy a tégla és a külső hőszigetelés a legkevésbé sem légzáró. A vakolat viszont igen! Emiatt van jópár olyan vakolási trükk, amivel fain légzáró falazatokat hozhatunk létre. Lássuk őket egyenként:

Vakolat holkerek a falazat lábánál

Induljunk a kályhától: a holker azt jelenti, hogy vastagon kikenjük a sarkot (itt vakolóanyaggal). A jelen esetben a falazat és szerelőbeton (vízszigetelés van rajta!) találkozásához érdemes kialakítani holkereket, a külső és a belső oldalra is. A belső oldali adja a légzárást. Az első sor falazóanyag alatti habarcsot nem vesszük légzárónak. Ha ez így elsőre nem egyértelmű, akkor gondolj arra, hogy a téglában függőleges irányban a lyukakban áramolhat a levegő… Így bárhol lyuk van a habarcs rétegben (tuti van), úgy ereszt a rendszer, mint óvodás a vasárnapi lucskos káposzta után.

A külső oldali holker pedig a felhajtott vízszigetelésen segít azáltal, hogy nem töri meg a vízszigetelés anyagát a kanyarban. Ha a tervező úgy rajzolta meg az alapozást, hogy a szerelőbeton és téglafal egy síkban fut, akkor a külső oldali holkerre nincs szükséged.

Sok pénzbe nem kerül a holkerek kialakítása, max. 1-2 zsák vakolóanyagra lesz szükséged a kialakításához.

Falazat külső oldali vakolása

Nagyon sok helyen látom kiírva mind a terveken, mind a költségvetésekben is. Mi is ez? Ez a téglafalak külső oldali vakolása. Ez is egy tök jó légzárást ad. Erre a vakolatra kerül rá a homlokzati hőszigetelés, amihez így kevesebb ragasztóra van szükség (sima fogadófelület). Eszement drága megoldásról beszélünk. Egy egyszerű nettó 130 m2-es ház esetében is plusz nettó 4-500.000 Ft-ba kerül ez a hóka-móka.

Megtérülés

Számoljuk együtt a megtérülést, hogy ne tévedhessek! Egy nettó 130 m2-es házikó fűtési költsége (gázzal) egy évre kb. 150.000 Ft. A falakon nagyságrendileg ennek a költségnek 30%-a szökik el. Azaz 45.000 Ft-nyi hő megy ki a falakon egy év alatt. Ha a külső oldali vakolással 10%-al jobb lesz a hőszigetelésünk a falakon, akkor az azt jelenti, hogy spórolunk 4.500 Ft-ot évente. Ha visszaosztjuk a 400.000 Ft bekerülési költséget az évei 4.500 Ft megtakarítással, akkor 89 éves megtérülés jön ki… Addigra a Skynet kilövi a rakétákat, és az unokáid kukoricát fognak termeszteni a Szaturnusz gyűrűjénél Anne Hathaway-el kufircolva… Lehet próbálkozni azzal, hogy csak az álló és vízszintes fugákat vakoljuk ki. Így spórolhatunk némi pénzmagot.

Hőszigetelés falcsatlakozás
Ott, ott, jobbra. Ott találkozik a válaszfal a külső teherhordó fallal, és ott van a vakolat! Hőszigetelés: piros pont…

Légzárásos falcsatlakozások

Ez is egy vakolós trükk: a válaszfalak és tartófalak találkozásánál érdemes kivakolni a csatlakozó felületet. Ugyancsak a folytonos belső vakolat elérése a cél ezzel a trükkel is. A mikor már benn vannak a falak, már késő lesz kivakolni a találkozási pontot. Aprópénzbe kerül (pár zsák vakolóanyag), jó ötlet, támogatom. Egyedül a falak bekötését nehezíti meg egymásba. Marad a betonacél tüskézés, és drótozásos módszer.

Falhornyok vakolása

Ez egy nehezen kivitelezhető megoldás. Tőmondatokban annyiról van szó, hogy a gépész és villanyos falhornyokat is ki szokás vakolni a csövek behelyezése előtt. Ezzel ugyancsak a légzárást tudjuk javítani. A bonyodalmat az íves, össze-vissza lyukak légzárásos kivakolása jelenti, főként egy ementáli sajttá farigcsált, rendesen megbonyolított ház esetében. Sok anyagba nem kerül a kivitelezése a falhornyok vakolásának, de a munkadíj jelentős tud lenni. Pöcsölni kell vele, na!

Homlokzati hőszigetelés trükkjei

A végére hagytam egy szinte fanatikus vallássá vált témát, a homlokzati hőszigetelést. Ehhez a munkafázishoz is léteznek egész jó kis trükkök! Lássuk őket egyenként!

Hőszigetelő táblák ragasztási módja

Azt az emberek nagy része tudja, hogy a hőszigetelő táblákat ragasztóval szokás feltapasztani a falainkra. Általában pogácsás ragasztást szoktak elkövetni a szakik, ami a légzárás szempontjából nem teljesen ideális. Gondoljuk csak át: a pogácsák valamennyire kilapulnak, ahogy a falnak gyepálják a hőszigetelő táblával együtt, de valamennyi légrés mindig marad a pogácsák között. Ezekben a légrésekben szépen tud áramlani a levegő. Az áramló levegő meg mindig gyengíti a hőszigetelést.

Az ajánlatom: a pogácsás ragasztás helyett pont-perem ragasztással is lehet ragasztani a hőszigetelő táblákat. Így a körbefutó csíkok helyi légzárást adnak, ami jót tesz a zsebünknek és a fűtésszámlának. A táblák közepét pedig fogják a ragasztópogácsák. Így minden hőszigetelő tábla mögött egy különálló levegőbuborék keletkezik, de ez a levegő nem tud áramolni. Ha pedig nem tud áramolni, akkor plusz hőszigetelést ad.

A megtérülést ilyen esetekben számomra lehetetlen kiszámolni, mivel halovány gőzöm sincs, hogy mennyi plusz munka egy tábla körbekenése a pogácsázás helyett. Amire figyelj: a hőszigetelő táblák egymáshoz feszülő felületét ne kenjék ki a szorgos kezecskék.

XPS hőszigetelés a talajszint alatt

A jól átgondolt házak hőszigetelése a föld alatt is folytatódik: a lábazati XPS táblákat érdemes levinni a járdaszint alá. Ehhez az is szükséges lesz, hogy a lábazati fal (vagy sávalap) ne álljon az útjába.

Hogy mennyit vigyük le az XPS lapokat a talajszint alá? Ha megoldható, akkor 30 cm-t. Ehhez pont hosszában félbe kell vágni egy XPS táblát (egész tábla: 60 cm x 125 cm). Így nem keletkezik hulladék… Egy 40 m kerületű házikóhoz 12 m2 plusz XPS-re és némi ragasztóra lesz szükséged. Kb. nettó 100-150.000 Ft felárral számíts, ha így oldanád meg a hőszigetelésedet. Megtérülés? Legalább 50 év…

Hőhídmentes hőszigetelés dübelek

A hagyományos bübelek olcsók, de elég gagyik: a teljesen műanyag verzió nem vezeti a hőt, de könnyen törik, nem fog nagyot. A fémszeges dübel jól fog, de hőhidas. Az éles eszű gyártók rájöttek a problémára, és mindjárt kitaláltak annyi verziót, hogy tutira elvessz a lehetőségek közül. Ebből jól működő két verzió mutatok be.

Nikecell pogácsás fém szeges dübel

A hagyományos fém szeges dübel hőhídmentesített verziója. Teljesen jó megoldás: egy szabványos marófejjel kimélyítjük az EPS hőszigetelést. Ebbe a lyukba beleütjük a fémszeges dübelt, ami így hőhidas, és jól tart. A végén pedig hőhídmentesítjük úgy, hogy egy nikecell pogácsát (adják a dübelhez) illesztünk a lyukba. Ezután síkba csiszoljuk a felületet, és folytatjuk a munkánkat.

Hőszigetelés
Tető hőszigetelés rendhagyó módon
Becsavarós megoldás

A Sto (is) gyárt ilyen furfangos dübeleket. Nem bekalapálni kell, hanem becsavarni. Így nem törik el, mint a ropi. A becsavarodáskor szépen bevándorol a hőszigetelésbe annak roncsolása nélkül. Tök jó megoldásnak tűnik, bár még nem próbáltam a gyakorlatban.

Összegzés

Szerintem egész jól összeguberáltuk a tippek-trükkök-praktikákat a hőszigetelés témában. Természetesen lehetne még folytatni a sort, de semmi kedvem tovább pötyögni, kezdődik a tévében az ismétlés ismétlése.

Szerintem a cikkemből kijön a fő információ: lehet nagyon jól hőszigetelt, komfortos házat építeni, de keményen kell rá áldozni. Ez az áldozat olyan pénzben mérhető, ami sajnos nagyon lassan térül meg. A környezetünk védelme és a komfortunk viszont kárpótolhat bennünket. Az sem hátrány, hogy egy jól megépített házat később kell felújítani. További tanulság, hogy a fenti megoldásokat nem kötelező mind megvalósítani.

Levi voltam, sziasztok!

Ha építőipari tanácsadásra fáj a fogad, akkor ezt az ajánlatot tudom prezentálni: online vagy személyes építőipari tanácsadás.

Amennyiben komplett ház építésének levezénylése lenne a feladat, akkor ezt az ajánlatot olvasd át: komplett projektmenedzseri szolgáltatás.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük