Sávalap: hová kerüljön a vas?

Sávalap a ház alá!

Sávalappal tervezett családi ház építésekor előkerül a vasalás kérdése: milyen vasakat rakjunk, és hová? Készüljön pufferbeton? Vasaljuk a sávalapot? Ha vasaljuk, akkor alulra, középre vagy felülre dobbantsuk be a vasakat? Vagy inkább készítsünk külön vasalt talpgerendát? Esetleg elég a zsaluköves lábazatot vasalni? Ezekre a vesekő kellemességű kérdésekre kapsz választ ott lentebb.

Vasaljuk-e a sávalapot-e?

Röviden: igen! Hosszabban: kurvára nagyon igen, ki ne hagyjad, még akkor se, ha befektetésnek építesz!

Tisztázzuk, hogy mi mit jelent!

Pufferbeton

A pufferbeton egy olyan „B” kategóriás betonfajta, amivel alapozáskor általában ásással áttörünk egy kedvezőtlen talajfajtát pl.: egy kövér agyagot, ami gusztustalan duzzadásra képes. Agyag esetében ehhez általában el kell érni a kiszáradási zónát, ami valahol 2 m-el a felszín alatt leledzik. De simán benne van a pakliban, hogy bolygatva volt a talaj, vagy feltöltötték a telket, vagy mittomén mi történt. Ha valami atomdrága betonnal megyünk le a föld középpontja felé, akkor erre a bizniszre rámegy a gatyánk is. Szóval elég egy olyan csicskadvány betont alkalmazni, ami alig erősebb a fogadó talajnál. És itt jön be a képbe a vasalatlan pufferbeton. Se vas, se sok cement, csak éppen annyi, amennyire szükség van. Alig erősebb egy nyugdíjas reggeli merevedésénél, de a feladatát ellátja. Ha már ilyen csicskulatos a talaj, akkor a telek vásárlásakor érdemes lehet az eladónak ezt felhozni, hátha enged pár misit az árból…

Azt tudni kell, hogy a pufferbeton nem helyettesíti a vasalt sávalapot, vagy akár a vasalt talpgerendát. Leginkább kiegészíti azt egy kedvezőtlen talaj esetén. Szinte mindig a pufferbeton van alul, és rajta ücsörög a vasalt sávalap, vagy a vasalt talpgerenda. Néha meg mindkettő…

Betonminőség: valahol a C12/15 X0b(H) környékén szokták meghatározni a statikus tervezők.

Azt érdemes tudni, hogy nem minden pumpás tudja pumpálni ezt a viszonylag olcsó betont. Mivel kicsi a cementtartalma, nincs elég kenőanyag a pumpáláshoz. Kicsit olyan, mintha sima sódert kéne kipumpálnia. Ha te intézed a betont, a rendelés előtt fel szoktuk hívni a betonüzemet, hogy a pumpájuk képes-e elbánni az említett betonnal!

Sávalap

Ő Magyarországon a sláger alapozási stílus: a teherhordó falak alatt fut végig teljes hosszában. Általában 50 cm körüli szélességű, 100 cm mélységű ásást szoktunk feltölteni betonnal. Régebben azért nem feltétlen betonból készültek a sávalapok (rakott kő vagy akár tégla alapok). Ma már csak betonnal tervezzük őket. A múltban vassal sem erősítették meg az alapozást, ma már ezt sem szoktuk kihagyni. Az eddigi projektjeim alatt egyetlen egy esetben hagyta ki a statikus tervező a vasalatot az alapozásból. Szerencsére az ügyfelet rá tudtam beszélni, hogy ne hagyja ki: ártani tutira nem árt, de ha szükség van rá, és nincs beépítve, akkor kitör a foszivatar! Szóval ha vasalatlan sávalapot készítünk, akkor mindenféleképpen érdemes a tetejére egy vasalt talpgerendát készíteni!

Vasalt sávalap

A vasalt sávalap annyiban különbözik a sima vasalatlan sávalaptól, hogy fut benne egy vasalat. Ez a vasalat általában futó és kengyelvasakból áll. A tervező ízlésétől függően kerülhet a beton alsó keresztmetszeti részébe (alulra) vagy akár a felső részébe (felülre). Ha pedig bátorak vagyunk, akkor bátran előre is legyárthatjuk a vasakat, hogy meggyorsítsuk az építést és spóroljunk picit! Na most akkor alul, vagy felül legyen a vas?

A sávalap közepén fusson a vasalat???

Inkább ne erőltessük ezt a dolgot: sem statikai szempontból, sem építési szempontból nem előnyös, ha középre cuppantjuk a vasalatainkat… Nehéz a helyén tartani, nehéz tisztán tartani, nehéz megépíteni, és egy terven sem láttam így. Ehelyett jöhet az:

Alsó elhelyezkedés

A vasalat a keresztmetszet alsó részén dolgozik a legjobban, hiszen ott tudja a legjobban felvenni a húzóerőket. Ha alul van a vasalat, akkor a felette lévő betonkeresztmetszetet szépen védi, így az kevésbé tud átrepedni. Nagy hátránya az alsó vasalásnak, hogy bazi nehéz jól megcsinálni… 1-2 m mélyen kell úgy kialakítani a sarkokat, T elágazásokat, toldásokat, hogy a vasalat sehol se érjen a földhöz, és ott lebegjen a gödör alján… Namost a szerelés során a fiúk ki-be kolbászolnak a munkagödörbe, aminek ettől beszakad a széle, bepereg a mocsadványos föld, amit ki kell kandászni a gödörből, de már ott van a vas… Vááááááá! A megoldás?

Felső elhelyezkedésű vasalat

A vasalat ilyenkor nem éppen optimális helyen van, hiszen a keresztmetszet felső harmadában nem igazán ébrednek húzóerők (ezeket tudja a vasalat a legjobban semlegesíteni). Cserébe viszont a fiúk viszonylag könnyen be tudják lógatni a vasalatot, és nem dzsuvázzák szertefaszaszéjjel a munkagödröt.

Mint mindennek, ennek a vasalási megoldásnak is vannak előnyei és hátrányai:

Előnyök:

• tisztán tarthatók a vasak, nagy eséllyel nem ér a földhöz, így nem szakad meg a folytonos vasalás
• a belógatás viszonylag egyszerűen megejthető: keresztbe menő vasakra lehet lógatni a vasszerelést
• jól áttekinthető a vasalat, mivel nem 1 m mélységbe kell bekukucskálni

Hátrányok:

• a vasalás során tutira bepereg kosz a munkagödörbe, amit így már lehetetlen kiszedni (útban van a vasalat)
• ha hozzá kell nyúlni a vasalathoz, mert pl.: kimaradt valami, akkor nehéz behajolni és utólagosan szerelni
• nem éppen ideális helyen van a vas. Az alatta lévő betonkeresztmetszet erősítés nélkül készül, így átrepedhet. Szerencsére ez nem akkora gubanc, mint gondolnád: a felső vas útját állja a repedéseknek, és védi a felette lévő szerkezetet
• a gépészeknek általában a gödörben el kell helyezniük a védőcsöveket. Ha fenn van a vas, akkor a gépészeknek nehéz rögzíteniük a védőcsöveiket, mivel nincs mihez fogassák azt

Ha már nem ideális helyen van a vas, akkor igazán használjuk ki az előnyöket, és készítsünk helyette

Vasalt talpgerendát!

Ez manapság a legdivatosabb alapozási forma. Annyira megy az építészek között, mint bélyeg album az Ozorán!

Hogy mi is ez? Viszonylag egyszerű: egy vasalatlan sávalap tetején fut egy vasbeton gerenda, ami szépen összefogja a betonok tetejét. Hogy mi ennek a nagy előnye a vasalt sávalaphoz képest? Műszakilag nem sok… Viszont sokkal könnyebb megépíteni! Mivel könnyű megépíteni, az agyilag ritkán bútorozott kőművesek (na azért nem mind segghülyék, csak a 100%-uk :-D) is nehezebben baszarintják el. A vasalt talpgerendára kerülhet lábazati zsalukő, vagy akár a szerelőbeton. Közé meg be lehet tömöríteni a lábazati feltöltést.

Az építéseim során 99 %-ban a hibás kivitelezés szokott a ludas lenni. A hibás tervezés pedig ritka, mint a jó nő a Műegyetemen.  Na ezt a hibás kivitelezést lehet nagyban kiküszöbölni a vasalt talpgerendával.

Hogy is kell ezt csinálni?

Az egész a tervezéssel kezdődik. Ha a statikai terveden nem ilyen alapozási forma szerepel, akkor vagy lapozz tovább a pornóra, vagy beszélj a statikusoddal, hogy ilyen tervek készüljenek! Szóval a vasalt talpgerendás alapozási módot általában a statikai tervezés elején szoktuk kérni, hogy ne hajszoljuk dupla munkába a tervezőmérnököt.

Ha megvan a terv, akkor nagy eséllyel valami ilyesmit fog tartalmazni alulról felfelé:

• ha retek az altalaj (általában agyagok), akkor kb. 1 m mély vasalatlan pufferbeton. Ha jó az altalaj, akkor ez simán kimarad. Ez a beton általában legalul ücsörög, és az előzetes költségvetésből mindig kimarad az ára. Ebből azért szokott némi pitty-putty kialakulni…
• 70-80 cm mély, 50-60 cm széles vasalatlan sávalap, aminek az alja a fagyhatár alá ér (külső terepszinttől 1 m mélység). Ha van pufferbeton, akkor annak a tetején csücsül a vasalatlan sávalap.
• 30 cm magas, 30 cm széles vasalt talpgerenda, ami pont a tartófalak alatt fut
• ha szükséges a ház kiemelése, akkor zsalukő 20-23-25 cm-es magassági ugrásokkal
• 10-15 cm vastag vasalt szerelőbeton

Hogy miért jó ez a rendszer?

Hát, mert az ásás után azonnal ki lehet takarítani a munkagödröket, és azonnal fel lehet őket tölteni a vasalatlan sávalap betonjával. Így nem omlanak be a gödrök szélei az első nagy esőzéssel, és nem telik meg a gödör alja mindenféle dzsuvával a betonacél szerelések alatt. Ha megvan a vasalatlan sávalap, akkor bizony szép, tiszta lábbal , max. 30 cm mély gödörben sasszézva szerelhetjük a redványos vasainkat. Tisztább, szárazabb érzés! Sajnos a törpök élete nem csak játék és mese: jó eséllyel zsaluznunk kell az oldalakat, ha nem tudjuk felhasználni a gödreink oldalát földzsalunak. Szóval valamit valamiért. Ha homokos teherhordó talajra alapozunk, akkor a tempó különösen fontos: a kiásott gödreink általában pár nap alatt kiszáradt, elfolyt patakmederré alakulnak…

Az megeshet, hogy elfelejtettem említeni, hogy a különálló betonjainkat érdemes lehet függőleges irányban is összekötni: a vasalatlan sávalapot, a talpgerendát, a zsaluköveket és a szerelőbetont összeköthetjük egy szép, függőleges vasalással. Érdemes is megtenni: nem kerül sokba, és földrengéskor, talaj kúszáskor bizony nagyon hasznos lehet. Általában a terveken is szerepelni szoktak ezek a függőleges vasalások.

Hogy néz ki a talpgerenda vasalása?

Általában valami 4 vagy 6 futóvasas megoldást találnak ki a nagyérdemű statikusok. Ha 30 cm széles a talpgerenda, akkor általában 4 szál futóvas van benne (vigyázz, ez nem mindig van ám így! Ha pedig 50 cm széles a talpgerenda, akkor minimum 6 szál futóvassal terveződik a nagy mű. 6 szálas megoldásnál általában az alsó és a felső oldalon fut a 3-3 szál vas, nem az oldalánál, ahol annyit sem ér, mint országunkban a köztársasági elnök (itt az ideje elvetni a sulykot!). A futóvasakat fain kengyelezés tartja a helyükön: a kengyelek kívül vannak, közte a futóvasak. Ha ügyesen forgatod a csipás szemeiddel együtt a rozsdás agytekervényeidet, akkor rájöhetsz, hogy ez a vasalt talpgerenda bizony egy pont olyan koszorú, mint ami a falak tetején szokott ücsörögni… Csak ez a falak alatt van. Hogy miért? Azért, mert szendvicsszerűen közrefogja a falakat a két vasalt szerkezet, és így nem engedi átrepedni azt. És nagyjából ez a lényeg: hogy ne repedjenek a falaink!

Milyen betonból készül a vasalt talpgerenda?

Általában jó erős betont írnak ki a statikus tervezők. Ez a beton annyiban különbözik a koszorú betonjától, hogy magasabb a környezeti osztálya: C25/30 – XC2 – 16 – F2 (az XC2 a környezeti osztály). Ezt a betont egyenesen kötelező tömöríteni: itt jön képbe a tűvibrátor…

Az ideális sávalap szerintem

Az én ideális sávalapom valahogy így néz ki, ha rossz az altalaj:

• alapozási sík: – 2 m – jó altalaj esetén: -1 m
• legalul 100 cm magas vasalatlan pufferbeton (- 2 m és – 1 m között) – jó altalaj esetén ez kimarad
• a pufferbeton tetején vasalatlan sávalap: 70 cm magas (- 1 m és -0,7 m között)
• a vasalatlan sávalap tetején 50 cm széles, 30 cm magas vasalt talpgerenda fut, 3 sor d12 vassal alul és ugyanennyivel alul
• a talpgerenda tetején 1 vagy 2 sor zsalukő, így kiemeljük a házat a terepből
• a zsalukő tetején szerelőbeton 12-15 cm vastagságban

A zsalukő helyettesíti az vasalását?

Nem igazán szokták elfogadni a statikusok, de biztos, hogy segít neki: főként, ha sok sor zsalukő fut egymás felett. Egy sor zsalukőben alig fut némi vas, az elhanyagolható erőt tud csak felvenni. A sok sorban futó d10-es vasalás azért már baromi nagy nyomatékot fel tud venni… Hogy a nyíróerőket ne is számítsuk.